Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-05-15 / 19. szám
8 2011. MÁJUS 15., VASÁRNAP GAZDASÁG Mennyiség (TWh) ■ÉftjgSSS* 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Üzemelő lurbinák száma (2011. május): 163. Magyarország 2009=0,5 százalék. Forrás: MSZIT Forrás: Energia Központ Kht. 2,8 J L 5,5 A L 13,4 J ^22,6 ® 8HSe. __ ■B 5 2 2 2 Részesedés a teljes áramtermelésből (%) Készül a megújuló energiahordozók 2012. január l-jétől hatályos támogatási rendszere. A hazai szakmai vélemények kite- rint a szélenergiával termelt áram mai kötelező' átvételi rendszerének és átvételi árának a fenntartása mellett hosszabb távon akár a harmadára is csökkenhet az így előállított áram ára. B. Horváth Lilla A szél ingyen fúj, ám ahhoz, hogy a hasznosítását célzó beruházás megtérüljön, világszerte támogatásra van szükség. „Nem a szélpark létesítését, hanem az általa termelt villamos energia piacra kerülését kell ösztönözni. Ezt teszik minden országban, ahol szem előtt tartják a megújuló energiahordozók hasznosítását és a környezetre káros anyagok kibocsátásának csökkentését” - mutatott rá a Világ- gazdaságnak Hoffmann László. A Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke szerint a meglévő, azaz a beruházás megtérülési idejére érvényes kötelező áramátvételi rendszer és a kilowattóránként 30,36 forintos átvételi árszint az a határvonal, amelynél a beruházók érdemesnek tartanak újabb szélparkokat létesíteni, hogy a támogatási időszak lejártával beérjen a projektek gyümölcse: a harmadára is eshessen a villamos energia termelői ára, s így csökkenthető legyen a mostani 45-55 forintos végfelhasználói ár is. Persze növelni szükséges a széltornyok számát is. Hoffmann László úgy véli, az Európai Bizottság és az OECD tanulmányai, valamint az európai tapasztalatok azt támasztják alá, hogy a zöldtámogatások esetében a másik Európában használt támogatási mód, az úgynevezett zöldbizonyít- vány-rendszer nem éri el a kívánt hatást. Német, dán és osztrák példákat hoz a várható árcsökkenés bizonyítékaként. Németország- ban 2008-ban az akkor 68 eurós megawattonkénti fogyasztói ár 4-5 euróval esett a szélenergia hasznosításának köszönhetően. A német beépített kapacitások mintegy ötödét, 25 ezer megawattnyit szélerőművek képviselTervek a fiókban Magyarországon utoljára 2006-ban adtak ki szélerőmű- építési engedélyt. Az országban két-három torony térül meg az idén és jövőre, s kerül ki a támogatási rendszerből. 330 megawattnyi szélkapacitásunk kétharmadát az MSZIT tagjai üzemeltetik, ezt közel 110 milliárd forint beruházással hozták létre. A nemzeti cselekvési terv nek, az arányt 2020-ra 30 százalékra akarják emelni. A szakember közhiedelemben lévő téves elképzelésnek minősíti azon ellenérveket, melyek szerint Magyarország „széllel kevésbé jól ellátott", mint a példákban hozott országok, hogy a költségeket növeli, hogy a szélpark kapacitásaival azonos egyéb, például szivattyús tározós erőművet kell létesíteni tartalékként, a beruházások pedig inkább a kültíz év alatt 750 megawattnyi új szélkapacitás létesítését írja elő, de a szakma szerint akár 2020 megawattnyi projekt is megvalósítható. A hazai szélturbinapiac közel felét a Vestas, ötödét-ötödét a Gamesa és a Repower, hatodát az Enercon ellenőrzi, és egy toronyhoz a Fuhrlander is szállított. földi termékek és technológiák importját, mint a hazai gyártók szállításait ösztönöznék. „A szakma képzett egy mutatót, amelyből púderül, hogy egy- egy széltorony csúcsra járatva egy év alatt hány órát üzemel. E szám szerint jók a hazai adottságok, és van másik mutató is: az energiahivatal tavaly visszavont, 410 megawattnyi szélkapacitás létesítésére kiírt tenderére 1300 megawattnyi ajánlat érkezett. Szivattyús-tározós erőműre a hazai villamosenergia-hálózat- ban nem elsősorban az áramtermelés egy százalékát adó szélerő- művek, hanem az új paksi blokkok miatt lesz szükség. Ettől függetlenül a szélenergiával előállított áram majdani árában ennek a költségét is figyelembe vették. „A projektek hazai beszállítói arányánál a közel harminc százalék reális, ez azonos az iparági átlaggal. A szélenergia-ipar Európában közel 150 ezer főt foglalkoztat, közöttük már most is Szélenergiacsúcskihasználtság Ország Óra/év Kelet-Németország 3,600-1800 Ausztria 2300-2400 Magyarország* (Kisalföld) 2000-2400 •NEM CSÚCSRA JÁRATVA AZ ÁTLAGOS ÜZEMIDŐ ÉVI 7000 ÓRA FÖLÖTTI. FORRÁS: MSZIT vannak hazai beszállítók. Kétségtelen, hogy a háttéripar letelepedése számára is vonzó lenne, ha a szélenergia-kapacitások itthon is ezzel párhuzamosan bővülhetnének.” Hoffmann László szerint nem időszerű ezt számon kérni, amikor például a bizonytalan értékesítési lehetőség miatt 2005-ben nem tudott Magyarországon megtelepedni a világ egyik vezető szélturbinagyártója, a spanyol Gamesa. Közvetve, az alacsonyabb áramár gazdaságélénkítő hatásán keresztül viszont a szélparkok is hozzájárulnak az új munkahelyek létesítéséhez. Véget vet az Európai Bizottság a sokkoló roamingtarifáknak mobil Brüsszel javaslatot készít a díjak további csökkentésére, a hazai mobilcégek is készülődnek Tovább faragna a roamingdíjakon az Európai Bizottság. Brüsszel javaslatot terjeszt elő a következő hetekben, amelynek alapján a mobilszolgáltatóknak az unió területén belül a külföldön mobil- használat (roaming) díjait még jobban kell közelíteniük a helyi tarifákhoz, legyen szó telefonálásról, üzenetküldésről vagy mobilinternetről - értesült a Reuters. Az új elképzelések szerint a hanghívások tarifája 2014 júliusától további 40 százalékkal csökkenne, a díjplafon nem haladhatná meg a percenként 24 eurocentet. Az üzenetküldés díja ennél szerényebb mértékben, mintegy 10 százalékkal mérséklődik, SMS-enként 10 eurocentre. A felhasználóknak és a szolgáltatóknak egyaránt az egyik legérzékenyebb pont az adatátvitel, vagyis a mobilinternetezés, levelezés díja, amely a múlt évi szabályozás bevezetéséig gyakran vezetett sokkoló számlákhoz. Tavaly olyan döntést hoztak, hogy a külföldi adatroaming-számlák nagysága nem haladhatja meg a havi 50 eurót, ennek elérésekor az operátornak figyelmeztetnie kell az előfizetőt. (Az ügyfél kérhet ennél alacsonyabb vagy magasabb limitet.) A sokkoló számlák kirívó esete egy német mobil-előfizetővel történt meg, aki Franciaországban töltött le a mobiljára egy tévéműsort, amelyről később 46 ezer eurós (12 millió forintot meghaladó) számlát kapott. Új tarifákkal készülnek a nyárra a hazai szolgáltatók is. A Magyar Telekom júliustól Magyarországon is bevezeti a Deutsche Telekom által meghirdetett átalánydíjas heti adatroaming- tarifát. Az árazása megfelel a néUniós roamingdíjplafon (HANG: EURÓ/PERC, SMS: EURÓ/DARAB, MOBILADAT: EURÓ/MEGABÁJT) jelenlegi tervezett hang 0,39 0,24 SMS 0,11 0,10 adat 2,50 0,90 FORRÁS VG-CYŰJTÉS met anyavállalat által bejelentett heti nettó 14,95 eurós szintnek. A Vodafone a hónap elején jelentette be, hogy 690 forintos roaming napi díjat vezet be, amelyet 10 megabájtos adatforgalomig 15 európai országban használhatnak okostelefonokat használó előfizetői. A kedvezményes adatforgalom 80 és 100 százalékának elérésekor az ügyfél készülékére SMS-ben értesítés érkezik. A napi díjat csak akkor számlázza ki a szolgáltató, ha interneteznek az adott készüléken. A nagyobb adatforgalmat tervezőknek a havi díjas konstrukciót ajánlja a Vodafone, amelynek díja napi 50 megabájtos limit mellett 1690 forint. ■ A \ » A f t * Nefüjjon hiába a szél! MsziT A meglévő tánrototás fenntartása később áramárcsökkenést ígér A külföldi mobilhasználat kényelmes, de az ár magas