Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-02-20 / 8. szám

2011. FEBRUAR 20., VASARNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ „Az írók menthetik meg a filmet” mozi Kardos Sándor Franz Kafka-adaptációja fődíjat nyert Los Angelesben Kardos Sándor a magyar film nagy kísérletezője A legjobb kísérleti rövidfilm Kardos Sándor a magyar filmművészet egyik legkí- sérletezőbb alakja. Leg­utóbbi munkája, az Átvál­tozás, amelyet a Műegye­tem kutatói által kifej­lesztett speciális kamerá­val rögzített, Hollywood Reel Independent Film Festival legjobb rövidfilm díját kapta decemberben. Mézes Gergely- Hogy férnek össze egy pá­lyafutásban az olyan filmek, mint A hídember, A legény­anya, és mondjuk a lóverse­nyeken használt célfotókame- rával rögzített Résfilm?- Az eredeti végzettségem népművelő-magyar tanár, így mondhatom, a fülemnél fogva végighúztak a magyar és világ- irodalmon. Szerencsés voltam, tanított például a nagy latinfor­dító, Muraközy Gyula, a Madách Gimnáziumban pedig Kiss Péter Miklós lett a tanárom, aki egy­kor a nagy német filmstúdió, az UFA művészeti igazgatója volt. Mondjuk épp akkor, amikor Fritz Lang a Metropolisszal csőd­be vitte. Bocsánat, hogy ilyen nagy kerülővel válaszolok, de ha ennyit olvas az ember, mint én, akkor az hatással lesz a világké­pére, és furcsa dolgokon kezd el töprengem. Szerintem mindent meg kell tanulni, ami a szakmá­hoz tartozik, például ezért dol­goztam tévévetélkedőkben is.- Tehát irodalmi érdeklődése miatt választotta Franz Kafka Átváltozását filmje alapjául?- A Takács Barnabás és kollé­gái eredetileg terápiás céllal fej­lesztették ki a technikát, példá­ul pánikbetegségek gyógyításá­ra. Aztán eszükbe jutott, hogy ki lehetne próbálni ennek a kreatív alkalmazását is, és megkeresték az Inforg Stúdiót, ahol a legtöbb ilyen bolondéria készül. Elmen­tem én is megnézni, és rögtön az Átváltozás ugrott be. Talán azért, mert a kamera hasonlít egy rovar szeméhez. Persze nem egy az egyben, de az is hasonló­an működik...- Ha már itt tartunk, hogyan?- Tulajdonképpen hat objek­tív és hat CCD (a fényt elektroni­kus jellé alakító eszköz - a szerk.) alkotja a kamerát, amely így a teret 360 fokban tudja leké­pezni. A hat különálló képet pe­dig egy számítógépes rendszer összefüggő gömbbé alakítja. A filmet Gregor Samsa szemszö­géből látja a néző, így Kafka ren­delkezése is teljesült, hogy Gregor Samsát nem szabad mu­tatni a filmes adaptációkban. De még egy csápot sem.- Amikor a Résfilmet készítet­te, azt mondta, hogy azért vá­lasztja a célfotókamerát, mert zavarja a hagyományos film­kép konkrétsága.- Hadd pontosítsák, nekem nincs bajom a hagyományos el­járással. Nem azt mondom, hogy úgy kell csinálni, ahogy én, csak felvetem: így is lehet. Hogy azok, akik szintén ezt a műfajt csinál­ják, elgondolkozzanak, hol van­nak a határok, és azokat hogyan lehet tovább feszegetni. Engem gyerekkorom óta ez érdekelt, kí­váncsi voltam az érzékelés hatá­raira. Az irodalommal és a kép­zőművészettel szemben a film hátulütője az, hogy megpróbálja beindítani a fantáziát, majd egy mozdulattal levágja a fejét.- Mire gondol?- Vegyük azt, hogy Erzsébet királynőről nézünk filmet. Rög­tön előjönnek az addigi ismere­tek, Shakespeare, Essex grófja, hogy parókát hordott. De amint elkezdődik a film, azzal szembe­sülünk, hogy az nem olyan, mint a képzeletünkben. A film vissza­fogja a fantáziát, ezt hívom én a konkrétság problémájának. Az 3 írók viszont a legnagyobb opera- * tőrök, érdemes megnézni ilyen | szempontból Flaubert műveit. J Az irodalmi képalkotás sokkal £ előrébb jár, mint a filmes. Nem véletlenül mondta Lengyel Menyhért, hogy a filmet csak az írók menthetik meg.- Sosem fordult meg a fejé­ben, hogy az operatőri mun­ka, majd a rendezés mellett ír­nia is kellene?- Tudja, azért lettem operatőr, mert azt gondoltam, ez olyan egyszerű dolog, hogy akár én is képes lehetek rá. Persze biztos az is közrejátszott, hogy az apám vándorfényképész volt, én pedig gyakran segítettem neki. Vittem a hatalmas statívot, és nekem az átváltozás forgatása 2007 végén kezdődött egy „gömbkamera ” segítségével, amelyet egy távvezérelt mini­robotra szereltek. A mozi­változat 2009-ben készült el, majd nyáron a BME Virtuális Valóság Tudásközpontja meg­csinálta annak 360 fokos, in­teraktív DVD-verzióját. Ez utóbbi segítségével a nézők úgy érzik, mintha valójában a történet helyszínén tartóz­kodnának, és követhetik az egyes szereplőket vagy rájuk „kattintva" további informáci­ót is megtudhatnak róluk. A 2010-es változat elsősorban amerikai kiadásra készült, számos más technikai és tar­talmi újítást is magában fog­lal. A hollywoodi fesztivál zsűrije ezt a változatot díjazta decemberben. Névjegy 1944-ben született Budapesten. Az ELTE-n, magyar-népművelés szakon tanult, majd elvégezte a Színház- és Filmművészeti F& iskola operatőr szakát. 29 já­tékfilm, több száz kisjátékfilm, dokumentumfilm és TV-műsor készítője. Saját rendezései: Teli­találat (2003), Résfilm (2005), A sírásó (2010), Átváltozás (2009). Fontosabb díjai: Balázs Béla-díj (1986), Érdemes mű­vész (1990), Kiváló művész (1999), Kossuth-díj (2010). kellett például eltalálni a kutyá­kat vele, ha azok meg akartak minket támadni. Aztán ha az ember sok filmet megcsinál, sok rendezővel dolgozott már együtt, akkor idővel felmerül, hogy bizo­nyos dolgokat másként csinálna. Ezért kezdtem el rendezni. De ír­ni soha nem fogok.- Mikor lehet majd itthon lát­ni az Átváltozást? — Most úgy néz ki, soha. Vol­tak vetítések, például a Paksi Képtárban, de jelenleg nincs pénz újabb vetítésre vagy a DVD kiadására. Valahogy idehaza az én dolgaimat nem nagyon csí­pik. Amikor rendes játékfilmet csináltam, a Telitalálatot, ször­nyű kritikákat kaptam, noha Portugáliában fesztivált nyertem vele. Tehát annyira érdemtelen mégsem lehetett. Vagy itt a Vespa, amit Groó Diána rende­zett. A világ fesztiváljait végig­kaszálta, ám amikor a filmet meghívták Karlovy Varyba, Ma­gyarország képtelen volt még egy kópiát készíteni, hiába tar­totta maga a fesztiváligazgató is díjesélyesnek.- Gyerekei örökölték kísérle­tező kedvét?- Négy gyerekem van, és épp most jön az ötödik unokám - te­hát nagy törzs főnöke lettem, de soha nem szabtam meg senki­nek, hogy merre menjen. Inkább megpróbálok mindent átadni. Mondok egy példát. Mostanában nagyon bele vagyok zúgva A se­villai borbélyba. Amikor viszem a gyereket haza az oviból, meg­kér, hogy tegyem be „a szép ze­nét”. Legutóbb, amikor hazaér­tünk, nem akart kiszállni, vé­gig akarta hallgatni. így tettünk. Közzétették a jelölteket a Fonogram-díjra ÁKOS, DEMJÉN FERENC és Keresztes Ildikó tavalyi al- 'buma is jelölt az év hazai klasszikus pop-rock albu­ma kategóriában a Fono­gram-díjra. A díjátadó gála március 2-án lesz. Az év külföldi klasszikus pop­rock albuma kategóriában Eric Clapton, Jimi Hendrix, Joe Cocker, Sade és Slash került az esélyesek közé. Dupla áron kelt el Andy Warhol önarcképe a becsült ár kétszereséért, 10,8 millió fontért (3,4 mil­liárd forintért) kelt el Andy Warhol önarcképe egy lon­doni aukción. A piros-fehér kép - amelyen a művész töprengve szájához emeli a kezét - 1967-ben készült. Rába Roland kapja a Fehér György-díjat Rába roland színész-rende- zőnek ítélték idén a 2002- ben elhunyt rendező emlé­kére alapított Fehér György-díjat. A elismerést 2011-ben hetedszer adták ki, az eddigi díjazottak között van Kenyeres Bálint rendező, Pintér Béla író­rendező, Szász János rende­ző és Herbai Máté operatőr. Mégis bemutatják Kocsis Ágnes filmjét március 17-én mutatják be Kocsis Ágnes Pál Adrienn című filmjét. A tavalyi cannes-i fesztiválon r n FIPRESCI-díjat nyert film premierjét eredetileg janu­ár 13-ra tűzték ki, de a tá­mogatási rendszer bizony­talanságai miatt a bemuta­tót el kellett halasztani. Kocsis Ágnes rendező A kritikusok Tarr Béla filmjét díjazták berlinale A két és fél órás A torinói ló az Arany Medvére is esélyes A diktatúráról forgatott Elek Judit rendező A torinói ló című Tarr Béla-fil- met tüntette ki a filmkritikusok nemzetközi szövetsége, a FIPRESCI zsűrije a hivatalos díj­átadó előestéjén, péntek este Berlinben. Az öt kontinens filmkriti­kusait tömörítő szö­vetséget kilenctagú zsűri képviselte a Berlinalén. A díjat Fred Kele­men, a film operatőre vette át. Tarr Béla, aki időközben haza­tért Berlinből, az MTI-nek úgy fogalmazott: „a FIPRESCI díja jóleső érzés, mert arról szól, hogy az ember a munkáját jól végezte”. A torinói ló című fil­met már 23 ország forgalmazó­ja vásárolta meg, a többi között Tarr Béla filmje megosztotta az újságírókat. Dél-Korea, az Egyesült Király­ság, Franciaország, Japán, Hol­landia, Lengyelország, Németor­szág, Olaszország, Oroszország és Portugália. A filmes szakírók a versenyprogram 16 filmjéből két alko­tást tartottak esé­lyesnek a fesztivál fődíjára, az Arany Medvére: Tarr Béla filmjét és Aszgar Farhadi irá­ni rendező Nader and Simin: A Separation című moziját Kedvező fogadtatásban részesült a Margin Call című amerikai Wall Street- dráma is. A díjakról, amelyeket szombat este, lapzártánk után ad­tak át Berlinben, az Isabella Rossellini vezette zsűri döntött. ■ Tarr Béla bejelentette: hosszabb időre abbahagyja a filmezést Február 17-én került a mozikba Elek Judit új filmje, a Visszatérés - Retrace. A magyar-román koprodukcióban, svéd közremű­ködés mellett készült film 1,73 millió euróba, azaz körülbelül 467 millió forintba került. Elek Judit elmondta: a 98 perces film forgatókönyvét Mészöly Miklós Szárnyas lovak című novellája és Marguerite Duras Nyár este fél 11-kor című kisregényének szabad felhasználásával írta. A film főszereplője Katherine, aki kisgyerekként Erdélyben túlélte a holokausztot, majd Svédországban telepedett le. „Férje neurológus, és ráveszi, hogy apjának halála után láto­gassanak vissza szülőföldjére, hátha így megszabadul az életben maradása miatti, gyötrő önvádjaitól, ha visszatérnek gye­rekkori emlékei” - fogalmazott Elek Judit, hozzátéve, hogy a film jelenideje 1980, így nem­csak „elveszettnek hitt gyermek­korának boldog és félelmetes emlékei elevenednek meg, de szembesülnie kell Ceausescu diktatúrájának valóságával is”. Ezzel párhuzamosan gyerekkori szerelmének tragédiába torkol­ló története is megjelenik. A Katherine-t egy kanadai­magyar színésznő, Kathleen Gáti játssza. A további szerepek­ben többek közt Sarah Clark, Demeter András, Lukáts Andor és Tamási Zoltán tűnik fel. ■ j

Next

/
Oldalképek
Tartalom