Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-14 / 163. szám

TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. JÚLIUS 14., CSÜTÖRTÖK 4 ALMANACH 2011 - PINCEHELY Önkormányzati területen termelik meg a közintézményeket ellátó konyhának szükséges alapanyagokat. Ez a projekt idén indult Alapfeladatok, más semmi finanszírozás A norvatíva az oktatási költségek felére elég PINCEHELY Ä Ismét tábort ütnek a cserkészek az erdőben tizenkét éve, minden nyá­ron táboroznak a pincehe­lyi cserkészek a gyulaji er­dészet által kijelölt terüle­ten, Belecska közelében. Kari Andor, a cserkészcsa­pat vezetője önellátásra ta­nítja a fiatalokat. Általában hatvanan-hetvenen érkez­nek, Pincehelyről, Tamási­ból, Simontornyáról és Cell- dömölkről. Az idei cser­késztábor augusztus 6. és 13. között lesz. A szüreti felvonulást mindenképp megtartják finanszírozási gondok mi­att idén elmarad a pincehe­lyi falunap. Ugyanez az oka annak is> hogy a civil szer­vezetek működését sem tudja támogatni az önkor­mányzat. A korábbi évek­ben legalább valami sze­rény anyagi juttatásban ré­szesülhetett a 6-7 helyi nonprofit szervezet. A ha­gyományos szüreti felvonu­lást viszont az anyagi ne­hézségek dacára is meg­tartják szeptemberben. Templomi hangversennyel búcsúzik majd a kórus visszajáró vendége a Vö- rösmarty-kúriának az ELTE olasz tanszékének kórusa. Nyaranta Pincehelyen ké­szülnek a későbbi fellépése­ikre, szükség szerint új da­rabokat is betanulva. A helyválasztás oka az, hogy az egyik kórustag, Prajda Anita ebből a községből származik. Idén, augusztus második felében érkeznek. A felkészítő táborozást templomi koncert zárja. Családok ápolják a partnerkapcsolatot deklarált, együttműködési megállapodáson nyugvó partnerkapcsolata van Pin­cehelynek a holland Uitgeesttel. A dokumentu­mot 2000-ben írták alá. Nem delegációk mennek-jönnek, hanem családok ismerik meg és látogatják egymást Tavasszal közel negyven gyerek érkezett Hollandiá­ból, jövőre a pincehelyiek mennek. Ugyanazoknál a családoknál szállásolják majd el őket, akiknek a gye­rekeit itt vendégül látták. AZ OLDAL ÍRÁSAIT WESSELY GÁBOR ÍRTA, A FOTÓKAT LEHŐCZ PÉTER KÉSZÍTETTE. bői a pénzből semmit nem ké­pesek, minden elmegy a köte­lezettségek kifizetésére. Sok­szor izgulnak azért az önkor­mányzatnál: lesz-e pénz a számlájukon akkorra, amikor a szolgáltató le kí­vánja emelni a gáz- és villanyfo­gyasztás árát. A talponmaradást se­gítette az a 25 mil­lió forint, amit most kaptak az államtól - mint önhibáján kí­vül hátrányos helyzetű telepü­lés -, de ennél többre lesz szükség a biztonságos műkö­dés érdekében. Fenntartják az iskolát, az óvodát, az idősek napközijét, miközben a lakos­ság öregszik, beruházás nincs, és a munkanélküliség 17-18 százalékos. A rendszerváltás előtt ezer álláshely volt Pince­helyen, de megszűnt a téesz, a Nincs önerő, nem hívhatják le az elnyert támogatást. tápkeverő, a gáztöltő üzem, és az ahhoz kapcsolódó szállító vállalkozások sorsa is megpe­csételődött. lelentős foglalkoz­tató volt a kórház is, ám a több­lépcsős leépítés következtében a valamikori 160 al­kalmazottból mára csak huszonegy- néhány maradt. A közmunka az egyetlen dolog, mely a kisemberek megélhetését segí­ti. Lehetőség van tíz hónapon ke­resztül, öt személy nyolcórás, va­lamint három hónapon keresz­tül, ötvenöt személy négyórás foglalkoztatására. Az iskolába 150, az óvodába 60 gyerek jár. Az intézmények fenntartási társulásának köz­pontja Simontornya. Ám ez nem jelenti azt, hogy le van a gond a finanszírozásról. Az ál­lami norvatíva nem fedezi az Helyi iskola, értelmes munka, korrekt pénz kell! A körbetartozások ger­jesztői között már - önhi­bájukon kívül - ott van­nak az önkormányzatok is. Herdics Béla szerint emiatt sok polgármester­nek van lelkiismeret-furda- lása. Beállnak az adósok sorába, mert ők sem kap­nak kellő időben kellő mennyiségű pénzt A becsüle­tes beszállítók, szolgáltatók ki nem fizetése mélyíti a gazda­sági és morális válságot A kis­települések megmaradásának feltétele a helybeni, értelmes munka biztosítása. Ha van munka, megmaradnak a fiata­lok, ha vannak fiatal párok, lesznek gyerekek, lesz jövő. oktatás költségeit csak - a pin­cehelyiek számításai szerint - körülbelül felerészben. A má­sik ötven százalékot hozzá kell tenni. Már mindent minimális­ra csökkentettek - az óraszá­mot és a pedagógusok juttatá­sait, a túlórapóüékot -, mégis nyögnek az alulfinanszírozott­ságtól. Csak egy valamiből nem engednek: az oktatás színvonalából. Ha azt nem ga­rantálnák, máshová vinnék gyerekeiket a szülők. Spórolnak mindenütt. A köz- intézményeket ellátó konyhára saját, önkormányzati területen termelik meg az alapanyagot. Tervezik a csatornahálózat ki­építését, az utak felújítását, egy korszerű ravatalozó létesítését, de semmire nincs pénz. Annyi­ra nincs, hogy egy megnyert pályázati támogatást se tudnak lehívni, mert nem képesek mellé tenni a szükséges ön­részt. Integrált közösségi szol­gáltató tér kialakítására kapná­nak 40 milliót, ha felmutatná­nak 16 millió saját erőt. Ez a projekt alighanem elúszik. Nem csúsztatható viszont to­vább a harmincmilliós szemét­telep-rekultiváció és a két-há- romszázmilliós ivóvízminőség­javító beruházás. Az ezekkel kapcsolatos pályázati anyag nagyrészt már összeállt, s elő­nyük ezeknek a programoknak, hogy az önrész támogatott lehet A település korösszetétele 60 ÉV FELETTI: 18 ÉV ALATTI: 395 19-60 EVES: 1461 A kötelező kiadásokra is alig elég az a pénz, ami az önkormányzat kasz- szájába befolyik. Fej­leszteni nem tudnak, de az óvoda és iskola meg­tartásához így is ragasz­kodnak Pincehelyen. Wessely Gábor Western versenyt rendeznek lovassport Új pálya, új lendület, új ötletek ■ ____ A júniusi fogathajtó versennyel új fejezet kezdődött a Pincehelyi Lovassport Egyesület életében. A viadalon 28 kettes és kilenc pónifogat vett részt, de nem ez volt az igazi szenzáció, hanem az új pálya. Korábban a focipá­lyán tartották a lovaseseménye­ket, de most új helyre tették át székhelyüket. A támogatóknak, elsősorban Piringer Józsefnek köszönhető­en, önerőből, közel egymillió fo­rint értékű fejlesztést hajtottak végre. Ebből földmunkát, talaj­tömörítést végeztek, padokat he­lyeztek ki, bírói tribünt építet­tek. Fásítottak is, ezer nyírfát ül­tettek. A kiváló sportlétesít­ményt júniusban avatták. Az egyesület 2005-ben ala­kult, 42 taggal. Oszkó Ferenc tit­kár szerint a pincehelyiek ked­velik a lósportot, egyre nagyobb a versenyek látogatottsága. A mostani volt a nyolcadik pince­helyi lovasviadal; versenyzők négy megyéből érkeztek. De nem elégednek meg ennyivel a szervezők. Vannak még ötleteik. Augusztus 13-án egy népifogat- hajtó-versenyt rendeznek. En­nek részét képezi majd egy wes­tern ügyességi és egy gyermek ügyességi verseny is. Az ilyen látványosság ritkaságszámba megy Magyarországon. A gyer­mek ügyességi verseny közre­működői a helyi lovasiskola nö­vendékei lesznek. Oszkó Ferenc, az egyesület titkára Máról holnapra, gyakorlatilag állandó csődveszélyben élnek a kistelepülések. Pincehelyen sem jobb a helyzet az áüagos- nál: a 2400 lelkes község 217 millió forintból gazdálkodik idén. Tervezni, fejleszteni eb­Herdics Béla polgár­mester MEGKÉRDEZTÜK Van-e értelme a közmunkának? GÓMÁN ANNAMÁRIA KÖZMUNKÁS:- Egyedül nevelek három gyereket, folyamatosan fi­gyelem a munkalehetősé­geket a környéken, de szin­te sehol, semmi nincs. Csak a közmunka. Arra is túljelentkezés van. Fuldok- lik a falu a tehetetlenség­től. Az önkormányzat segít, amiben tud, de a lehetősé­gei végesek. Aki bekerül a közmunkások közé, úgy örül, mintha ötöse lenne a lottón. Végre egy kis pénz­hez jut! GÓMÁN RITA MUNKANÉLKÜLI:- Szeretjük a falunkat, csak nem tudunk itt mihez kez­deni. Szegénység, bizonyta­lanság mindenütt. A fiata­lok elmennek tanulni, az­tán visszajönnek munka- nélkülinek. A hitelek hal­mozódnak. Ilyen helyzetben családot alapítani szinte fe­lelőtlenség. Én se merem bevállalni egyelőre, hogy gyerekem legyen. te? VACSORA JÓZSEFNÉ PEDAGÓGUS:- Nehéz a helyzet, de azt gondolom, hogy sorsa jobbra fordításáért min­denkinek lehet és kell is tennie. A közmunkánál is fontosabb a közösségi munka, az önzetlen segít­ség, ami persze lemondást is igényel. Ha valaki a kö­zösség felemelkedéséért dolgozik, akár ingyen is, azt fogja tájhsztalni, hogy megérte. ” A táborozok megismerik és őrzik a hagyományokat Az elsősorban néptáncoktatásra és kézműves-foglalkozásokra épü­lő, hagyományőrző táborok szer­vezését három éve kezdték a köz­ségben. Pedagógusok és szülők fogtak össze, hogy a gyerekeknek - jelképes összeg elle­nében - szabadidős elfoglaltságot biztosít­sanak. Fülöpné Veres Mária a főszervező, aki segítői közül kiemeli Sölleiné Pőcz Mariannt, Vacsora Józsefnét, Antal Jánosnét és Hegedűs Beát Az idei tábort július 25-29-ig tartják. Hatvan gyerek jelentke­zett. Fülöpné tájékoztatása sze­rint egyre népszerűbb a hagyo­mányőrző tábor; az elsőn még csak harmincán vettek részt. A fő tartózkodási helyük a Vö- rösmarty-kúria lesz, aludni az épületben és az annak udvarán felállított sátrakban fognak. A gye­rekek készíthetnek horgolt, mak­ramé- és bőrmunkákat, megis­merkedhetnek a seprűkö­téssel, korongozással, síp­faragással. Lovagolhat­nak, kürtőskalácsot süt­hetnek, részt vehetnek egy kisszékelyi strandlátogatáson, és vár rájuk egy jó kis habparti is. Alapvetően persze a tánctanu­lás lesz a cél. A táborzáró gálán megmutathatják a résztvevők, hogy mit sajátítottak el, és az ak­kor fellépő tolnanémedi és ta­mási táncosoktól is elleshetik a fortélyokat. ■ Habparti is vár az ifjú táncosokra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom