Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-13 / 162. szám

6 2011. JÚLIUS 13., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2011. július 12-én NYERTESEK Részvény Utolsó ár (Ft) Változási?« Millió Ft Estmedia 264 6,45 65 Mól 20 600 2,13 4050 FHB 900 1,92 60 Émász 19 140 0,00 0 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Réavény Utolsó ár (R) Változás (%} MatióR 1 ORC 2050-4,42 2 Danubius 3600-3,61 1 CIG Pannónia 863-1,93 107 ANY 770-1,91 3 Rába 785-1,87 18 Synergon 290-1,69 11 A BUX index az elmúlt napokban 22 800 ^ 22600 L 22400 22 200 22 000 ^ 22484 \ .........J\223U 22 3Ít\/ \ 21800 21600 21816 port/ 07.04 07.05 07.06 07.07 07.08 07.11 / **** FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 07.12.) Új elszámolási ár EUROBŰZA 2011. augusztus 45 750 MALMI BÚZA 2011. augusztus 46500 TAKARMÁNYBÚZA 2011. augusztus 44400 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. július 63800 OLAJNAPRAFORGO 2011. október 103 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. július 12-én 1 € 1$ 1CHF f f f 269,39 Ft 193,68 Ft 232,15 +4,02 Ft +5,83 Ft +7,99 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.12.) Vételi Eladási Budapest Bank 259,82 275,90 CIB Bank 256,84 278,24 Citibank 257,12 278,54 Erste Bank 259,78 274,74 FHB Bank 260,42 275,98 K&H Bank 261.89 276,97 MKB Bank 259,84 273,16 OTP Bank 261,30 274,70 Raiffeisen Bank 263,13 274,97 Sokkoló a svájci frank árfolyama negatív rekordok Tegnap délelőtt kis híján elérte a 234 forintos szintet az alpesi valuta A magyar bankrendszer­nek is sokba kerül a drá­guló svájci valuta. (Ami persze visszahathat az hi­telesekre.) A jegybank elemzése szerint 245 fo­rintos frankot még elvisel­nénk, igaz, akkor 80 mil­liárd forintnyi tőkét kelle­ne emelni az ágazatban. Herman Bernadett Az eurózóna adósságválsága egyre mélyebb, a világ végig­izgulta a tegnapi olasz állampa­pír-aukciót is, amelyen a papí­rok elkeltek ugyan, a kamatok azonban megugrottak, a tőzsdék is estek tegnap, de Magyarorszá­gon valószínűleg az okozta a leg­nagyobb aggodalmat, hogy a svájci frank ára tovább emelke­dett, és a forinttal szemben átlép­te a félelmetes, 230-as lélektani határt. Délelőtt jóformán ne­gyedóránként dőlt meg a törté­nelmi árfolyamrekord, egészen 233,59-es szintig erősödött az al­pesi fizetőeszköz a forinttal szemben. A drága frank nemcsak a devi­zahiteleseknek fáj, de a bank- rendszer kockázatait is növeli. A Magyar Nemzeti Bank legújabb, a pénzügyi stabilitásról szóló je­lentésében a bankok mind saját, mind a szektor számára a legna­gyobb kockázatként a forint árfo­lyamának a svájci frankkal szembeni kedvezőtlen változását említették az első helyen. Ez nem meglepő, hiszen a lakosságnak forintban számolva 4350 milli­árd forintnyi frankhitele volt má­jus végén, ennek zöme valami­lyen jelzálog-fedezetű kölcsön. A drága frank a bankoknak is sokba kerül - mondják a szakér­tők. „Három-négy hónappal ez­előtt 230 forintos svájci frank még nem volt beárazva a piacon, így a devizaswapok lejáratánál érheti veszteség a bankokat. A swapok mögötti letéteket is le­het, hogy ki kell igazítani, ami szintén veszteséget okozhat” - mondja Marsi Erika, a bankár­képző igazgatósági alelnöke. Ha persze csak egy-két napig tart az árfolyamrekord, az nem okoz komoly problémát, ha viszont tartósan drága marad az alpesi fizetőeszköz, nehéz helyzetbe kerülhetnek a bankok. Rendkívüli EU-csúcs lesz a válság miatt soron kívüli európai uniós állam- és kormányfői találko­zóra kerülhet sor a közeljövő ben a görögországi adósság- válság miatt - szivárgott ki az EU-pénzügyminiszterek keddi találkozóján. A brüsz- szeli ülés résztvevői közül töb­ben súlyosnak minősítették a helyzetet, és egyesek úgy vél­ték, fennáll a kockázata, hogy a válság más euróöve­zeti országokra is átterjed. A VEZETŐ EURÓPAI politikusok között nincs egyetértés arról, hogyan kezelje az unió a gö­rög válságot, milyen tartalmú és szerkezetű legyen a követ­kező mentőcsomag. Olyan vé­lemények is elhangoztak, akár a részleges görög állam­csőd is elképzelhető. közben az erősödő pánik- hangulatban egyre többen tartanak attól, hogy az ola­szok sem kerülik el a válsá­got, holott azzal nem számol­tak Brüsszelben, hogy rajtuk is segíteni kell Azonban Ber­lusconi kormányfő olyan nyi­latkozatokat tett, amiből a csaknem ötvenmilliárd eurós megszorítás felpuhításának szándéka sejthető. Londoni elemzők a görög euróbukást kész tényként kezelik, és már azzal foglalkoznak, hogy Olasz-, illetve Spanyolország tagja maradhat-e az eurózónának. birkózna a magyar bankrendszer. A jegybank tavaszi stabilitási je­lentésében 2011-re 245, 2012-re pedig 257 forintos frankárfolyam, emelkedő állampapír-piaci hoza­mok és recesszióba kerülő gaz­daság mellett tette próbára a ban­kokat, és azt találta, jövő év végé­ig 80 milliárd forintot meghaladó tőkeigény jelentkezhet a szektor­ban, ez viszont a tulajdonosok el­kötelezettségét és az állami tőke­emelési alap 300 milliárd forintos összegét figyelembe véve kezel­hető mértékűnek tűnik. A rövid távú likviditási stressz- teszt alapján a pénzügyi piaci za­varok, betétkivonás és árfolyam­sokk együttes fellépésekor is megfelelő a bankok likviditási tartaléka. A svájci frank árfolyama (2011, forint) 230 200 jan. 3. febr. márc. ápr. máj. jún. júl. A tőkehelyzetet is kedvezőtle­nül érinti a frank árfolyamának emelkedése. A hitelintézetek hi­telállománya benne van a mérleg­ben, így amikor emelkedik a frank ára, a forintban számolt mérlegfőösszeg is nő. Az intézmé­Tőkemegfelelési mutatók (százalék) 2010 OTP 18,40 CIB BankZrt 9,79 MKB BankZrt 10,28 K&H BankZrt 8,38 Raiffeisen BankZrt. 9,52 Erste BankZrt 13,5 Unicredlt BankZrt. 16,87 FHB 17,7 FORRÁS: VG-GYÖJTÉS nyék sajáttőkéje viszont nem gya­rapodik, így a tőkemegfelelési mu­tatók romlanak. A magyar bank­szektor tőkeellátottságával általá­nosságban egyébként nincs baj, a PSZÁF kockázati jelentése szerint 2010 végén az ágazati szintű tőke­megfelelési mutató 13,3 százalé­kos volt, vagyis kis mértékben még javult is 2009 óta. Ehhez per­sze az is kellett, hogy a romló portfoliók és a súlyos bankadó mi­att visszaesett jövedelmezőségű szektor egyes veszteséges szerep­lőinél a külföldi tulajdonosok tőkét emeljenek. Volt azonban négy olyan hitelintézet is, amelynél 10 százalék alá került a ráta, ami ugyan szabályos még, de a PSZÁF szerint különféle sokkok esetén már kockázatos érték lehet A drá­guló frank emellett azért is ront­ja a bankrendszer helyzetét, mert a növekvő részletek miatt egyre több adósnál lépnek fel tör­lesztési nehézségek. A nem fize­tő adósok száma eddig is folya­matosan nőtt, 2010-ben a 90 na­pon túli késedelembe esettek aránya 4,4-ről 6,3 százalékosra emelkedett, a várható veszteség pedig a teljes állomány 5,7 százaléka helyett 7,9 százalékos­ra lett. A portfoliók romlásában szerepet játszhatott az is, hogy a kormány sokáig fenntartotta a ki- lakoltatási moratóriumot a nem fizető devizahiteleseknek, amivel többen vissza is élhettek. A Magyar Nemzeti Bank stressztesztje szerint egyébként a 230 forintos frankkal még meg­Májushoz képest olcsóbb a krumpli, a zöldség, a gyümölcs KSH Kisebb júniusi infláció - Egy év alatt 6,7 százalékkal drágultak az élelmiszerek, ez elvitte a nyugdíjemelést A fogyasztói árak 2011. júniusá­ban 0,2 százalékkal voltak ala­csonyabbak, mint májusban. Az árak tavaly júniushoz képest 3,5 százalékkal nőttek, a KSH sze­rint. Meglepetésre a 3,5 százalé­kos mutató 0,4 százalékponttal alacsonyabb az egy hónappal ko­rábbinál. Elemzők arra számítot­tak, hogy a ráta 3,9 százalékon marad. Havi összevetésben - május­hoz viszonyítva - az élelmiszer- árak 1,0 százalékkal csökkentek, az idényáras élelmiszerek (bur­gonya, friss zöldség, gyümölcs) 9,2 százalékos árcsökkenése és a többi élelmiszer 0,3 százalékos átlagos árnövekedése következ­tében. Növekedett a margarin (2,8), a szalámi, a szárazkolbász, a sonka (1,8), a párizsi, kolbász (1,6) és a tej (1,4 százalék) ára. Árcsökkenés következett be a cukor (4,2) és a tojás (2,0 száza­lék) esetében. A legnagyobb mértékben a szolgáltatások árai emelkedtek (0,3 százalék), ezen belül az üdülésért 1,1 százalék­kal kellett többet fizetni. Kismér­tékű áremelkedés volt a háztar­tási energia és a szeszes italok, dohányáruk körében (0,2-0,2 százalék). A nyári kiárusítások miatt a ruházkodási cikkek ára átlagosan 0,6 százalékkal csök­kent. Szintén esés következett be a tartós fogyasztási cikkek és az egyéb cikkek esetében (0,4-0,4 százalék) I I Átlagosan cirka 9 százalékkal olcsóbb a burgonya, sokaknak ez is drága Egyéves bontásban „húzó- sabb” a drágulás. 2010. június­hoz viszonyítva az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mér­tékben, 6,7 százalékkal emel­kedtek. Ezen belül jelentősen nőtt a liszt (67,2), a cukor (63,4), az étolaj (27,0), a tej (16,5), a péksütemények (14,7), a kenyér (12,9) és a sajt (12,7 százalék) ára. Árcsökkenés következett be a tojásnál (5,4) és az idény­áras élelmiszereknél (4,3 szá­zalék). Az átlagosnál nagyobb mér­tékben, 5,3 százalékkal drágul­tak az egyéb cikkek, ezen belül az üzemanyagok ára 12,0 száza­lékkal, a gyógyszerek, gyógy­áruké 3,6-tal nőtt. Szintén átlag felett, 4,9 százalékkal növeke­dett a ruházkodási cikkek, s 3.6- tal a háztartási energia ára, ez utóbbin belül a távfűtés 7,8 százalékkal, a vezetékes gáz 2.6- tal drágult. A szolgáltatások áremelkedése átlag alatti volt (2,1 százalék), ezen belül a csa­tornadíj 10,0, a szemétszállítás 5,5, és a vízdíj 4,2 százalékkal drágult. lanuártól 3,8 százalékkal emelkedett a tavaly nyugdíjba mentek ellátása. A korábbi nyugdíjasok ezen felül 0,6 szá­zalékos pluszemelést is kaptak, esetükben így 4,4 százalékos volt a növekedés. Az emelése­ket nagyjából elvitte az áremel­kedés. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom