Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-02-20 / 8. szám
2011. FEBRUAR 20., VASARNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ „Az írók menthetik meg a filmet” mozi Kardos Sándor Franz Kafka-adaptációja fődíjat nyert Los Angelesben Kardos Sándor a magyar film nagy kísérletezője A legjobb kísérleti rövidfilm Kardos Sándor a magyar filmművészet egyik legkí- sérletezőbb alakja. Legutóbbi munkája, az Átváltozás, amelyet a Műegyetem kutatói által kifejlesztett speciális kamerával rögzített, Hollywood Reel Independent Film Festival legjobb rövidfilm díját kapta decemberben. Mézes Gergely- Hogy férnek össze egy pályafutásban az olyan filmek, mint A hídember, A legényanya, és mondjuk a lóversenyeken használt célfotókame- rával rögzített Résfilm?- Az eredeti végzettségem népművelő-magyar tanár, így mondhatom, a fülemnél fogva végighúztak a magyar és világ- irodalmon. Szerencsés voltam, tanított például a nagy latinfordító, Muraközy Gyula, a Madách Gimnáziumban pedig Kiss Péter Miklós lett a tanárom, aki egykor a nagy német filmstúdió, az UFA művészeti igazgatója volt. Mondjuk épp akkor, amikor Fritz Lang a Metropolisszal csődbe vitte. Bocsánat, hogy ilyen nagy kerülővel válaszolok, de ha ennyit olvas az ember, mint én, akkor az hatással lesz a világképére, és furcsa dolgokon kezd el töprengem. Szerintem mindent meg kell tanulni, ami a szakmához tartozik, például ezért dolgoztam tévévetélkedőkben is.- Tehát irodalmi érdeklődése miatt választotta Franz Kafka Átváltozását filmje alapjául?- A Takács Barnabás és kollégái eredetileg terápiás céllal fejlesztették ki a technikát, például pánikbetegségek gyógyítására. Aztán eszükbe jutott, hogy ki lehetne próbálni ennek a kreatív alkalmazását is, és megkeresték az Inforg Stúdiót, ahol a legtöbb ilyen bolondéria készül. Elmentem én is megnézni, és rögtön az Átváltozás ugrott be. Talán azért, mert a kamera hasonlít egy rovar szeméhez. Persze nem egy az egyben, de az is hasonlóan működik...- Ha már itt tartunk, hogyan?- Tulajdonképpen hat objektív és hat CCD (a fényt elektronikus jellé alakító eszköz - a szerk.) alkotja a kamerát, amely így a teret 360 fokban tudja leképezni. A hat különálló képet pedig egy számítógépes rendszer összefüggő gömbbé alakítja. A filmet Gregor Samsa szemszögéből látja a néző, így Kafka rendelkezése is teljesült, hogy Gregor Samsát nem szabad mutatni a filmes adaptációkban. De még egy csápot sem.- Amikor a Résfilmet készítette, azt mondta, hogy azért választja a célfotókamerát, mert zavarja a hagyományos filmkép konkrétsága.- Hadd pontosítsák, nekem nincs bajom a hagyományos eljárással. Nem azt mondom, hogy úgy kell csinálni, ahogy én, csak felvetem: így is lehet. Hogy azok, akik szintén ezt a műfajt csinálják, elgondolkozzanak, hol vannak a határok, és azokat hogyan lehet tovább feszegetni. Engem gyerekkorom óta ez érdekelt, kíváncsi voltam az érzékelés határaira. Az irodalommal és a képzőművészettel szemben a film hátulütője az, hogy megpróbálja beindítani a fantáziát, majd egy mozdulattal levágja a fejét.- Mire gondol?- Vegyük azt, hogy Erzsébet királynőről nézünk filmet. Rögtön előjönnek az addigi ismeretek, Shakespeare, Essex grófja, hogy parókát hordott. De amint elkezdődik a film, azzal szembesülünk, hogy az nem olyan, mint a képzeletünkben. A film visszafogja a fantáziát, ezt hívom én a konkrétság problémájának. Az 3 írók viszont a legnagyobb opera- * tőrök, érdemes megnézni ilyen | szempontból Flaubert műveit. J Az irodalmi képalkotás sokkal £ előrébb jár, mint a filmes. Nem véletlenül mondta Lengyel Menyhért, hogy a filmet csak az írók menthetik meg.- Sosem fordult meg a fejében, hogy az operatőri munka, majd a rendezés mellett írnia is kellene?- Tudja, azért lettem operatőr, mert azt gondoltam, ez olyan egyszerű dolog, hogy akár én is képes lehetek rá. Persze biztos az is közrejátszott, hogy az apám vándorfényképész volt, én pedig gyakran segítettem neki. Vittem a hatalmas statívot, és nekem az átváltozás forgatása 2007 végén kezdődött egy „gömbkamera ” segítségével, amelyet egy távvezérelt minirobotra szereltek. A moziváltozat 2009-ben készült el, majd nyáron a BME Virtuális Valóság Tudásközpontja megcsinálta annak 360 fokos, interaktív DVD-verzióját. Ez utóbbi segítségével a nézők úgy érzik, mintha valójában a történet helyszínén tartózkodnának, és követhetik az egyes szereplőket vagy rájuk „kattintva" további információt is megtudhatnak róluk. A 2010-es változat elsősorban amerikai kiadásra készült, számos más technikai és tartalmi újítást is magában foglal. A hollywoodi fesztivál zsűrije ezt a változatot díjazta decemberben. Névjegy 1944-ben született Budapesten. Az ELTE-n, magyar-népművelés szakon tanult, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti F& iskola operatőr szakát. 29 játékfilm, több száz kisjátékfilm, dokumentumfilm és TV-műsor készítője. Saját rendezései: Telitalálat (2003), Résfilm (2005), A sírásó (2010), Átváltozás (2009). Fontosabb díjai: Balázs Béla-díj (1986), Érdemes művész (1990), Kiváló művész (1999), Kossuth-díj (2010). kellett például eltalálni a kutyákat vele, ha azok meg akartak minket támadni. Aztán ha az ember sok filmet megcsinál, sok rendezővel dolgozott már együtt, akkor idővel felmerül, hogy bizonyos dolgokat másként csinálna. Ezért kezdtem el rendezni. De írni soha nem fogok.- Mikor lehet majd itthon látni az Átváltozást? — Most úgy néz ki, soha. Voltak vetítések, például a Paksi Képtárban, de jelenleg nincs pénz újabb vetítésre vagy a DVD kiadására. Valahogy idehaza az én dolgaimat nem nagyon csípik. Amikor rendes játékfilmet csináltam, a Telitalálatot, szörnyű kritikákat kaptam, noha Portugáliában fesztivált nyertem vele. Tehát annyira érdemtelen mégsem lehetett. Vagy itt a Vespa, amit Groó Diána rendezett. A világ fesztiváljait végigkaszálta, ám amikor a filmet meghívták Karlovy Varyba, Magyarország képtelen volt még egy kópiát készíteni, hiába tartotta maga a fesztiváligazgató is díjesélyesnek.- Gyerekei örökölték kísérletező kedvét?- Négy gyerekem van, és épp most jön az ötödik unokám - tehát nagy törzs főnöke lettem, de soha nem szabtam meg senkinek, hogy merre menjen. Inkább megpróbálok mindent átadni. Mondok egy példát. Mostanában nagyon bele vagyok zúgva A sevillai borbélyba. Amikor viszem a gyereket haza az oviból, megkér, hogy tegyem be „a szép zenét”. Legutóbb, amikor hazaértünk, nem akart kiszállni, végig akarta hallgatni. így tettünk. Közzétették a jelölteket a Fonogram-díjra ÁKOS, DEMJÉN FERENC és Keresztes Ildikó tavalyi al- 'buma is jelölt az év hazai klasszikus pop-rock albuma kategóriában a Fonogram-díjra. A díjátadó gála március 2-án lesz. Az év külföldi klasszikus poprock albuma kategóriában Eric Clapton, Jimi Hendrix, Joe Cocker, Sade és Slash került az esélyesek közé. Dupla áron kelt el Andy Warhol önarcképe a becsült ár kétszereséért, 10,8 millió fontért (3,4 milliárd forintért) kelt el Andy Warhol önarcképe egy londoni aukción. A piros-fehér kép - amelyen a művész töprengve szájához emeli a kezét - 1967-ben készült. Rába Roland kapja a Fehér György-díjat Rába roland színész-rende- zőnek ítélték idén a 2002- ben elhunyt rendező emlékére alapított Fehér György-díjat. A elismerést 2011-ben hetedszer adták ki, az eddigi díjazottak között van Kenyeres Bálint rendező, Pintér Béla írórendező, Szász János rendező és Herbai Máté operatőr. Mégis bemutatják Kocsis Ágnes filmjét március 17-én mutatják be Kocsis Ágnes Pál Adrienn című filmjét. A tavalyi cannes-i fesztiválon r n FIPRESCI-díjat nyert film premierjét eredetileg január 13-ra tűzték ki, de a támogatási rendszer bizonytalanságai miatt a bemutatót el kellett halasztani. Kocsis Ágnes rendező A kritikusok Tarr Béla filmjét díjazták berlinale A két és fél órás A torinói ló az Arany Medvére is esélyes A diktatúráról forgatott Elek Judit rendező A torinói ló című Tarr Béla-fil- met tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége, a FIPRESCI zsűrije a hivatalos díjátadó előestéjén, péntek este Berlinben. Az öt kontinens filmkritikusait tömörítő szövetséget kilenctagú zsűri képviselte a Berlinalén. A díjat Fred Kelemen, a film operatőre vette át. Tarr Béla, aki időközben hazatért Berlinből, az MTI-nek úgy fogalmazott: „a FIPRESCI díja jóleső érzés, mert arról szól, hogy az ember a munkáját jól végezte”. A torinói ló című filmet már 23 ország forgalmazója vásárolta meg, a többi között Tarr Béla filmje megosztotta az újságírókat. Dél-Korea, az Egyesült Királyság, Franciaország, Japán, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Oroszország és Portugália. A filmes szakírók a versenyprogram 16 filmjéből két alkotást tartottak esélyesnek a fesztivál fődíjára, az Arany Medvére: Tarr Béla filmjét és Aszgar Farhadi iráni rendező Nader and Simin: A Separation című moziját Kedvező fogadtatásban részesült a Margin Call című amerikai Wall Street- dráma is. A díjakról, amelyeket szombat este, lapzártánk után adtak át Berlinben, az Isabella Rossellini vezette zsűri döntött. ■ Tarr Béla bejelentette: hosszabb időre abbahagyja a filmezést Február 17-én került a mozikba Elek Judit új filmje, a Visszatérés - Retrace. A magyar-román koprodukcióban, svéd közreműködés mellett készült film 1,73 millió euróba, azaz körülbelül 467 millió forintba került. Elek Judit elmondta: a 98 perces film forgatókönyvét Mészöly Miklós Szárnyas lovak című novellája és Marguerite Duras Nyár este fél 11-kor című kisregényének szabad felhasználásával írta. A film főszereplője Katherine, aki kisgyerekként Erdélyben túlélte a holokausztot, majd Svédországban telepedett le. „Férje neurológus, és ráveszi, hogy apjának halála után látogassanak vissza szülőföldjére, hátha így megszabadul az életben maradása miatti, gyötrő önvádjaitól, ha visszatérnek gyerekkori emlékei” - fogalmazott Elek Judit, hozzátéve, hogy a film jelenideje 1980, így nemcsak „elveszettnek hitt gyermekkorának boldog és félelmetes emlékei elevenednek meg, de szembesülnie kell Ceausescu diktatúrájának valóságával is”. Ezzel párhuzamosan gyerekkori szerelmének tragédiába torkolló története is megjelenik. A Katherine-t egy kanadaimagyar színésznő, Kathleen Gáti játssza. A további szerepekben többek közt Sarah Clark, Demeter András, Lukáts Andor és Tamási Zoltán tűnik fel. ■ j