Tolnai Népújság, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-22 / 144. szám
ált di d didwhWti: W0 íslilSiSW NAPI SOROZAT EGESZSEGKALAUZ Agy • Szem • FÜL, ORR, GÉGE • Szív • Vérkeringés • Tüdő • Emésztés • Máj, epe • Vese és hólyag • Prosztata, pénisz, here • Méh, petefészek, mell • Immunrendszer • Vér • Bőr ♦ Mozgásszervek • Rák • Hormonok • Fog DIAGNÓZIS Hirtelen fellépő halláskárosodás KIALAKULÁSA: A belsőfül elektrolit-háztartásának zavara, idegi és vérellátási zavarai, fertőzései, immunológiai betegségei, sérülések a középfül membránjai környékén, anyagcserezavarok, a nyaki gerinc panaszai. tünetei: A halláscsökkenés mellett előfordulhat téves érzékelés a fülben (teltség- érzés, nyomásérzés), gyakran kíséri fülzúgás. kezelése: Különböző kezelések választhatók: a véráramlás javítása, gyulladás- csökkentő és duzzanatcsökkentő kortizonos kezelés, oxigéntúlnyomásos-terápia. Enyhe hallásvesztésnél a leghatékonyabb az előrejelzés, ami súlyosabb hallás- károsodással fellépő egyensúlyi zavaroknál romlik. Rhinitis - duzzadt orrnyálkahártya kialakulása: Mindig figyelembe kell venni a vírusos, bakteriális, vagy gombás fertőzéseket, kémiai hatásokat és hormonális zavarokat. A légszennyezettség ugyanúgy szóba jön, mint egy orrsövényferdülés és a garatmandulák miatt kialakuló elzáródás. Olykor daganat állhat a hátterében. tünetei: Nehezített orrlégzés, részint nyúlós, fehéres, ritkán gennyes váladékkal, mely az orrgarat irányába is terjed. Gyakori szipogás, torokköszörülés, nyomásérzés a fejben, fejfájás. kezelése: Konzervatív módon (orrzuhany, kenő- csös/olajos nyálkahártyaápolás) esetleg nyákoldók- kal és kortizontartalmú orrspray-kkel (egy hétnél hosszabb ideig tilos). Műtéttel kicsinyíthetők az alsó orrkagylók, kiegyenesíthető az orrsövény, és eltávolítha- tók a garatmandulák. Nyálkő - ultrahangot igénylő eset kialakulása: Egy szekréciós zavarról van szó, amely esetében egyre sűrűbb nyál képződik Szervetlen anyagok, mint például a kalciumfoszfát tömörö- dése kőképződéshez vezet a rendszer kivezető csövében. Többnyire a szájban lévő nyálmirigyek érintettek, ritkábban a fültőmirigy is. tünetei: A táplálékfelvétel és egyéb ízlelési ingerek a mirigy fájdalmas duzzanatát váltják ki. A kevés folyadékfogyasztás elősegítheti a kőképződést. A váladékpangás és a baktériumok a mirigy gyulladásához vezethetnek. kezelése: Ha a kövek a kivezető csőben a mirigyen kívül találhatók, azok egy úgynevezett csőmetszéssel kiszabadíthatok. Ha a mirigy belsejében található kivezető rendszer érintett, az eltávolítás többnyire csak a mirigy teljes kürtásával valósítható meg. Az érzékek csodás palotája fül-orr~gége Nyálkahártya véd a vírusos fertőzésektől - Az orr és a történelem homloküreg orrcsont orrüreg porc ajakizom fogak nyelv légcső dobhártya fülkürt Az orrgaratüreg felé szaglógumó ékcsonti üreg garatmandula orrgaratüreg szájpadlás nyelőcső külső fül közép fül belső fül Nyelés, szaglás, légzés, hallás, ízlelés - a fülben, orrban és torokban találhatók az ember központi érzékszervei. Ezért is olyan sokoldalúak a fül- orr-gégészek. Europress A fül-orr-gégészet, ahogy a neve is mutatja, a fejtől a nyakig terjedő egész orvosi területet foglalja magába. A nyakat nem szabad alábecsülni: összeköti a fejet a test többi részével. Látással, hallással, szaglással és ízleléssel a fejben érzékeljük a legfontosabb ingereket; és itt kerülnek feldolgozásra a gondolatok, amelyeket a testünknek kell végrehajtania. Ennek megfelelően a nyakban a szervek működésének ellátásához és irányításához elengedhetetlen, létfontosságú olyan „útvonalak” futnak, mint a lég- és nyelőcső, ideg- és érpályák. ■ A gége a hangképzés szerve is. A hangszalagokat a tüdőből kiáramló levegő hozza rezgésbe. A gége vasúti váltóként választja el egymástól a légutat és a tápcsatornát, és egyben a hangképzés szerve is. Számos porcból áll, amelyeket szalagok, hártyák, és több mint 60 izom köt össze egymással. A hangképzés az orgonasíp elvén történik, a hangszalagokat a tüdőből kiáramló levegő hozza rezgésbe. A számos gégeizom hatására megváltozik a hangszalagok alakja és képlékenysége, ezzel befolyásolva a hang intenzitását és magasságát. A hangszalagok nagyteljesítményű izmok, amelyek soha se szenvednek izomlázban: Egy 30 perces előadás során a hangszálak 400 000-szer érnek egymáshoz, egy szoprán énekesnő háromperces áriája alatt pedig 150 000-szer. Annak érdekében, hogy a hangszalagok ilyen megterhelés esetén is jól működjenek, folyamatosan nedvesíti őket a gégenyálkahártya nyálkamiri- gyei által termelt nyálka. Ez a nyálka védőréteget is képez az étel lenyelésekor esetlegesen fellépő mechanikai sérülések, valamint bakteriális támadások ellen. Ezen védőréteg károsodása rekedtséghez, nyelési nehézségekhez, vagy köhögéshez vezethet. Hasonló védőszerepet tölt be az orrban található, gyakran kellemetlennek tartott nyálka is. Ott is a nyálkahártyát óvja bakteriális vagy vírusos fertőzések ellen, valamint tisztítja, melegíti, és nedvesíti a belélegzett levegőt. Az orrüreg és a szomszédos orrmelléküregek, mint a homloküreg, az arcüreg, az ékcsonti üreg, vagy a rostacsonti üreg felülete csaknem fél négyzetméter. Ha az orr a nyálkaréteg károsodása miatt kiszárad, akkor keletezik a jellegzetes „muci”, ha pedig túl sok nyálka termelődik, náthásak leszünk. Mindkét esetben rendkívül zavarónak érezzük az orrdugulást és a szagláscsökkenést. Allergiásoknál az orrnyálkahártya az elsőként reagáló szerv allergénre, és a reakció ennek megfelelően heves. Az orrmelléküregek nemcsak a koponya súlyát csökkentik (az ultrakönnyű építés műszaki-statikai elvei alapján), hanem rezgőteret is biztosítanak a hang számára. Az orr az arc közepe. A homlokon trónol a gondolat, az orron pedig az akarat ül, amely legtöbbször vággyá és szenvedéllyé válik. Mostanra pedig már szinte nem is kérdés, hogy melyik szervünk van a legnagyobb hatással tulajdonosára és a vele érintkezőkre. Az emberi történelem egyben orrtörténelem is, számtalan ember az orráról volt híres, krumpli, turcsi, fitos, arisztokratikus, karvaly orrok, melyeket véresre vertek, levágtak, sokakat ennél fogva vezettek, vagy magasan hordták: „Egykor zsenge növényként kapta ajándékba a természettől, Szorgalmasan öntözte, borral, pálinkával locsolta. Hamarosan örömmel állapította meg, hogy a fiatal bimbó megduzzadt, sötétpiros és csodálatos rózsává változott.” (Wilhelm Busch: Kaspar bácsi orra). ■ A kellemes hangok nyugtatóan hatnak kedélyünkre, a zavaró zajok felizgatnak. Az orréhoz hasonlóan a fül kialakítása is különleges, főleg azért, hogy hatékonyan tegyen eleget eredeti funkciójuknak, a hallásnak. A porcos fülkagyló elhárítja a hátulról jövő zavaró zajokat, és tölcsérszerűen befogja az elölről érkező akusztikus jeleket. A dobhártyán a hanghullámok mechanikus mozgássá változnak át, és a három hallócson- tocska, a kalapács, az üllő, és a kengyel emelőhatása által felerősítve a belsőfül felé továbbítódnak. A belsőfülben az így keletkező mikroszkopikus méretű mechanikai mozgások átalakulnak elektromos impulzusokká, majd az agyba továbbítódnak. Csak az agy dönti el, hogy mit érzékelünk kellemes, vagy kelle- metíen zajként. A klasszikus zenéből származó kvintkulcs hangzásában végtére is egy algoritmus, ahogy belsőfülünk a hangokat elektromosan átalakítja, és ahogy az agy az elektromos jeleket feldolgozza. Ez az algoritmus az oka annak, hogy miért nem hallgatunk szívesen egy A-dúrt egy C-mollal együtt. Ahogy a kellemes hangok nyugtatóan hatnak kedélyünkre, a zavaró zajok felizgatják azt. A motorzajhoz hasonlóan a test által keltett mellékzajokat, mint a fülzúgást, kellemetlennek és zavarónak találjuk. Mint a motor esetében is, ezek a zajok a hallórendszer zavarára figyelmeztethetnek. Egy hirtelen fellépő halláskárosodás is a hallásrendszer zavarára utal, és fül-orr-gégészeti kivizsgálást igényel. Tippek a zavaró fülzúgás esetén: mit tehetünk? tünet Stressz is kiválthatja - Gyakran magától is elmúlik - Hasznos lehet a zeneterápia A FÜLZÚGÁS BETEGSÉG? Nem. Egy hangszigetelt helyiségben végzett mérés során egyszer 100 ép hallású ember 93 százaléka jelezte 5 perc után, hogy fülzúgása van. A fülzúgás inkább egy szindróma. HOGYAN ALAKUL KI? A kutatások ebben a pontban nagyon bizonytalanok, mivel sokszor felismerhető főbetegség nélkül lép fel. Ha egy hirtelen fellépő halláskárosodással összefüggésben jelentkezik, a fülzúgás gyakran azt a frekvenciát képviseli, amely kárba veszett, mintegy az agy fantomfájdalmaként. A Meniere-betegség esetén, vagy más, a közép- és belsőfület érintő megbetegedéseknél kísé3 g A fülzúgás képes nagyon '■’! »7 embert. De a kezelés segíthet. rő tünet lehet. Gyakran stressz- tünetként is fellép. Nem feltétlenül hallászavar, ez abból is látszik, hogy a fülzúgás a hallóideg átvágása után is fennállhat. HOGYAN VÉDEKEZHETÜNK ELLENE? Sokan, akik fülzúgással küzdenek, hajlamosak súlyosnak látni betegségüket. Az orvosok gyakran „pszichoszomatikus” faktorként tartják számon. Orvosilag nehéz megkülönböztetni, hogy a fülzúgás váltot- ta-e ki a depresszív hangulatot, vagy fordítva, hogy a fülzúgás ideális alapja-e a lehangoltság- nak. A fülzúgás mindenesetre gyakran magától elmúlik, és akinél hosszabb ideig fennáll, idővel jól tudja kezelni. És ha nem? Ebben az esetben ajánlott a fülzúgást elfedni: a halk zene népszerűségnek örvend. A zeneterápiát hasznosnak tartják, ugyanúgy, ahogy a pszichoterápiás tréninget, vagy a Tinnitus Retraining Terápiát. Újra és újra jó választásnak bizonyul a hiperbár oxigénterápia, de ennek költségeit a betegeknek kell fedezni. Az infúziós kezelések hatékonysága éppoly kevéssé bizonyított, mint a gingko készítményeké. Néhány orvos azonban inkább az empíriára hagyatkozik a bizonyítékok helyett. A páciensek viszont gyakran épp a kezeléssel kapcsolatos elvárásaikból profitálnak - ez a fülzúgásra is igaz. ■
