Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-05 / 30. szám

4 KÖRKÉP TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. FEBRUÁR 5., SZOMBAT A falvak megtartanák a településőrséget, ám a kormány január óta nem ad hozzá támogatást. A községekben most megol­dáson törik a fejüket. Rácz Tibor Nagyon sajnálatos. így összegez­hető az általunk megkérdezett polgármesterek véleménye ar­ról, hogy nem kapnak már támo­gatást a településőrség fenntar­tásához. Ezzel együtt sem fog mindenhol megszűnni ez a fel­adatkör. Kocsolán például úgy hidalják át a problémát, hogy egy hat órá­ban dolgozó közfoglalkoztatott folytatja a településőri feladatok ellátását. Már ameddig a közfog­lalkoztatásban részt vehet. Trick Jánosné polgármester elmondta, falujukban szinte mindennapos, hogy rendőrt kell hívni, annyira rossz a közbiztonság. A koráb­ban nyolc órában foglalkoztatott településőrök jelenléte viszont valós visszatartó erő volt. Keve­sebb volt a rongálás is. A polgár- mestert ezért felháborította, hogy egy tollvonással megvon­ták a támogatást, noha ezzel pár­huzamosan nem erősítették meg mondjuk a rendőrséget. Aláhúz­ta azt is, hogy ha a közmunkáso­kat szinte már csak négy órában lehet foglalkoztatni, alig 30 ezer forintért, akkor nem lenne cso­da, hogy ha a bűncselekmények száma tovább emelkedne a falu­ban. Ezért ragaszkodnak két te­lepülésőrük munkájához. Nap­pal ők vigyáztak a kocsolaiak ér­tékeire, éjjel pedig a polgárőrök. Kistormáson más a helyzet. Ott is szükség lenne a település­őrre, de egyszerűen nincs arra lehetőség, hogy megtartsák. - December 31-ével szűnt meg az állami támogatás, mi egy hónap­pal tovább, január utolsó napjá­ig alkalmaztuk a miénket. Pró­báltuk megoldani a közfoglal­koztatáson belül, de nem sike­rült, mivel csak egy embert tu­dunk nyolc órában foglalkoztat­ni. Pontosabban úgy döntöttünk, hogy inkább hat órában dolgo­zik a közétkeztetésben, és taka­rítja intézményeinket, hogy ki­csit tovább, tíz és fél hónapig ad­hassunk neki megélhetést - mondta a polgármester, Csapó László. Végül hozzátette: a tele­pülésőr nagyon megbízható em­ber volt, sajnálják, hogy nem dol­gozhat tovább. Ő, Borza György volt egyébként az, aki megtalált egy fiút a kölesdi határban, aki iskola helyett „túrázni” indult. Bár még az eső is esett. V GY0RSSZAVA2AS ■ Ön szerint szükség lenne a településőrökre? Szavazzon honlapunkon ^ / vasárnap 16 óráig: TEOLhu ^ A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. A faddiak az utóbbi években elégedetlenek voltak a helyi köz- biztonsággal.. Éppen ezért saj­nálja Fülöp János polgármester is a településőrség megszűnését. Mint azt kérdésünkre elmond­ta, a tavasz folyamán valaho­gyan újraszervezik, bár még nem tudja, hogyan. Minden bi­zonnyal a közmunkaprogram védernyője alatt. - Addig a pol­gárőröknek megerősített szolgá­latban kell dolgozniuk. Kell a visszatartó erő, mert amíg volt településőrség, kevesebb volt a rongálás. Simontornyán az elsők között alakult meg a megyében a tele­pülésőrség. Csőszné Kacz Edit polgármester kifejezetten sajnál­ja, hogy így alakult a helyzet. Hozzátette, örömmel látná, ha a kormány a rendőrség megerősí­tésére fordítaná azt a pénzt, amit eddig a településőrség finanszí­rozásába fektetett. Nem tudni, mit hoz a holnap KÉT ÉVE hirdette meg az akkori kormány a közbiztonság erősí­tését szolgáló intézkedések ré­szeként a település-és városőr­ségek felállítását célzó progra­mot Az önkormányzatok pá­lyázat révén kérhettek támoga­tást a településőrök foglalkozta­tásához. Megbízatásuk viszont az év végén lejárt, s egyelőre nem tudni, idén is folytatódhat-e a program. A szaktárcánál egy­előre nem írtak ki új pályáza­tot Harangozó Tamás, ország gyűlési képviselő a napokban tartott sajtótájékoztatóján hívta fel a figyelmet arra, hogy a Bajnai-kormány által elindított program leállításával a kabinet 2-2,5 milliárd forintot spórolt meg, ugyanakkor több mint kétezer embertől vette el a lehe­tőséget, hogy tegyen lakóhelye közbiztonságáért. Ökoiskola címet szerezne a Hunyadi-iskola Kellene a vigyázó szempár településőr Nem támogatja az állam, de a falvak megtartanák hőgyész Ökoiskola címre pályá­zik a Hegyhát Általános Iskola hőgyészi Hunyadi János Tagis­kolája. Az intézményben régóta nagy hangsúlyt fektetnek a kör­nyezettudatos nevelésre, így a program legtöbb eleme már nem jelent újdonságot. Illésné Mosonyi Magdolna programfe­lelős pedagógus elmondta, a gye­rekekkel papírt gyűjtenek, elem­gyűjtő akciót szerveztek, erdei iskolában jártak, látogatást tet­tek a helyi szennyvíztelepre, ahol megtudhatták, hogyan te­szik ártalmatlanná a folyékony hulladékot. A program része­ként folyamatban van a madár­barát iskolaudvar kialakítása. Az ifjak madárkalácsot készítet­tek, gondoskodnak a madarak etetéséről, és odúkat is szeretné­nek kihelyezni. ■ H. É. Gondoskodnak a madarakról között alakult meg a településőrség. Felvételünk akkor készült. A polgármester sajnálja, hogy vége a programnak Simontornyán az elsők Csökkentek a nagyközség adóbevételei fadd Jelentősen csökkentek ta­valy a faddi önkormányzat adó­bevételei, a kiemelkedőnek szá­mító 2009. évihez képest - derül ki a polgármesteri hivatal beszá­molójából. A beszedett épít­ményadó tavaly 13,6 millió fo­rint volt, az előző évi 13,7 milli­óval szemben. Kommunális adó­ból 13,7 millió folyt be, 2009-ben 15,1 millió. Az iparűzésiadó-be- vétel 30,3 millió forint volt, egy évvel korábban 65,5 millió. Gép­járműadóból 18,8 millió folyt be, 2009-ben 15,4 millió. Idegenfor- galmiadó-bevétele 2010-ben ösz- szesen 25,7 millió forint volt a nagyközségnek, szemben az elő­ző évi 30,9 millióval. ■ S. K. Végrehajtás: Tolnában is milliárdok dél-dunántül Összesen 264 milliárd forint adóbevételt köny­velhetett el a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a régióban ta­valy. Ez az összeg 3,3 százalék­kal kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. A befizetések 31 száza­léka a költségvetési szervekhez, 69 százaléka pedig az üzleti szfé­ra adózóihoz köthető. Utóbbiak 45 százaléka a Baranya, 30 szá­zaléka a Somogy és 25 százalé­ka a Tolna megyeiektől szárma­zott - tájékoztatta a lapunkat Barlai Krisztina, a NAV regioná­lis sajtóreferense. Az általános forgalmi adóból (áfa) 87 milliárd forint folyt be. Ebből 48 milliárdot visszaigé­nyeltek. A nettó bevétel tehát 39 milliárd forint volt. Ez 8 száza­lékkal meghaladta az egy évvel korábbit. ■ Régió: személyi jövede­lemadóból 143 milliárd forint jött be. A személyi jövedelemadó­egyenlege 8 százalékkal, óó mil­liárd forintról 60 milliárd forint­ra csökkent a régióban. A befolyt adók 54 százalékát a társadalombiztosítási járulékok és az egészségügyi hozzájárulás tette ki. Ezek együttes összege tavaly 143 milliárd forint volt. Az evabefizetések megközelítet­ték a 13 milliárd forintot, mely 1 milliárd forinttal, azaz 9 százalék­kal több a 2009. évinél. A növeke­dést az okozta, hogy az adókulcs 2010. január 1-jétől a korábbi 25 százalékról 30 százalékra nőtt. Az illetékbevételekből a régió­ban tavaly 4 milliárd forint folyt be, ez 30 százalékkal kevesebb az előző évinél. A régióban az adózók száma 2009-hez képest mindhárom adózói csoportban (gazdálkodó szervezetek, adó­számos magánszemélyek, egyé­ni vállalkozók) csekély mérték­ben növekedett. Ez a legnagyobb mértékben az egyéni vállalko­zóknál volt tapasztalható. A végrehajtásból származó be­vétel a régióban 18,1 milliárd fo­rintvolt, melynek 44 százalékát Baranya, 34 százalékát Somogy és 22 százalékát Tolna tette ki. Tavaly 12 500 fizetési könnyíté­si kérelmet nyújtottak be az érin­tettek, ez a szám a 2009. évihez képest 20 százalékkal kevesebb volt. Ugyanakkor a válság annyi­ban éreztette hatását, hogy már kisebb összegekre is kértek fize­tési könnyítést. ■ Mauthner I. Majdnem négyszázmilliót költöttek mentesítésre vízbázis Még az idén kiderül, honnan kaphat gazdaságosan ivóvizet a megyeszékhely Uj elnöke van a közéleti egyesületnek szekszárd Tényfeltáró vizsgála­tot végzett, már nem először, a Közép-dunántúli Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság (KDKVI) a diklór-etilénnel szennyezett szekszárdi lőtéri vízbázison - hozta nyilvánosság­ra Tóth Sándor, a hatóság igazga­tóhelyettese. A védekezési rend­szer újragondolás előtt áll, a ki­értékelés eredményeiből lehet következtetni arra, hogy a véde­kezés a több mint tíz év alatt mi­lyen eredménnyel járt. Mint is­meretes, az úgynevezett lőtéri vízbázis védő területén 1993- ban fedezték fel a diklór-etilént. A kutakat ezt követően a szeny- nyezett területtől távolabb, a Sió­partra telepítették. A jelenleg használt kutak és szennyezés közötti kútsor szí­vóhatása gátolja azt, hogy a víz­bázist elérje a szennyeződés. Eddig több mint ötmillió köb­méter vizet termeltek ki a kár­mentesítő rendszer tíz kútjából. A vizet porlasztókon át levegőz­tetéssel és ülepítéssel tisztítják, majd a közcsatornába és a Csendes-árokba vezetik. Az el­távolított szennyező anyag becs­lések szerint közel több mint 2500 kilogramm, de a kármen­tesítés hatékonysága egyre csökken. A szakemberek azt keresik, miként lehetne olcsóbban, ha­sonló vagy jobb eredménnyel vé­gezni a munkát. Állami forrás­Artim Andrásné igazgató ból eddig 371 millió forintot köl­töttek a mentesítésre. Tavaly 35 millió forint volt er­re a célra, az idei összeg még nem ismert. Előfordult, hogy a védekezés költségeit s Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft.-nek kellett megelőlegezni - mondta Artim Andrásné igazgató. Mint már ki­derült, a szennyeződés nagy te­rületen helyezkedik el, és véde­kezni akkor is kell, ha megye- székhely vízellátását már új víz­bázisról biztosítják. Akkor azon­ban nem kell üzemelnie az ösz- szes kútnak, csak egyes góco­kat kell mentesíteni. A szennye­ződés közelít a vízbázishoz, 5-8 év alatt mindenképpen eléri. A szekszárdi önkormányzatnak az uniós környezeti és energeti­kai pályázat első fordulójában már megítéltek 164,4 millió fo­rintot a program előkészítésére. Az egyik lehetséges helyszín a bogyiszlói új, vagy a már meglé­vő mohácsi vízbázis bővítése. Az előbbi beruházás becsült költsége hat, az utóbbié 4-4,5 milliárd forint. Mind a két meg­oldásra készül hatástanulmány, s készülnek gazdaságossági és a működési költségre vonatkozó számítások. Az anyag beadásá­nak határideje a hónap vége. Még idén döntés születhet, a ki­vitelezéshez pedig 2-2,5 év szükséges - mondta Artim Andrásné. ■ 1.1. kőlesd Új elnököt választott a Kölesdi Közéleti Egyesület idei közgyűlésén. Vargáné Kisfalvi Erzsébet hatéves elnöki tevé­kenysége után adta át a tisztsé­get. A civil szervezet új vezetőjé­vé dr. Baranyai Esztert választot­ták. A titkári teendőket Csíkné Bányai Mária látja el a követke­ző három évben. Vezetőségi tag­gá választották Gazdag Istvánt, Greifensteinné Zsebe Anitát és Varga Sándort. A felügye­lőbizottság elnöke Kalmár Zsu­zsanna, tagjai Czeller Lászlóné és Falkai Gyuláné lettek. A szer­vezet 1999-ben alakult, jelenleg tizenhat csoportja működik, a népdalkörtől a népfőiskolán át a főzősuliig. ■ S. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom