Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-19 / 116. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. MÁJUS 19., CSÜTÖRTÖK VADÁSZAT Önálló bűncselekmény lesz az orwadászat várhatóan ősszel elfogadja az Országgyűlés az új bünte­tő törvénykönyvet, és ezzel a magyar vadállomány hatáso­sabb védelme is megvalósul­hat. Az orvvadászat önálló bűncselekménnyé nyilvání­tását már évekkel ezelőtt ja­vasolták a korábbi kormá­nyoknak a vadászati érdek- képviseleti szervek. Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára az új szabályozástól azt reméli, hogy eredményesebben féke­zi majd a vadorzókat. Gyorsabb az ügyintézés, elhárultak az akadályok az országos Igazságszolgál­tatási Tanács Hivatala, vala­mint az ORFK köszöni a va­dászok türelmét és megérté­sét a fegyvertartási engedé­lyek megújítása során ta­pasztalt hosszadalmas ügyin­tézés miatt. A kényelmetlen­ség oka, hogy késett annak az informatikai rendszernek a felállítása, mellyel az illeté­kes rendőrkapitányságok közvetlenül hozzáférhetnek a cselekvőképességet igazoló okmány kiállításához. Majálison horgásztak a vadásztársaság tagjai családi majálist rendezett Diósberényben a Csernyédi Vadászegylet Hőgyészi Föld­tulajdonosi Közössége. A va­dászokat, hozzátartozóikat, barátaikat Kis Csaba, a társa­ság tagja hívta meg az egyko­ri téesz szépen helyreállított telephelyére. Az eseményen részt vevők kispuskával cél­ba lőhettek, sétálhattak, be­szélgethettek és horgászhat­tak. Aki megéhezett, azt vad­ragu és frissensültek várta. Horgásznak a vadászok Vadra váltják a terveket őzek Kevesebb bakot lőhetnek idén Tolna megyében a vadászok ,5i Wih Április 15-én kezdődött az őzbak vadászatának szezonja. Sokan sajnálkoznak a kilövésük miatt, nem gondolva a károkra, amiket a vad okoz Illusztráció A téli hajtóvadászatok után a tavasz a cserkelé­sé, április közepén elkez­dődött az őzbakszezon. F. Kováts Éva Alig fejeződött be az egyik va­dászszezon, máris itt a követke­ző, márciusban szalonkára men­tek a vadászok, április 15-től pe­dig őzbakra.- A vadállomány becslése megtörtént, az üzemtervek elké­szültek, kezdődhet a tervszámok vadra váltása - mondta Kosaras Zoltán, a Tolna Megyei Kormány- hivatal Földművelésügyi Igazga­tóság vadászati és halászati osz­tályának vezetője. Tolna megyé­ben idén 3650 őz szerepel a kilö­vési tervekben. Azt, hogy szezo­nonként mennyi őz kerülhet pus­kavégre, a felügyelőség munka­társai a területen lévő becsült vadállomány alapján határozzák meg. Ez a szám 2010-ben 17 435 egyed volt - 6031 bak, 7338 su­ta, 4066 gida -, összességében több mint 2 ezerrel kevesebb, mint 2009-ben, amikor 19 500 ezer őzet számoltak. Hogy melyik őzet lehet lelőni és melyiket kell megkímélni, an­nak elbírálása egyedenként tör­ténik ugyan, de mégsem egye­dül a vadász dönt. A társaságok­nak a hatóság korosztály-szabá­lyozási modelljéhez kell igazod­niuk. Ez azt jelenti, hogyha a hi­vatásos vadász úgy látja, az őz­baknak a meglévőnél még na­gyobb agancs felrakására van le­hetősége, akkor kímélendőnek minősíti az állatot, és nem enge­délyezi a kilövését. Amelyik vi­szont meghaladta ezt, az lelőhe­tő. Az, hogy bronz-, ezüst- vagy aranyérmes lesz-e a trófea, nem­csak á súlyától függ, hanem az ágszámától, a gyöngyözöttségé- től és a fajsúlyától is. A vadászok általában a kis súlyú, de nagy trófeának örülnek, mert azért kevesebbet kell fizetniük. A Tolna megyében vadászok­nak e szempontból nem kell ag­gódniuk, fiatal az őzbakállomány, öreg, igazán nagy súlyú bak alig van, ami Kosaras Zoltán szerint a pénzgazdálkodás eredménye. Nincs idejük megöregedni a ba­koknak, a társasá­goknak bevételre van szükségük, amihez vadásztatniuk kell. Megyénkben a na­gyobb mezőgazdasági területek­kel rendelkező vadásztársaságok­nak van jobb őzállománya. A gazdasági válság ezt az ága­zatot is elérte. A korábbi megszo­kottnál kevesebb külföldi vadász érkezik, és ők sem lőnek annyit, mint korábban, pedig egyes va­dásztársaságoknak az őz a fő be­vételi forrásuk. Szerencsére ez­zel párhuzamosan emelkedett a hazai vendégek száma, egyre töb­ben engedhetik meg maguknak, hogy vadászszenvedélynek hó­doljanak. De azoknál a társasá­goknál, ahol mégis csökkennek a bevéte­lek, ott a tagoknak kell mélyen a zsebük­be nyúlniuk, mert a hiányt, a vadkárt ki kell fizetni. Akik rajzTilmekből ismerik az őzeket, sajnálkoznak a kilövésük miatt, nem gondolva a károkra, amiket okoznak. Pedig az orszá­goshoz hasonlóan megyénkben is egyre-másra jelennek meg a zártkertekben, szőlőkben, a falu, sőt a város széli családi, illetve társasházak kertjeiben is őzek élelem, saláták, zöldségek után kutatva. A pákosztos állatok ugyanis a fehérjében gazdag, rostban szegény táplálékot ked­velik, így a többféle mezőgazda- sági kultúra találkozásánál tele­pednek meg előszeretettel. Az őz itt is csipked egy keveset, amott is, a friss hajtások tetejét kapja le, amivel nagy kárt okoz. És bár az elmúlt év szélsőséges időjárá­sa miatt kissé megcsappant az őzállomány, azért attól, hogy el­fogynak, nem kell félni. Tavaly a tervezettnél jóval kevesebb őzet lőttek ki TOLNÁBAN 2010-ben 4060 őz - 1587 bak, 1532 suta és 941 gida - kilövését tervez­ték. Ehhez képest az elmúlt évben csaknem ezerrel keve­sebb, 3179 őzet sikerült pus­kavégre kapni. Ebből 1492 volt bak, 1047 suta és 640 gida. A lemaradás legfőbb oka, hogy a tervezettnél több golyóérett tarvad - suta, gi­da - kerülte el a vadászokat. Az idei vadászati tervben 410 őzzel kevesebb kilövése szerepel. A 2011-es szezon­ban az elejtésre engedélye­zett 3650 őzből 1519 a bak, 1228 a suta, 903 a gida. Az őz ragaszkodik a területéhez, nem vándorol úgy, mint pél­dául a szarvas, így jobban lehet vele tervezni. ■ A tavalyi rossz idő miatt keve­sebb az őz. Az őzteríték szignálja volt a vadaszkiirtösök kedvence Vadászkürtösképzést tartott a Tolna Megyei Vadászkamara. A nyolc jelentkező Tápai Balázs kürtoktató és Kovács Gábor - mindketten a Vadászkamara Kürtegyüttes tagjai - segítségé­vel három hétvégén sajátították el a kürtölés alapjait Megismer­ték a különféle kürttípusokat, megtanulták a helyes testtartást, légzést, ajaktartást, ajakrezegte- tést, füvókázást Ezt követően vet­ték kezünkbe a jelzőkürtöket, ta­nulták be egy-egy hang megszó­laltatását, végül a terítékszigná­lokat, melyek közül az őz volt a kedvenc - mondta az egyik részt­vevő, Acsádiné Varjú Ildikó hölgyvadász. A vadászkürtös- tanfolyam hallgatói remekül tel­jesítettek, jó csapat kovácsolódott össze, elsajátították a „csapatban kürtölés” kultúráját, szabályait is. A képzés május 15-én zárult, de ezzel nincs vége, megbeszél­ték, hogy amikor csak lehetsé­ges, összejönnek egy kis gyakor­lásra. Tanáraiktól ígéretet kaptak arra, hogy augusztusban tarta­nak egy utóképzést. ■ É. K. Recept: erdélyi tejszínes őztokány bográcsban hozzávalók: 3 kiló őzcomb, 12- 15 deka vaj, 5 evőkanál konyak, 2-3 sárgarépa, 2-3 fehérrépa, 3 fej vöröshagyma, 3,5-4 deci vö­rösbor, 8 deci tejszín, 2 evőkanál áfonyalekvár, 20 deka vargánya­gomba, só, őrölt bors. elkészítés: A vadhúst meg­tisztítjuk a hártyáitól, hideg víz­ben jól megmossuk, lecsöpögtet- jük, majd vékony, egyforma csí­kokra szeleteljük. A vajat a bog­rácsban felhevítjük, az őzcom­bot megpirítjuk benne, sóval, borssal fűszerezzük, meglocsol­juk konyakkal, majd kiemeljük a húst. A megtisztított zöldsége­ket felszeleteljük, a vöröshagy­mát felkockázzuk, és pecsenye­zsírban megpároljuk. Hozzáönt­jük a vörösbort. A húst újra be­letesszük a mártásba, és amíg meg nem puhul - körülbelül még 30 percig - pároljuk a gom­bával együtt. A tejszínt összeke­verjük az áfonyalekvárral, ráönt­jük a húsra és összeforraljuk. Sós burgonyával tálaljuk. ■ F. É. PROMÓCIÓ Közös érdek a hatékony vadkárelhárítás a szántóföldeken kártérítés Hiányzik az önfegyelem, a gazdák - ha lehetőség van rá - a terméskiesést igyekeznek a vadakra fogni Már többnyire befejeződött a szántóföldi növények vetése. A termés fejlődését a vadgazdálko­dó is fokozott figyelemmel kíséri, közös érdeke a gazdával, hogy minél kevesebb legyen a vadkár. - A jelenleg hatályos jogszabály értelmében a vadgazdálkodó kö­teles megtéríteni a károsultnak a gímszarvas, a dámszarvas, az őz, a vaddisznó, a muflon által a me­zőgazdaságban és az erdőgazdál­kodásban, továbbá az őz, a mezei nyúl és a fácán által a szőlőben, a gyümölcsösben, a szántófóldön, az erdősítésben, a csemetekert- ben okozott kár 5 százalékot meg­haladó részét - mondta dr. Király István, a megyei vadászkamara titkára. Hozzátette, a kár megelő­zése, mérséklése nem csak a vad­gazdálkodó feladata, abban a me­zőgazdasági termelőnek is részt kell vállalnia. A föld használója köteles a, vadkár megelőzésében, elhárítá­sában, csökkentésében közre­működni; a károsodás vagy a károkozás közvetlen veszélye esetén a vadászatra jogosultat értesíteni; a vadállomány kímé­letéről gondoskodni. Ugyanakkor jogosult a vadállo­mány túlszaporodása miatt a va­dászati hatóságnál állománysza­bályozó vadászat elrendelését kezdeményezni. A közreműkö­dés és a jogszabály által a föld­használóra rótt feladatok elmu­lasztása esetén a Polgári Tör­vénykönyv szerint a kár bekövet­kezése felróható a károsultnak. Ha a vadkár minden erőfeszítés ellenére mégis bekövetkezett, a megtérítése iránti igényt a kár be­következésétől - folyamatos kár­tétel esetén az utolsó kártételtől - számított 30 napon belül kell kö­zölni az érintett vadgazdálkodó­val. Ha a közléstől számított 8 na­pon belül nem jön létre egyezség a két fél között, és a károsult a kár­térítési igényének érvényesítését nem közvetlenül a bíróságtól ké­ri, akkor azt a kár bekövetkezése szerint illetékes települési önkor­A kár bejelentésének lehetősége növényféleségenként Növényféleség Bejelentési időszak Őszi gabona október 1.-augusztus 15. tavaszi gabona április 1.-augusztus 1. Kukorica április 15.-november30. Burgonya április 15.-október 15. Napraforgó, szója április 15.-szeptember 30. Borsó március l.-augusztus30. Szőlő, gyümölcsös egész évben bejelenthető FORRÁS: MEGYEI VADÁSZKAMARA mányzat jegyzőjénél kell bejelen­teni. Ő gondoskodik a vadkárbecs­lést végző szakember kirendelésé­ről és a kárbecslés eredményét kö­vetően az egyezség létrehozásá­ról. Ha ebben az eljárásban sem születik egyezség, úgy az a bíró­ságon folytatódik. Dr. Király István szerint sajnos, a termelők nagy része szinte min­den terméskiesést megpróbál a vadakra fogni, mivel így legalább van kit kártérítésre bírni. E téren is hiányzik az önfegyelem, ami hosszú távon a gazdálkodónak sem jó, hiszen ha a vadgazdálko­dó anyagilag ellehetetlenül, akkor már a valós vadkárt sem fogja tud­ni megtéríteni, és az igazi problé­mát ez fogja okozni. ■ F. K. É. \ ( Egy lerágott fejű napraforgó

Next

/
Oldalképek
Tartalom