Tolnai Népújság, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-14 / 61. szám

2011. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ - TOLNAI NÉPÚJSÁG 15 GYERMEKVILÁG Mandulából és cukorból készül a kapós csemege Kevesen vannak, akik nem sze­retik a marcipánt, a mandula és cukor édes, aromás elegyét. Ta­lán azok is kevesen vannak, akik tudják, milyen sokféleképpen magyarázzák a csemege erede­tét. Az egyik történet szerint a marcipán ősét már az ókori Per­zsiában is ismerték, ám akkor még más recept alapján készí­tették: a hozzávalók között man­dula, méz, olívaolaj és pár csepp rózsaolaj is szerepelt Aztán a ke­resztes háborúk idején a marci­pán eljutott Európába is. Mivel azonban a cukor igen drága és ritka kincs volt, a főurak, kirá­lyi udvarok lakóinak kiváltsága volt a marcipán fogyasztása. A név eredetének másik ma­gyarázata egy legendához kap­csolódik. A nagy 14. századi pes­tisjárvány idején fontos volt, hogy olyan élelmiszereket gyárt­sanak, amelyek hosszú ideig el­állnak. Egy Márton nevű milánói pék gyúrt olajos magvakból, és a szülei akkor is szeretik, ha éppen nagyon dühösek rá Képünk illusztráció Fontos, hogy a gyermek tudja, Marcipán, a különleges csemege mézből pogácsákat, amelyek tö­kéletesen megfeleltek ennek az elvárásnak. A sütemény neve Márton kenyere, azaz panis martius, vagy marci-panis lett, németül Markusbrotnak hívták. Szintén olasz eredetet igyekszik alátámasztani a történet, misze­rint egy velencei cukrász kislá­nyának és a véletlennek köszön­hető az elegy. Az első marcipán golyókat pedig a Szent Márk té­ren, a szent ünnepén árusítot­ták, és Szent Márk kenyerének nevezték. Ezzel még nincs vége a sornak, létezik egy lübecki le­genda is. Eszerint a 15. század elején nagy éhínség pusztított a városban, amely éppen hadban állt. Ekkor futott be a kikötőbe egy mandulával megrakott gaz­dátlan görög vitorlás, amelynek rakományát egy cukrász vásá­rolta fel. A mandulát megőröl­te, cukorral, rózsavízzel és to­jássárgájával keverte össze, majd golyókat formázott belőle. Forrás: Wikipédia Büntetni, dicsérni is kell nevelés A gyerekeknek is szükségük van korlátokra, szabályokra Nem az a kérdés, hogy le- het-e büntetni, hanem az, hogyan lehet jól alkal­mazni a nevelési eszközt, hogy az hatékony legyen, és ne okozzon kárt. Hargitai Éva A büntetés éppen olyan alapve­tő és szükséges nevelési eszköz, mint a jutalmazás, a dicséret - mondta Király Gabriella klinikai gyermek szakpszichológus, a Paks Térségi Pedagógiai Szolgál­tató Központ igazgatója. A bün­tetésről sajnos elsőként a verés jut az emberek eszébe, mint an­nak a legdurvább formája. A gyermek számára azonban nem ez a legrosszabb, ami történhet, hanem a figyelem megvonása, inkább elviseli a pofont, mert tudja, hogy akkor legalább rá fi­gyelnek. A büntetésnek persze számos formája van, a rosszalló tekintettől kezdve a dorgáláson át a különféle szankciókig. A gyerekeknek szükségük van korlátokra, mert ezek nélkül nem válhatnak a szabályokat, egymást tiszteletben tartó felnőt­tekké. Az azonban nem mind­egy, hogyan büntetik a gyerme­ket. Fontos, hogy a megfelelő idő­ben, azaz közvetlenül a kiváltó cselekedet után történjen, hogy a gyermek tudja, mi az a viselke­dés, amit a szülő elutasít. Ugyan­ezen okból fontos az is, hogy meg is mondják neki, miért kap­ja. Korábban elterjedt volt a né­zet, mely szerint a gyereknek mindent meg kell magyarázni. Ezzel szemben ma egyre inkább elfogadottá válik az álláspont, mely szerint vannak dolgok, amelyeket nem szükségszerű megindokolni. Néha elég azt mondani: ezt ne csináld, mert én azt mondtam. Például nem érde­mes egy kétéves gyereknek rész­letesen megmagyarázni, hogy miért nem ajánlatos a konnek­torba dugnia az ujját, elég ha tud­ja, hogy azt nem szabad. Fontos azonban, hogy az sem elég, ha azt mondják, azért kap­ja a büntetést, mert rossz volt. Ebből ugyanis még nem tudja meg pontosan, hogy mit is takar az a rossz. A büntetés mértékét az el­követett tett súlya is meghatároz­za, de a gyermek személyiségé­hez is kell igazodnia. Például egy szorongó, félénk kicsit már egy rosszalló tekintettel is elég lehet megróni. Sokszor már az is elég egy gyermeknek, ha azt mond­A büntetésnek a kell igazodnia. A következetesség nagyon fontos a büntetésben A büntetés során fontos, hogy a szülő következetes legyen, azaz ha egyszer megbünteti a gyermeket egy helytelen cse­lekedetért, azt legközelebb is büntetéssel, és lehetőleg azo­nos mértékben sújtsa. Fontos, hogy ebben a kérdésben a szülők között is legyen kon­szenzus, azaz ha anya nem nézte jó szemmel, hogy a ta­pétára zsírkrétával tájképet készített az apró alkotó, ak­kor azzal apának is ajánlott egyetértenie, illetve legköze­lebb hasonló esetben ugyan­csak büntetést kiszabnia, jó lenne, ha ez az együttműkö­dés a nagyszülőkkel, az óvo­dával, iskolával is működne, bár ennek kivitelezése koránt­sem egyszerű. ják, ezt ne csinálja, mert anyu szomorú lesz. Persze az aprósá­gok rafináltak, megpróbálnak kibújni a büntetés alól, és igye­keznek a csínyt ak­kor elkövetni, ami­kor a szülő nem lát­ja, de tudniuk kell, hogy az később ki­derül, és nincs kibúvó, a tetteik­nek minden körülmények között következményei lesznek. Ami azonban nagyon fontos, hogy a büntetésnek nem szabad szeretetmegvonással járnia. A gyereknek ugyanis tudnia kell, hogy még akkor is szeretik, ami­kor éppen nagyon dühösek rá. A kicsik alapvetően is szenved­nek a szeparációs szorongástól, félnek a szülő szeretetének el­vesztésétől, amin csak ront egy pont erre építő megrovás. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a büntetés mellett rendel­kezésre áll a jutalmazás eszköze is, és fontos hogy a két nevelési mód alkalmazása egyensúlyban legyen egymással. Azaz nem elég, ha megbüntetik a gyerme­ket a helytelen viselkedésért, meg is kell jutalmazni, dicsérni, ha úgy cselekszik, ahogyan azt elvárják tőle. MESE Nini, kácsa! Juczi sétálni vitte a babáját a kertben.- Ni, baba - mondotta, - nyitva maradt az ajtó. A baba nem szólt semmit, Juczi mégis ráfogta, hogy a baba azt mondta:- A bizony, nyitva hagyták.- És most kedved volna ki­menni a vízhez, úgy-e? Ki­szöknél, ha merné? No, ne félj semmit, veled megyek, hogy bajod ne essék. Ezzel a jobb kezében lóbálva a babát, úgy, ahogy volt, egy szál ingben kiosont a vízhez.- Látod, baba, ez víz. Van benne sok hal, sok szép fe­hér kacsa. Úgy-e, ilyet még sohasem láttál? Aztán itt ni, híd is van. Ezen elmehetünk a víz fölé. Gyere hát, te gyáva baba, elviszlek a hídra. De csúnya, furcsa híd is ez! Se karfája nincs, mint más hídnak, és olyan keskeny. Aztán a mint a babával szép óvatosan rálép, hát látja, hogy ennek a hídnak vége sincs. Megszűnik, alighogy kezdődött, a víz kellő köze­pén. Aztán ott elül, alatta - csobog a víz, aztán kács kács... félelmetes hangok...- Kácsák - mondotta Juczi- ka. És négykézláb előre kú­szott, óvatosan, hogy a ká­csák észre ne vegyék. Ott van, ni, a végén. Előre ha­jol, nézi a lubiczkoló kacsá­kat. Nézi, nézi és nem is gon­dol a babára, a kinek a ked­véért kiosont a házból.- Kácsa - dünnyögte magá­ban, - nagy kácsa, fekete kácsa, fehér kácsa, ez a ma­ma, tarka kácsa, az... kicsoda is az? Hát a dada. Aztán apró kacsák, ezek a gyerekek. Ej­nye, be jól tudtok úszni! Én is tudok, de csak a fürdőkád­ban. Tudok sok más egyebet, amit ti nem tudtok. Tudtok ti magyarul? Tudtok ti innen lenézni a vízbe? Úgy-e, hogy félnétek? Jertek föl, ha tud­tok! Vagy nézzünk farkassze­met. Aki előbb elneveti ma­gát, az vesztett. így találtam Juczit, farkas­szemet nézve a kacsákkal. Juczi csak győzte komolyság­gal, a kacsák is. Az a szürke kacsa azonban, melyre ráfog­ta, hogy az a dada, egyszer csak megunta a dolgot s fej­jel a víz alá bukott.- Ohó - kiáltotta Juczi, - te elnevetted magad. Megállj, te rossz kacsa, holnap megesz­lek pecsenyének! Nagyapó meséskönyve Fejtörő Könyvajánló A cseregyerek DVD-ajánló Az álmodó Csak éjszaka táplálkozik, a nappalo­kat bezárkózva tölti a szobájá­ban, a fürdőszobát nem láto­gatja. Jasper cseregyerek: Lon- donból érkezett Bécsbe. De mi­ért viselkedik ilyen lehetetle­nül? Miért nem áll szóba a család tagjaival, amikor az len­ne a feladata, hogy javít­son a kiskamasz Ewald csapnivaló angol kiejté­sén? És mivel sikerül vé­gül is szóra bírni őt, miu­tán már-már az őrületbe kergeti vendéglátóit? Az a pár nyári hét örökre ' emlékezetes marad Jasper és a Mittermeier család számára. A nagysikerű könyv osztrák szerzője a gyerek­könyv írók Nobel-díjaként szá­mon tartott Andersen-díj egyik kitüntetettje. Christine Nöstlinger: A cseregyerek, Animus Kiadó Kft., 2011., 144. oldal. Forrás: www.libri.hu Azalmodo Ben Crane (Kurt Russell) a legjobb tréner a lovaspályán, ám karrierje leáldozóban van. Kénytelen elszegődni egy lótenyésztőhöz, akinek rengeteg a pénze, de még több az arroganciája. Ben karrierje akkor ér igazán vé­get, mikor díjnyertes gondo­zott lova, Sonya eltöri a lábát. Palmer, a tulajdonos egyből le akarja lövetni az állatot, ám Ben szembeszáll vele, már csak lánya miatt is, aki imádja a lovat. Összeszólalko- zásuk eredményeként mind­hárman az utcára kerülnek. Sorsuk kilátástalannak tűnik, ám ekkor Cale (Dakota Fanning), Ben lánya lehetet­len kéréssel fordul apjához: gyógyítsák meg Sonyát, hogy újra versenyezhessen. A film igaz történeten alapul. Az ál­modó, amerikai családi film, 2005. Rendező: John Gatins. Érdemes egy kicsit megdolgoz­tatnod az agytekervényeidet, hi­szen könyvet nyerhetsz a Tolnai Népújság fejtörőjével. Ehhez csak meg kell keresned a vá­laszt az alábbi kérdésünkre, majd beküldeni a Tolnai Népúj­ság címére. MILYEN ALAPANYAGOKBÓL KÉSZÍ­TETTÉK AZ ÓKORI PERZSIÁBAN A MARCIPÁN ŐSÉT? CÍM: Tolnai Népújság Szerkesz­tősége, 7100 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. A borítékra írjá­tok RÁ: Fejtörő. BEKÜLDÉSI HA­TÁRIDŐ: március 18. MÚLT HETI NYERTESÜNK: Szombathy Szilárd (Szek­szárd). Gratulálunk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom