Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-10 / 108. szám
3 2011. MÁJUS 10., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR Ausztria, illetve Németország piskótalapokból álló térképe került azokra a tortákra, melyeket tegnap készítettek két szekszárdi iskola kisdiákjai. A PTE IGYFK Gyakorlóiskola 4. b, valamint a Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule 4. c osztálya ezzel zárta azt a közös programot, melynek célja a figyelemfelkeltés volt a német nyelv és kultúra iránt. A diákok a pedagógusok segítségével ismerkedtek és osztották meg egymással ismereteiket Ausztriáról és Németországról. A záró rendezvénynek a gyakorlóiskola épülete adott otthont, ahol a tortákat végezetül el is fogyasztották a tanulók. Nem könnyű az újrakezdés kamarák A kötelező tagság kevés, feladat és pénz is kellene Lemehetünk „kutyába” időnként kutyába sem vesz- szük - a kutyákat. Akár ezt is kijelenthetjük a derék négylábúak sorsával foglalkozó írás olvasása után, hiszen a cikkből kiderül: egyre többen válnak meg - Tolna megyében is - korábbi házikedvencüktől. Nem akarva-akaraüan, hanem kétségkívül szántszándékkal. Az ok módfelett egyszerű: az ebek bizony pénzbe kerülnek, méghozzá egyre többe. Egy, az állatorvosi beavatkozásokat, avagy a kutyakozmetikát rendszeresen igénybe vevő felső réteg kivételével mind kevesebben képesek megfizetni a tartás nem is csekély és ráadásul egyre növekvő árát. Az egykor körbeajnározott, kedves kölyökből pedig - s ez az, amivel minden érintettnek számolnia kell, illetve kellene - csakhamar megtermett, borjú nagyságú és örökké éhes házőrző lesz. Az iránta érzett felelősség növekedésére, de akár szinten maradására viszont nincs garancia. közhely, de igaz: a válság nemcsak az embereket, hanem az állatokat is sújtja. Hiszen példának okáért hiába a derék eb a legjobb barát, mégis az utcára kerül, és kivert kutya lesz belőle, ha a társadalom, a gazdik nagy része menthetetlenül elszegényedik. S ekkor - sajnos - nincs is különösebb csodálkoznivaló azon, hogy minden mást felülír a létfenntartás egyre szélesebb körben generálódó ösztöne. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy szinte észre sem vesszük, úgy kezdünk visszatérni oda, ahonnan jöttünk: azaz a mindinkább a késztetéseiknek célszerűen élő lények világába. Legalábbis elvben célszerűen élő, mert a gyakorlat tömegesen produkálja ennek ellenkezőjét. Ezért még az is előfordulhat velünk, hogy idővel bizony mi magunk is lemehetünk kutyába. Április elsején lépett hatályba a törvény, miszerint csak az dolgozhat az egészségügyben, aki tagja a szakmai kamarának. A hatvannapos határidő a belépésre e hónap végén lejár. A kötelező tagság megítélésében természetesen nincs egyetértés. Vida Tünde Ha az ügyvédeknek, bíróknak kötelező a kamarai tagság, más hivatásrendeknél, így az orvosoknál is annak kell lennie - vallja a Magyar Orvosi Kamara Tolna megyei szervezetének elnöke, aki csodát mégsem vár attól, hogy ismét kötelező lesz a tagság. Dr. Andriska István szerint inkább nehéz, mint jó időszak következik. A tagság az egy dolog - mondja. A baj az, hogy elvették az összes közfeladatot, a klasszikus kamarai funkciókat, a nyü- vántartás vezetésének jogát, szűkítették az érdekképviseleti lehetőséget, és persze ezzel együtt a finanszírozást. És ezeket most nem kapja vissza a kamara. Az önkéntes időszak előtt az orvosi kamarának a megyében 740 tagja volt, a fogorvosok különváltak, oda körülbelül nyolc- vanan mentek át és kétszázan kiléptek - tájékoztatott. Mint mondta, a gond az, hogy ha valaki felszólal orvosi vagy beteg- érdekből, az mindig az aktuális hatalom ellen szól, ezért a kamarára állandó jelleggel rásütik az ellenzékiség bélyegét. Dr. Andriska István elmondta, az előző kormány „likvidálta” az etikai kódexüket, ami pedig igazán jó volt, laikus etikai tanácsokat hoztak létre, a kamara pedig csak tagok esetében járhatott el. Jól jellemzi a rendszer működésaz országgyűlés márciusban úgy döntött, hogy az év második felétől csak az végezhet egészségügyi tevékenységet, aki szerepel a működési nyilvántartásban, illetve tagságot vállal valamelyik szakmai köztestületben. A jogszabály a kamarák által működtetett teljes körű figgetlen etikai rendszert is előírta. A kamaráknak szeptemberig küldöttközgyűlést kell tartaniuk, képtelenségét, hogy 2008 2009- ben országosan két etikai ügyet zártak le, az egyik a panaszos, a másik a panaszlott halála miatt. Óriási nagy munka lesz az újjászervezés.- Miután ennyiszer meghurcolták az orvostársadalmat, orvosellenes közhangulatot keltettek, nem nagyon fogunk találni olyan köztiszteletben álló orvost, aki elvállalná az etikai bizottság elnöki, vagy akár tagsági feladatát - vázolta. Évek kellenek, hogy az érdek- érvényesítő képesség megerősödjön. és el kell fogadniuk új alapszabályukat. Legkésőbb október végéig meg kell alkotniuk új etikai kódexüket is, amely jövő év januárjában lép majd életbe. Az új szabályozás bővíti a kamarák szakmai, minőségbiztosítási feladatkörét, és kiterjeszti a szakmai kamarák véleményezési jogköreit. Az egészségügyben a kötelező kamarai tagságot négy éve szüntették meg. Dr. Szőts Teodóra paksi háziorvos, aki szintén orvos édesanyjával egy körzetben dolgozik, azt mondta, nem tagjai a kamarának. Hozzáfűzte, nem is nézett utána a kérdésnek, de nem is számít túl sok változásra. - Én nem látom előnyét a tagságnak - fogalmazott. Szerinte a tagsági díj fizetésén túl nem fogja „észrevenni”, ha tagjává válik a köztestületnek. A kérdésre, hogy mégis mit várna, azt mondta, elsősorban információt, például az orvosokat, egészségügyet érintő jogszabályokról. Dr. Gonda Mária szekszárdi gyermekorvos viszont ki sem lépett a kamarából. Véleménye szerint kamara nélkül nem lehet biztosítani a szakma érdekvédelmét az önkormányzatokkal, a minisztériummal és az egészség- biztosítási pénztárral szemben. A kötelező tagság erősebb érdek- képviseletet eredményez, a szakma számára tehát jobb tárgyalási alapot biztosít. Ugyanez igaz az etikai kérdésekben is - tette hozzá. Eddig nem volt egységes a vitás ügyek intézése, most, hogy mindenki számára kötelező lett a tagság, Gonda doktornő szerint ezen a téren is egyértelműbbé válik a helyzet. HIRSAV Rekordot döntöttek a hulladék gyűjtésében tolnán émedi Gölöncsér Lászlóné pedagógustól megtudtuk, hogy a kisiskola tanulói Szabó Gabriella szülői munkaközösségi elnök vezetésével, a szülők segítségével megdöntötték az eddigi pénzbevételi rekordot. Papír-, fém- és műanyag hulladékok gyűjtésével egyúttal a környezetüket is védték, (vl) Rendhagyó volt az anyák napi ünnepség CIKÓ Idén rendhagyó módon nyilvános anyák napi ünnepséget tartottak az óvodások, mivel az előző években a gyerekek otthon mondták el az óvónők által betanított verseket, s adták át az ajándékokat. A kis- és nagycsoport külön szerepelt, így sokkal meghittebb volt az ünnepség. A picik versekkel, dalocskákkal és játékokkal készültek. A nagycsoportosok verseket, dalokat, meséket adtak elő. (hi) Rovásírásban versenyeztek szedres Harmadik éve mérik össze tudásukat az ősi magyar rovásírásból a szed- resi Bezerédj István Általános Iskola felső tagozatos tanulói - tudtuk meg Barteczka Mária felkészítő tanártól. Idén a legeredményesebbek Matron Márta, Horváth Odett, Kovács Vanessza, Ignácz Erika, Balogh Rita és Száraz Szabina voltak. Ők képviselték iskolájukat a XII. Kárpát-medencei rovásírásverseny és műveltségi találkozó a közelmúltban rendezett sükösdi elődöntőjén, ahol Matron Márta 4. helyezést ért el. (sk) ■ I Jif--» A legjobb rovok és felkészítőjük Továbbiak a TEOLhu hírportálon Januártól az etikai ügyekben az orvosi kamara illetékes Átszervezés: a bonyhádi szülők botot dobnának a küllők közé kerékpáros demonstráció Elszántságukról kívánnak tanúbizonyságot tenni a völgységiek a fővárosi „kirándulással” bonyhád „Biciklivel a miniszterhez a bonyhádi oktatásért, a bonyhádi gyermekekért” - olvasható a felirat az Arany János Egységes Iskola bejáratánál. Ez annak a petíciónak a nyitó gondolata, amelyet a Völgységi Szülői Egyesület és az Arany-iskola szülői szervezete május 14-én juttat el Budapestre. Á civüek ugyanis szombaton kerékpárra ülnek, és dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek, valamint Pokorni Zoltánnak, a parlament oktatási, tudományos és kutatási bizottsága elnökének adnák át a bonyhádi iskolai átszervezést érintő petíciójukat. A részletekről tegnap tartottak sajtótájékoztatót a szervezetek tagjai az intézményben.- Azt szeretnénk elérni, hogy a bonyhádi képviselő-testület halassza el a BONI átszervezéséről szóló döntését - kezdte Schuler Zoltán, a völgységi egyesület elnöke. Ezt azzal indokolta, hogy a készülő új közoktatási törvény várhatóan alapjaiban átformálja majd a hazai oktatási rendszert, így a bonyhádi iskolák működését is. Arra is kitért, hogy a kerékpáros demonstrációt a bizonytalanság keltette életre. - Sajnos az ügy kirobbanásától mostanáig nem kaptunk érdemi, adatokkal alátámasztott válaszokat a város- vezetéstől a feltett kérdéseinkre. Ezért döntöttünk az országos demonstráció mellett - hangsúlyozta Schuler Zoltán. Schuler Zoltán egyesületi elnök Dr. Rasch Klára, a civü szervezet elnökhelyettese átgondolatlannak és elhamarkodottnak nevezte az átszervezést. - Ilyen rövid idő alatt nem lehet minden részletre kiterjedő, oktatási szakértők hatástanulmányaival alátámasztott döntést hozni. Hozzátette, a városvezetés többször megfogalmazta, hogy 25 évvel ezelőtt lényegesen több gyermek járt a három általános iskolába. Ez így van, de az akkori oktatási szemléletet, feltételeket nem lehet összehasonlítani a mostaniakkal. Hiszen a csoportbontásos tanítás, a mindennapos testnevelés és a nyelvtanulás mára felértékelődött - zárta gondolatait. Potápi Árpád János polgármester kifejtette, a hétfői sajtótájékoztató megtartására nem a Schuler Zoltán által vezetett civil szervezet kapott engedélyt a BONI főigazgatójától, hanem kizárólag az Arany-iskola szülői szer■ A mindennapos testnevelés és a nyelvtanulás mára felértékelődött. vezete. - Ebből is kirajzolódik, miként viszonyul az egyesület az ügyhöz. Az átszervezésről feltett kérdésekre - legyen az tanár, diák vagy szülő által megfogalmazott - minden esetben érdemben, számokkal alátámasztva válaszoltunk. Ez a hét az egyeztetés jegyében telik, a törvény által előírt felekkel ezt megtesszük. Szó sincs bizonytalanságról, hiszen a szülők és a gyermekek pontosan tudják, hogy az Arany-iskola bezárásáról május 26-án dönt a képviselő-testület. A városvezető kiemelte, a napokban tartott első osztályos beiratkozásoknál egyeüen szülőnek sem volt kérdése az átszervezésről, tudomásul vették a döntést De az is tisztán látszik, hogy az egyesület által szervezett megmozdulásokhoz egyre kevesebben csaüakoz- nak. Míg az elsőnél több százan voltak, addig a legutóbbinál már csak ennek töredéke jelent meg a városháza előtt - fűzte hozzá Potápi Árpád János. ■ V. B.