Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-02-06 / 6. szám
2011 FEBRUÁR 6., VASÁRNAP 7 INTERJÚ katasztrófák Hazánkban előfordulnak erősebb földmozgások, de nem a rengések okozzák a legtöbb kárt. Az emberi felelőtlenség kerül sokba az országnak. „NEM TISZTELJÜK A TERMÉSZETET Juhász Árpád geológus szerint az oroszlányi és az ahhoz hasonló földrengés normális jelenség hazánkban. Ennél nagyobb katasztrófáktól nem kell tartanunk. A természettel szembeni tiszteletlenségünk azonban megbosszulhatja magát. Árvay N. Tivadar- Negyed század óta a múlt szombati volt az első nagy földmozgás Magyarországon. A 4,7-es erősségével hova helyezhető az oroszlányi rengés a hazai események sorában?- Ez a rengés magyar viszonyok között az erősebbek közé tartozott. Hála istennek nálunk ritkán fordulnak elő földmozgások, az utolsó károkat is okozó földrengés az 1985-ös berhidai volt.- A berhidai mennyivel volt pusztítóbb az oroszlányinál?- Berhidán sem voltak tetemes károk. Falak repedtek meg, kémények dőltek le. Annak 5,1 -5,2- es volt az erőssége a Richter-skálán, amelynek értékei egyébként nem lineárisan emelkednek. Az egyes fokozatok között sokszoros szorzószámok vannak, nagy közelítéssel azt lehet mondani, hogy harmincszoros a különbség. Ha-a gyakorlatban akarjuk összehasonlítani a rengéseket, akkor erre jó példa a mostani magyar és a tavaly Haitit megrázó földmozgás. Utóbbinál a „csak” 7,2-es értéke ellehére ezerszer nagyobb energia szabadult el.- Mi okozza a magyarországi rengéseket?- Afrika nyomul észak felé, és peremrészei belefúródnak Európa testébe. Ezek az ékszerű darabok különböző időpontokban feszültek neki Európának, Magyar- ország esetében a behatolás 15 millió éve történt, tehát a mostani rengésekhez közvetlenül nincs köze. A mozgás azonban nem állt le. A Gibraltári-szorosnál évente egy-két centiméteres sebességgel közeledik egymáshoz a két kőzetlemez, Törökországnál 3-4 centiméter az éves elmozdulás, a legnagyobb mozgások pedig Irán térségét jellemzik, ahol a földrengések is erősebbek.- Mitől függ a pusztítás mértéke?- A talajviszonyok és különösen az épületek minősége befolyásolja a rombolás nagyságát. Haitin a papundekliházak kártyavárként omlottak össze, míg a magyarországi rengéseket repedésekkel megúsztok. A károk többsége panelházakon keletkezett, illetve a várgesztesi templom boltozata repedt meg. Ugyanakkor Mexikóvárosban volt olyan rengés, amelynek az ereje nem volt kiemelkedően magas, a talajviszonyok miatt mégis romba dőltek a házak. Mexikó fővárosa ugyanis egy évezredekig mocsárral borított területre épült. A legpusztítóbb földmozgások a Csendes-óceán térségében, a Tűzgyű- rű mentén pattannak ki. A valaha mért legerősebb földmozgást például 1960-ban Chilében mérték: 9,6-es erejű rengés rázta meg SZÜLETETT: 1935. június 1. geológus, a Magyar Tudományos Akadémia Ismeretterjesztő Bizottságának tagja, a Magyar Földtani Társaság tiszteletbeli tagja. A hazai természettudományos ismeretterjesztés meghatározó alakja, a rádiós, televíziós műsorok készítője. szakértőként közreműködött több népszerű sorozat elkészítésében: Másfélmillió lépés Magyarországon (1979), ...és még egymillió lépés (1986), Kerekek és lépések... (1990-91) 1997-iG a Magyar Televízió Természettudományos Szerkesztőségének munkatársa. 1997-ben a tv2 gyermek- és ifjúsági műsorainak főszerkesztője. 1999-től a csatorna tanácsadója. Juhász Árpád abban bízik, hogy a károknak haszna is lesz: a szabályok szigorodnak, és a tervezőkben kialakul egy jó értelemben vett félelem az dél-amerikai országot. A Richter-skálának egyébként nincs maximuma, ezért nem kizárt, hogy lesz ennél nagyobb földmozgás.- A hazai rengésekben van rendszeresség?- A berhidai előtt 1956-ban Soroksáron, 1925-ben Egerben, 1911-ben Kecskeméten volt nagyobb rengés. Mondhatnánk, hogy 20-30 évenként ismétlődnek a földmozgások, de a múltból nem lehet a jövőre következtetni. Egy biztos: a magyar földmozgások a világ más pontjain tapasztalhatókhoz képest szerények.- Hogyan hat az épületekre a rengés?- Többféle lökéshullám létezik, ezek különböző módon terhelik az épületeket. A longitudinális hullám hosszanti irányban, a transzverzális keresztirányban halad. A hosszanti hullám alulról „megüti”, a transzverzális pedig keresztirányban „megrázza” a házakat. A két hullámtípus egyszerre hat, ezért úgy kell megépíteni az épületeket, hogy a szerkezetük mindkét erőnek ellenálljon. Azokat az épületeket, amelyek egy esetleges földmozgás után a mentés részei - kórházak, tűzoltóságok - úgy kell megépíteni, hogy a nálunk eddig mért legkomolyabb rengésnél erősebb lökéseket is kibírják. Ez vonatkozik a veszélyes ipari létesítményekre, például az atomerőművekre, vagy a vegyi üzemekre, amelyeknél a másodlagos károk nagyobb pusztítást okozhatnak, mint a rengés.- Miért mondhatjuk, hogy Magyarországon 6-osnál erősebb rengés nem várható?- A tapasztalat ezt mutatja. A dokumentált rengések ennél sosem voltak erősebbek. Igaz, van nyoma komolyabb földmozgásnak is. A Szombathelyen feltárt római kori mozaikokon egyértelműen látszanak egy nagyobb erejű rengés deformáló hatásai.- A Somogybabodon vagy a Kulcs és Dunaújváros környékén tapasztalt rejtélyes földcsuszamlások, árokképződések hátterében is a földrengések állnak?- Nem. Ez a talaj összetételétől függ. Löszös, agyagos területeken fordulnak elő ezek a jelenségek, ahol a sok eső hatására a föld instabillá válik. Ha a Duna - partot vesszük, akkor többek között Százhalombatta, Kulcs, Dunaújváros, Dunaföldvár, Duna- szekcső érintett, ahol a jégkorszak idején keletkezett a 40-60 méter vastagságú löszfalakra építkezett az ember. A lösz üreges szerkezete erős, gyárakat lehet építeni rá, ahogyan azt Dunaújvárosban megtették. Csakhogy ha átázik, szétfolyik, mint a sár. A folyamat évszázezredek óta tart a Duna partján. A folyó alámossa a löszfal peremét, hatalmas, több millió tonnás darabokat szakít le róla, amit emberi technikával megállítani nem lehet. Addig kell stabilizálni a falakat, amíg meg nem csúsznak. A parthoz legközelebb eső területeken 50-100 méteres sávban tökéletesen biztosítani kell a víz elvezetését csatornákkal, vízelvezetéssel, vízátereszek építésével. De nem utcákban, hanem településekben gondolkodva. A problémát az előre nem látás, esetenként a felelőtlenség, neta- lántán a korrupció okozta. Olyan helyekre építkeztek, ahol tudhatták, hogy évtizedek múlva megindul a talaj.- Dunaújváros bajban van?- A kritikus helyeken már megtörténtek a legfontosabb munkák. Lépcsőzetes teraszokat alakítottak ki, megfelelő betonalapozással és teljes vízelvezetéssel. Egyébként érdemes megnézni, hogy hogyan építkeztek ezeken a területeken, amikor még csak apró falvacskák voltak. Az emberek nagyon megnézték, hogy hol álljon a házuk, vagy a templom: minden városmag magaslatokra épült. De ugyanez figyelhető meg Kelet-Magyarorszá- gon, ahol tavaly árvizek pusztítottak. Régen senki nem volt olyan őrült, hogy az ártérben építkezzen. Az aszályosabb évtizedek miatt azonban eltűnt az emberekből a félelem, pofátlanabbak lettünk, nem tiszteljük a természet törvényeit. Az új szemlélet az, hogy a gátak megvédenék, ezért mindent beépítettek. Az extrém károk bekövetkezése sokszor a víz- és az építésügyi hatóságok számlájára írható. Teljesen abszurd, hogy egy bevásárlóközpontot vagy egy autópályát úgy építsenek meg, hogy az terelőgátként funkcionáljon.- A belvíz is egyre több problémát okoz. A természet visszaveszi, ami az övé?- Mária Terézia korában pontos katonai térképek készültek Magyarországról. Az Alföldet nézve ezeken több a kék folt, mint a zöld vagy a barna. Mint a finnországi tavak vidéke, úgy nézett ki a vidék. A korabeli települések magja ott magaslatokon állt A ma jellemző építkezési gátlástalanság eredménye az, hogy most ott is házak állnak, ahol korábban évszázadokig a víz volt az úr. A klímaváltozás szeszélyes időjárási helyzeteket produkál. A fizika törvényei szerint a felmelegedés következménye az, hogy egy adott területen hirtelen túl sok eső esik. Ebből a jelenségből egyre több lesz.- A 2005-ös mátrakeresztesi áradás is a klímaváltozás számlájára írható?- Nem új keletű problémáról van szó, noha a természetes szivacsként működő erdők irtása már nem gátolja az eső és olvadékvíz gyors lefolyását. De a vízgyűjtő területeken, amióta a világ világ, vannak extrém jelenségek. A Pilis bármelyik patakvölgyében találkozhatunk ménkű nagy kőtömbökkel, amelyekről el sem tudnánk képzelni, hogy az ott csordogáló erecske hozta oda. Ezek a sziklák bizonyítják, hogy időnként hatalmas ár zúdul végig a völgyeken. A látványos szurdokokat sem csordogáló erecskék alakították ki, hanem az évezredek során egyszeregyszer előfor-' dúló felhőszakadások után formálódott át a táj. Mátrakeresz- tesnél egy ilyen esetnek lehettünk tanúi. Hasonlóak mind gyakrabban fordulhatnak elő, ahogy az árhullámok szintje is emelkedik, a vízgyűjtő területeken történt erdőirtások és a felgyorsuló olvadás miatt.- A Balaton kiöntése is sok fejtörést okoz.- Pedig néhány éve az alacsony vízszint volt a gond. Sőt az 1860- as években volt időszak, amikor Balatonfürednél alig volt víz. Akkor építették ki a Tagore-sétányt. A Velencei-tó többször kiszáradt az 1800-as években. A helyiek azt tervezgették, hogyan lehetne hasznosítani a területet De a víz mindig visszatért. A tavak történetére egyébként jellemzőek a szélsőségek. A Balaton valaha olyan nagy volt, hogy a tapolcai medencét is víz borította, a környező hegyek - a Csobánc, a Gulács, a Badacsony - szigetként csúcsosodtak ki belőle. Egy üyen helyzet persze ma már nem fordulhat elő, de a geológia nem emberöltőkben gondolkodik. Az évezredek során olyan természeti változások voltak tájban és klímában az ember beavatkozása nélkül is, hogy a jövőre nézve szinte majdnem minden megtörténhet. Az ember egyébként mindig abban reménykedik, hogy a károk haszna az lesz, hogy az illetékesek jobban odafigyelnek ezekre a dolgokra, szigorodik az építési engedélyek kiadása, és lesz végre egy jó értelemben vett félelem a tervezőkben. I « 4
