Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-07 / 106. szám
2011. MÁJUS 7., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG KÖRKÉP 5 Az egészségügyi informatika jeles személyiségére emlékeztek Hetven éve emelt fővel székelyek Egész éves ünnepségsorozatot indítottak Bonyhádon PROMÓCIÓ Pater Illés Albert (jobbról) és Sára Sándor a bukovinai székelyekről szóló bonyhádi kiállítás megnyitóján. A rendezvényt támogatta az EMA-LION Kft. Megrázó és felemelő' az a csütörtökön késő délután Bonyhádon megnyílt kiállítás, amely a bukovinai székelyek történetét mutatja be Emelt fővel címmel. Mauthner Ilona bonyhád A magyar kormány 1941 húsvétján elindította a Bukovinában élő székelyek anyaországba való hazatelepítését. A Völgységi Múzeum és a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége az azóta eltelt 70 évre emlékezik az Emelt fővel címmel indított egész éves ünnepségsorozattal, melynek első állomásaként Bonyhádon nyílt kiállítás. A tárlat Csibi Krisztina, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke irányításával készült. A Völgységi Múzeumban képeket, tárgyakat, iratokat tekinthetnek meg a látogatók. A kiállítás megnyitóján beszédet mondott Pater Illés Albert, aki a hazatelepítés időszakát is felidézte: - „Kétszáz év után hazavezérelt benneteket a magyarok jó csillaga, és mi szilárdan hisszük, hogy maradéktalan magyarságotok a vérség és testvériség ősi kötelékeiben felfrissül, megerősödik és gyökeret ver az áldott termőföld és a szabad otthon áldásaitól. Végül testvéri szeretettel arra kérlek benneteket, maradjatok egyszerűek, takarékosak, józanok és barátságosak mindenkivel szemben. Szeressétek a földet, szeressétek honfitársaitokat”. Ezek Vitéz Bonczos Miklós gondolatai voltak, aki 1941-ben a hazatelepítés országos kormánybiztosa volt. Csibi Krisztina elmondta, habár ezt követően újabb menekülés, újabb falvak és otthonok várták a székelyeket, évtizedekkel a sok megpróbáltatás után is megőrizték kultúrájuk legszebb kincseit: meséiket, táncaikat, dalaikat, vallásos lelkületűket. Ha ritkábban is, de magukra öltik viseletűket, főzik egykori ételeiket. Ünnepi szokásaik nagy részét a mai napig gyakorolják, és mindenek előtt barátságban élnek más népekkel. A bonyhádi kiállítás megnyitóját Falkainé Jakab Éva népdalénekes fellépése, illetve Sára Sándor Kossuth-díjas operatőr, filmrendező személyes megjelenése tette emlékezetessé. A kiállítás megnyitója után az érdeklődők megnézhették Sára Sándor 1987-ben készült nagy sikerű, Sír az út előttem című négyrészes dokumentumfilmjének első, Hazátlanok részét.- A vidéki megemlékezések mellett e hét végén, vasárnap a Budai Várban három emberöltő után együtt ünnepelhetjük hazatérésünket, hagyományainkat, megmaradásunkat - tette hozzá Csibi Krisztina. Egy hányatott sorsú népcsoport történetét dolgozta fel többrészes filmeposzában Sára Sándor filmjében mintegy százan idézik fel a bukovinai székelység emlékeit. Egy vallomásból idézünk: „Bukovinában születtem, Andrásfalván. Nyolcán voltunk testvérek, én voltam a legküsebb. Édesapámtól elmaradtam nyolcéves koromban. Akkor meghalt az édesapám. Hát úgy éltünk, ahogy a Jóisten engedte. Aztán kitört a 14-es háború,-akkor négy bátyámat egyszerre vitték a háborúba. Mivel hogy vesztes állam vót az akkori magyar, Romániának adták Bukovinát. Mert vót ott öt magyar község: Andrásfalva, Hadikfalva, Istensegíts, Fo- gadjisten, Józseffalva - ezek voltak a magyar községek és magyar nevek a falunak. Egy üdőbe kezdett hangzani, hogy el kell menni Magyarországra. De mindenki úgy megrémült, hogy hogy Magyarországra? Itthagyni azt a kis vagyont, amit kapott, örökölt a szüleitől. Tiltakozott mindenki, hogy nem. No aztán jött Bukarestből a magyar követ, azt az öt magyar községet ki kell telepíteni Magyarországra. S a magyar követ es azt mondta, hogy hát ők prédikálják ki a templomba, és most hirdessék, hogy hát el kell menni, s így lesz jó, s úgy lesz jó. De nagyon-nagyon nehéz vót kilépni a kapun, mind a nótába is fújják, hogy „Visszanézek félutambul, s szememből a könny kicsordul” - hát ott mindenkinek kicsordult a könnye, mikor jött ki a faluból, mert hát... így vót na. ” szekszárd A magyar egészség- ügyi informatika emblematíkus személyiségére, a 2007-ben elhunyt dr. Bordás Istvánra emlékeztek tisztelői és volt kollégái tegnap délután Szekszárdon. Az alsóvárosi temetőben dr. Jávor András, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (továbbiakban NEFMI) közigazgatási államtitkára helyezett el koszorút a síron. A megyei kórház képviseletében részt vett az ünnepségen dr. Muth Lajos főigazgató főorvos, és lerótták kegyeletüket a volt ÁNTSZ-es és a GYÓGYINFOK-os kollégák, barátok. Dr. Bordás István 1976-ban gépészmérnökként került a szekszárdi kórházba, és lett tagja annak a csapatnak, amely az egészségügy megújításának műhelyévé képezte ki magát, és lett a magyar egészségügyi informatika egyik megteremtő és meghatározó egyénisége. Volt GYÓGYINFOK-igazgató, miniszteri biztos, az Országos Szakmai Módszertani Intézet informatikai vezetője, az egészségügyi informatika szakmai kollégiumának egyik vezetője. Felkészültsége, egyedülállóan gazdag tapasztalatai hazai és nemzetközi elismertséget szereztek számára. Megemlékező beszédében dr. Jávor András hangsúlyozta dr. Bordás István szakmai és emberi elismertségét, és kiemelte, hogy mennyire hiányzik a jelenlegi egészségügyi informatikában egy olyan vezető, akinek hozzá hasonlóan nagy a tapasztalata, szakmai hozzáértése. Mint elhangzott, a NEFMI május 17-én, tudományos ülés keretében emlékezik meg dr. Bordás István munkásságáról és tudományos hagyatékáról. ■ Venter M. Jávor András államtitkár a sírnál Dobogós helyen a tolnai hallgató irodalomtörténeti pályamunkája szeged, tolna Harmadik helyezést ért el a Szegedi Tudomány- egyetem bölcsészettudományi karának Grezsa Ferenc-pályázatán Fritz Gergely. A tolnai illetőségű fiatalember mindössze elsőéves az egyetemen, magyar nyelv és irodalom szakon tanul, és tervei szerint jövőre felveszi a történelem szakot is. Tanárnak készül. A Szegedi Tudományegyetem modern magyar irodalmi tanszéke egykori tanszékvezető professzorának tiszteletére hozta létre a Grezsa Ferenc-díjat 2006- ban. A kétfordulós irodalomtörténeti pályázat célja a tehetség- gondozás. Mint azt Fritz Gergely elmondta, az írásbeli fordulóra benyújtott munkájának témája a vasút motívumának vizsgálata volt Babits Mihály műveiben. A pályamű érintette azt is, hogyan jelenik meg a vasút, mint irodalmi tér, a XX. század irodalmi műveiben. Az írásbelit követő szóbeli fordulóban 12 perc állt rendelkezésére a pályázónak, hogy az értékelőbizottság előtt ismertesse írása tartalmát, illetve válaszoljon az opponensek kérdéseire. ■ M. V. Üjrabírálták a vidék legjobb borait Tolnán tolna A helyi borversenyeken arany-, illetve ezüstérmes minősítést elért borokkal lehetett nevezni a Tolnai borvidék tizenharmadik alkalommal megrendezett borversenyére. A tegnap Tolnán megrendezett eseményen tehát a borvidék nedűinek színe- javát kóstolhatták az ítészek. Mint azt Szekretár Jánosné, a Tolnai borvidék titkára elmondta, 29 borász és pincészet összesen 83 mintával nevezett, ezek között negyvenkilenc vörösbor, huszonhat fehérbor, hét rozé és egy siller volt. A borvidék három körzete közül a paksiból érkezett a legtöbb minta, a tamásiból a legkevesebb. A nedűket három bizottság bírálta, Módos Ernő, Fekete Péter, illetve Gelencsér Sándor elnökletével. A borverseny eredményhirdetésére később kerül sor, annak időpontjáról értesíteni fogják az érintett gazdákat. ■ S. K. Sebészorvos kapta a kamarai emlékérmet egészségügy Szakmai és emberi kiválóságot egyaránt elismer a kitüntetés Dombóvári trombitás lett az első Debrecenben Dr. Juhász Bélának ítélték oda idén a Magyar Orvosi Kamara Tolna megyei területi szervezetének elnöksége által tavaly alapított kamarai emlékérmet. A kitüntetést évente adományozzák egy olyan orvos kolléga részére, aki emberi magatartása, szakmai életútja alapján erre érdemes. Dr. Andriska István, a területi szervezet elnöke a közelmúltban tartott küldöttgyűlésen adta át dr. Juhász Béla adjunktusnak, a Bonyhádi Városi Kórház nyugalmazott sebész főorvosának az elismerést. Dr. Juhász Béla 1930-ban született Sarkadon. A Szegedi Orvostudományi Egyetemen diplomázott 1956-ban summa cum laude minősítéssel. A gyulai kórház sebészetén kezdett segédorvosként, 1960-ban tett szakvizsgát, és került a bonyhádi kórház sebészeti osztályára. Az osztály vezető főorvosa 1970-ben lett, és ebből a funkcióból vonult nyugdíjba 1995-ben. Nyugdíjasként is többször besegített volt osztályának munkájába készenléti ügyelet vállalásával és szakmai tanácsokkal. 1976-ban az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetésben részesült. Munkássága, több ezer sikeres műtété tiszteletet és megbecsülést érdemel. Ám nem csak szakmai munkája kiemelkedő, emberséges, igazságos vezetőként és tanítóként is tisztelet illeti. ■ V. M. Dr. Juhász Bélának (jobbról) dr. Andriska István adta át az emlékérmet dombóvár, Debrecen Első helyezést ért el Marton Márk, a dombóvári zeneiskola volt növendéke a 34. rézfúvós, ütőhangszeres találkozón és versenyen a trombitások I. kategóriájában. A fiatal tehetség közel 100 társa közül bizonyult a legjobbnak a nemzetközi mezőnyben. De nemcsak a versenyzők érkeztek határon túlról a nemrégiben tartott debreceni megmérettetésre, hanem a zsűritagok is. Geiger György mellett ott volt a francia Eric Aubier és a német Jeroen Berwaerts is. Marton Márk jelenleg a budapesti Weiner Leó Zene- művészeti Szakközépiskola második évfolyamos hallgatója, tanára Kiss András. ■ H. E. Marton Márk trombitál
