Tolnai Népújság, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-24 / 146. szám

2011. JÚNIUS 24., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG ül Wllfll» EGYHÁZI TÜKÖR Hálát adtak a templom felújításának befejezéséért Isten a fiatalokhoz küldte tábor Esténként a gyerekek nyelvén tolmácsolja az evangéliumot A medencében nagyüzem van. Nyaranta gyerekzsivaj tölti be a bölcskei parókia udvarát, ezen a héten közel negyven gyerek táborozik itt Tizenhét éve minden nyá­ron gyerekzsivaj tölti be a bölcskei református pa­rókia udvarát. Ezen a hé­ten közel negyven gyerek táborozik itt, a körüláll­ványozott templom tövé­ben megbúvó gyermekpa­radicsomban. Vida Tünde Háromezer forint. Ennyi a bölcskei református tábor részvé­teli díja. Nem naponta, hetente. Ha egy gyerek szülei nem tudják kifizetni, az nem jelenti azt, hogy nem táborozhat, az ő költségeit „kigazdálkodják”. A most táboro­zó harmincnyolc gyerek közül ti­zenkettő esetében van szükség erre, de őket is ugyanolyan jól el­látják, mint a többieket. A szolid költségvetésnek nyomát sem lát­ni a parókia udvarán, a medencé­ben nagyüzem van, vagy tíz fi­úcska ugrál folyamatosan a vizé­be. A fényképezőgépet látván egymás után születnek a külön­féle figurák: hasasok, hátasok, rit­kábban fejesek. A medence mel­letti játszótéren a lányok csivitel- nek. Egy hét-nyolc év körüli lány­ka szegődik mellém. - Fényképe­zel? - firtatja. Ő maga nem akar fényképezkedni, de azt elárulja, hogy nagyon jó a Marika néninél. Marika néni, azaz Szerdahelyiné Zimányi Mária a község reformá­tus lelkésze a parókia hűvös szo­bájába invitál, szabódva szedege­ti össze az itt-ott elhagyott gyer­mekruhákat, csitítgatja a hol in­nen, hol onnan előbukkanó gyer­kőcöket. - Az unokáim - mond­ja, majd készséggel mesél a tá­borról.- Tizenhét éve tá­boroztatok. Az idei kezdés húszadikán volt, aztán egy hét szünet, utána megyünk a nagy- családosokkal Kárpátaljára. Ha­zatérve újra gyerektábor kezdő­dik, megint egy hét szünet, utá­na pesti gyülekezetből jönnek, aztán megint gyerektábor, majd Önzetlenül látják el a fel­adatokat. augusztusban az ifjúsági tábor, velük is megyünk kirándulni Kárpátaljára - veszi számba a nyarat. Hat hét, mint minden év­ben. Nincs egyedül, persze, te­szi hozzá. Nyolc-tíz asszonyka látja el a gyerekeket, önzetlenül, Isten iránti hálából, hogy még el tudják végezni a munkát - fogal­maz. A szülők és se­gítő asszonyok gya­korta maguk viszik az ételhez a hozzáva­lókat. így született az aznapi ebéd is, pedig a menü igazán fejedelmi volt, a gyerekek asztalára „lakodalmi” becsinált leves és pörkölt került tésztával. Két fiatalasszony, minden dél­után nyolc-tíz tepsi süteményt Fejlesztések a templomnál és a parókián örömmel újságolta Szerdahe­lyiné Zimányi Mária, hogy si­került megvásárolni egy szom­szédságukban álló házat, amellyel a táborhelyet bővítik, így rövidesen már ötven gyere két tudnak elszállásolni. Az épületet rendbe kell hozni, de szorgos kezek munkájával si­kerülhet, mondja a lelkész. A fiatalok már felajánlották, hogy segítenek, amiben tud­nak. Folyik a templom külső tatarozása is. Pályázati pénz­ből, tizenhatmillió forintból szépül meg a megye legna­gyobb református temploma. az állványzat árát a gyüleke­zet adta össze. Július végéig a templom és a parókia udva­rán parkosítanak a beruhá­zás keretében. A táborozás za­vartalanul folytatódik, azt semmilyen külső dolog nem akadályozhatja, hangsúlyozta a lelkész. készít, ez a gyerekek uzsonnája. Az iskolából, ahol a napközis tá­bor már megszűnt, minden nap két pedagógus segít Marika né­ninél, felügyelnek a gyerekekre, kézműves-foglalkozásokat szer­veznek nekik. - Fantasztikus munkát végez Bogárné Baranya Mónika - emelte ki a lelkész. A hitoktató, aki az iskola pedagó­gusa, délelőttönként tart biblia­ismereti foglalkozást a gyerekek­nek. Most Mózes történetével is­merkednek behatóan. Az, hogy ez tulajdonképpen egy lelki tá­bor, abban nyilvánul meg, hogy itt kimondottan Istenre tekin­tünk - fűzi hozzá a lelkész, aki esténként evangelizációt tart, ahol persze a gyerekek nyelvén tolmácsolja Isten evangéliumát. - Engem Isten elsősorban a gye­rekekhez, fiatalokhoz küldött - állítja a lelkésznő, akinek jó­kedvét, úgy tűnik, sem az évek múlása, sem a gondok, bajok, nem szegik. Beszéltetésünk so­rán egyszer látszott elérzéke- nyülni, amikor arról mesélt, hogy este a gyerekek azért imád­koznak, hogy ő gyógyuljon meg. Januárban derült ki, hogy rák­betegséggel küzd, kétszer mű­tötték, sugárkezelésre, kemote­rápiára járt. - Úgy látszik, a sza­vuk meghallgatásra lelt. Tudom a munkát folytatni - fűzi hozzá immár megint mosolyogva. fadd Öt éve indult a faddi katoli­kus templom külső felújítása, idén elkészült a mű. Ez alkalom­ból rendeztek hálaadó szentmi­sét a templomban vasárnap a faddi búcsú, illetve a templom napja keretében. Utóbbi rendez­vényt a templomfelújítás anyagi támogatásának céljával 2006 óta szervezik meg, igényes progra­mokkal, amelyek nemcsak a templom, hanem a résztvevők lel­ki épülését is szolgálják. Az idei eseményre is érkeztek zarándokok a környékbeli telepü­lésekről. A Bagi Sándor faddi es­peres által celebrált szentmise a Szent Korona másolatának ünne­pélyes behozatalával kezdődött, a korona mellett a Szent Korona Lovagrend tagjai, faddi polgárok, illetve sárpilisi népviseletbe öltö­zött táncosok álltak díszőrséget. A misén a faddi Boróka Énekkar működött közre. A templom nap­ja Szvorák Katalin Liszt-díjas, al­ternatív Kossuth-díjas énekmű­vész műsorával folytatódott, aki az általa előadott egyházi művek­kel nyűgözte le a hallgatósságot. Déltájban az iskola ebédlőjé­ben szeretetvendégségre várták a megjelenteket. Ezután a Faddi Boróka Ének és Néptánc Egyesü­let pünkösdi köszöntőjére került sor. Dr. Ökrös Magdolna, a temp­lomfelújítás egyik szervezője la­punknak elmondta: a külső tata­rozás széles körű összefogás eredménye. Segített a püspökség, a paksi atomerőmű, a Faddon működő keresztény egyházak, a község szinte valamennyi polgá­ra, és faddi elszármazottak is. A külső tatarozás befejezésével még nem ért véget a felújítás, hi­szen a belső munkák még hátra­vannak. A legfontosabb az épület elektromos vezetékrendszerének cseréje, ami hozzávetőleg tízmil­liós beruházás. Segítőkre, támo­gatókra tehát továbbra is szük­ség lesz. ■ S. K. Behozták a Szent Korona másolatát HÍRSÁV A csicsói templomhoz zarándokoltak a hívek hőgyész Ismét Hőgyész ha­tárában gyűltek össze a hét­végén a környék zarándokai a csicsói búcsú alkalmával. A hagyományos ünnep ugyan ma már nem vonz annyi embert, mint koráb­ban, a hőgyészi, szakályi hí­vők évről évre tiszteletüket teszik ilyenkor a csicsói templomnál. Az épület és környéke rendbentartására az önkormányzat a közeljö­vőben további erőfeszítése­ket is tesz. (hé) A szentmisén neves kórus működött közre 3SM0NT0RNYA A Pécsi Madri- gálkórus 20 éve, minden jú­niusban hálaadó, zenés áhí­tattal zárja az évadot. Az idén Simontornyán vendég­szerepeit a 12 tagú együttes. Húsz esztendeje, 1991. júni­us 19-én hagyta el hazánkat az utolsó szovjet katona. Er­re az eseményre is emlékez­tek a szentmise végén fel­hangzó Te Deummal. A mi­se állandó része Gounod: Missa Brevis című kompozí­ciója volt, melyet Kalász Gyula karnagy vezényleté­vel adtak elő. (vl) A püspök két papot és egy diakónust szentel fel Pécs A tanév, az utolsó vizs­gaidőszak a papnövendékek számára is véget ért. A kép­zés hatéves. Ezekben a he­tekben tartják a papszente­léseket országszerte az egy­házmegyékben. Udvardy György pécsi megyés püs­pök június 25-én a 10 órakor kezdődő ünnepi misén végzi el Pécsen a szentelési szer­tartást. Áldozópappá szenteli • Barics Gábrielt és Vida Zsol­tot, diakónussá pedig Porpá- czy Attilát, (wg) Öt fiatallal gyarapodott a református gyülekezet siMONTORNYA Pünkösdkor négy fiú és egy lány adott számot vallási, egyházi isme­reteiből előbb a presbiterek, majd a gyülekezet színe előtt. Mindnyájan megfelel­tek. A konfirmálás és a foga­dalomtétel után, immár az egyház teljes jogú tagjaként először úrvacsoráztak, (vl) Finnországba megy kiállítani testvérgyülekezet Kölcsönös látogatások, évtizedek óta Szabadkaiak tesznek esküt értelmiség A KÉSZ és a KÉK határon átnyúló kapcsolata sárszentlőrínc Két lelkipásztor, Simo Koho és Pekka Paakkanen érkezett a finnekkel. A tamperei Kaleva gyülekezet tagjai, össze­sen harmincán, egyhetes ma­gyarországi látogatáson vettek részt. Csütörtökön utaztak vissza. A sárszentlőrinci evangélikusok hívták meg őket. Megnézték Bu­dapestet, Szekszárdot és jártak a Balatonnál is. A vendéglátó gyülekezet lelké­sze, Kari Jánosné Csepregi Erzsé­bet elmondta: a testvérgyüleke­zeti kapcsolat még a háború előtt jött létre. Édesapja, Csepregi Bé­la finnországi, Paavo Viljanen pe­dig magyarországi ösztöndíjas volt. A két fiatal lelkipásztor ösz- szebarátkozott, és megkezdődtek a kölcsönös látogatások. A prog­ramok részben lelkiségiek, rész­ben turisztikai-ismeretterjesztő jellegűek. A finneket most a bikácsi Zichy-kastélyban szállá­solták el. Megnézték a györkönyi pincefalut, a szekszárdi Bogár-ta­nyát, Szathmáry Ta­más fazekasműhe­lyét és a Petrits csa­lád mézeskalácsos múzeumát, valamint a faddi Meseházat, Gáti Mariann alkotásaival. A képzőművész sárszentlőrinci származású. En­nek is köszönhető, hogy meghí­vást kapott egy tamperei kiállí­tásra, a Kaleva templomba, ez év végére, a karácsony előtti idő­szakra. Istentiszteleteken Szek­szárdon és Sárszentlőrincen vet­tek részt az itt tartózkodó finn testvérgyülekezet tagjai. Mindkét helyen koncertet is adtak. Éne­keltek, brácsáztak és megszólal­tatták az orgonát. A sok élmény közül a legmaradandóbbnak va­lószínűleg a gyü­mölcsfák bizonyul­nak számukra. A skandináv országban későn kezdődik és rö­vid ideig tart a meleg évszak. Épp ezért alig érik be valami. Szinte minden „déli gyümölcsnek” szá­mít, amivel csak az üzletek polca­in találkoznak. Termőhelyén lát­ni a gyümölcsöt; ez volt a finnek számára a magyarországi út leg­érdekesebb látnivalója. ■ W. Y. ■ Termőhelyén láthatták a gyümölcsöt. tolna Üléseztek a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) tolnai vezetői. Egyeztet­ték az éves programtervet, de a legfontosabb napirendi pont a délvidéki partnerszerevezettel, a Keresztény Értelmiségi Körrel (KÉK) való kapcsolatápolás meg­vitatása volt. Ennek az együtt­működésnek köszönhetően ősz­szel tíz KÉK-tag érkezik Szabad­káról Tolnára, hogy kettős állam­polgár lehessen, vagyis letegye a magyar állampolgári esküt. Nem először jönnek a szabadkaiak a Tolna megyei városba. A közel­múltban már jártak itt egyeztet­ni a részleteket dr. Saramé Már­ta KÉSZ-elnökkel és a szervezet más vezetőivel. ■ W. G. A KÉSZ és a KÉK vezetőségi tagjai a tolnai templomnál ► k * X

Next

/
Oldalképek
Tartalom