Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-19 / 116. szám
4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK VADÁSZAT Önálló bűncselekmény lesz az orwadászat várhatóan ősszel elfogadja az Országgyűlés az új büntető törvénykönyvet, és ezzel a magyar vadállomány hatásosabb védelme is megvalósulhat. Az orvvadászat önálló bűncselekménnyé nyilvánítását már évekkel ezelőtt javasolták a korábbi kormányoknak a vadászati érdek- képviseleti szervek. Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára az új szabályozástól azt reméli, hogy eredményesebben fékezi majd a vadorzókat. Gyorsabb az ügyintézés, elhárultak az akadályok az országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala, valamint az ORFK köszöni a vadászok türelmét és megértését a fegyvertartási engedélyek megújítása során tapasztalt hosszadalmas ügyintézés miatt. A kényelmetlenség oka, hogy késett annak az informatikai rendszernek a felállítása, mellyel az illetékes rendőrkapitányságok közvetlenül hozzáférhetnek a cselekvőképességet igazoló okmány kiállításához. Majálison horgásztak a vadásztársaság tagjai családi majálist rendezett Diósberényben a Csernyédi Vadászegylet Hőgyészi Földtulajdonosi Közössége. A vadászokat, hozzátartozóikat, barátaikat Kis Csaba, a társaság tagja hívta meg az egykori téesz szépen helyreállított telephelyére. Az eseményen részt vevők kispuskával célba lőhettek, sétálhattak, beszélgethettek és horgászhattak. Aki megéhezett, azt vadragu és frissensültek várta. Horgásznak a vadászok Vadra váltják a terveket őzek Kevesebb bakot lőhetnek idén Tolna megyében a vadászok ,5i Wih Április 15-én kezdődött az őzbak vadászatának szezonja. Sokan sajnálkoznak a kilövésük miatt, nem gondolva a károkra, amiket a vad okoz Illusztráció A téli hajtóvadászatok után a tavasz a cserkelésé, április közepén elkezdődött az őzbakszezon. F. Kováts Éva Alig fejeződött be az egyik vadászszezon, máris itt a következő, márciusban szalonkára mentek a vadászok, április 15-től pedig őzbakra.- A vadállomány becslése megtörtént, az üzemtervek elkészültek, kezdődhet a tervszámok vadra váltása - mondta Kosaras Zoltán, a Tolna Megyei Kormány- hivatal Földművelésügyi Igazgatóság vadászati és halászati osztályának vezetője. Tolna megyében idén 3650 őz szerepel a kilövési tervekben. Azt, hogy szezononként mennyi őz kerülhet puskavégre, a felügyelőség munkatársai a területen lévő becsült vadállomány alapján határozzák meg. Ez a szám 2010-ben 17 435 egyed volt - 6031 bak, 7338 suta, 4066 gida -, összességében több mint 2 ezerrel kevesebb, mint 2009-ben, amikor 19 500 ezer őzet számoltak. Hogy melyik őzet lehet lelőni és melyiket kell megkímélni, annak elbírálása egyedenként történik ugyan, de mégsem egyedül a vadász dönt. A társaságoknak a hatóság korosztály-szabályozási modelljéhez kell igazodniuk. Ez azt jelenti, hogyha a hivatásos vadász úgy látja, az őzbaknak a meglévőnél még nagyobb agancs felrakására van lehetősége, akkor kímélendőnek minősíti az állatot, és nem engedélyezi a kilövését. Amelyik viszont meghaladta ezt, az lelőhető. Az, hogy bronz-, ezüst- vagy aranyérmes lesz-e a trófea, nemcsak á súlyától függ, hanem az ágszámától, a gyöngyözöttségé- től és a fajsúlyától is. A vadászok általában a kis súlyú, de nagy trófeának örülnek, mert azért kevesebbet kell fizetniük. A Tolna megyében vadászoknak e szempontból nem kell aggódniuk, fiatal az őzbakállomány, öreg, igazán nagy súlyú bak alig van, ami Kosaras Zoltán szerint a pénzgazdálkodás eredménye. Nincs idejük megöregedni a bakoknak, a társaságoknak bevételre van szükségük, amihez vadásztatniuk kell. Megyénkben a nagyobb mezőgazdasági területekkel rendelkező vadásztársaságoknak van jobb őzállománya. A gazdasági válság ezt az ágazatot is elérte. A korábbi megszokottnál kevesebb külföldi vadász érkezik, és ők sem lőnek annyit, mint korábban, pedig egyes vadásztársaságoknak az őz a fő bevételi forrásuk. Szerencsére ezzel párhuzamosan emelkedett a hazai vendégek száma, egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy vadászszenvedélynek hódoljanak. De azoknál a társaságoknál, ahol mégis csökkennek a bevételek, ott a tagoknak kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, mert a hiányt, a vadkárt ki kell fizetni. Akik rajzTilmekből ismerik az őzeket, sajnálkoznak a kilövésük miatt, nem gondolva a károkra, amiket okoznak. Pedig az országoshoz hasonlóan megyénkben is egyre-másra jelennek meg a zártkertekben, szőlőkben, a falu, sőt a város széli családi, illetve társasházak kertjeiben is őzek élelem, saláták, zöldségek után kutatva. A pákosztos állatok ugyanis a fehérjében gazdag, rostban szegény táplálékot kedvelik, így a többféle mezőgazda- sági kultúra találkozásánál telepednek meg előszeretettel. Az őz itt is csipked egy keveset, amott is, a friss hajtások tetejét kapja le, amivel nagy kárt okoz. És bár az elmúlt év szélsőséges időjárása miatt kissé megcsappant az őzállomány, azért attól, hogy elfogynak, nem kell félni. Tavaly a tervezettnél jóval kevesebb őzet lőttek ki TOLNÁBAN 2010-ben 4060 őz - 1587 bak, 1532 suta és 941 gida - kilövését tervezték. Ehhez képest az elmúlt évben csaknem ezerrel kevesebb, 3179 őzet sikerült puskavégre kapni. Ebből 1492 volt bak, 1047 suta és 640 gida. A lemaradás legfőbb oka, hogy a tervezettnél több golyóérett tarvad - suta, gida - kerülte el a vadászokat. Az idei vadászati tervben 410 őzzel kevesebb kilövése szerepel. A 2011-es szezonban az elejtésre engedélyezett 3650 őzből 1519 a bak, 1228 a suta, 903 a gida. Az őz ragaszkodik a területéhez, nem vándorol úgy, mint például a szarvas, így jobban lehet vele tervezni. ■ A tavalyi rossz idő miatt kevesebb az őz. Az őzteríték szignálja volt a vadaszkiirtösök kedvence Vadászkürtösképzést tartott a Tolna Megyei Vadászkamara. A nyolc jelentkező Tápai Balázs kürtoktató és Kovács Gábor - mindketten a Vadászkamara Kürtegyüttes tagjai - segítségével három hétvégén sajátították el a kürtölés alapjait Megismerték a különféle kürttípusokat, megtanulták a helyes testtartást, légzést, ajaktartást, ajakrezegte- tést, füvókázást Ezt követően vették kezünkbe a jelzőkürtöket, tanulták be egy-egy hang megszólaltatását, végül a terítékszignálokat, melyek közül az őz volt a kedvenc - mondta az egyik résztvevő, Acsádiné Varjú Ildikó hölgyvadász. A vadászkürtös- tanfolyam hallgatói remekül teljesítettek, jó csapat kovácsolódott össze, elsajátították a „csapatban kürtölés” kultúráját, szabályait is. A képzés május 15-én zárult, de ezzel nincs vége, megbeszélték, hogy amikor csak lehetséges, összejönnek egy kis gyakorlásra. Tanáraiktól ígéretet kaptak arra, hogy augusztusban tartanak egy utóképzést. ■ É. K. Recept: erdélyi tejszínes őztokány bográcsban hozzávalók: 3 kiló őzcomb, 12- 15 deka vaj, 5 evőkanál konyak, 2-3 sárgarépa, 2-3 fehérrépa, 3 fej vöröshagyma, 3,5-4 deci vörösbor, 8 deci tejszín, 2 evőkanál áfonyalekvár, 20 deka vargányagomba, só, őrölt bors. elkészítés: A vadhúst megtisztítjuk a hártyáitól, hideg vízben jól megmossuk, lecsöpögtet- jük, majd vékony, egyforma csíkokra szeleteljük. A vajat a bográcsban felhevítjük, az őzcombot megpirítjuk benne, sóval, borssal fűszerezzük, meglocsoljuk konyakkal, majd kiemeljük a húst. A megtisztított zöldségeket felszeleteljük, a vöröshagymát felkockázzuk, és pecsenyezsírban megpároljuk. Hozzáöntjük a vörösbort. A húst újra beletesszük a mártásba, és amíg meg nem puhul - körülbelül még 30 percig - pároljuk a gombával együtt. A tejszínt összekeverjük az áfonyalekvárral, ráöntjük a húsra és összeforraljuk. Sós burgonyával tálaljuk. ■ F. É. PROMÓCIÓ Közös érdek a hatékony vadkárelhárítás a szántóföldeken kártérítés Hiányzik az önfegyelem, a gazdák - ha lehetőség van rá - a terméskiesést igyekeznek a vadakra fogni Már többnyire befejeződött a szántóföldi növények vetése. A termés fejlődését a vadgazdálkodó is fokozott figyelemmel kíséri, közös érdeke a gazdával, hogy minél kevesebb legyen a vadkár. - A jelenleg hatályos jogszabály értelmében a vadgazdálkodó köteles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, a muflon által a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántófóldön, az erdősítésben, a csemetekert- ben okozott kár 5 százalékot meghaladó részét - mondta dr. Király István, a megyei vadászkamara titkára. Hozzátette, a kár megelőzése, mérséklése nem csak a vadgazdálkodó feladata, abban a mezőgazdasági termelőnek is részt kell vállalnia. A föld használója köteles a, vadkár megelőzésében, elhárításában, csökkentésében közreműködni; a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat értesíteni; a vadállomány kíméletéről gondoskodni. Ugyanakkor jogosult a vadállomány túlszaporodása miatt a vadászati hatóságnál állományszabályozó vadászat elrendelését kezdeményezni. A közreműködés és a jogszabály által a földhasználóra rótt feladatok elmulasztása esetén a Polgári Törvénykönyv szerint a kár bekövetkezése felróható a károsultnak. Ha a vadkár minden erőfeszítés ellenére mégis bekövetkezett, a megtérítése iránti igényt a kár bekövetkezésétől - folyamatos kártétel esetén az utolsó kártételtől - számított 30 napon belül kell közölni az érintett vadgazdálkodóval. Ha a közléstől számított 8 napon belül nem jön létre egyezség a két fél között, és a károsult a kártérítési igényének érvényesítését nem közvetlenül a bíróságtól kéri, akkor azt a kár bekövetkezése szerint illetékes települési önkorA kár bejelentésének lehetősége növényféleségenként Növényféleség Bejelentési időszak Őszi gabona október 1.-augusztus 15. tavaszi gabona április 1.-augusztus 1. Kukorica április 15.-november30. Burgonya április 15.-október 15. Napraforgó, szója április 15.-szeptember 30. Borsó március l.-augusztus30. Szőlő, gyümölcsös egész évben bejelenthető FORRÁS: MEGYEI VADÁSZKAMARA mányzat jegyzőjénél kell bejelenteni. Ő gondoskodik a vadkárbecslést végző szakember kirendeléséről és a kárbecslés eredményét követően az egyezség létrehozásáról. Ha ebben az eljárásban sem születik egyezség, úgy az a bíróságon folytatódik. Dr. Király István szerint sajnos, a termelők nagy része szinte minden terméskiesést megpróbál a vadakra fogni, mivel így legalább van kit kártérítésre bírni. E téren is hiányzik az önfegyelem, ami hosszú távon a gazdálkodónak sem jó, hiszen ha a vadgazdálkodó anyagilag ellehetetlenül, akkor már a valós vadkárt sem fogja tudni megtéríteni, és az igazi problémát ez fogja okozni. ■ F. K. É. \ ( Egy lerágott fejű napraforgó
