Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-13 / 111. szám
2011. MÁJUS 13., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG Kiállítás nyílt, zarándoklat indul II. János Pál tiszteletére Pécs Emlékkiállítás nyüt Hudák István hang- és képdokumen- tum-gyűjteményéből, II. János Pál pápa boldoggá avatásának alkalmából az Egyházmegyei Rendezvényszervező' és Programiroda szervezésében. A kiállítást a Dómmúzeumban Ud- vardy György megyés püspök nyitotta meg. Május 15-ig várják az érdeklődőket. Filmvetítéseket is tartanak a boldoggá avatott pápa életéről, munkásságáról. Minden nap látható a pécsi mise, amelyet magyarországi látogatásakor II. János Pál celebrált a Pécs melleti pogányi reptéren. A Dómmúzeumban megtekinthető az a videoanyag is, amelyet a közelmúltban boldoggá avatott, lengyel származású pápa életéről és munkássága több állomásáról állítottak össze. A kiállítás, illetve boldoggá avatás kapcsán Antal Géza pécsváradi apát lelki vezetésével augusztus 23-án zarándoklat indul az egyházmegyéből Lengyelországba, a pápa szülőföldjére, melyre várják a jelentkezőket. A rendkívül sokrétű programban szerepel többek között A boldoggá avatott pápa a dobsinai jégbarlang, a krasz- nahorkai vár, Zakopane, Krakkó, a boldoggá avatott pápa Wadowicében található szülőházának megtekintése. A zarándokok Czestohowába is eljutnak. A város pálos monostoráról, Jasna Goráról és a benne levő Fekete Madonna-képről ismert. A pécsi egyházmegyéből érkezők részt vesznek a Jasna Gora nagybúcsún. Ezt követően ellátogatnak Auswitz-Birke- nauba is. ■ Támogatja a város a parókia felújítását is tolna-mözs Egymillió forint támogatást szavazott meg a tolnai képviselő-testület a Mözs-Tolnai Református Társegyházközségnek. Sipos Judith Eva mözsi református lelkész először még tavaly júliusban fordult az önkormányzathoz segítségért a mözsi parókia épületének felújítása, illetve a mözsi harangláb renoválása érdekében. A lelkész lapunknak elmondta, hogy a parókia tetőfelújítását már úgymond kinyögték, most a folyosói oszlopsor javítása, belső átalakítás, a vízelvezetés rendezése van soron, ami összesen mintegy másfél millió forintot igényel. A harangláb renoválása pedig 360 ezer forintba kerül. ■ S. K. EGYHÁZI TÜKÖR A teológia az Istenről beszélés művészete. Leendő református lelkészeket képeznek a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen. Van közöttük egy szekszárdi lány is, Farkas Zsuzsanna; ez volt az egyik oka annak, hogy kilenc ötödéves hallgató, a csoportvezető tanárral, dr. Ferencz Árpáddal a múlt héten a tolnai megyeszékhelyre látogatott. Egy másik okot is megjelölt az egyetemi adjunktus, mégpedig a város varázsát. Megszólította Szekszárd. Már járt itt, szolgált itt egy istentiszteleten 2004-ben. Akkor, a határainkon túl élő magyarok kettős állampolgárságával kapcsolatos népszavazás előtt, áttelepült lelkipásztorokat kértek fel igehirdetésre a református templomokban. Dr. Ferencz Árpád erdélyi származású. Tanulmányait Kolozsváron, Nagyszebenben, Bázelben és Zürichben végezte. Felesége is lelkipásztor, s mivel most harmadik gyermekükkel gyesen van, a férj, amellett, hogy Debrecenben tanít, gyülekezeti lelkészi feladatokat is ellát, Berettyóújfaluban. A hivatás mindkét formája közel áll hozzá. A tudományos, elméleti, oktató tevékenység éppúgy, mint az empatikus képességeket kívánó és kiváltó gyülekezeti gyakorlati munka. Az egyetemen szociáletikát és teológiatörténetet tanít. Módjában áll azt is megtapasztalni, hogy amiről az óráin beszél, hogyan köszön vissza a mindennapi lelkészi gyakorlatban. Hangsúlyozza: változik az élet, ám az oktatás színvonalából még akkor sem szabad engedni, ha ezek a dolgok egy átlagember számára túl elvontaknak tűnnek.- Ha nem tudunk más minőséget kínálni, mint a „való világ”, akkor miért jönnének be az emberek a templomba? A ke- resztyénség feladata, hogy kiA lelkipásztorok felkészültségének fontosságát hangsúlyozza dr. Ferencz Árpád egyetemi adjunktus emelje a köznapi sekélyességből azokat, akik erre hajlandóságot mutatnak. Ehhez persze jól képzett lelkészek szükségesek. A buta lelkipásztornak buta gyülekezete lesz. A felkészült lelkipásztor, gondolkodó és felelősségteljes döntéseket hozó gyülekezetét épít. Arra a kérdésre, hogy mikor látszik egy fiatalon, hogy jó lelkész lesz-e, az adjunktus azt felelte, hogy ez nagyon változó. A hivatásértelmezési beszélgetések során sok minden kiderül, ám az igazi mélyvíz a gyülekezeti valóság. Az ötéves képzést ezért követi egyéves gyakorlat. Lelkész családból származik, felesége is lelkész Négy felsőfokú teológiai iskolát működtet a református egyház Magyarországom a debrecenit, a budapestit, a sárospatakit és a pápait Dr. Ferencz Árpád a Debreceni Református Hittudományi Egyetem adjunktusa. Erdélyi származású, 1972-ben született, lelkészcsaládban, Bánffy- hunyadon. Tanulmányait Kolozsváron, Nagyszebenben, Bázelben és Zürichben végezte. Felesége is lelkipásztor, korábban Pápán dolgozott, házasságkötésük után kerültek Berettyóújfaluba. Három gyermekük van. Dr. Ferencz Árpád most készül megírni a második doktori fokozatnak megfelelő habilitációs dolgozatát Ez az egyetemi tanári kinevezés feltétele. Egyfajta gyakorlat volt a Szekszárdon töltött négynapos evangelizáció is. Az első napon dr. Ferencz Árpád hirdette az igét, a második és a harmadik napon az ötödéves egyetemisták, a zárónapon pedig Lemle Zoltán helyi nyugdíjas lelki- pásztor. A programok zökkenő- mentes lebonyolításáról és a vendégek elszállásolásáról Balázsi Zoltán szekszárdi lelkész és felesége gondoskodott. Cél volt az is, hogy a debreceni egyetemről érkezett fiatalok megtapasztalhassák: mi a különbség egy tiszántúli és egy dunántúli gyülekezet struktúrája, működése, gondolkodás- módja között. Továbbá, hogy a hívekkel való személyes kapcsolattartás, a példaadás fontosságát is láthassák. Hiszen - ahogy tanáruk felhívta rá a figyelmüket - emberarcú egyházat kell építeniük, és a református egyház arca: a lelkipásztor. Megszólította Szekszárd adjunktus Tanítványai megismerhették a gyülekezeti gyakorlatot Az emberarcú egyház arca a lelkipásztor. Ezt vallja dr. Ferencz Árpád, aki a leendő lelkészeket tanítja a debreceni református egyetemen. Tanítványaival most Szekszárdon járt. Wessely Gábor Bátaszékről hozták, Csíksomlyóra viszik feltámadási jelvény Szalagot kötnek rá az érintett települések nevével bátaszékről május 11-én került Szekszárdra a feltámadási jelvény. Onnan másnap vitték tovább, a Szent László hídon át Dusnokra. Több irányból indulnak ilyen menetek Csíksomlyóra, s ott pünkösd szombatján, június 11-én találkoznak. Időközben, minden érintett településen szalagot kötnek a jelvényre - az Árpád-kori motívumokkal díszített szárnyas keresztre -, s bejegyzést tesznek az azzal együtt vándoroltatott emlékkönyvbe. A szalagokat és az emlékkönyveket a továbbiakban a csíksomlyói plébániatemplomban őrzik. Visontai László szekszárdi egyházközségi képviselő adott tájékoztatást minderről. Szekf p Szekszárdi cserkészek vették át a Bátaszékről hozott jelvényt szárd az idén harmadszor csatlakozott, vállalva, hogy a feltámadási jelvény állomáshelye lesz. A magyarság összetartozásának szimbóluma a csíksomlyói zarándokhely. A kegytemplom ékessége a több mint két méter magas, fából készült, több száz éves Mária-szobor. A pünkösdi misét két-háromszázezres hívősereg előtt celebrálják szabad ég alatt, a Kis-Somlyó és a Nagy- Somlyó-hegy közötti nyeregben, a Hármashalom-oltárnál. Tolna megyéből is indulnak zarándokcsoportok, több-kevesebb rendszerességgel minden évben: szekszárdiak, paksiak, bonyhádiak, faddiak, tamásiak, tolnaiak és dunafóldváriak. ■ W. G. 4 4 1 11 HÍRSÁV Hangversennyel emlékeznek a pápára Pécs Emlékhangversenyt szervez n. János Pál pápa boldoggá avatásának alkalmából az Egyházmegyei Rendezvényszervező és Programiroda május 13-án, pénteken 16.30-kor a Dómmúzeumban. Ezzel emlékeznek arra is, hogy a pápa túlélte a harminc évvel ezelőtt ellene elkövetett merényletet ’ A hangversenyen közreműködnek: Szamosi Szabolcs, orgona, Kuti Ágnes, ének, Benke József, ének. (gy) Ozorán gondnok segít a temetőt rendben tartani OZORA Az Ozoráért Baráti Kör Egyesület még tavaly kitisztíttatta a község elhanyagolt zsidótemetőjét. A közelmúltban pedig a MAZSIHISZ helyreállíttatta a még meglévő síremlékeket. A temető rendjét, tisztán tartását ezután egy gondnok segíti Ozorán. (vl) Mentőautókat vásárol az evangélikus egyház SEGÍTSÉG A Magyarországi Evangélikus Egyház csatlakozik azokhoz az egyéni és közösségi kezdeményezésekhez, amelyek célja a nyomasztó államadósági teher csökkentése. Ehhez a maga részéről úgy kíván hozzájárulni, hogy a hívei adományaiból és saját forrásaiból két mentőautót vásárol az Országos Mentőszolgálat részére, összesen mintegy 50 millió forint értékben. Az országos presbitérium szándéka szerint az egyház feladatátvállalásával felszabaduló összeg az államadósság csökkentésére fordítható, (gy) Több mint harmincán lesznek az elsőáldozók tolna, mözs Az egész egyházmegyében ezekben a hetekben tartják az elsőáldozásokat. Keresztes Andor tolnai plébános több, hozzá tartozó településen is felkészítette a gyerekeket az 01- tári Szentséggel való első találkozásra. Mözsön a múlt hét végén voltak négyen, Tolnán pedig most vasárnap lesznek 29-en elsőáldozók a nagymisén, (wg) Zarándokok találkoznak Máriagyűdön máriagyűd Országos zarándok- találkozót tartanak a hétvégén Máriagyűdön, egyben megnyitják a magyar zarándokút pécs- máriagyűdi szakaszát is. Indul csoport többek között Esztergomból, Kalocsáról, Szekszárdról Bátaszéken és Mohácson keresztül, Mecseknádasdról, Pécsvá- radról. Pécsről 14-én, szombaton a püspöki áldás után a résztvevők gyalog mennek Máriagyűdre. Délután érkeznek meg, 16 órakor kezdődik a szabadtéri szentmise. Este 6-tól az ITB együttes ad koncertet, 7 órától pedig Dergez Zoltán orgonaművész játékát hallgathatják meg az érdeklődők. Vasárnap tartják meg a püspöki szentmisét. ■