Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-13 / 86. szám

2 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. ÁPRILIS 13., SZERDA DOMBÓVÁR ÉS TÉRSÉGE A házas hétvége vendége dr.Csókay András lesz szekszárd Dr. Csókay And­rás idegsebész tart előadást április 17-én vasárnap 16 órától a Garay-gimnázium dísztermében a Házas Hét- végés Közösség, a szekszár­di plébánia és a Halász Háló Egyesület szervezésében. Az előadás témája a szülők fele­lőssége gyermekeik hitéleté­ben. A belépés díjtalan, (ii) Kedvenc verseit adta elő a bonyhádi költő bonyhád Legkedvesebb ver­seim címmel, Tóth Tímea tar­tott felolvasó-estet tegnap a Solymár Imre Városi Könyv­tárban. A közel egyórás mű­sorban a bonyhádi hölgy sa­ját költeményeit tolmácsolta a hallgatóságnak. A biblioté­ka ezzel a rendezvénnyel csatlakozott a Költészet napi programsorozathoz, (vb) A gyermekek és az amatőr verselők is ünnepeltek dombóvár A városi könyv­tár gyermek olvasóközössé­ge, a Könybirodalmi Olvasó Klub tagjai adtak műsort az érdeklődőknek a Költé­szet Napján. A hétfői prog­ramon a kicsik a számukra kedves költeményeket adták elő. Virágné Bán Emma, az intézmény vezetője lapunk­nak elmondta, azt követően a dombóvári amatőr költők is lehetőséget kaptak a be­mutatkozásra. (rt) Magyarics Szilvia amatőr költő TISZTELT OLVASÓINK! A lap előfizetésével, kézbesítésé­vel kapcsolatos kérdéseikkel, problémáikkal keressék Dombóvár ügynökségvezetőjét: Lösch Ferenc 20/969-20-15 Továbbiak a TEOLhu hírportálon Huszonöt évig vezette az osztályt elismerés Pro Oppido Dombóvár díszpolgári címet kapott dr. Berger Rezső „Pro Oppido Dombóvár” díszpolgári címet adomá­nyozott a város dr. Berger Rezsőnek, a dombóvári kórház volt osztályvezető főorvosának. Rácz Tibor „Apám a maga módján mindig is tájékozott ember volt, annak el­lenére, hogy kétkezi munkás­ként dolgozott a beremendi ce­mentgyárban. Vágyott arra, hogy tanulhasson, ám a lehető­ség nem adatott meg neki, talán éppen ezért tett meg mindent annak érdekében, hogy mi, a há­rom fia tanult emberek le­gyünk” - vallja dr. Berger Rezső, akinek a Dombóvár várossá ava­tásának 41. évfordulója alkalmá­ból szervezett ünnepségen Pro Oppido Dombóvár díszpolgári cí­met adományozott az önkor­mányzat. Ám a kétkezi munka a már egy ideje nyugdíjas éveit töltő főrvos számára sem ismeretlen, egyrészt azért, mert Beremen- den, a nyári szünetekben építke­zéseken, mezőgazdaságban dol­gozott. A munkáért kapott bér­ből a következő tanévre tellett ruhára, meg amire még kellett. Az 1930-ban született Berger Rezső gyerekkorát nemcsak a nehéz anyagi körülmények ne­hezítették, hiszen a II. világhá­borút tizenévesként kellett vé­gigélnie. Ebből az időszakból leginkább a lövészárokásásra emlékszik, vélhetőleg nem azért, mert kellemes emlékei vannak róla. - Először a néme­teknek kellett ásnunk, aztán meg az oroszoknak. Két dolog nem változott időközben: egyik­nek sem tetszett az árok, amit ástunk, meg az, hogy munka közben le kellett húznunk a fe­jünket, mert a lövések szüntele­nek voltak - idézte vissza. A Pécsi Nagy Lajos Gimnázi­umban érettségizett, majd az orvosi pályát választotta, szin­tén a baranyai megyeszékhely egyetemére jelentkezett. - Az orvosi munkával elsősorban, mint falusi gyerek csak a körze­ti orvoson keresztül találkoz­tam, aki egy olyan ember és doktor volt, akire föl lehetett nézni, s azt hiszem, volt valami sebészi múltja is. De a sebésze­tet csak később választottam, Dr. Berger Rezső negyed évszázadon keresztül dolgozott a dombóvári és a környékbeli betegekért már az egyetemi tanulmánya­im alatt. Mondhatni, evés köz­ben jött meg az étvágy, a nyári gyakorlatok alatt sokat asszisz­táltam, akkor tetszett meg ez a szakma. Az egyetem után a Pé­csi Sebészeti Klinikát választot­tam, levizsgáztam általános se­bészetből, majd mellkassebé­szetből - tette hozzá. Tizenöt év után sodorta az élet Dombóvárra, ahol az 1969 végén nyíló kórházban azt a feladatot kapta, hogy felállítsa a sebészeti osztályt. Egy ideig a két munka­hely között ingázva valósította meg ezt a nem könnyű feladatot.- Előnye is volt annak, hogy új volt a kórház, mivel olyan csapatot alakítottam ki magam ■ Keménynek is kellett lennem, hiszen életről, halálról volt szó. körül, amilyet akartam. Huma­nitásom, emberségem közis­mert, de keménynek is kellett lennem, hiszen életről, halálról volt szó. De ezt meg is értették az orvosok, akik ambiciózusak voltak, szakvizsgákat tettek, és sokan közülük már vezető be­osztásban dolgoznak az ország különböző részein. Az orvostu­domány, és általában a tudomá­nyok rohamos fejlődésével is próbáltam, s a mai napig is pró­bálom tartani a ritmust. A szak­mában a lemaradást úgy lehe­tett „kibekkelni”, hogy specia­listákkal vettem körül magam. A technikai fejlődést volt a leg­nehezebb uralni, de igyekez­tünk, hiszen a laparoszkópos Névjegy DR. BERGER REZSŐ 1930-ban született Beremenden. A pécsi Nagy Lajos Gimnázium­ban érettségizett 1948-ban, a Pécsi Orvostudományi Egyete­men szerzett orvosi diplomát 1954-ben. A dombóvári kórház osztályvezető főrvosa volt 1969- től 25 éven keresztül, kitűnő or­vosi, műtősnői és ápolónői csa­patot nevelt ki, akikkel sok si­keres műtéti eljárást vezetett be. sebészetet rögtön a pécsi beve­zetése után már Dombóváron is alkalmaztuk - mondta. Negyed évszázadon keresztül dolgozott a dombóvári és a kör­nyékbeli betegekért, sokszor hétvégén, éjjel kellett bemennie a kórházba.- A magunkfajta közkórházi dolgozók, ha élhetek ilyen példá­val, nem a mélytengeri kutatá­sokkal, nem az új dolgok felfede­zésével foglalkoznak, hanem az óceán partján, ha találnak egy- egy szebb kagylót, csigát, már annak is örülnek. Ezt úgy értem, hogy voltak olyan érdekesebb esetek, amelyek esetleg szá­munkra újdonságot jelentettek, vagy új eljárásokat kellett alkal­maznunk, de ezeket nem keres­tük - emléklezett vissza. Hozzá­tette, természetesen ahhoz, hogy megfelelőképpen a hivatására koncentrálhasson, szüksége volt családja megértésére, toleranciá­jára is. Felesége támogatása szin­te természetes volt, hiszen az egészségügyben dolgozott ő is. Fia a villamosmérnöki pályát vá­lasztotta, de nincs emiatt hiány­érzete, nem akart beleszólni gyermeke pályaválasztásába. Feleségével fontosnak tartják a mozgást, az egészséges életmódot a mai napig szőlőhegyi tanyájuk­ban saját kezükkel végeznek min­den munkát. Dr. Berger József azt mondta, most próbálják bepótolni az elmaradást, amit hivatásuk gya­korlása során halmoztak föl, így például rengeteg Mozart-művet hallgatnak, ő emellett Tersánszky Józsi Jenő műveit olvassa szívesen, mivel szerinte a perifériára szorult emberek lelki világát kitűnően mutatja be. Mint mondja, az elis­merés, amit kapott, amellett hogy megtisztelőnek tartja, szól annak a szakembergárdának is, akikkel együtt dolgozott. Taroltak a gyulaji diákok a fővárosi versenyen Bővülhet a térség gazdasága az idén lehetőség A közfoglalkoztatás mellett a varrodák adhatnak Az Országos Általános Iskolai Nemzetiségi Tanulmányi Verse­nyek között szereplő Cigány Népismereti Műveltségi Verse­nyen elsöprő fölénnyel győztek a Gyulaji Galló József Általános Is­kola tanulói - mondta Lacza Zoltánná igazgató. Hozzátette, az Oktatáskutató és Fejlesztő Inté­zet Nemzetiségi Koordinációs Irodája által szervezett megmé­rettetésre 10 gyulaji felső tagoza­tos diák jutott be az írásbeli for­duló után. A budapesti szóbeli döntőre egy verssel vagy prózai alkotással, valamint egy olyan egyéni bemutatóval kellett ké­szülni, amiben a cigány kultú­rával kapcsolatos témát dolgoz­tak fel a gyerekek. A gyulajiak az irodalmi műveket beásul adták elő, majd vályogot vetettek, te­nyérből jósoltak, cigánykenyeret sütöttek, népviseleti bemutatót tartottak. A szakmai zsűri döntése alapján mindkét korcsoportban gyulaji gyerekek végeztek az el­ső helyen, az 5-6. osztályos kor­csoportban Orsós Noémi, a 7-8. osztályosok közül Orsós Kata­lin nyerte az országos versenyt. Az 1. korcsoportban a 2. helye­zés is Gyulajra került Hengl Zsófia jóvoltából. Lacza Zoltán­ná igazgatónő elmondta, kima­gasló teljesítmény, hogy egy in­tézményből két, országos tanul­mányi versenyt megnyerő diák kerüljön ki. ■ T. R. Mintegy négyszázzal kevesebb munkanélkülit regisztrált a munkakügyi központ dombóvá­ri kirendeltsége március végén, mint januárban, ám még így is megközelíti az állástalanok szá­ma a háromezret, ezzel a munka- nélküli ráta 21,1 százalékos a vá­rosban. - Megindult egy bővülé­si folyamat, elindultak a közfog­lalkoztatási programok, és meg­jelent egy olasz befektető is - mondta tegnap délelőtt tartott sajtótájékoztatóján Fehérvári Ta­más, a kirendeltség vezetője. Hozzátette, idén mintegy száz­millió forintból több mint 750 ál­lástalan jut rövid idejű közmun­kához, ami három hónapos fog­lalkoztatást takar. Több mint het­venen vehetnek részt a hosszabb idejű, hat hónapos programban, amire ötvenmillió forintja van a kirendeltségnek. Az értékterem­tő foglalkoztatásban pedig az idén a kistérségben nyolcvanan jutnak lehetőséghez, ők zöldség- termesztéssel foglalkoznak majd, ■ A kirendeltség próbálja támogatni a helyi vállal­kozásokat. erre szintén ötvenmillió forintos keret áll rendelkezésre.- A kirendeltség próbálja tá­mogatni a helyi vállalkozásokat, cégeket is - mondta Fehérvári Tamás. - Különféle támogatási formáinkat több cég is igénybe veszi, így hat vállalkozás kap munkahelyteremtő támogatást, tíz embert támogattunk a vállal­kozóvá válásban, negyven alkal­mazottra kapnak bértámogatást, a START-kártyát pedig közel szá­zan használják. Pontosan 57 megváltozott képességű munka- vállaló készít párnákat és táská­kat az ipari parkban található varrodában. Emellett egy olasz vállalkozó is bejelentkezett azzal a céllal, hogy elindítana egy var­rodát. Az általa leadott igények szerint 25 szakképzett varrónő mellett 5 divattervezőt, ruhamo­dellezőt, 2 szabászt, 2 számító- gépes grafikust és 2 számítógép­kezelőt alkalmazna kezdetben - közölte Fehérvári Tamás. ■ R. T. munkalehetőséget Fehérvári Tamás kirendeltségvezető k * ii i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom