Tolnai Népújság, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-07 / 157. szám
Agy • Szem * Fül, orr, gége • Szív • Vérkeringés • Tüdő • Emésztés • Máj, epe • Vese és hólyag » Prosztata, pénisz, here • Méh, petefészek, mell • Immunrendszer • Vér • Bőr • Mozgásszervek • RÁK • Hormonok • Fog Tartós küzdelem ártó daganatok ellen rák Az orvostudomány ma már a személyre szabott terápiát-kezelést kutatja és ajánlja Magyarországon is évente ezrek halnak meg rákbetegségben. Sokan közülük hosszú kezelésen estek át. Nem kevesen vannak, akiket meg is tudnak gyógyítani. Europress Az orvoslás úgy tartja, a gyógyszerek új lehetőségeket nyitnak meg, s ez jó fejlemény. Mindenekelőtt azonban a gyógyszerek, a kezelések hatását jól bemutató jelzőrendszerekre (jelzőmolekulákra) van szükségünk, amelyek segítenek megítélni, hogy melyik betegnek van különösen jó esélye, hogy egy gyógyszer hasznára váljon. Ha „nagy- kanállal” adagoljuk, és olyan betegek is kapják, akiknek alig van esélyük, hogy reagáljanak rá, az nem tesz jót a gyógyszer hírnevének. Ezért hangoztatják manapság egyre gyakrabban a személyre szabott terápiát, gyógyítást. A betegeket intelligensen elő kell válogatni, ez jelentősen növeli az eredményességi arányt, és jobban tükrözi a gyógyszerben rejlő potenciált. Az orvoslásban és a tudományban van olyan álláspont, amely szerint például az antitestkezelések által bizonyos páciensek prognózisa nagymértékben javult. Például limfómák esetében. De vannak területek, ahol korlátozottak a kezelés lehetőségei. A tüdőkarcinóma (rosszindulatú daganat) előrehaladottabb stádiumainál például az előrelépés a tíz-húsz évvel ezelőttihez képest ma még csekély. Ami a megelőzést és a korai felismerést illeti, Amerikában a rákmegelőzés- és kezelés terén részben ismét inkább a kivárásra hagyatkoznak. Ott már a szűrést sem tartják az egyedüli üdvözítőnek, mert elbizonytalaníthatja az embert. Kérdezhetnénk: kinek is fontos valójában a szűrés? Azoknál a magas rizikójú családoknál feltétlenül, amelyeknél egy rákfajta halmozottan fordul elő. A távoli nagynéninek, akinek mellrákja volt, nincs jelentősége. Viszont a magas rizikójú csoportoknak, akiknél a családban több rákos eset is előfordul, talán sokkal jobban lehet segíteni, ha élhetnek például egy egyetemi klinika orvosi analitikájának és diagnosztikájának lehetőségével. Vannak nők, akik szinte 100 százalékos bizonyossággal mellrákot fognak kapni, és akiknek meg kellene műttet- niük magukat, hogy életben maradhassanak. Gyakran halljuk, a korai felismerés meghosszabbítja az életet. Az igazság az, a korai rákdiagnózis igen gyakran semmilyen hatással nincs az érintett hosszú távú túlélésére. A „korai ráknak” ugyanis több időre van szüksége, hogy végezzen a beteggel, mint a későn felfedezettnek. A korai felismerés sikereinek egy része csak a diagnózis időpontjának előrehozásán alapul - tartja sok szakember. A kérdés azonban az, hogy rák esetében lehet-e biztos abban valaki, hogy nem fog megbetegedni, vagy hogy biztosan meg fog gyógyulni. Néhány daganat már a korai stádiumban áttéteket képez, így később inkább az áttéteket találják meg az eredeti daganat helyett. Valóban sok esetben ismereüen eredetű rákkal találkoznak az orvosok, amikor is az eredeti daganat rég eltűnt és már csak az áttéteket látjuk. Minél többet tudunk ma, annál összetettebb a kérdés, hogy milyen sebességgel tudnak nőni a daganatok. Azt is sokan feszegetik ma, hogy míg korábban voltak elképzelések a daganatok növekedéséről, ezek az elképzelések még ma is érvényesek-e. Valóban vannak kutatók, akik a tumorok keletkezésének régi modelljét megkérdőjelezik. Ők az állítják: a daganat fejlődik, lassan nagyobb lesz, olyan részeket alakít ki, amelyek agresszívabbak és nagyobbak lesznek, és egyszer csak olyan rosszindulatúvá válik, hogy áttéteket képez. Ez már ■ Ma már sokkal több a remény a gyógyulásra. Rákprognózisok egy nyolcvanmilliós populációban Új esetek nőknél 2010-ben 5 éves túlélési arány nőknél (%) Új esetek férfiaknál 2010-ben 5 éves túlélési arány férfiaknál (%) Szájüreg 3040 50-63 és garat 8360 36-45 Gége 480 58-76 fedő 3630 58-76 Tű 15180 13-19 dő 35150 13-17 M 3300 11 áj 5300 11 Ve 6650 65-75 se 10 750 65-75 Hodgk 870 75-90 in-kór 970 75-90 Non-Hodgkin lymphoma 6580 56-69 6820 45-62 Leukémia 4350 35-50 5440 35-50 Agy 3340 34-38 4060 34-38 Pajzsmirigy 3860 90 1670 77-87 Nyelőcső 1140 15-20 4340 11-22 Bőrmelanoma 8540 90 7690 85 Gyomor 7590 30 11 640 30 Hasnyálmirigy 7320 3-8 6910 5-7 Bél 33620 53-63 39 410 53-63 Húgyhólyag 8480 70 21 420 75 Mell 59 510 83-87 Méhnyak 5500 63-71 Méhtest 11460 75-83 t# Prosztata 64 370 83-94 Here 4700 95 nem teljesen igaz így. Vannak ugyanis bizonyítékok, hogy a daganatok már egész korán kialakíthatnak egyes áttéteket, vagy kiküldenek daganatsejteket, például a csontvelőbe, ahol téli álmot alszanak. Ezek aztán az eredeti daganattól függetlenül tudnak különböző irányokba fejlődni. Ez elég fatálisán hangzik, csakhogy elég esetről tudunk, ahol az eredeti daganatot kioperálják, és tényleg nem nő ki újra semmi. A hererák esetében például korábban fiatal férfiak haltak meg sorra. Ma a többségüket meg lehet gyógyítani. Úgy tudni, a tudomány az úgynevezett „rákszemélyiség” fogalmától mára elbúcsúzott. Valóban, ez az elmélet még a rákkutatás korábbi idejéből származik. Az elhunyt férj, az elvesztett állás, a fogyatékos gyerek, mindenki, akinek rákja lesz, meg tudna nevezni egy ilyen életrajzi motívumot az életéből. Manapság ez az elmélet elavult. Ugyanakkor ennek ellenére mégis fontos a páciens lelkisége, ha mondjuk kezelésre kerül a sor. Mindenekelőtt a pszicho- onkológiában, abban a tudományágban, amely segíti az orvost, hogy a pácienseket aktívan segítse a rák elleni küzdelemben, és hogy leküzdési stratégiákat adhasson a kezükbe. Sokakat foglalkoztat az „örök kérdés”: megnyerhetjük-e valaha is a rák elleni harcot? Ebben a kérdésben vannak szkeptikus kutatók. Ők például demográfiai okokra hivatkozva arra utalnak, egyre több ember lesz egyre idősebb, és lép fel nála emiatt rákbetegség, ami egy rövidebb élettartam alatt nem alakult volna ki. Idős korban a sejtek mutációinak száma is könyörtelenül emelkedik. Természetesen az orvostudomány is egyre több lehetőséget és eszközt kap, hogy a rákos betegek sokáig élhessenek emberhez méltó életet. Ez ugyanannyi reményt ad, mint azok az esetek, amelyekben valóban meg tudnak gyógyítani a betegeket. Milyen életkorban milyen vizsgálatot célszerű elvégezni? szűrés Sokan tartanak tőle, pedig tény: a korai felismerés sokat segíthet a betegségek gyógyításában RÁKMEGELŐZÉS NŐKNEK 20 éves kortól a nőknek célszerű lehet a nemi szervek rákos megbetegedéseinek korai felismerését célzó vizsgálaton részt venni - méhszáj megtekintése, kenetvétel a méhszájról és a méhnyakról, és citológiai vizsgálat, manuális nőgyógyászati vizsgálat. 30 éves kortól kezdődhet a mell és a bőr rákos megbetegedéseinek korai felismerése. A vizsgálat magában foglalja: a mell és hónalj (nyirokcsomók) megtekintését és áttapintását, útmutatást nyújthat a mell rendszeres önvizsgálatához. 50 éves kortól ajánlják a bélrák korai felismerését célzó vizsgálatot. Ez tartalmazza: végbél tapintásos vizsgálata, rejtett vér vizsgálata a székletben. 50 és 70 éves kor között ajánlott a mellrák korai felismerését segítő mammográfiás szűrés. 55 éves kortól a bélrák kibővített korai felismerése; választható a rejtett vér vizsgálata a székletben (kétévente), vagy két béltükrözés (10 éves időközzel). RÁKMEGELŐZÉS FÉRFIAKNAK 35 éves kortól célszerű a bőrrák korai felismerését célzó vizsgálat - kétévente célzott kikérdezés a bőrelváltozásokról, és az egész test megtekintése. Aki ad magára, évente egyszer elmegy tüdőszűrésre. Egyes régiókban megint egyre több a tüdőbeteg 45 éves kortól a nemi szervek rákos megbetegedéseinek korai felismerését célzó vizsgálat. Célzott anamnézis (kórelőzmény), a külső nemi szervek megtekintése és áttapintása, a prosztata tapintásos vizsgálata, a nyirokcsomók áttapintása. 50 éves kortól a bélrák felismerését célzó vizsgálat. Ez tartalmazza: célzott tanácsadás a bélrák korai felismeréséről, a végbél tapintásos vizsgálata, rejtett vér vizsgálata a székletben. 55 éves kortól tanácsadás a bélrák felismeréséről; választható a rejtett vér vizsgálata a székletben (kétévente), vagy két béltükrözés (10 éves időközzel). ■ i
