Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-04-03 / 14. szám

8 2011. ÁPRILIS 3., VASÁRNAP Nem tűntek még el a hajók a Dunáról konfliktus Adatokkal cáfolták a környezetvédelmi államtitkár állításait hajózási szakemberek GAZDASAG. Jelenleg inkább a turisták kedvéért közlekednek hajójáratok a Duna budapesti szakaszán, ám közösségi közlekedési eszközzé tennék a hajókat Munkásjáratok közlekednének a fővárosban Elutasítja a hajózási szak­ma azokat a kormányzati terveket, amelyek szerint nem áll Magyarország ér­dekében a Duna hajózha­tóságának erősítése. Wéber Balázs Magyar hajózás a privatizációt követően is létezik, a Duna ha­józhatóságának javítása pedig több szempontból is érdekében áll Magyarországnak - hangzott el az iparági érdekeket képvise­lő szervezetek sajtótájékoztató­ján. Az általuk idézett statiszti­kák szerint a magyar belvízi ex­port-import áruforgalomnak 15, a belföldi személyforgalomnak pedig hatvan százalékát bonyo­lítják hazánkban bejegyzett és adózó, itthoni hajósokat foglal­koztató vállalkozások, a hazai ki­kötőkben megforduló mintegy 9500 hajónak pedig harminc százaléka futott magyar lobogó alatt tavaly. Az iparági szakemberek sze­rint a Duna hajózhatóságának fejlesztése a magyar logisztikai cégeknek és a külkereskedelem­nek is érdeke, mivel az olcsóbbá tehetné a szállítást. „Tonnánként átlagban 7-8 eurós pluszfuvar- díjköltséget jelent a magyar áruk számára, hogy a folyó rossz állapota miatt a hajókat nem le­het teljesen kihasználni” - mondta lapunknak Bencsik At­tila, a-Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke. Szerinte ez csökkenti a magyar áruk ver­senyképességét, és összességé­ben áttételesen 9-10 milliárd fo­rint veszteséget okoz a gazdasá­gunknak. A szakemberek mindezzel ar­ra reagáltak, hogy Illés Zoltán környezet- és természetvédele­mért, valamint vízügyekért fele­lős államtitkár múlt héten, az EU környezetvédelmi miniszterei­nek gödöllői tanácsülése előtt azt mondta: a dunai szállítás akár AZ idén menetrend sze­rinti járatokat indítana a Du­na belvárosi szakaszán két hajózási vállalat - mondta Sztankó Attila, a Személyhajó­sok Szövetségének titkára. A jegyár ezer forint alatt len­ne. Reggel és este igény esetén kvázi munkásjáratokat is szerveznének, következő lépés­ben pedig a budapesti agglo­merációra is kibővítenék az útvonalat. Az érintett cégek - amelyek saját kockázatra vág­nának bele az üzletbe pár tíz­millióforint költséggel - a fő­város engedélyét várják, és már kezdeményeztek meg­hallgatást a Budapesti Közle­kedési Központnál. „nem magyar érdek”, az ország­nak pedig nincs is dunai flottá­ja. Az államtitkár szerint a kor­mány a Dunát szeretné jelen ál­lapotában megőrizni, és nem ad pénzt annak hajózhatóbbá téte­lére. Nem lesz sem keresztirá­nyú gátépítés, sem felesleges mederkotrás, és kikötőket sem építünk - tette hozzá. A kormány azt már korábban világossá tette, hogy nem kíván vízlépcsőket építeni a Dunán, és ezt egyelőre az Európai Unió Zöld Dunát akar Illés A dunai áruszállítás fejleszté­se nem magyar érdek - ezt egy sajtóbeszélgetésen jelentette ki Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára. Hoz­zátette: a kormány nem is erre törekszik, hanem a zöld Duna stratégiát követi, vagyis a folyó természetes állapotának megőr­zését helyezi fókuszba. Elmond­ta: Magyarországnak nincsen dunai flottája, ezért az áruszál­lítás fejlesztése, a magyarorszá­gi szakasz átsorolása felsőbb hajózási kategóriába elsősor­ban a külföldi - német, osztrák, orosz - érdekeket szolgálná. A ZÖLD DUNA STRATÉGIA azt je­lenti, hogy „nem a folyókat kell a hajókhoz igazítani, hanem a hajókat a folyókhoz”. így a Du­na hazai szakaszán „nem lesz felesleges mederkotrás, és nem épülnek keresztirányú gátak”. sem várja el tőle. Pedig iparági szakemberek szerint vízlépcsők nélkül nem lehet jelentősen javí­tani a folyó hajózhatóságát, rá­adásul azokra több más szem­pontból is szükség lenne. Egy­résztjavítanák a vízmegtartó ké­pességet, és így garantálnák az ország ivóvízkincsének megma­radását, másrészt jelentős ener­giatermelési potenciált jelente­nek: számításuk szerint két víz­erőművel „paksnyi” energiát le­hetne előállítani. HIRDETÉS ÁPRILIS 4-TOL DUPLA RÉSZEKKEL HÉTKÖZNAP 20.10 ROSSZBAN

Next

/
Oldalképek
Tartalom