Tolnai Népújság, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-07 / 81. szám

2011. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG S S M—ft f f rnmmmmm« m 11 AZ OLDALT SZERKESZTETTE: Molnár Ágnes, 30/650-3013, agnes2.molnar@axels.hu Az oldalon megjelent írásokat olvashatjátok a www.teol.hu-n . Nem csak egyszer egy órára kellene vigyáznunk rá * Mi jut eszünkbe, ha meg­halljuk a Föld szót? Otthon, I haza, lakóhely, esetleg élet? f Vagy csak úgy tekintünk e rejtélyes valamire, mint egy ‘helyre, amin mi emberek félősködünk, és jól kihasz- | náljuk azt? A Föld a mi ott- Jhonunk, és értünk van. De . vajon mi viszonozzuk a ven- f dégszeretetét? Szennyezzük í a levegőt, pocsékoljuk a vi- (zet, töménytelen mennyisé­gű hulladékot termelünk. A "Föld pedig katasztrofális jö­vővel fenyeget: éghajlatvál- f tozás, hurrikánok, szökő- 4 árak, földrengések és még »sokáig sorolhatnám. Sirán­kozni azonban nem éri meg. |A szavak helyett tettek kelle­nek. Mára már rengeteg ala­pítvány, egyesület, szervezet ■ és mozgalom létezik, melyek i a Földért küzdenek, és felhív­ják figyelmünket a környeze- tiink védelmére. Bizonyára f sokan hallottuk már azt a ki­fejezést, hogy a Föld órája. De mit jelent ez? Az akció 2007 I? óta létezik, amikor Sydney la- ! kossága megmozdult a klí­maváltozás ellen. A városnak I mind a 2,2 millió lakosa leol­totta lámpáit Három évvel | ezelőtt ez a mozgalom vüág- | szintűvé nőtte ki magát. Ek- j | kor már a világ 400 városá- J ban 50 millió ember tett ha- 4 sóidéképpen, mint Sydney la-1 kosai. Azóta minden év már- | dúsának utolsó szombatján i } egy órára sötétségbe boruk | 1 nak a nagyvárosok, és még 1 az interneten is elsötétülnek 1 | olyan neves oldalak, mint J | például az iwiw és az origo. | Annak idején Sydney-ben fi- 4 | gyelemfelkeltés szempontjá- j ból oltották le a villanyokat, f | ezzel a légszennyező anyagok 1 i kibocsátása 5 százalékkal § '.csökkent Vajon mi lenne, ha I évente nem csak egyszer és I nem csak egy órára vigyáz- f f nánk a Földünkre? # í* Jj: | ■ Müller Dóra, Petőfi Sándor % Evangélikus Gimnázium, Bonyhád 9. B J A felkelő nap országa japán Téved, aki azt hiszi, nem áll talpra a földrengés után A japán katasztrófa sokakat elgondolkodtathat, és általa nagyobb figyelem irányul a szigetországra. A tragédia egy új kezdetet is eredményez A Japánban történtek nem csak az ott élőket érintik, vagy azokat, akikre kihat a radioaktív szennyezés. Hatással van azokra is, akik érdeklőd­nek a kultúrájuk, nyel­vük, vagyis a legtöbb ve­lük kapcsolatos dolog iránt. Alpek Csenge Azt gondolhatnánk, tizennyolc éves, harmadikos gimnazista­ként semmiféle kötődésem nincs a japán katasztrófához. Elvégre nem vagyok japán, egy barátom sem származik az or­szágból, és lefoglalt repülője­gyem sem volt. Azonban valójá­ban sok minden fűz az ország­hoz: rajongok a kultúrájáért, szívesen tanulmányozom a tör­ténelmét, irodalmát. Olvasok a legújabb keletű, elképesztő pi- hentségről árulkodó találmá­nyaikról, és szívesen merülök el egy japán szerző által megal­kotott regény hasábjai, esetleg egy manga (japán képregény) képsorai között. Jogosnak tar­tom a kérdést: mi az, ami meg­fog a távol-keleti kultúrában? El­végre itt tornyosul lábunk előtt a nagyszerű kapitalista műre­mekünk, modern társadalom­mal, sőt, modern felfogással és életvitellel fűszerezve. Ugyan mi esik távol mindebből vágyál­maimtól? Őszintén megvallom, sokat tudok okoskodni arról, mi jó a nyugati, és mi szimpatikus a legkeletibb társadalomban. A rajongásom miatt azonban az emberek olykor furcsa szem­mel tekintenek rám: mégis, mi­nek magasztalom annyira Ja­pánt? De leginkább azon akad­hatnak fenn kimondatlanul is: mit sértegetem ilyen fiatalon a több ezer évre visszatekintő, gyökereinknek táptalajt adó nyugati szellemiséget? És igazuk van. Akármennyi­re is a mongol sztyeppe lanká­iról származik a magyarsá­gunk, mi már a Nyugat szülöt­tei vagyunk. Félreértés ne es­sék, a magyarságot a legcseké­lyebb mértékben senj utasítom el, vállalom azt minden pozitív és kevésbé pozitív értékével együtt. Amikor hallottam, hogy a tör­ténelem legnagyobb erejű föld­rengése rázta meg a sziget ke­leti partjait, nem is nagyon tud­tam felfogni, mi történt. Aztán a pusztításról adott tévés közve­títések által már némi képet kaptam a helyzetről. Szerintem téved, aki azt gondolja, Japán­nak vége. A történelem során ugyanis kétszer is felzárkóztak gazdaságilag a Nyugathoz mér­Egy új kezdet előtt áll Japán nálunk kevésbé köztudott, hogy az távol-keleti országban évek óta gazdasági bizonyta­lanság állt fenn. Az évek so­rán a hagyományos családi keretek felbomlottak, és még a gyerekvállalás is kockázatos­sá vált. Japán reformokra szo­rul, azonban a vezetők nem tudnak mit kezdeni a helyzet­tel annak ellenére sem, hogy voltak már próbálkozások. Most viszont újjá kell építeni­ük államuk jó részét, mely egyúttal alkalmat nyújt egy új kezdethez is. ten. Egyszer a XIX. század má­sodik felében, elkerülve a gyar­matosítást, illetve a második vi­lágháborút követően, amikor az Amerikai Egyesült Államok után a világ második nagyha­talmává nőtték ki magukat. Ezt nevezik a japán csodának. A le­maradást vagy visszaesést min­dig fellendülés követte, és ez most sem lehet másképp, már csak a japán nép munkaszere­tetéből adódóan sem. Igaz ugyan, hogy az öregedő társa­dalom némi hanyatlást eredmé­nyezett, s főként ebből adódott az alacsony népességszaporu­lat is. Persze nem állítom, hogy a katasztrófa bekövetkezte pozi­tív. A tengerbe radioaktív víz ömlik, a sugárzás többszöröse a megengedettnek. Azokra az emberekre gondolok, akiknek a könyveit lapozgatom nap mint nap, a zenéjüket hallga­tom, alkotásaikat nézem. Meg­lehet, nem egy közülük odave­szett, tetemük valahol a romok alatt hever, velük együtt elte­metve mindazon gondolat, ami még kifejezésre várt. A cikk szerzője a bonyhádi Pe­tőfi Sándor Evangélikus Gimná­zium 11. B osztályos tanulója. yt $ mm Bár mindenki tudja, hogy a do­hányzás káros az egészségre, so- % kan mégis dobozszámra szívják a cigit. Én is dohányzom, de igyekszem aszerint rágyújtani, % ahogy az illem megkívánja. Pró- , bálom úgy intézni, hogy senkit se zavarjak vele. Ha jön velem * szembe egy terhes nő vagy egy * anyuka a kisgyermekével, addig bent tartom a füstöt, amíg el * nem mentek mellettem. így % igyekszem nem mások terhére lenni. Sok fiatal például a busz- f megállóban a tömeg közepén pö­* fékei, mert minél előbb fel akar szállni a buszra, de közben rá is akar gyújtani. így akaratán kí­* vül is mások arcába fújja a füs- töt, és még annak is fennáll az esélye, hogy valakinek kiégeti a % ruháját. Arról nem is beszélve, t hogy van, aki rosszul van a cigifüsttől, vagy éppen már le­* szokott, és irritálja a szaga. ^ A dohányosok úgy gondolj ák, hogy a szabad levegőn gond nél­* kül rá lehet gyújtani. Ez azon- % ban szerintem csak akkor illő, ha ezt a tömeg szélén, elkülönül­* ve teszik. Ilyen szempontból a * táncparkett is necces. Sok fiatalt láttam már, akiknek egyik kezé­ben ital, a másikban meg cigi % van. így elég nagy a valószínű- m sége, hogy megégetnek valakit, vagy lyukat fúrnak egy másik * ember ruhájába. Ezt már a saját ^ bőrömön is tapasztaltam. Előfor­dult azonban olyan is, hogy a tö­® mény füsttől már a rosszullét ke­* rülgetett, és 20 percet sem bír­tam ki a tánctéren. * Tudom, hogy az utcán sem il­* lene cigizni, én mégis rá szok­tam gyújtani. A csikket viszont addig őrizgetem, amíg nem tálá­éi:: lók egy kukát. A járdákon elég sok a cigarettavég, a kukák kör­nyéke is tele van velük, nem is * értem, hogyan dobhatja el őket m valaki. Találkoztam már füstölő szemetessel is. Egyik nap sétál­* tunk a testvérem fiával, és úgy « 10 méteren belül 80 csikket szá­moltunk össze. A legtöbb kisebb * kupacokban hevert. % Szerintem egyébként nem szép látvány a cigi a nők kezé­* ben, nekem is megakad a sze- t mem a dohányzó lányokon. Tu­dóm, hogy mások is így nézhet­nek rám, szóval igyekszem le- % szokni, és ritkítani az utcai do- % hányzást. ■ Tar Éva, * Kodolányi János t Középiskola, 13. C Sztárvilág Az ötéves Sun Cmise-ról gyakran hallani olyan pletykákat, hogy már most egy kis zsarnok, aki ké- nye-kedve szerint ugráltat mindenkit Néhány héttei ezelőtt bejárta a világot egy fotósorozat, melyeken a már évek óta magas sarkúban csetlő-botló kislány cumival a szájában látható. Katie Holmes azt nyi­latkozta a lányá­val kapcsolatban, hogy nem szeret­nének beleszólni, Suri meddig kí­vánja magával hordozni a cumi­ját A csemetének e hónap 18-án lesz a születés­napja, melyre a szü lők teadél­utánt szerveznek, ahová a barátnőit is elhívják. Suri visszaszokott a cumira Kudolf Fantasztikus élményben volt ré­szem, amikor diáktársaimmal meg­néztük a Pécsi Nemzeti Színházban a Rudolf című musicalt Az előadás napján már kora délután elindul­tunk a gimnáziumtól, így volt egy kis szabadidőnk a program kezdete előtt. Ezt kihasználva bejártam az Árkád bevásárlóközpontot a barát­nőimmel. Az előadás este hétkor kezdődött, amit már mindenki na­gyon várt. A főszereplő Götz Attila volt, aki nag}' átéléssel játszotta Rudolf trón­örökös szerepét. A musical az utol­só napjait mutatja be Ferenc Jó­zsef császár fiának, aki nem akar­ja elfoglalni Magyarország trónját. Rudolf nős, de szeretőt is tart, ezért el akar válni. Ám ez abban a kor­ban nem volt lehetséges, mert a pá­pa engedélye kellett hozzá. Máriát próbálják lebeszélni Rudolfról - még egy birtokot is felajánlanak ne­ki, ha elhagyja Bécset -, ő viszont kijelenti, hogy mindhalálig szereti a A musical nekem is könnyeket csalt a szemembe férfit. Ez így is lesz. Meg nem szüle­tettgyermekük elvesztése után ugyanis öngyilkosok lesznek. Az én kedvenc drámám a Rómeó és Júlia, és ez a musical több szem­pontból is hasonlít hozzá. A szere­lem és a halál mind a két műben szorosan összekapcsolódó fogal­mak. A történet engem sem hagyott hidegen, meg is sirattam a fősze­replőket Alapvetően kellemes élményekkel távoztunk a színházból. Külön köszönet Horváth Boglárka tanárnőnek, hogy megszervezte ezt a színházlátogatást. m Szabó Tamara, Gyönk, TLG, 8. C A szépség múlandó, a sze­génység nem. * Gondolkodom, tehát hajadon vagyok. ★ Megtisztel az irigységed, de nem tudom viszonozni. * Értelmes emberekkel szívesen társalgók. Gyakran beszélek magamban. * Soha, semmilyen körülmények között ne vegyen be valaki al­tatót és hashajtót egyszerre. * Úgy hallottam, hazánkban három zseni él. Már csak azt nem tudom, ki lehet a másik kettő'. í 4 t 4 Szmhazlatogatas

Next

/
Oldalképek
Tartalom