Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-27 / 97. szám

5 2011. ÁPRILIS 27., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG INTERJÚ jövő A nemzetközi piacon kell helytállni annak, aki maradandót akar alkotni. A kutatóegyetem nagy lehetőséget kínál, de csak azoknak, akik tudják, hogy mit akarnak A TUDÁS VERSENYBEN SZÜLETIK A nemzetközi verseny kö­vetelményeinek megfelelő­en újul meg a pécsi egye­tem, ahol a sikert tartják mércének. Erről is beszélt Bódis József rektor, ami­kor a Tolnai Népújság szerkesztőségében járt. Lengyel János- A pécsi egyetem múltja a két­ségtelen oktatási és tudomá­nyos eredmények mellett lénye-, gében a hiánygazdálkodásról szólt - mondta Bódis József rek­tor, amikor válaszolt munkatár­sunk kérdéseire. Hozzátette: sajnos voltak presztízsromboló történések is.- Tavaly, az év második felé­ben vette át az egyetem irányí­tását. Melyek voltak a legfon­tosabb teendői?- Az első hónapok tűzoltással teltek. Igyekeztünk orvosolni anyagi gondjainkat, de szeren­csére ezzel egy időben az ösz- szes elakadt pályázatunkat új­ratárgyaltuk, az elbukott kuta­tóegyetemi pályázat forrásré­szét erőteljes lobbizással sike­rült kiíratni, majd megnyerni. Ez szakmailag és pénzügyileg is fontos, 3,7 milliárd forintnyi lehetőség, amely mintegy egy- milliárd forinttal több, mint az első pályázati körben lett volna.- Hol tartanak most?- A veszélyhelyzet elhárítása sikerült, bár a jelenlegi zárolás nem erősíti a stabilitást. Még­sem gondolom, hogy panasz­kodnunk kellene. Keressük azt a formát, azokat a módszereket, amelyek egy ilyen helyzetben sikerre visznek. Mert a siker az egyetem jövőjének kovásza. Az elmúlt tíz év tapasztalatai alap­ján elmondhatjuk, hogy ugyan létrejött az integrált egyetem, de valójában ma is a tíz kar és a klinikai központ laza halmaz­ként működik. Az integráció alacsony szintű, sok a párhuza­mosság, elavult a szerkezet és nem csak gazdasági értelem­ben. Van dolgunk tehát bőven.- Mit mutat az idei költségve­tés?- Helyzetfüggő, ésszerű és ta­karékos. A múlt hónapban elfo­gadtuk, most a karok költségve­tésein dolgozunk. Meghirdet­tem a nyílt együttgondolkodást a struktúraváltásról, amely meghatározza a jövőt. Már eb­ben az irányban kell hatni a költségvetésnek is.- Mi a jövő: centrumosodás vagy egy másik irány?- A vélemények megoszlanak, de nem lehet megúszni, hogy szembenézzünk a tantárgy- és szakkonszolidációval, a kínálat letisztításával és azokkal a kon­cepcionális kihívásokkal, ame­lyek megválaszolása teheti ver­senyképessé az egyetemet.- Például?- Orvosképzésre szükség lesz a jövőben is. Főleg, ha eny- nyi szakember megy külföldre. Ez utóbbi ténytől viszont nem dőlhetünk hátra kényelmesen. Tehát az orvosképzést is korsze­Nekünk fontos Szekszárd, támogatjuk a fejlesztéseiket képzettség sajnos sok kívánni­valót hagy maga után. Ezért he­lyenként szükség van felzárkóz­tatásra.- Mire készülnek fel a fiata­lok? Piacképes a kapott tudás? Mérik ezt?- Azt tudjuk, hogy a pécsi egyetemen végzettek elhelyez­kedésével nincs nagyobb gond. Sajnos a fiatal orvosok közül so­kan hagyják el az országot, ez sajátosan mutatja, hogy piacké­pes a tudásuk. Ez nemcsak az orvosokat érinti, hanem az in­formatikusokat, mérnököket és még sorolhatnám. De maradjuk az első példánál: egy orvos ta­níttatása mintegy 20 millió fo­rintba kerül. Sajnos a tehetség­megtartó képességünk gyenge. Ez elsősorban a fizetések miatt van. Nem egyetemi, hanem tár­sadalmi ügy. A mindenkori po­litika számára megoldásra váró egyszeri beruházás, ráadásul gazdaságélénkítő hatása lenne. Figyelmeztető e tény azért is, mert éppen az a korosztály megy el, amelynek a hiánya ké­sőbb komoly gondokat okoz. Él­vonalbeli orvosok, informatiku­sok, mérnökök, kutatók nélkül nincs jövő!- Milyen eredményeink van­nak a kutatásban? Csak a pá­lyázatokra számíthatnak?- A kutatások arra is jók, hogy megalapozzák az új egye­tem jövőjét, azt, hogy a követke­ző évtizedekben egy más minő­ségben jelenhessünk meg. Pél­dául Szegeden már korábban létrejött a biológiai központ. In­nen bármikor várható egy kiug­ró eredmény. Olyan szintű a munka. Vagy hasonló a helyzet a debreceni élettudományi ku­tató központ esetében is. Pé­csen még nincs ilyen lehetőség, Bódis József, a pécsi egyetem rektora szerint az elitet helyben kell tartani de lesz. Ez azért is fontos, mert nemcsak egy tudományágat érint, hanem szinte megtermé- kenyítőleg hat más területekre is. Egy jól működő integráció megsokszorozza a komplexitás­ból fakadó előnyöket.- Önállóság és együttműkö­dés. Az együttműködő szerve­zeteké a jövő...- Emiatt van hiányérzetem. Nem lehet összehasonlítani ma­gunkat a külföldi egyetemekkel, hiszen ott egészen mások a fel­tételek. De a hazai példákból is lehet tanulni. A debreceni egye­tem az integráció után centru­mokba szerveződött, gazdasági­lag és szakmailag is jól műkö­dik. Hasonló, de mégis más utat választott Szeged és Pécs. Az in­tegráció fokában van különbség a napi ügyek és a távlati lehető­ségek esetében. Ezért hirdetjük meg a struktúraváltásról való gondolkodást. Az év végére el­juthatunk a hogyan továbbhoz. Szívem szerint centrumba szer­veződnénk, de vannak, akik másként gondolkodnak erről. Nálunk három centrum jól kör­vonalazódik: az egyik az orvos­egészségügyi, a másik a műszaki-természettudományos- informatikai és a harmadik a társadalomtudományi. A debre­ceni minta továbbfejlesztett vál­tozata kecsegtető lehetne.- A szekszárdi kar a társada­lomtudományi centrumhoz tar­tozna? Van jövője az Illyésnek?- A jövő a versenyképes in­tegrációé. A kar fejlesztése kap­csán a szakmai kérdések mel­lett egy esetleges névváltozta­tás is szóba került. Nekünk fon­tos Szekszárd, ezért minden te­kintetben támogatjuk fejleszté­si elképzeléseiket. Emellett fi­gyelembe kell venni a térség­ben várható kihívásokat és az azokra adandó válaszokat is.- Milyen térségi szerepet vál­lal a megújuló egyetem?- A pécsi egyetem bebizonyí­totta, hogy erős, komoly vonz­erővel rendelkezik. Mégis para­digmaváltásra van szükség. Olyan képzéseket indítunk, amelyek még jobban kiszolgál­ják a társadalmi-gazdasági igé­nyeket. Amikor a kisebbségek­kel foglalkozók képzéséről be­szélünk, akkor abból indulunk ki, hogy legyenek saját csecse­mőgondozóik, védőnőik, tanító­ik, tanáraik. Hogy a társadal­muk korszerűen szerveződhes­sen. Az informatikai és a mér­nöki képzés is a helyi-régiós szükségletekből indul ki. Úgy akarjuk növelni a vonzerőt, hogy megtartsuk a legtehetsé­gesebbeket. Ehhez nem elég az egyetemi akarat, olyan gazdasá­gi szervezetekre is szükség van, akik képesek megtartani a jól képzett szakembereket. Az elitet helyben kell tartani! Ez a fejlődés záloga. rűsíteni kell. De ez vonatkozik a jogász- és közgazdászképzésre is. A képzés minősége az egye­düli mérce. Egy tudományegye­temet az minősít, hogy végzett hallgatói milyen eredményeket érnek el. A fejlesztés irányult­ságát is ez szabja meg.- Az egyetemet a műszaki-ter­mészettudományos képzés ko­ronázza...- A kormány meghirdette ezt, ebben lemaradásaink van­nak, a Pollackon szűk kereszt­metszetű a képzés. Ebben is se­gíthetne a korábban már emlí­tett centrumosodás. Formai lé­pés ugyan, de a Pollack ma már a nevében hordja az informati­kát. Ez viszont egyben hívó szó is! A kihívás: ütőképes informa­tikai képzés! Ma is van ilyen számos karon, de nem elképzel­hetetlen egy informatikai kar szervezése sem a jövőben. Vagy például komoly gondot jelent az országban a kisebbségek ügyei­nek kezelése. Ez nemcsak ro­ma-kérdés, számos hátrányos helyzetű réteg érintett. Itt is fontos, hogy koncepcionálisan lépjünk előre. Új képzési rend­szerre van szükség az alsótól a legfelső fokig, emellett foglal­kozni kell a tudományos háttér­rel is: az egészségügyi, orvostu­dományi, genetikai és társada­lomtudományi feltételekkel.- Minden egyetem egyediség­re is törekszik. .Mi lesz a jövő pécsi unikuma?- A pénz soha nem elég, de majdnem minden helyzet meg­oldható, ha a szellemi tőkét hoz­zátesszük. Az egyetem költség- vetése mintegy 55 milliárd fo­rint. Küzdünk a hiánnyal, de ez kezelhetőnek tűnik. Készítet­tünk egy konszolidációs prog­ramot, amelyből kiderül, mire számíthatunk. A gazdasági konszolidáció minden alapja. Ha nem kell napi kérdésként ezzel foglalkozni, sokkal köny- nyebb lesz a helyzet. A pécsi egyetemnek van akkora vonze­reje és pályázati sikere, hogy bi­zakodóvá tegyen bennünket. Például jelenleg 11 milliárd fo­rint áll rendelkezésre tudomá­nyos kutatás támogatására. Ez az 55 milliárdos költségvetésen felüli összeg. Ennyi pénz ilyen célra soha nem volt. Ezzel tud­nunk kell mit kezdeni! A Science Building projekt olyan kutatóközpontot teremt, amely hosszú távra megalapozza a nemzetközi szintű tudományos kutatást. Ez az alapja az abszo­lút világszínvonalnak. Olyan háttér, amelyhez társadalomtu­dományok is kapcsolódhatnak.- Az egyetem meg tudja tarta­ni azokat a markáns személyi­ségeket, oktatókat, kutatókat, akik megszemélyesítik?- Igen. De ez önmagában ke­vés. Olyan új tehetségeket kell nevelni, menedzselni, akik a je­lenlegi „nagy öregek” nyomdo­kaiba lépnek. Az akadémiku­sok mögé is fel kell sorakoztat­ni az utánpótlást. Ők érzik a fe­lelősségüket, számíthatunk rá­juk, menedzselik a tehetsége­ket. Bízom abban, a jelenleg külföldön dolgozó fiatalokat is vissza tudjuk hozni. A Lendület 5 program keretében erre is van lehetőség.- Sokan féltik az egyetemeket a hallgatóktól. Milyen szinten vannak a jelentkezők? A leg­jobbak mennek Pécsre?- Van olyan vélemény, amely szerint a mai hallgatók nem olyan jók, mint a korábbiak, nem akarnak annyira. Tény, hogy so­kan jelentkeznek hozzánk. Ez jó. Azért is, mert köztük biztosan ott vannak a jövő akadémikusai, vi­lágszínvonalú kutatói is. Az a dolgunk, hogy mindenkiből a le­hető legtöbbet hozzuk ki. Zseni­nek születni kell, de minden év­folyamon vannak ígéretes tehet­ségek, akikből lehet világhírű tu­dós. Az is fontos nekünk, hogy aki viszont tisztességes értelmi­ségiként akarja leélni az életét, a középmezőnyhöz tartozik, az is tanulhassa meg jól a szakmát, helyezkedjen el és dolgozzon. Nem mondanék rosszat a mai hallgatókról. Fel kell kelteni az érdeklődésüket. Az tény, hogy a középiskolai oktatás színvonala megváltozott a korábbihoz ké­pest. A természettudományos Névjegy: Bódis József 1953-ban született Csurgón. Ott végezte általános és középis­kolai tanulmányait is. A Pécsi Orvostudomá­nyi Egyetemen 1977- ben szerzett diplomát. 2001-tol egyetemi ta nár, 1989-től kandidá­tus, 1998-tól az MTA doktora. 207 publiká­ciójából 112 idegen nyelvű. Nős, két gyermeke van *

Next

/
Oldalképek
Tartalom