Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-05-29 / 21. szám

KOZELET 2011. MÁJUS 29., VASÁRNAP HIRSAV Autópálya-matricák: zavartalan az értékesítés fennakadás nélkül lehet au­tópálya-matricát vásárolni az országban, miután elhárítot­ták a tegnapi üzemzavart - közölte az Állami Autópálya Kezelő Zrt. Az útkezelő fel­hívja az úthasználók figyel­mét, hogy a díjköteles útsza­kaszokra a hiba ellenére is csak érvényes e-matricával lehetett felhajtani, mert SMS-ben vagy működő érté­kesítő terminálon tegnap is lehetett matricát vásárolni. Magyar az unió legfőbb ügyészeinek vezetője polt Péter magyar legfőbb ügyészt választotta egy évre az elnökévé az uniós legfőbb ügyészek szervezetének kongresszusa Rómában. A négy éve működő szervezet­nek eddig francia, cseh, spa­nyol és olasz elnöke volt. Polt Péter a rendezvényen nagy érdeklődést kiváltó előadást tartott a legfőbb ügyész füg­getlenségéről a magyar sza­bályozás tükrében. Polt Pétert egy évre nevezték ki Párbeszédet sürgetnek a fogyatékossággal élők ELFOGADHATATLANNAK tart­ják a fogyatékossággal élők, hogy utólag értesülnek az őket érintő kormányzati in­tézkedésekről, ezért párbe­szédet sürgetnek. Az érin­tettek szerint bizonytalansá­got jelent, ha a rokkantsági- nyugdíj-ellátást szociális el­látássá alakítják, s kifogá­solják, hogy a rokkantnyug­díjasok potenciális csaló­ként jelennek meg a kom­munikációban. Katasztrófavédelem: nő az erdőtüzek veszélye fokozott óvatosságot kér a katasztrófavédelem az erdő­tüzek megelőzése érdeké­ben. Az aszályos időjárás miatt kiszáradt aljnövényzet könnyen lángra kaphat - fi­gyelmeztetett az Országos Katasztrófavédelmi Főigaz­gatóság. Jelenleg Veszprém és Zala megyében hirdettek tűzgyújtási tilalmat. Marihuánaültetvény egy debreceni lakásban ELŐZETES LETARTÓZTATÁSBA helyezett a bíróság szomba­ton egy debreceni testvér­párt, mert lakásában mari­huánaültetvényt alakított ki - közölte a Hajdú-Bihar Me­gyei Rendőr-főkapitányság. A férfiakat a növények ápo­lása közben érték tetten és fogták el a kommandósok. A lefoglalt kábítószer piaci értéke 50-60 millió forint. Egészségügyi reformtervek salátatörvény A gyógyszergyártók lehetnek az átalakítás forrásai Egészségnevelés és a kor­mányprogramban előirány­zott bevételek behajtása - nagyjából ez a két súly­pontja a pénteken az Or­szággyűlés elé került egész­ségügyi salátatörvénynek. Kun J. Viktória A csomag célja elsősorban a Széli Kálmán Tervben foglaltak végre­hajtása, illetve egyes szabályozá­sok pontosítása, korszerűsítése, különösen a népegészségügy, az egészségügyi ügyelet és az egész­ségbiztosítás területén. Igaz, akár a reform forrásteremtőjének is te­kinthető a csomag: a gyógyszer­gyártóktól például komoly bevé­teleket remélnek, júliustól 12-től 20 százalékra nőnek a befizetése­ik, a számukra kiszabható bírsá­got pedig a jelenlegi 25 helyett 500 millió forintra emelik. Egy sor egyéb szabályozó is változik, hogy a költségvetési törvényben meghatározott háromszázmilli­árdos egyenleg tartható legyen, de a táppénzre vonatkozó változ­tatások is a takarékosságról, a visszaélések megakadályozásá­ról szólnak. A táppénzen lévőket a járóbeteg-szakellátó intézmé­nyek soron kívül fogadnák, hogy hamarabb visszanyerjék egész­ségüket, s kimondják a passzív táppénz eltörlését is. Rendezik az egészségügyi dol­gozók ügyeleti idejét, díjazását. A A táppénzen lévőket a szakintézményeknek soron kívül kell fogadniuk, hogy mielőbb visszatérjenek a munkába heti munkaidő legmagasabb idő­tartamába az ügyeleti időt is be kellene számítani. A munkaválla­ló bérét a személyi alapbérére, il­letve közalkalmazott esetében a garantált illetményre kell kiegé­szíteni, ha az ügyeleti feladatok vagy az erre tekintettel kiadott kompenzáló pihenőidő alkalma­zása miatt a rendes munkaidő egészét nem dolgoztatták le. A szaktárca az egészségneve­lés és a prevenció jegyében „tel­jes körű iskolai egészségfejlesz­tés” bevezetését javasolja, vala­mint népegészségügyi stratégia és a hozzá kapcsolódó akcióterv kidolgozását is előírja. Egészségfejlesztés: csak pénz kérdése? pénz kérdése a gyermek egész­sége - legalábbis a Medián friss felmérése szerint Megtar­tását ezért főleg a tehetősebb szülők engedhetik meg maguk­nak, a kisgyermekes anyák 59 százaléka viszont alacsony jö­vedelmű háztartásban él A gyermeket nevelő nők 53 szá­zalékának nincs munkahelye, 32 százalékuknak azért, mert a gyermek mellett nem tudják, vagy nem akarják vállalni a munkával járó kötelezettsége­ket A felmérésből kiderült, hogy a 13 évesnél fiatalabb gyermeket nevelőknek alkal­manként átlagosan 7000- 8000forintjukba kerül gyer­mekük betegsége, de minden tizedik családban ezek a ki­adások a húszezer forintot is meghaladják. A megkérdezett szülők szerint a gyerekbetegsé­geket érdemesebb megelőzni, mint gyógyítani, de a védőoltá­sokat csupán a családok fele engedheti meg magának. Megújulási kísérletek az MSZP-ben, új alapokkal Rendkívüli pártkongresszus összehívását kezdeményezte Mesterházy Attila, az MSZP elnö­ke a szombati választmányi ülé­sen. Mesterházy június 18-át ja­vasolja a pártkongresszus idő­pontjának. A szocialista pártel­nök szerint az MSZP jövőjéről szóló vitákat korrekt és átlátható módon a kongresszusi többség zárhatja le, ahol eldönthetik, mi­lyen pártot akarnak, s határoza­taik mindenkit köteleznek majd. A kongresszust ugyanakkor csak az országos elnökség hívhatja össze, Mesterházy ezért egyeztet­ni fog a testülettel a javaslatáról. Az MSZP választmánya szom­baton azért ült össze, hogy dönt­sön a Gyurcsány Ferenc által kez­deményezett pártszavazás végső kérdéseiről. Gyurcsány a Demok­ratikus Koalíció Platform vezető­ivel hat kérdést tenne fel a párt­szavazáson, egyebek mellett az MSZP vezetőinek jövedelmével, valamint a párt gazdálkodásával kapcsolatban. Ezt azzal indokol­ta, hogy új erkölcsi normát szeret­ne teremteni az MSZP-ben. Tegnap a párt választmánya döntött a korábban kezdeménye­zett pártszavazásról: azt a rendkí­vüli kongresszust követően, júni­us 22-e és 28-a között tartják meg és csakis a Gyurcsány Ferenc ve­zette Demokratikus Koalíció plat­form kérdéseiről döntenek majd, illetve napirendre kerülnek a pártvezetést és azok megválasz­tását érintő kérdések is. ■ PROMÓCIÓ Átgondolt jelen, biztosabb jövő Öngondoskodás önkéntes pénztárakkal Számos negatív hatása volt és van a közel három éve tartó vál­ságnak, azonban legalább egy komoly hozadéka is akadt: meg­tanultuk elfogadni és betartani a valós jövedelemtermelő ké­pességünk megszabta határo­kat. Szerencsés esetben ez nem csupán a jelennek szól, hanem együtt jár az öngondoskodás - mint kiszámítható, nyugodt, biztonságos jövőnk záloga - fontosságának felismerésével. Nem véletlen, hogy az embere­ket egyre inkább foglalkoztatja későbbi megélhetésük, nyugdí­juk ügye, miközben a jelenben az egészségük megőrzésére he­lyezik a hangsúlyt - véli Le- hoczky László, az MKB Nyug­díjpénztár önkéntes ágának, va­lamint az MKB Egészségpénz­tár vezetője. A két önkéntes pénztári lehe­tőség maximálisan kiegészíti egymást. Az egészségpénztári megtakarítások a mindennapok során ténylegesen felmerülő, il­letve a váratlan egészségügyi ki­adásokat, továbbá az egészség megőrzésének költségeit fede­zik. Ezzel szemben az önkéntes nyugdíjpénztár a nyugdíjrend­szert kiegészítő, hosszú távú előtakarékosság optimális for­mája. Mindkét pénztári ág nagy előnye, hogy nem kell előre elkö­telezni magunkat, és akár ki­sebb összegekkel is jelentős megtakarítás érhető el. Minden­ki maga döntheti el, hogy anya­gi lehetőségeinek és jövőbeni vá­rakozásának megfelelően mek­kora összeget tesz félre az egész­ségére, valamint későbbi nyug­díja kiegészítésére. Természetesen mindkét meg­oldásba belefér az alapcéltól el­térő megtakarítási stratégia - hangsúlyozza Lehoczky László. Az egészségpénztárban félretett Az egészségpénztá­ri megtakarítások a mindennapok során ténylegesen felmerülő költsé­geket fedezik. összegek például akár azonnal hozzáférhetők ugyan, sokan mégis előtakarékoskodásra hasz­nálják: egyfajta családi egész­ségkasszaként egy újszülött ér­kezésével járó költségekre, egy várható nagyobb összegű fogá­Lehoczky László szati kiadásra vagy gyógyüdü- lésre, sportbérletre is gyűjthe­tünk. Mindezt megkönnyíti, hogy az egyéni számlának nincs lejárata az egészségpénztárban, sőt a kiadások számlái is be­nyújthatók, akár évek múltán is. Ugyanez a helyzet az önkéntes nyugdíjpénztárral is: bár az el­sődleges cél a nyugdíj kiegészí­tése, az aktív években is segít­ség lehet. Hároméves tagsági vi­szony után, meghatározott fel­tételek teljesítésével számlánk 30 százaléka erejéig igényelhe­tő tagi kölcsön egy évre, tízéves tagságot követően pedig akár banki hitel fedezeteként is fel­használható az-egyenlegünk 50 százaléka. Nem elhanyagolható szem­pont az sem, hogy mindkét pénztári ág befizetései a mun­káltató által biztosított cafeteria- keretből épp úgy teljesíthetők, mint egyénileg, az adózott jöve­delemből. A megtakarításokat az állam adókedvezménnyel ösz­tönzi: az egyéni befizetések után 20 százalékos kedvezmény ve­hető igénybe a személyi jövede­lemadóból, és a munkáltatói hoz­zájárulás is a bérnél kedvezőb­ben adózik. Mind az MKB Önkéntes Nyugdíjpénztár, mind pedig a kezelt vagyon tekintetében pi­acvezető MKB Egészségpénztár alacsony költségekkel működik, magas színvonalon kezeli pénz­tártagjai nyugdíjjal és egész­séggel kapcsolatos rövid és hosszú távú megtakarításait. Részletek és belépési feltételek a www.mkbnyp.hu , illetve a www.mkbep.hu honlapokon. Minden településen polgárőrség szerveződik Minden településen létre kell hozni egy törvényesen működő polgárőrséget - határozott az Or­szágos Polgárőr Szövetség (OPSZ) a Megyei Önkormányzatok Or­szágos Szövetségével közösen szervezett szombati konferenci­áján. A polgárőrszervezetek en­nek érdekében szorosabbra fűzik kapcsolatukat az önkormányza­tokkal, és megújítják együttmű­ködésüket a rendőrséggel. Túrós András, az OPSZ elnöke hangsúlyozta: az ország közbiz­tonsága kiegyensúlyozott, de van olyan település, ahol a lakosság szubjektív biztonságérzete rom­lott, ezért a polgárőrséget meg kell erősíteni, új szervezeteket kell létrehozni. Nem szabad hagy­ni, hogy civil erők jelenjenek meg a településeken - tette hozzá Tú­rós, aki arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt hetekben több tör­vénymódosítás szigorította, s egy­ben könnyítette és egyértelműsí­tette a polgárőrség munkáját. Túrós András szerint négyféle önkormányzat különböztethető meg: vannak, amelyek szervezik és segítik a polgárőr-egyesületet (csaknem 1000 ilyen település van), a második csoportba azok tartoznak, amelyek csak morális, szakmai támogatást adnak. A harmadik típus az a 100-150 te­lepülés, amely tudomást sem vesz a polgárőrségről, s végül 1000 olyan település is van, ahol még nincs polgárőrség. ■ Antikorrupciós központ lehetne a Számvevőszék Az Állami Számvevőszéket (ÁSZ) tenné meg az antikorrupciós po­litika centrumává az LMP - mondta a párt frakcióvezetője. Schiffer András arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy az országok mű­ködésének átláthatóságát vizsgá­ló Transparency International emiatt nemrég „szégyenpadra ül­tette Magyarországot”. Schiffer szerint részben az ve­zetett ide, hogy az elmúlt húsz év politikai elitjének nem érdeke a nagy port felvert korrupciós ügyek felgöngyölítése, és az or­szágnak nincs antikorrupciós stratégiája. Az LMP az Állami Számvevőszéket bízná meg az antikorrupciós politika kidolgo­zásával és koordinálásával. A frakcióvezető kifogásolja, hogy egy évvel a kormányváltás után a közvélemény semmit nem tud az előző kabinethez köthető olyan jelentős korrupciós ügyek­ről, mint a kormányzati negyed vagy a sukorói kaszinóberuhá­zás. Úgy fogalmazott: Budai Gyu­la elszámoltatási kormánybiztos nem más, mint a Fidesz Keller Lászlója, akinek az a feladata, hogy a ciklus feléig hangulatot keltsen, de később mindez a fele­dés homályába vész majd. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom