Tolnai Népújság, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-07 / 132. szám

4 ALMANACH 2011 - KOCSOLA TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. JÚNIUS 7., KEDD Szépítik a települést és ápolják a hagyományokat Nemrég alakult a Civilek Kereső­iéért közhasznú egyesület. Tag­jai a faluszépítéstől a közösségi programok szervezéséig min­denben szeretnének részt vállal­ni. Csengeri Csabáné elnök el­mondta, októberben jöttek először össze megvitatni a tenni­valókat. A bírósági bejegyeztetésig má­jusban jutottak el. A 15 alapító tag első ténykedé­se a Hunyadi utcai játszótér meg­építése és a faluközpont virágosí- tása volt Népszerűsítik a környe­zettudatos gondolkodást, a szelek­tív hulladékgyűjtést Már vannak szelektív gyűjtőkonténerek a falu­ban - körülbelül két éve -, de még sokakat meg kell győzni a hulla­dékválogatás fontosságáról. A gyerekek, a fiatalok sport­szereiéire, egészséges életmód­ra nevelése is célja az egyesü­letnek. A falunap szervezésében is részt vettek, s annak programján is szerepel­tek foci- és kézilabda­meccsek. Nagy hang­súlyt fektetnek a helytör­ténet megismertetésére, a hagyo­mányápolásra. A falu neves szü­lötte volt Samu Géza Munkácsy- díjas szobrászművész, aki 1990- ben hunyt el Békés megyében. Kocsolán nincs általa készített mű, de egy róla készült mellszo­bor áll a vendégház udvarán. Az egyesületi tagok ápolják emlékét. ■ Samu Géza szobrász itt született. A CIKKEKET WESSELY GÁBOR ÍRTA. A FOTÓKAT MÁRTONFAI DÉNES KÉSZÍTETTE. AZ OLDAL A KOCSOLAI ÖNKORMÁNYZAT TÁ­MOGATÁSÁVAL JELENT MEG. A falunapon a szülői munkaközösség tagjai egy pártállami paródiát adtak elő az iskola udvarán felállított rendezvénysátorban Paprikamag a génbankból túlélési ötletek Részt vesznek a baromfi-mintafalu programban Gondozott közterületek, parlagfű-mentesítés az önerő hiánya miatt csak kisebb értékű pályázatokba vághatnak bele a kistelepü­lések. A közterületek gondo­zásához, a parlagfű-mente­sítéshez most egy fűnyírót akar beszerezni a kocsolai önkormányzat. Az ezzel kap­csolatos pályázatot már be­adták. A feladatot természe­tesen a régi eszközökkel is elvégzik, de egy új fűkasza megkönnyítené a közmun­kások dolgát. A játszóterek száma hamarosan megduplázódik A település első játszóterét nemrég építették a szülők, melyhez a faanyagot a Gyulaj Zrt. ajánlotta fel. Hin­ta és mérleghinta készült. Most egy uniós játszótér ki­vitelezéséhez nyert a falu öt­millió forint támogatást. A létesítmény várhatóan júni­us végén készül el. Gyakran viszik kirándulni az óvodás gyerekeket az óvodában a gyerekek kö­zel 80 százaléka halmozot­tan hátrányos helyzetű. Eb­ből adódóan kortársaiknál sokkal több törődést, odafi­gyelést igényelnek. Viszony­lag gyakran viszik őket ki­rándulásokra az óvónők. Tegnap a Kaposvár melletti Katicatanyára mentek ját­szani, állatokat simogatni. Korszerűsíteni szeretnék az iskolát és az óvodát AZ ENERGIATAKARÉKOSSÁGGAL kapcsolatos fejlesztések rá­férnének a középületekre. Az iskolában nyílászárók cseréjét tervezik, az óvodá­ban pedig szigetelési mun­kákat akarnak végezni, pár­huzamosan a vizesblokk fel­újításával. Előbbire 8,5 mil­lió, utóbbira 5 millió forint kellene. Ezekre az összegek­re pályázott az önkormány­zat. Információik szerint a döntés, a pályázatbírálat eredménye nyár végére meglesz. A lakosság korösszetétele szaporítását. Ehhez magot a tápiószelei génbankból kaptak. A piros, hosszúkás, húsos pap­rikából szeretnék, ha hun- garikum lenne. Bekapcsolódtak a baromfi- mintafalu programba is. Ezer naposcsibét helyeztek el 54 csa­ládnál. A feladat annyi, hogy fel kell nevelni a szárnyasokat, és jövő tavasszal, családonként 10- 10 tenyésztojást vissza kell adni a program koordinátorának, a gödöllői egyetemnek. Fekvéséből adódóan Kocsolát nem nagyon veszélyeztették a tavalyi áradások. Két háznál kellett csak homokzsákokat el­helyezni, s az is kiderült - mint oly’ sok helyen -, hogy a vízel­vezető árkok kitisztítása elo­dázhatatlan. Ha az épületek­ben nem is, a veteményekben viszonylag sok kárt okozott a belvíz. A település nagy értéke, von­zereje a szép természeti környe­zet, az erdőkkel, tavakkal tarkí­tott táj. A kirándulóknak, vadá­szoknak, elszármazottaknak szálláslehetőség is van a ven­dégházban. Magát a falut egy ro­ma alkotó, Kerpács János fara­gott köztéri munkái díszítik. A közösségi események köz­reműködői a gyerekek. A június 4-ei falunapon is felléptek, me­lyen az ötven éve épült iskolát, és annak pedagógusait is kö­szöntötték, ünnepelték. főzőverseny Zsiradék nélkül kezdi pirítani a hagymát ■ 60 ÉV FELETTI: ^0-18 ÉVES: 268 316 Szép az erdőkkel, tavak­kal tarkított táj, de a megélhetés nehéz a me­gyeszéli faluban, Kocso­lán. Az iskola működte­téséről ennek ellenére sem mondanak le. Az intézmény most volt öt­venéves. Wessely Gábor Pécs és Kaposvár is közelebb van Kocsolához, mint a tolnai megyeszékhely, Szekszárd. Ez a periférián való lét feladja a lec­két a település vezetőinek, de egyelőre állják a sarat. Pedig az Trick Jánosné polgár­mester adatokat akár riasztóaknak is mondhatnánk. A munkanélkü­liség 30 százalék körüli, s az ál­lami támogatások csökkenése miatt az idei gazdasági évet ki- lencmilliós forráshiánnyal kezdték. Egyébként éves szinten 202 millió ■ A vetemények forintból gazdálko- ben kárt oko- dik az 1338 lakosú zott a belvíz, falu. Az iskolájukat megtartották, melybe 116 gye­rek jár. Az óvodások ötvenen vannak. Körjegyzőséget Dalmanddal, iskolatársulást Szakccsal, Váronggal, Lápafővel és Nakkal együtt működtetnek. A lakosság összetételére jellemző, hogy a romák aránya 50 százalék, a né­meteké 30 százalék körüli. Munkalehetőség helyben alig akad. A legnagyobb foglalkozta­tó az önkormányzat, mely köz­munkásokkal együtt több mint 150 embert alkalmaz, s van még egy mezőgazdasági vállalkozás, ahol 20-25 személy kap mun­kát A többiek Zalaegerszegtől Székesfehérvárig sokfelé ingáz­nak, de inkább az a jellemző, hogy munkanélkü­li segélyből, jövede­lempótló támoga­tásból tengődnek. Sokat jelentett a helybelieknek a sorsfordító program, mely tavaly ősszel in­dult. Megtanultak a résztvevők zöldséget, gyümölcsöt termesz­teni, ellátták alapanyaggal az is­kolai konyhát Három személy foglalkoztatása támogatott e projektben 2012 januárjáig. Menet közben még ketten be­kapcsolódtak. Kérdés, hogy jö­vőre mi lesz velük, s mindaz­zal, amit megalapoztak. Elkezd­ték például a kocsolai tájpaprika Újra kellene gondolni a közmunkások alkalmazását A közmunkások alkalmazá­sával sok a probléma. Trick Jánosné polgármester szerint a négyórás foglalkoztatás nem sokat ér. Mire belejönné­nek a munkába, letelik a munkaidő. az ezzel kapcsolatos anya­gi és adminisztratív kötele­zettségeket is újra kellene gondolni. Néhány polgármes­ter - köztük a kocsolai - mind­erről konzultált a közelmúlt­ban Pintér Sándor belügymi­niszterrel. Jelenleg arra kény­szerülnek a kistelepülések, hogy hitelt vegyenek fel a köz­munkások kifizetéséhez, s a pénzt csak később igényelhetik vissza az államtól. A falunap egyik programja volt a főzőverseny, amit Csősz Attila nyert meg vegyespörköltjével. A győztes étel lapockából, köröm­ből és kicsontozott csülökből ké­szült. Csősz Attila igazi profi. Nap mint nap gyakorolja a mes­terségét; Sásdon a piacon van sü­tödéje. Eredetileg kádárnak ta­nult, később fuvarozóként dol­gozott, de az utóbbi években ven­déglátósként keresi a kenyerét. A fuvarozó vállalkozások közül csak a jelentős tartalékokkal rendelkező, tőkeerős cégek vé­szelték át a válság legnyomasz­tóbb periódusát, 2009-ben. A pörköltkészítés Csősz Atti­lánál a következőképpen zajlik. Zsiradék nélkül, csak vízben fel­teszi az apróra vágott hagymát. Amikor az megüvegesedik, be­rakja a bográcsba a húsokat is, s nagyjából fél óra elteltével el­végzi a fűszerezést. Bors, só, fű- szerpaprika, foghagyma, étel­ízesítő és majoránna kerül a fő­zőedénybe, s ha összeértek az ízek, elkészül az étel. A verse­nyen 25 személyre főzött Csősz Attila. A nyertes tapasztalatai szerint változik a közízlés. Lassacskán háttérbe szorul a pörkölt, s a hal­ra és a grillezett ételekre, az alu­fóliában sütött sonkára, krump­lira, szalonnára, hagymára mu­tatkozik egyre nagyobb kereslet. Ilyesmit rendelnek tőle a legtöbb rendezvényre. ■ 19-60 ÉVES: 754 Csősz Attila nyerte a versenyt MEGKÉRDEZTÜK Mi tarthatja Kocsolán a fiatalokat? RABNÉ BAYERLE ERIKA IRODA­VEZETŐ: - Aki ideszületett, mint én is, el sem tudja kép­zelni az életét máshol. A há­zak, az utcák látványa, az erdő közelsége, a horgásztó mind-mind hozzátartozik a hétköznapjainkhoz. A fér­jem szülei is itt laknak, van egy fiunk, a szűkebb és a tá- gabb család is összetart, jól érezzük együtt magunkat. Persze, jó volna több mun­kahely és több gyermek­program, de talán idővel ez is megoldódik. KOVÁCS TIBOR ERDÉSZ: - A természetjárás a mindenem, az erdőhöz közel lakunk, és a Gyulaj Zrt.-nél dolgozom. Átmenetileg máshol is éltem a házasságkötésem után, de visszajöttem a feleségemmel együtt. Van egy nyolcéves kislányunk, ő is nagyon ter­mészetszerető. Szívesebben van a friss levegőn, mint a számítógép előtt. KOVÁCSNÉ B. NÓRA KÖZMUN­KÁS: - Bölcskéről kerültem ide, hamar befogadott a falu. A közmunkások irányítója­ként dolgozom, korábban a postánál voltam, és idősláto­gatóként is tevékenykedtem. Közvetlenek az emberek. Egy a baj, hogy a fiatalok nincsenek kellő módon le­kötve. Ezért sok a vandál­kodás, a graffitizés. Háttérbe szorul a pörkölt

Next

/
Oldalképek
Tartalom