Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-02-06 / 6. szám

2011. FEBRUÁR 6., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Megérkeztek a kassai kincsek kiállítás Az egyedülálló aranylelet a Magyar Nemzeti Múzeumban látható A mintegy háromezer érmét ebben a rézedényben találták meg. Az aranylánc a lelet legértékesebb darabja, több mint két méter hosszú. Megérkeztek a Magyar Nemzeti Múzeumba a kassai aranykincsek, a közel háromezer pénzér­me és a két méternél is hosszabb aranylánc már­cius 20-ig látható az in­tézmény páncéltermében Mézes Gergely Alighanem a történelmi Magyar- ország területéről előkerült leg­értékesebb kincsleletből nyílt tárlat a Magyar Nemzeti Múze­umban. Az 1935-ben előkerült 2920 darab érme, három emlék­érme és egy 214 centiméter hosszú aranylánc először látha- g tó Magyarországon. A tárlat ku- t rátora, Tóth Csaba numizmati- ^ kus lapunknak elmondta: a le- | let értékét körülbelül 8 millió euróra (2,1 milliárd forint) be­csülik, de jelentős a régészed ér­téke is. Az érmék nagyobb része magyar, erdélyi vagy németal­földi verésű, de akadnak közöt­tük cseh, sziléziai, lengyel, né­met, dán, svéd, itáliai, osztrák, spanyol veretek is. A kurátor szerint a lelet megmutatja, mi­lyen érmék voltak forgalomban a 17. században hazánkban. Bár pontosan nem lehet tudni, kié volt a kincs, a kutatók ma már három személyre szűkítet­ték a lehetséges egykori tulajdo­nosok körét. „A kincs a Szepesi Kamara egykori épületének fel­újítása során került elő, ami a Felvidék császári pénzügyi igaz­gatási központja volt. Ide nem mehetett be akárki, ezért szinte biztosra vehető, hogy az egyik alkalmazott rejtette el az érme­ket” - mondta Tóth Csaba. Mint fogalmazott: tovább szűkíti a le­hetséges személyek körét, hogy a legfiatalabb érméből viszony­lag pontosan kideríthető, mikor került rejtekhelyére a kincs. „Az utolsó pénzérme 1679-ből való. Ekkor már kitört a Thököly ve­zette felkelés, és a kuruc csapa­tok 1682-ben elfoglalták Kassát. A császári seregek csak három év múlva vették be újra a várost” - magyarázta a kutató, majd hozzátette: a korabeli fizetéseket alapul véve ennyi pénzt csak a kamara elnöke vagy a közvetlen beosztottjai tehettek félre. „A stá­tuszszimbólumnak számító aranyláncból következtetünk ar­ra, hogy magánvagyonról van szó. Tudható, hogy a kamara el­nöke és két embere elmenekült a felkelés elől, és nem sokkal ké­sőbb meg is haltak, tehát köztük kell keresni az egykori tulajdo­nost” - tette hozzá. A kincs ko­rabeli értékét mutatja, hogy az összesen 3,5 ezer aranydukátot tesz ki, amiért egy napszámos­nak körülbelül 160 évet kellett volna dolgoznia. „Ismerjük a fi­zetéseket, a kamara elnöke évi A tárlat az időrendet követi 2400 dukátot keresett, közveüen beosztottjai körülbelül 800-at” - fogalmazott Tóth Csaba. A numizmatikus szerint ma már nehéz elképzelni a korabe­li pénzforgalmat. „Aranyérmét egy átiagember nemigen látott, ezzel csak a társadalom felső ré­tege, illetve kereskedők fizettek. Ennek ellenére a kiálh'táson lát­ható érmék zöme mindennapi forgalomban volt. Akkoriban nem számított, hogy hol és mi­kor készült az érme, hiszen az aranypénzek névértéke és a va­lós értéke ugyanannyi volt” - magyarázta Tóth Csaba. Mint fo­galmazott: a lánc mellett a lelet legértékesebb darabja I. Ferdi- nánd 1541-es emlékérméje, amelyből korábban csak ezüst- veretet ismertek. A kincs megtalálása után Prá­gába került, ahol elrejtették a há­ború és műkincsgyűjtő náci ve­zér, Herman Göring elől. A hábo­rú után Kassán páncéltermet építettek a lelet bemutatására, és 1970 óta egészen mostanáig nem is mozdították onnan. „Mi­után elkezdődött a Kelet-szlová­kiai Múzeum rekonstrukciója, a kincset előbb Prágában, majd Pozsonyban mutatták be. Ez­után keresték fel a Nemzeti Mú­zeumot” - mondta Tóth Csaba. A műtárgyak szigorú biztonsági előkészületek mellett érkeztek Budapestre, a határig szlovák, onnantól a magyar rendőrség kí­sérte. A tárlat a múzeum páncél­termében kapott helyet, ahol ko­rábban a koronázási jelvények voltak láthatók. legfontosabb hazai kincsleletek: a Szikáncstól Nagyszentmiklósig, Mohácstól a Seuso-kincs rejtélyéig ÚJFEHÉRTÓI ARANYKINCS: 2002- ben bukkantak rá egy kert ren­dezésekor. A lelet összesen 261 aranypénzből áll, forgalmi ér­téke a szakértői vélemény sze­rint 100 millió forint körüli. Legkorábbi darabja Zsigmond király korából való, a legké­sőbbi pedig 1684-ben, I. Lipót uralkodásának idejében ké­szülhetett. NAGYSZENTMIKLÓSI KINCS: 1799-ben találták a ma Romá­nia területén lévő Nagyszent- miklós mellett. A kincs 23 aranyedényből áll, összsúlyuk majdnem 10 kg. Eredetük vi­ták táigya. Valószínűleg az avar fejedelmi kincstár része lehetett. Jelenleg a Kunst­historisches Museumban, Bécsben őrzik. szikáncsi lelet: 1963-ban Hódmezővásárhely mellett bukkant rá egy asszony puly­kaőrzés közben. Az 1439 pénz­érméből álló kincs értéke 2,5 milliárd forint. A kutatók való­színűsítik, hogy a hun fejedel­mi udvarba küldött pénz egy részét rejtették el a 400-as évek közepén. A seuso-kincs: Magyarország egyik legtöbbet emlegetett ró­mai eredetű dísztárgyegyütte­se, amelyet az első század ele­jén rejthetett el a mai Polgárdi szőlőhegyén egy Seuso nevű római polgár. A legenda sze­rint a kincset a helybéli Sümegh József találta meg 1975-76 környékén. A fiatal­embert 1980-ban felakasztva találták - a hatóságok öngyil­kosságot állapítottak meg. A kincsnek nyoma veszett, és csak 1989-ben került elő belőle 14 darab az angol Lord Northamptonnál, aki felvásá­rolta az illegálisan piacra do­bott műkincseket. A magyar állam 1993-1994-ben négy pert indított Lord Northhamp­ton ellen a tulajdonjoga bizo­nyítására, de a perek a lord ja­vára dőltek el. MOHÁCSI EZÜSTLELET: 1969-71 között találtak rá egy ház ala­pozási munkálatai során. A le­let feldolgozása ma is zajlik, úgy tudni, hogy kb. 44 ezer da­rab ezüstérmét találtak (kb. 20 kg súlyban). Mivel a legfiata­labb érme 1526-os, a kutatók a mohácsi csatához kötik. ■EB33X91 Matinésorozat indul a Szépművészetiben bíró Kriszta színésznő, Buj- tor Balázs hegedű- és Feke­te-Kovács Kornél trombita­művész közreműködésével új, családi programsorozatot indítanak az Aegon Művé­szeti Díj szervezői a Szép- művészeti Múzeumban, ahol első alkalommal febru­ár 19-én, szombaton 10 órá­tól várják az érdeklődőket. Stephen King könyvét viszik színre STEPHEN KING TORTÚRA CÍmŰ thrilleréből készít színházi előadást Iványi Árpád ren­dező és Réti Barnabás szí­nész a budapesti Karinthy Színházban. A kultusz­könyvből készült előadás bemutatóját február 11-én este hét órakor tartják. Woody Allen filmje nyitja a cannes-i fesztivált WOODY ALLEN Új filmje, a francia first ladyt, Carla Bruni-Sarkozyt is felvonulta­tó Midnight in Paris (Éjfél Párizsban) lesz a május 11. és 22. között megrendezen­dő Cannes-i Filmfesztivál nyitófilmje. A fesztivál zsűrielnöke Robert De Niro lesz. Carlos Santana újra Budapesten ISMÉT BUDAPESTEN ad kon- certet Carlos Santana, a rockzene élő klasszikusa: a mexikói-amerikai gitáros július 5-én a Papp László Budapest Sportarénában játszik világ körüli turnéja keretében. A nyári lesz all. hazai fellépése. Carlos Santana újrázik nálunk Duplázásra készül a Hobo Blues Band koncert A telt ház miatt kétszer búcsúzik el a zenekar a rajongóitól Indul a kortárs drámák debreceni fesztiválja Harminchárom évvel megalaku­lása után elbúcsúzik a közönség­től a Hobo Blues Band - a zene-, kar február 12-én áll utoljára színpadra, de a hatalmas érdek­lődésre való tekintettel egy nap­pal korábban, február 11-én is fellép a Papp László Budapest Sportarénában. Mint ismeretes, a zenekar 2008 szeptemberében ünnepel­te harmincadik születésnapját, akkor számos egykori taggal játszották el a kedvenc számai­kat a Sportarénában. Most a ki­lencvenes években létezett fel­állásban búcsúkoncerteznek: Hobo énekel, Tátrai Tibor gitá­rozik, Póka Egon basszusgitá­rozik, Solti János dobol. Az este folyamán Deák Bili Gyula (ének) és Hobo jelenlegi zenésztársa, Madarász Gábor gitáros is a színpadra áll. A zenekar tagjai a lehetőséget kihasználva bőví­tik a repertoárt, a műsor csak nagyjából egyezik a két estén. Közölték: akadnak olyan da­lok, amelyek csak pénteken vagy szombaton hangzanak majd el. Az elmúlt több mint három év­tized során a Hobo Blues Band több mint háromezer koncertet adott, huszonhat albuma jelent meg és közel harminc kiváló ze­nész fordult meg soraiban. A bú­csú alkalmából elkészült egy vá- I logatáslemez is, Halj meg és I nagy leszel! címmel. ■ Földes László Hobo két repertoárral készül a búcsúra A színdarabok mellett műhely- beszélgetésekkel, bábelőadások­kal és felolvasószínházi progra­mokkal is várja a közönséget a február 9-én induló V. DESZKA - Kortárs Magyar Drámák Fesz­tiválja a debrecejai Csokonai Színház szervezésében. Az öt helyszínen zajló fesztivál a ko­rábbi évekkel ellentétben idén csak ötnapos lesz, a kínálat azonban ugyanolyan bőséges maradt - szögezte le Vidnyán- szky Attila, a teátrum igazgató­ja, aki kiemelte az idei DESZKA két díszvendégét, Szörényi Lász­lót és Spiró Györgyöt. A rendezvényen erdélyi és dél­vidéki alkotók művei is láthatók lesznek. A fővárost a Kováts­műhely, a Katona József Szín­ház, a Bárka Színház, a Táp Va­rieté és Performance Színház, a Budapesti Kamaraszínház, Pin­tér Béla és Társulata, a Pesti Ma­gyar Színház, a Kolibri Színház, a Pillanat Színház és a Baltazár Színház társulata képviseli, de érkezik az egri, a kaposvári, a nyíregyházi, a temesvári és a szabadkai színház is. Az előadások között ott lesz­nek mások mellett Grecsó Krisz­tián, Háy János, Vinnai András, Egressy Zoltán, Tolnai Ottó és Tasnádi István művei, míg a fel­olvasószínház programkínálatá­ban Borbély Szilárd és Zalán Ti­bor egy-egy darabja is meghall­gatható. ■ 4 * ♦ Á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom