Tolnai Népújság, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-10 / 108. szám

3 2011. MÁJUS 10., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG MEGYEI TÜKÖR Ausztria, illetve Németország piskótalapokból álló térképe került azokra a tortákra, melyeket tegnap készítettek két szekszárdi iskola kisdiákjai. A PTE IGYFK Gyakorlóiskola 4. b, valamint a Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule 4. c osztálya ezzel zárta azt a közös programot, melynek célja a figyelemfelkeltés volt a német nyelv és kultúra iránt. A diákok a pedagógusok segítségével ismerkedtek és osztották meg egymással ismereteiket Ausztriáról és Németországról. A záró rendezvénynek a gyakorlóiskola épülete adott otthont, ahol a tortákat végezetül el is fogyasztották a tanulók. Nem könnyű az újrakezdés kamarák A kötelező tagság kevés, feladat és pénz is kellene Lemehetünk „kutyába” időnként kutyába sem vesz- szük - a kutyákat. Akár ezt is kijelenthetjük a derék négylábúak sorsával foglal­kozó írás olvasása után, hi­szen a cikkből kiderül: egyre többen válnak meg - Tolna megyében is - korábbi házikedvencüktől. Nem akarva-akaraüan, hanem kétségkívül szántszándék­kal. Az ok módfelett egysze­rű: az ebek bizony pénzbe kerülnek, méghozzá egyre többe. Egy, az állatorvosi be­avatkozásokat, avagy a ku­tyakozmetikát rendszeresen igénybe vevő felső réteg ki­vételével mind kevesebben képesek megfizetni a tartás nem is csekély és ráadásul egyre növekvő árát. Az egy­kor körbeajnározott, kedves kölyökből pedig - s ez az, amivel minden érintettnek számolnia kell, illetve kelle­ne - csakhamar megtermett, borjú nagyságú és örökké éhes házőrző lesz. Az iránta érzett felelősség növekedésé­re, de akár szinten maradá­sára viszont nincs garancia. közhely, de igaz: a válság nemcsak az embereket, ha­nem az állatokat is sújtja. Hiszen példának okáért hiá­ba a derék eb a legjobb ba­rát, mégis az utcára kerül, és kivert kutya lesz belőle, ha a társadalom, a gazdik nagy része menthetetlenül elszegényedik. S ekkor - sajnos - nincs is különö­sebb csodálkoznivaló azon, hogy minden mást felülír a létfenntartás egyre széle­sebb körben generálódó ösztöne. Ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy szinte észre sem vesszük, úgy kezdünk visszatérni oda, ahonnan jöttünk: azaz a mindinkább a késztetéseiknek célszerű­en élő lények világába. Leg­alábbis elvben célszerűen élő, mert a gyakorlat töme­gesen produkálja ennek el­lenkezőjét. Ezért még az is előfordulhat velünk, hogy idővel bizony mi magunk is lemehetünk kutyába. Április elsején lépett ha­tályba a törvény, misze­rint csak az dolgozhat az egészségügyben, aki tag­ja a szakmai kamarának. A hatvannapos határidő a belépésre e hónap végén lejár. A kötelező tagság megítélésében természe­tesen nincs egyetértés. Vida Tünde Ha az ügyvédeknek, bíróknak kötelező a kamarai tagság, más hivatásrendeknél, így az orvo­soknál is annak kell lennie - vall­ja a Magyar Orvosi Kamara Tol­na megyei szervezetének elnö­ke, aki csodát mégsem vár attól, hogy ismét kötelező lesz a tag­ság. Dr. Andriska István szerint inkább nehéz, mint jó időszak következik. A tagság az egy dolog - mondja. A baj az, hogy elvették az összes közfeladatot, a klasszi­kus kamarai funkciókat, a nyü- vántartás vezetésének jogát, szű­kítették az érdekképviseleti le­hetőséget, és persze ezzel együtt a finanszírozást. És ezeket most nem kapja vissza a kamara. Az önkéntes időszak előtt az orvosi kamarának a megyében 740 tagja volt, a fogorvosok kü­lönváltak, oda körülbelül nyolc- vanan mentek át és kétszázan kiléptek - tájékoztatott. Mint mondta, a gond az, hogy ha va­laki felszólal orvosi vagy beteg- érdekből, az mindig az aktuális hatalom ellen szól, ezért a ka­marára állandó jelleggel rásütik az ellenzékiség bélyegét. Dr. Andriska István elmondta, az előző kormány „likvidálta” az etikai kódexüket, ami pedig iga­zán jó volt, laikus etikai tanácso­kat hoztak létre, a kamara pedig csak tagok esetében járhatott el. Jól jellemzi a rendszer működés­az országgyűlés március­ban úgy döntött, hogy az év második felétől csak az végez­het egészségügyi tevékenysé­get, aki szerepel a működési nyilvántartásban, illetve tag­ságot vállal valamelyik szak­mai köztestületben. A jogsza­bály a kamarák által működ­tetett teljes körű figgetlen eti­kai rendszert is előírta. A ka­maráknak szeptemberig kül­döttközgyűlést kell tartaniuk, képtelenségét, hogy 2008 2009- ben országosan két etikai ügyet zártak le, az egyik a panaszos, a másik a panaszlott halála miatt. Óriási nagy munka lesz az újjá­szervezés.- Miután ennyiszer meghur­colták az orvostársadalmat, orvosellenes közhangulatot keltettek, nem nagyon fogunk találni olyan köztiszteletben ál­ló orvost, aki elvállalná az eti­kai bizottság elnöki, vagy akár tagsági feladatát - vázolta. Évek kellenek, hogy az érdek- érvényesítő képesség megerő­södjön. és el kell fogadniuk új alap­szabályukat. Legkésőbb októ­ber végéig meg kell alkotniuk új etikai kódexüket is, amely jövő év januárjában lép majd életbe. Az új szabályozás bőví­ti a kamarák szakmai, minő­ségbiztosítási feladatkörét, és kiterjeszti a szakmai kama­rák véleményezési jogköreit. Az egészségügyben a kötelező kamarai tagságot négy éve szüntették meg. Dr. Szőts Teodóra paksi házi­orvos, aki szintén orvos édes­anyjával egy körzetben dolgozik, azt mondta, nem tagjai a kama­rának. Hozzáfűzte, nem is nézett utána a kérdésnek, de nem is számít túl sok változásra. - Én nem látom előnyét a tagságnak - fogalmazott. Szerinte a tagsá­gi díj fizetésén túl nem fogja „észrevenni”, ha tagjává válik a köztestületnek. A kérdésre, hogy mégis mit várna, azt mondta, el­sősorban információt, például az orvosokat, egészségügyet érintő jogszabályokról. Dr. Gonda Mária szekszárdi gyermekorvos viszont ki sem lé­pett a kamarából. Véleménye sze­rint kamara nélkül nem lehet biztosítani a szakma érdekvédel­mét az önkormányzatokkal, a mi­nisztériummal és az egészség- biztosítási pénztárral szemben. A kötelező tagság erősebb érdek- képviseletet eredményez, a szak­ma számára tehát jobb tárgyalá­si alapot biztosít. Ugyanez igaz az etikai kérdésekben is - tette hozzá. Eddig nem volt egységes a vitás ügyek intézése, most, hogy mindenki számára kötelező lett a tagság, Gonda doktornő szerint ezen a téren is egyértel­műbbé válik a helyzet. HIRSAV Rekordot döntöttek a hulladék gyűjtésében tolnán émedi Gölöncsér Lászlóné pedagógustól meg­tudtuk, hogy a kisiskola tanu­lói Szabó Gabriella szülői munkaközösségi elnök veze­tésével, a szülők segítségével megdöntötték az eddigi pénz­bevételi rekordot. Papír-, fém- és műanyag hulladékok gyűj­tésével egyúttal a környezetü­ket is védték, (vl) Rendhagyó volt az anyák napi ünnepség CIKÓ Idén rendhagyó módon nyilvános anyák napi ünnep­séget tartottak az óvodások, mivel az előző években a gye­rekek otthon mondták el az óvónők által betanított verse­ket, s adták át az ajándéko­kat. A kis- és nagycsoport kü­lön szerepelt, így sokkal meg­hittebb volt az ünnepség. A picik versekkel, dalocskákkal és játékokkal készültek. A nagycsoportosok verseket, da­lokat, meséket adtak elő. (hi) Rovásírásban versenyeztek szedres Harmadik éve mé­rik össze tudásukat az ősi magyar rovásírásból a szed- resi Bezerédj István Általá­nos Iskola felső tagozatos ta­nulói - tudtuk meg Barteczka Mária felkészítő tanártól. Idén a legeredmé­nyesebbek Matron Márta, Horváth Odett, Kovács Vanessza, Ignácz Erika, Ba­logh Rita és Száraz Szabina voltak. Ők képviselték isko­lájukat a XII. Kárpát-meden­cei rovásírásverseny és mű­veltségi találkozó a közel­múltban rendezett sükösdi elődöntőjén, ahol Matron Márta 4. helyezést ért el. (sk) ■ I Jif--» A legjobb rovok és felkészítőjük Továbbiak a TEOLhu hírportálon Januártól az etikai ügyekben az orvosi kamara illetékes Átszervezés: a bonyhádi szülők botot dobnának a küllők közé kerékpáros demonstráció Elszántságukról kívánnak tanúbizonyságot tenni a völgységiek a fővárosi „kirándulással” bonyhád „Biciklivel a miniszter­hez a bonyhádi oktatásért, a bony­hádi gyermekekért” - olvasható a felirat az Arany János Egységes Iskola bejáratánál. Ez annak a pe­tíciónak a nyitó gondolata, ame­lyet a Völgységi Szülői Egyesület és az Arany-iskola szülői szerve­zete május 14-én juttat el Buda­pestre. Á civüek ugyanis szomba­ton kerékpárra ülnek, és dr. Rét­helyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek, valamint Pokorni Zoltánnak, a parlament oktatási, tudományos és kutatási bizottsá­ga elnökének adnák át a bonyhá­di iskolai átszervezést érintő petí­ciójukat. A részletekről tegnap tartottak sajtótájékoztatót a szer­vezetek tagjai az intézményben.- Azt szeretnénk elérni, hogy a bonyhádi képviselő-testület ha­lassza el a BONI átszervezéséről szóló döntését - kezdte Schuler Zoltán, a völgységi egyesület el­nöke. Ezt azzal indokolta, hogy a készülő új közoktatási törvény várhatóan alapjaiban átformálja majd a hazai oktatási rendszert, így a bonyhádi iskolák működé­sét is. Arra is kitért, hogy a kerék­páros demonstrációt a bizonyta­lanság keltette életre. - Sajnos az ügy kirobbanásától mostanáig nem kaptunk érdemi, adatokkal alátámasztott válaszokat a város- vezetéstől a feltett kérdéseinkre. Ezért döntöttünk az országos de­monstráció mellett - hangsú­lyozta Schuler Zoltán. Schuler Zoltán egyesületi elnök Dr. Rasch Klára, a civü szerve­zet elnökhelyettese átgondolat­lannak és elhamarkodottnak ne­vezte az átszervezést. - Ilyen rö­vid idő alatt nem lehet minden részletre kiterjedő, oktatási szakértők hatástanulmányaival alátámasztott döntést hozni. Hozzátette, a városvezetés több­ször megfogalmazta, hogy 25 évvel ezelőtt lényegesen több gyermek járt a három általános iskolába. Ez így van, de az akko­ri oktatási szemléletet, feltétele­ket nem lehet összehasonlítani a mostaniakkal. Hiszen a cso­portbontásos tanítás, a minden­napos testnevelés és a nyelvta­nulás mára felértékelődött - zárta gondolatait. Potápi Árpád János polgármes­ter kifejtette, a hétfői sajtótájé­koztató megtartására nem a Schuler Zoltán által vezetett civil szervezet kapott engedélyt a BO­NI főigazgatójától, hanem kizá­rólag az Arany-iskola szülői szer­■ A mindennapos testne­velés és a nyelvtanulás mára felértékelődött. vezete. - Ebből is kirajzolódik, miként viszonyul az egyesület az ügyhöz. Az átszervezésről feltett kérdésekre - legyen az tanár, di­ák vagy szülő által megfogalma­zott - minden esetben érdem­ben, számokkal alátámasztva vá­laszoltunk. Ez a hét az egyeztetés jegyében telik, a törvény által elő­írt felekkel ezt megtesszük. Szó sincs bizonytalanságról, hiszen a szülők és a gyermekek ponto­san tudják, hogy az Arany-iskola bezárásáról május 26-án dönt a képviselő-testület. A városveze­tő kiemelte, a napokban tartott első osztályos beiratkozásoknál egyeüen szülőnek sem volt kér­dése az átszervezésről, tudomá­sul vették a döntést De az is tisz­tán látszik, hogy az egyesület ál­tal szervezett megmozdulások­hoz egyre kevesebben csaüakoz- nak. Míg az elsőnél több százan voltak, addig a legutóbbinál már csak ennek töredéke jelent meg a városháza előtt - fűzte hozzá Potápi Árpád János. ■ V. B.

Next

/
Oldalképek
Tartalom