Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-13 / 111. szám

2011. MÁJUS 13., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG Kiállítás nyílt, zarándoklat indul II. János Pál tiszteletére Pécs Emlékkiállítás nyüt Hudák István hang- és képdokumen- tum-gyűjteményéből, II. János Pál pápa boldoggá avatásának alkalmából az Egyházmegyei Rendezvényszervező' és Prog­ramiroda szervezésében. A kiál­lítást a Dómmúzeumban Ud- vardy György megyés püspök nyitotta meg. Május 15-ig várják az érdeklődőket. Filmvetítéseket is tartanak a boldoggá avatott pá­pa életéről, munkásságáról. Minden nap látható a pécsi mi­se, amelyet magyarországi láto­gatásakor II. János Pál celebrált a Pécs melleti pogányi reptéren. A Dómmúzeumban megtekint­hető az a videoanyag is, amelyet a közelmúltban boldoggá ava­tott, lengyel származású pápa életéről és munkássága több ál­lomásáról állítottak össze. A kiállítás, illetve boldoggá avatás kapcsán Antal Géza pécsváradi apát lelki vezetésé­vel augusztus 23-án zarándok­lat indul az egyházmegyéből Lengyelországba, a pápa szülő­földjére, melyre várják a jelent­kezőket. A rendkívül sokrétű prog­ramban szerepel többek között A boldoggá avatott pápa a dobsinai jégbarlang, a krasz- nahorkai vár, Zakopane, Krak­kó, a boldoggá avatott pápa Wadowicében található szülő­házának megtekintése. A za­rándokok Czestohowába is el­jutnak. A város pálos monosto­ráról, Jasna Goráról és a benne levő Fekete Madonna-képről is­mert. A pécsi egyházmegyéből érkezők részt vesznek a Jasna Gora nagybúcsún. Ezt követően ellátogatnak Auswitz-Birke- nauba is. ■ Támogatja a város a parókia felújítását is tolna-mözs Egymillió forint tá­mogatást szavazott meg a tolnai képviselő-testület a Mözs-Tolnai Református Társegyházközség­nek. Sipos Judith Eva mözsi re­formátus lelkész először még ta­valy júliusban fordult az önkor­mányzathoz segítségért a mözsi parókia épületének felújítása, il­letve a mözsi harangláb renová­lása érdekében. A lelkész la­punknak elmondta, hogy a paró­kia tetőfelújítását már úgymond kinyögték, most a folyosói osz­lopsor javítása, belső átalakítás, a vízelvezetés rendezése van so­ron, ami összesen mintegy más­fél millió forintot igényel. A ha­rangláb renoválása pedig 360 ezer forintba kerül. ■ S. K. EGYHÁZI TÜKÖR A teológia az Istenről beszélés művészete. Leendő református lelkészeket képeznek a Debre­ceni Református Hittudományi Egyetemen. Van közöttük egy szekszárdi lány is, Farkas Zsu­zsanna; ez volt az egyik oka an­nak, hogy kilenc ötödéves hall­gató, a csoportvezető tanárral, dr. Ferencz Árpáddal a múlt hé­ten a tolnai megyeszékhelyre lá­togatott. Egy másik okot is meg­jelölt az egyetemi adjunktus, mégpedig a város varázsát. Megszólította Szekszárd. Már járt itt, szolgált itt egy istentisz­teleten 2004-ben. Akkor, a hatá­rainkon túl élő magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatos népszavazás előtt, áttelepült lel­kipásztorokat kértek fel igehir­detésre a református templo­mokban. Dr. Ferencz Árpád erdélyi származású. Tanulmányait Ko­lozsváron, Nagyszebenben, Bá­zelben és Zürichben végezte. Fe­lesége is lelkipásztor, s mivel most harmadik gyermekükkel gyesen van, a férj, amellett, hogy Debrecenben tanít, gyülekezeti lelkészi feladatokat is ellát, Be­rettyóújfaluban. A hivatás mind­két formája közel áll hozzá. A tu­dományos, elméleti, oktató tevé­kenység éppúgy, mint az empa­tikus képességeket kívánó és ki­váltó gyülekezeti gyakorlati munka. Az egyetemen szociáletikát és teológiatörténetet tanít. Módjá­ban áll azt is megtapasztalni, hogy amiről az óráin beszél, ho­gyan köszön vissza a mindenna­pi lelkészi gyakorlatban. Hang­súlyozza: változik az élet, ám az oktatás színvonalából még ak­kor sem szabad engedni, ha ezek a dolgok egy átlagember számá­ra túl elvontaknak tűnnek.- Ha nem tudunk más minő­séget kínálni, mint a „való vi­lág”, akkor miért jönnének be az emberek a templomba? A ke- resztyénség feladata, hogy ki­A lelkipásztorok felkészültségének fontosságát hangsúlyozza dr. Ferencz Árpád egyetemi adjunktus emelje a köznapi sekélyesség­ből azokat, akik erre hajlandó­ságot mutatnak. Ehhez persze jól képzett lelkészek szüksége­sek. A buta lelkipásztornak bu­ta gyülekezete lesz. A felkészült lelkipásztor, gondolkodó és fele­lősségteljes döntéseket hozó gyülekezetét épít. Arra a kérdésre, hogy mikor látszik egy fiatalon, hogy jó lel­kész lesz-e, az adjunktus azt fe­lelte, hogy ez nagyon változó. A hivatásértelmezési beszélgeté­sek során sok minden kiderül, ám az igazi mélyvíz a gyüleke­zeti valóság. Az ötéves képzést ezért követi egyéves gyakorlat. Lelkész családból származik, felesége is lelkész Négy felsőfokú teológiai isko­lát működtet a református egyház Magyarországom a debrecenit, a budapestit, a sárospatakit és a pápait Dr. Ferencz Árpád a Debrece­ni Református Hittudományi Egyetem adjunktusa. Erdélyi származású, 1972-ben szüle­tett, lelkészcsaládban, Bánffy- hunyadon. Tanulmányait Ko­lozsváron, Nagyszebenben, Bázelben és Zürichben végez­te. Felesége is lelkipásztor, ko­rábban Pápán dolgozott, há­zasságkötésük után kerültek Berettyóújfaluba. Három gyermekük van. Dr. Ferencz Árpád most ké­szül megírni a második dok­tori fokozatnak megfelelő habilitációs dolgozatát Ez az egyetemi tanári kinevezés feltétele. Egyfajta gyakorlat volt a Szekszárdon töltött négynapos evangelizáció is. Az első napon dr. Ferencz Árpád hirdette az igét, a második és a harmadik napon az ötödéves egyetemis­ták, a zárónapon pedig Lemle Zoltán helyi nyugdíjas lelki- pásztor. A programok zökkenő- mentes lebonyolításáról és a vendégek elszállásolásáról Ba­lázsi Zoltán szekszárdi lelkész és felesége gondoskodott. Cél volt az is, hogy a debreceni egyetemről érkezett fiatalok megtapasztalhassák: mi a kü­lönbség egy tiszántúli és egy dunántúli gyülekezet struktú­rája, működése, gondolkodás- módja között. Továbbá, hogy a hívekkel való személyes kap­csolattartás, a példaadás fontos­ságát is láthassák. Hiszen - ahogy tanáruk felhívta rá a fi­gyelmüket - emberarcú egyhá­zat kell építeniük, és a reformá­tus egyház arca: a lelkipásztor. Megszólította Szekszárd adjunktus Tanítványai megismerhették a gyülekezeti gyakorlatot Az emberarcú egyház ar­ca a lelkipásztor. Ezt vall­ja dr. Ferencz Árpád, aki a leendő lelkészeket ta­nítja a debreceni refor­mátus egyetemen. Tanít­ványaival most Szekszár­don járt. Wessely Gábor Bátaszékről hozták, Csíksomlyóra viszik feltámadási jelvény Szalagot kötnek rá az érintett települések nevével bátaszékről május 11-én került Szekszárdra a feltámadási jel­vény. Onnan másnap vitték to­vább, a Szent László hídon át Dusnokra. Több irányból indul­nak ilyen menetek Csíksom­lyóra, s ott pünkösd szombatján, június 11-én találkoznak. Időköz­ben, minden érintett településen szalagot kötnek a jelvényre - az Árpád-kori motívumokkal díszí­tett szárnyas keresztre -, s be­jegyzést tesznek az azzal együtt vándoroltatott emlékkönyvbe. A szalagokat és az emlékkönyve­ket a továbbiakban a csíksomlyói plébániatemplomban őrzik. Visontai László szekszárdi egyházközségi képviselő adott tájékoztatást minderről. Szek­f p Szekszárdi cserkészek vették át a Bátaszékről hozott jelvényt szárd az idén harmadszor csatla­kozott, vállalva, hogy a feltáma­dási jelvény állomáshelye lesz. A magyarság összetartozásá­nak szimbóluma a csíksomlyói zarándokhely. A kegytemplom ékessége a több mint két méter magas, fából készült, több száz éves Mária-szobor. A pünkösdi misét két-háromszázezres hívő­sereg előtt celebrálják szabad ég alatt, a Kis-Somlyó és a Nagy- Somlyó-hegy közötti nyeregben, a Hármashalom-oltárnál. Tolna megyéből is indulnak zarándok­csoportok, több-kevesebb rend­szerességgel minden évben: szekszárdiak, paksiak, bonyhá­diak, faddiak, tamásiak, tolnai­ak és dunafóldváriak. ■ W. G. 4 4 1 11 HÍRSÁV Hangversennyel emlékeznek a pápára Pécs Emlékhangversenyt szervez n. János Pál pápa boldoggá avatásának alkal­mából az Egyházmegyei Ren­dezvényszervező és Prog­ramiroda május 13-án, pénte­ken 16.30-kor a Dómmúze­umban. Ezzel emlékeznek arra is, hogy a pápa túlélte a harminc évvel ezelőtt elle­ne elkövetett merényletet ’ A hangversenyen közremű­ködnek: Szamosi Szabolcs, orgona, Kuti Ágnes, ének, Benke József, ének. (gy) Ozorán gondnok segít a temetőt rendben tartani OZORA Az Ozoráért Baráti Kör Egyesület még tavaly kitisztíttatta a község elha­nyagolt zsidótemetőjét. A közelmúltban pedig a MAZSIHISZ helyreállíttatta a még meglévő síremléke­ket. A temető rendjét, tisz­tán tartását ezután egy gondnok segíti Ozorán. (vl) Mentőautókat vásárol az evangélikus egyház SEGÍTSÉG A Magyarországi Evangélikus Egyház csatla­kozik azokhoz az egyéni és közösségi kezdeményezések­hez, amelyek célja a nyo­masztó államadósági teher csökkentése. Ehhez a maga részéről úgy kíván hozzájá­rulni, hogy a hívei adomá­nyaiból és saját forrásaiból két mentőautót vásárol az Országos Mentőszolgálat ré­szére, összesen mintegy 50 millió forint értékben. Az or­szágos presbitérium szándé­ka szerint az egyház feladat­átvállalásával felszabaduló összeg az államadósság csök­kentésére fordítható, (gy) Több mint harmincán lesznek az elsőáldozók tolna, mözs Az egész egy­házmegyében ezekben a he­tekben tartják az elsőáldo­zásokat. Keresztes Andor tolnai plébános több, hozzá tartozó településen is felké­szítette a gyerekeket az 01- tári Szentséggel való első ta­lálkozásra. Mözsön a múlt hét végén voltak négyen, Tolnán pedig most vasárnap lesznek 29-en elsőáldozók a nagymisén, (wg) Zarándokok találkoznak Máriagyűdön máriagyűd Országos zarándok- találkozót tartanak a hétvégén Máriagyűdön, egyben megnyit­ják a magyar zarándokút pécs- máriagyűdi szakaszát is. Indul csoport többek között Esztergom­ból, Kalocsáról, Szekszárdról Bátaszéken és Mohácson keresz­tül, Mecseknádasdról, Pécsvá- radról. Pécsről 14-én, szombaton a püspöki áldás után a résztvevők gyalog mennek Máriagyűdre. Délután érkeznek meg, 16 órakor kezdődik a szabadtéri szentmise. Este 6-tól az ITB együttes ad kon­certet, 7 órától pedig Dergez Zol­tán orgonaművész játékát hall­gathatják meg az érdeklődők. Va­sárnap tartják meg a püspöki szentmisét. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom