Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-04-10 / 15. szám
Edelény Sajószentpéter.. ' Kisvárda i Miskolc Salgótarján I f Hajdúnánás Gödöllő Tiszafüred Komárom Vecsés Hajdúszoboszló Körmend Veszprém Székesfehérvár Nagykörös Szarvas Balatonfüred Tapolca Sárbogárd Zalaegerszeg Kiskunfélegyháza Szigetvár A HÉT TEMAJA 2011. ÁPRILIS 10., VASARNAP népességfogyás Másfél, de akár kétmillió fővel csökkenhet hazánk népessége, ha nem történik áttörő változás. A kormánynál átfogó családpolitikai koncepció készül. MAGYARORSZÁG MEGFOGYATKOZÁSA Ha így haladunk 2050-ig Ha valóban másfél millió emberrel kevesebb élne Magyarországon ötven év múlva, az olyan lenne, mintha a térképen feltüntetett városok és kerületek egyszerűen eltűnnének. A városokat találomra választottuk ki mai népességük alapján. A körök nagysága arányban áll jelenlegi lakosságuk számával. A legjobban fogyatkozó települések Magyarországon ■■■1 2009 2010 változás Szárász 90 29-67,8% Pányok 145 49-66,2 % Magyarlukafa 176 78-55,7% Megyer 62 29-53,2 % Szaknyér 114 58-49,1 % FORRÁS: KSH-GYÜJTÉS a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkára vázolt. Kiderült: átfogó nemzeti családpolitikai koncepció készül, amelyben valamennyi, már létező család- politikai intézkedést összeszedtek, illetve külföldről vett mintákat átvezettek. „Kiderült, hogy nálunk szinte már valamennyi ötlet előkerült, csak éppen nem voltak összehangolva ezek az eszközök” - mondja a helyettes államtitkár. „Fontos lépés, hogy a nők 40 év szolgálati viszony után nyugdíjba vonulhatnak, így részt tudnak vállalni az unokáik felügyeletében, a szülő pedig ilyen esetben könnyebben elvállalhat például egy részmunkaidős állást, hiszen a gyermek felügyelete megoldott. A gyes három évre emelése, az óvodai, bölcsődei férőhelyek bővítése, és hogy Európa egyik legbőkezűbb családi adókedvezményét vezettük be, jelentős eredményeket hozhat a gyerekvállalásban. Ráadásul ez épp azt a korosztályt célozza, amelyiket a demográfusok a gyermekvállalásban leginkább „ostoroznak”, hiszen az adókedvezmény leginkább azoknak jelent vonzó alternatívát, akiknek a karrierje felfelé ível, bizonyos egzisztenciájuk is van már” - mondja Nyitrai Imre. Mi történne, ha francia mintára érzékelhetőbb támogatást Akkor szül, ha visszamehet dolgozni demográfusok szerint igaz, hogy azokban az országokban, ahol magas a termékenység, ott viszonylag magas a nők foglalkoztatottsága, az aktív korúak 70-75 százaléka dolgozik. Ehhez persze az kell, hogy megoldott legyen az. intézményes gyermekellátás. a svédeknél, a finneknél és a norvégoknál egyéves korától szinte minden gyerek bölcsődébe jár. Franciaországban nagyon rugalmas a rendszer: már a néhány hónapos gyerekeket is be lehet adni. Ott emellett jelentős adókedvezményt is kapnak a gyermeket nevelő családok. Hollandiában a részmunka- idős foglalkoztatást részesítik A leginkább gyarapodó települések Magyarországon mmm 2009 2010 változás Boncodfökle 189 356 88,4 % KeszU 662 1344 103,0 % Telki 1415 3 610 155,1% Tornakápolna 8 29 262,5 % Pócsmegyer 475 1838 286,9 % előnyben, így sok család a másfél keresős modellben dolgozik. Európa-szerte megfigyelhető jelenség egyébként, hogy a fiatalok több gyermeket szeretnének, mint ahány végül megszületik, egy 2006-os kutatás szerint néhány országban a tervezett gyerekeknek csak a fele jön világra. Amennyiben a gyermekvállalás előtti akadáFORRÁS: KSH-GYÜJTÉS kapna a második, harmadik gyermek vállalása? „Örülnénk, ha már itt tartanánk - mondja Nyitrai -, nálunk egyelőre az első gyermek biztonságát kellene megadni, hiszen ők nem születnek meg. Ezt segítheti a lakhatási támogatás, a kiszámítható otthonteremtés. Roppant egyszerű lenne a helyzet, ha a részmunka- idő és a távmunka arányának növelésével megoldhatóak lennének a népesedési problémák, ám a demográfiai változások elindítása, egy családpolitika meggyökereztetése sokkal összetettebb, hosszú távú folyamat” - mondja a helyettes államtitkár, aki szerint a rendszer kiszámíthatóságának egyik eleme a kiszámítható munkahely, ám Magyarországon és általában a kelet-európai országokban más a helyzet, mint Nyugat-Európá- ban. Nálunk ugyanis a nők többsége, közel hetven százalékuk azt vallja: ha megtehetné, nagyon szívesen visszavonulna, akár részfoglalkoztatásba is. A készülő koncepció elemeiről Nyitrai Imre egyelőre nem beszélt, csak anynyit ígért: az átfogó anyagból újra igazolódik: a kormány most is, akárcsak 2002-ben, konzekvensen ugyanazt a családpolitikát folytatja. „Ha nem szakítottunk volna az akkori elképzelésekkel, ma egészen máshol tartanánk már” - mondja a szakember. lyokat ezekben az államokban sikerülne felszámolni, akkor a termékenységi ráta elérné a generációk reprodukciójához szükséges szintet. A szakemberek szerint ehhez rendkívül fontos, hogy a különböző társadalmi helyzetű és életkilátású emberek megfelelően „ka-- paszkodhassanak” a család- politika adta lehetőségekbe. Kezdődik az utolsó népszámlálás kész az újabb, a 15. népszámlálás kérdőíve, amit idén először az interneten is ki lehet majd tölteni. Az októberi ösz- szeírás 15 milliárd forintba kerül. A cenzus előkészítése és a próbaösszeírások több éve kezdődtek, idén az előkészületek mellett a kampány és maga az adatfelvétel zajlik, míg az értékelés 2012-ben zárul. Október 1-jéig mindenki kézhez kapja a népszámlálási nyomtatványokat. Október első két hetében az interneten is beküldhető lesz az önállóan kitöltött kérdőív, de a hagyományos kérdőíveket is kitöltheti saját - maga a válaszadó. Később az életvitelszerűen Magyarországon élők már csak a kérdezőbiztosnak adott válaszokkal tehetnek eleget a válaszadási kötelezettségüknek. Az őszi próbanépszámlálás adatai alapján arra számítanak, hogy a megkérdezettek 10-30 százaléka az online kitöltést választja. Elképzelhető, hogy az idei lesz az utolsó hagyományos népszámlálás. Egyre több országban honosodik meg ugyanis az a módszer, mely a hivatalos állami adatbázisokat kapcsolja össze és használja az információk kinyerésére. A jövő nem épülhet bevándorlásra AZ EU STATISZTIKAI HIVATALA, az Eurostat jelentése szerint 2010-hez képest 2060-ig ösz- szesen 1,3 százalékkal nő az unió népessége, de a tagállamok között óriási eltérések várhatók. Vannak országok, ahol 27 százalékkal csökken majd a lakosság, de például Cipruson 60 százalékfeletti lesz a növekedés, egyes államokban a bevándorlás ellensúlyozza a természetes népességcsökkenést. Orbán Viktor a múlt héten Gödöllőn, az uniós tagállamok demográfiai és családügyi minisztereinek informális ülésén erre reagálva jelentette ki, hogy Európa nem építheti jövőjét a bevándorlásra, pedig „vesztésre áll a nagy civilizációk népesedési versenyében”. 2060-iG az EU területén a gyerekek aránya 18 százalékkal, az oktatásban részt vevő fiataloké 24 százalékkal, a fiatal felnőtteké pedig 22 százalékkal csökken, ellenben az idősebb munkavállalók száma 2 százalékkal emelkedik, a 80 év feletti népesség aránya pedig a mostani 3 és félszeresére nő. MAGYARORSZÁGON a KSH gyűjtése szerint 2010-ben csaknem 250 ezer gyerekkel volt már kevesebb, mint 2000-ben és csaknem 200 ezerrel nőtt a nyugdíjas korúak aránya. A gyerekek száma egyébként kizárólag Pest megyében nőtt, míg az idősek aránya kivétel nélkül valamennyi megyében emelkedett. Európa nem építheti jövőjét a bevándorlásra - jelentette ki Orbán Viktor. A magyar kormány szociálpolitikai intézkedésekkel igyekszik megfordítani a népességfogyatkozás trendjét. A mai harmincasok jelentik az utolsó esélyt. Kun. J. Viktória A héten Pécsről érkeztek aggasztó hírek: 250 pedagógus veszítette el az állását a drasztikus gyer- mekszámcsökkenés miatt. A magyarországi demográfiai folyamatok, úgy látszik, egyelőre nemcsak a déli országrészben, hanem csaknem mindenütt folyamatosan romlanak. Demográfusok a jelenlegi tendencia alapján azt jósolják: 2050-re jó, ha nyolcmillióan maradunk, hacsak nem történik valamilyen drasztikus változás. Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudományi Intézetének főigazgató-helyettese tapasztalt demográfusként évek óta mondja azt: a kiszámíthatóság és a biztonság adhat kedvet és bátorságot a családoknak a gyermek- vállaláshoz, és itt az utolsó pillanat, hogy bekövetkezzen az áttörés. Vannak Európában országok, ahol ez sikerült. „Az 1974 és 1978 között született generáció, a Ratkó-unokák az utolsók, akik még helyrebillenthetnék az egyensúlyt, megállíthatnák a fogyást. Ők vannak ugyanis még akkora létszámban, hogy képesek legyenek behozni a lemaradást, a következő generációknak erre már esélyük sincs. Ha a most 33-37 éves korosztály nem kezd azonnal családalapításba, vagyis a jelenlegi helyzetből nem tudunk kizökkenni, 2050-re akár kétmillióval is kevesebben lehetünk ” - mondja a demográfus, aki szerint átfogó koncepcióra van szükség a családok helyzetének megerősítésére, így a biztonságuk megteremtéséhez. „Már most is tízszázalékos a gyermektelenek aránya, ha pedig a tendencia így folytatódik, ez az arány 20-25 százalékra nő, ami elfogadottabbá teszi a gyermektelensé- get. Ebben nagyrészt közrejátszik a házasságok számának drasztikus és folyamatos csökkenése is” - mondja Pongrácz Tiborné, aki külföldi példákat is említ. „A franciáknál nagyon komoly családpolitikai koncepció fordított a helyzeten, s mondhatjuk, hogy ma Európában a legjobb helyzetben lévő ország. Ott első körben kitalálták, hogy családi pótlékot csak a harmadik gyerek után adtak, jelenleg is csak a második után jár, de akkor az összes gyermeknek. De ugyanígy hatása van, ha mondjuk a munkavállalást segítő intézkedések történnek, ahogy Dániában, ahol egy év után az anyukák 86 százaléka visszamegy, és vissza is tud menni dolgozni úgy, hogy közben a gyerekét jó körülmények között, biztonságban tudhatja” - mondja a szakember. Nagyjából egyébként éppen Pongrácz Tiborné gondolatait tükrözi a kormány célja és szándéka, legalábbis annak alapján, amiket lapunknak Nyitrai Imre,
