Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-04 / 53. szám

11 2011. MÁRCIUS 4., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG EGYHÁZI TÜKÖR Májusra készül el a paksi templom orgonájának teljes felújítása Szívüket megérinti az ige bibliaiskola Gyünkön készítik fel a leendő cigány lelkipásztorokat Paks Megkezdődött a paksi refor­mátus templom orgonájának fel­újítása. A vállalkozó céggel aláír­ták a szerződést, melynek értel­mében kijavítják a manuál billen­tyűzet csontborítását, kicserélik a töredezett pedálokat. Az új motor a templomtérbe kerül, egy hang­szigetelt dobozba. Megreparálják a fém sípokat is, a jelenlegi hor­gany homlokzatot ón homlokzat­ra cserélik, pótolják a hiányzó porcelán regisztereket. Beállítják a hangszínt is. A vállalkozó há­rom év garanciát vállal az általa beépített alkatrészekre. Az orgo­na felújításának teljes becsült költsége mintegy 3 000 000 fo­rint, amely nem áll teljes egészé­ben az egyházközség rendelkezé­sére. A fúányzó összeget adomá­nyokból kívánják fedezni, ezért a templomban elhelyeztek egy kü­lön perselyt a bejárat mellett. Ezen kívül lehetőség van a „Világ Világossága” Paksi Református Alapítványhoz is eljuttatni a fel­ajánlott összeget, közvetlenül a kuratórium elnökéhez, vagy a U7460i2-2002i874-es számla- számra. A presbitérium nemcsak a gyülekezet tagjaira, hanem minden jószándékú érdeklődő tá­mogatására számít, azokra, akik­nek fontos a város egyik műem­lék orgonájának sorsa. A felújí­tás várhatóan május 20-ra fejező­dik be. ■ Gy. M. Üj helyszínen rendezik meg idén a búcsút szedres Új helyszínen rendezik meg idén a szedresi búcsút - tá­jékoztatta lapunkat Kovács Já­nos, a község polgármestere. A településen a Mária-napot köve­tő vasárnapon, ebben az évben szeptember 18-án van a búcsú. Tavaly a helyi labdarúgópálya mellett zajlott az esemény, a hely azonban némileg szűkösnek bi­zonyult. Idén Szedres-Apátípusz- tán, a lovas udvarháznál tartják a búcsút. A tervek szerint akkor­ra már elkészül az öreg kastély- épület felújítása is. Azon a vasár­napon lovasversenyt is rendez­nének, így a hagyományos bú­csúi „kellékek" mellett a falu ap- raja-nagyja megtalálhatja a ma­ga szórakozását. ■ K. S. Gyerekek is hallgatják az igehirdetést a roma közösségi házban. Tamásiban januártól tartanak istentiszteletet a cigány lelkipásztorok Romák hittérítésével fog­lalkozik az Élet és Fény Alapítvány. Gyönkön nem­zetközi bibliaiskolát mű­ködtetnek, Tamásiban új gyülekezetét hoztak létre január közepén. Wessely Gábor Cigány lelkipásztorok hirdetik az igét a romáknak. Saját életvitelü­ket állítják példaként a többiek elé. Nem isznak, nem dohányoz­nak, nem hűtlenkednek, hisznek Istenben, betartják a tíz paran­csolatot. Az Élet és Fény Alapít­vány nemzetközi missziós mun­kát végez. Az anyagyülekezet franciaországi, ma már a világ 44 országában vannak jelen, nálunk Debrecen környékén és Tolna megyében működnek a legerő­sebb csoportjaik. Gyönkön bib­liaiskolát alapítottak 1993-ban. Itt képzik az igehirdető pásztorokat, akik Európa különböző országa­iból érkeznek. Tolna megyében három lelkipásztor tevékenyke­dik: id. Brandt Miklós, Lázár Gé­za és Kalányos János. Próbálkoz­tak már gyülekezetalapítással Szekszárdon, Ozorán és Pakson is, de ezek a kezdeti lelkesedés után szétestek. Gyönkön kívül Gyulajon van aktív csoportjuk, és most, január közepén Tamásiban is indítot­tak egyet Kalányos János azt mondja: roma a romá­val könnyebben tud kontaktust teremteni, mint má­sok. Ezért terjed ez a francia cigá­nyok által alapított misszió világ­szerte. A magyarországi indulás­kor sokáig éltek itt a párizsi lelki- pásztorok, s azóta is vissza-visz- szajárnak havi, kéthavi rendsze­rességgel. Nem zárják be a kaput más nációk előtt sem, de a gyüle­kezeti tagok 98 százalékban ro­magyarországon több cigány népcsoport él. Ezek nyelve és jellemző foglalkozása, élet­módja is eltérő. A beásokat ál­talában teknővájókként tart­ják számon. A romungrókat muzsikusokként. Az oláhok többsége pedig üzletelő, lóku- pec, seftelő. Kisebb számban szintók is megtalálhatók mák. Az istentisztelet szintó nyel­ven zajlik. Ezt viszonylag kevés cigány beszéli Magyarországon, ezért, szükség esetén tolmácsolnak. A szintók, a mutatvá­nyos és köszörűs ro­mák. Nagyobb közös­ségeik Nyugat-Euró- pában élnek. Magyarországra a hajdan idetelepült németekkel ér­kezett néhány szintó család. A igehirdetéshez a Károli-féle Bibliát használják. Hisznek a Szentháromságban, de szertartá­saik bizonyos mértékben eltérnek a történelmi egyházakban szoká­sosaktól. Keresztelós helyett be­merítés van náluk, méghozzá fel­ei Kárpát-medencében. Ők a mutatványos illetve köszörűs romák. Cigánymisszióval szin­te minden egyház foglalkozik. A francia cigányok által indí­tott pasztoráció annyiban kü­lönbözik a többitől, hogy itt a lelkipásztorok is romák. Az istentiszteleteket szintó nyelven tartják. nőtt korban. Ezt Kalányos János alapvető fontosságúnak tartja. Ak­kor érkezik el a bemerítés ideje, amikor valaki megérti Isten mű­ködését, és a szívét megérinti az ige. Gyönkön medencében végzik ezt a szertartást, de tartottak már bemerítést szabad vízben is, pél­dául Domboriban. A cigányok, ter­mészetüknél fogva vallásosak. Azok is, akik még sosem fogtak Bibüát a kezükben. Nem nehéz megnyerni őket a hitnek, de ügy­ködni kell azon, hogy ne hunyjon ki szívükben a láng. A rendszeres istentiszteletek segítik a hitgya­korlást. Tamásiban szombaton­ként jönnek össze a roma közös­ségi házban, gyerekekkel együtt 15-20-an. Általában 2-3 lelkipász­tor is érkezik, hogy segítsék a gyü­lekezet beindulását Az igehirde­tésen kívül szent énekek is el­hangzanak, gitárkísérettel, és ta­núságtételek: ki, hogyan jutott el a megtérésig, a hit vállalásáig. Kevés a lelkipásztor. Gyönk egy olyan szellemi központ, ahol évente két kiemelt képzést vé­geznek. Ezeken részt vettek már Spanyolországból és Indiából ér­kező, leendő igehirdetők is. A kö­vetkező nemzetközi kurzus ápri­lisban lesz. ■ A cigányok, természetük­nél fogva vallásosak. A szertartások hivatalos nyelve a szintó Nem a diploma, hanem a szellemiség számít segítenek is Megalakult a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének faddi csoportja fadd Összefogni a keresztény szellemiségű, a helyi közélet­ben is tevékenykedő embereket. Ez az alapvető célja a Keresz­tény Értelmiségiek Szövetsége, (KÉSZ) nemrégiben megalakult faddi csoportjának. A szervezet létrejötte abból a szempontból biztosan nem számít meglepe­tésnek, hogy a társadalmi bázis Faddon adott volt. Elég többek között arra gondolni, hogy a nagyközségben az utóbbi évek­ben hagyománnyá vált a temp- a lom napi rendezvény, amelynek | nívós, tartalmas programjai 1 iránt jelentős igény mutatkozik § a településen. A KÉSZ faddi csoportjának ta- § valy novemberi megalakulásá­V'— ‘Vm/Uiui.... . ...............* . . ................ : jjfo.............«**........ ........ Ij t''“*m""'*'•**'»»*•**i Bedekovityné Pál Magdolna nál jelen volt a szervezet orszá­gos elnöke, dr. Osztie Zoltán és dr. Saramé Márta, az országos vezetőség egyik tagja. Mint azt Bedekovityné Pál Magdolna, a faddi csoport vezetője lapunknak elmondta, tizenhárom alapítója volt szervezetüknek, jelenleg hu­szonegyen vannak. Ő a helyi is­kola egyik igazgatóhelyettese, a tagok között van például állator­vos, ügyész, atomenergetikai szakember is. A titkári teendő­ket Himmelné dr. Ökrös Magdol­na látja el, a gazdasági ügyeket dr. Katona Tamás intézi. A faddi csoport egyik felada­tának tekinti a fentebb említett templom napjának szervezésé­ben való aktív részvételt. Segí­teni szeretnének a településen nagy számban élő szegény csa­ládoknak is. A húsvét előtti nagyböjti időszakban, illetve adventkor gyűjtéseket fognak szervezni, hogy szebbé tegyék a szerény körülmé­nyek között élők ün­nepét is. Ä csoport a saját le­hetőségeivel, például az általa szervezendő programok révén minél több em­berhez közelebb vinné a keresz­tény értékeket, szellemiséget. Emellett saját tagjainak lelki épít­kezéséhez is hozzá kíván járulni. A helyi egyházközségből az előző években többen részt vettek a le­ányfalui nyári lelkigyakorlaton. Idén a résztevevők szervezésé­ben a KÉSZ is szerepet vállalna. Hogy a közéletben való aktív rész­vétel esetleg politikai kérdéseket is érinthet-e, ilyesmiről eddig egy­általán nem esett szó. A KÉSZ ökumenikus szerve­zet, de Faddon jelen­leg csak katolikus tagjaik vannak. Ter­vezik a kapcsolatfel­vételt a helyi reformá­tusokkal is, emellett a környező városok KÉSZ-csoportjaival is. Kérdésünkre Bedekovityné Pál Magdolna azt is elmondta: az, hogy valaki KÉSZ-tag legyen, nem diplomához kötött, a lényeg az értelmiségi életforma, a szel­lemiség. ■ S. K. ■ A keresztény szellemiséget viszik el az emberekhez. ■i .fi Tán cházi mulatság lesz a közösségi házban szekszárd A hosszúra nyúlt farsangi időszakot zárja le egy régi hagyomá­nyokat felelevenítő táncházi mulatság, melyet március 8- án, húshagyó kedden 19 órától 24 óráig tartanak Szekszárdon a belvárosi plébánia közösségi házá­ban. Éjfélkor véget ér a mu­latság, s a hamvazószerda beálltával egy közös imával és papi áldással kezdetét ve­szi a nagyböjti időszak. A Csurgó Zenekar zenél, táncot tarnt Vass Oszkár. Minden érdeklődőt szeretet­tel várnak a szervezők: a Római Katolikus Egyház- község és a Házas Hétvége közössége, (gy) Lelkigyakorlatot tartanak Decsen decs Először lesz a decsi ka­tolikus egyházközségben há­romnapos nagyböjti lelki- gyakorlat, úgynevezett tridu- um, március 25-én, 26-án és 27-én (pénteken, szombaton, vasárnap). Az első két nap a szentmisék este 6 órakor kezdődnek, vasárnap pedig a szokásos időpontban, 9.45- kor. A lelkigyakorlatot Berhi- dai Piusz ferences szerzetes, áldozópap, a pasaréti feren­ces rendház házfőnöke tart­ja. (gy) Honlap II. János Pál boldoggá avatásáról Róma A Római Egyházmegye elindította U. János Pál pápa boldoggá avatásáról szóló hon­lapját. A weboldal, a karol- wojtyla.org hét nyelven tájé­koztatja az olvasókat a május elsején esedékes boldoggá avatás hátteréről, a vele kap­csolatos új információkról, (gy) II. János Pál pápa Továbbiak a TEOLhu hírportálon Egyházközségi bál lesz, melyre 150 résztvevőt várnak tamási A farsangi időszakban minden évben szerveznek egy­házközségi bált Tamásiban. Hege­dűs János plébános szerint na­gyon népszerű ez a rendezvény, nem csak a hívők körében. Most, a szombati mise után tartják a tél­űző mulatságot, a Vályi Péter kö­zépiskolában. Mintegy 150 részt­vevőre számítanak. Sokan ölte­nek maskarát. Ahogy minden év­ben, úgy most is jutalmazzák a legötletesebb jelmezeket. Kis kul­turális illetve szórakoztató műsor­ral készülnek a hittanos csoport, illetve a plébániai közösségek tag­jai. Ezt követően a szokásos ze­nés-táncos báli program zárja az estet A farsangi időszak jövő hét keddjén ér véget. ■ W. G. A képgalériát keresse a TEOLhu hírportálon

Next

/
Oldalképek
Tartalom