Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-02-20 / 8. szám
2011. FEBRUÁR 20., VASÁRNAP 7 INTERJÚ pallér Judit Az országos tiszti főorvos szerint az egészségügy felkészült az influenzajárványra. A kórházak helyzete nehéz, de ha nem vágyakat kergetünk, javulhat az ellátás minősége. „SZEMMEL TARTJUK A VÍRUST A korábbinál lassabban, de terjed az influenza Magyarországon. A szövődmények miatt egyre többen szorulnak kórházi kezelésre, és kerülnek intenzív osztályra. A védőoltást még mindig érdemes kérni. Árvay N. Tivadar- Újabb áldozatai vannak az influenzának. Romlik a járványhelyzet?- A megbetegedések üteme lassult, de az influenza terjed. A negyedik héten 42, az ötödiken 57, a múlt héten 58 ezer ember kereste fel orvosát influenzaszerű panaszokkal. Az orvoshoz fordulás növekedési üteme tehát csökkent.- Ezek szerint vége a járványnak?- Nem. Abba a szakaszba értünk, amikor még csak a megbetegedések számának emelkedési üteme csökken. A klinikai és a virológiái adatok értékelése alapján állítható, hogy az ország valamennyi területére kiterjedő, változatlanul magas intenzitású influenzajárvány van. A kórházba utaltak száma is emelkedett, a hatodik héten 393 beteget kellett felvenni. Intenzív ellátásra 71-en szorultak, 49 volt a gépi lélegeztetést igénylő beteg.- Hol regisztrálták a legtöbb megbetegedést? ,- Győr-Moson-Sopron, Pest és Fejér megyéből jelentették a legtöbb beteget.- Melyik korosztály a leginkább érintett?- A betegek 32,5 százaléka gyermek, 40 százaléka 15-34 éves fiatal felnőtt, 22,4 százaléka középkorú, és 5,1 százalék volt a 60 éven felülik aránya. A kétévesnél fiatalabbak aránya is viszonylag magas.- Az influenzával összefüggő halálesetek száma szerdáig 18-ra emelkedett. Melyik vírus okozta a megbetegedésüket?-15 betegnél az influenza A(H1N1 )2009 vírust, 3 betegnél a B vírus kóroki szerepét igazolták a vizsgálatok. Egyikük sem kapott védőoltást. A halálesetek arra hívják fel a figyelmet, hogy a betegségnek súlyos lefolyása lehet, ha más szövődmények is jelen vannak. Ezért kell a tünetek jelentkezésekor azonnal orvoshoz fordulni.- Az áldozatok melyik korosztályból kerültek ki?- Egy öt éven aluli gyermek halt meg, a 35-59 éves korosztályban tíz áldozata volt a betegségnek, a 60 éven felüliek korcsoportjába 7 beteg tartozott. Az elhunytak közül 14 felnőtt egy vagy több krónikus betegsége miatt az influenza szempontjából fokozottan veszélyeztetett volt, 3 esetben a vizsgálatok még nem zárultak le.- A járvány derekán is érdemes védőoltást kérni?- Igen. A védettség kialakulására két hétre van szükség, de aki ez idő alatt megússza a fertőzést, később nem kapja el a betegséget.- Melyik védőoltást ajánlják?- Én a trivalens vakcinákat ajánlom. Én is ilyennel oltattam be magam, mert ez három vírusvariáns ellen nyújt védelmet. De a jelenlegi helyzetben, amikor sajnálatos módon nem kapható a támogatott háromkomponen- sű oltóanyag, akkor az A(H 1 NI )- vírus elleni vakcinát adatnám be, mert a tavalyi pandémiás vírus okozza a legtöbb megbetegedést. Ez az oltóanyag ráadásul térítésmentesen hozzáférhető a háziorvosoknál.- Miért nem volt a tavalyihoz hasonló oltási kampány az idei járvány előtt?- Volt, legfeljebb ön nem vette észre. Igaz, a 2009/2010-es szezonhoz képest csendesebb volt a kampány, mert azt gondoltuk, hogy normál influenzajárvány előtt állunk. Ez így is van, a specialitása csupán az, hogy a tavalyi pandémiás vírus fertőz, a tavalyinál nagyobb intenzitással. Figyeljük a vírus viselkedését, hogy hol, hogyan terjed, kik között okozza a legtöbb fertőzést. Az egyik kérdés az volt, hogy a várandós nőknél okoz-e több megbetegedést, de szerencsére jelenleg terhes betegről nincs tudomásunk. *?j^V ™ ft .,£ !- Idén miért nincsenek oltópontok?- A védőoltások tekintetében a legfőbb szövetségesei a betegnek és az ÁNTSZ-nek is a háziorvosok. A várt és az ezt igazoló járványhelyzet nem teszi szükségessé oltópontok felállítását, hiszen a háziorvosok felkészül- f tek a többletfeladatra. Tavaly az 3 oltópontokon jóval kevesebben S kérték a vakcinát, mint a házior- j vosoknál. Nincs arányban az I ideiglenes állomások felállítási költsége az eredményességükkel. A háziorvosi hálózat további előnye, hogy az ott dolgozók ismerik a pácienseiket, tudják, hogy kinek milyen az aktuális egészségi állapota, van-e krónikus betegsége.- Várható második megbetegedési hullám?- Ezt még nem tudjuk.- A kórházak felkészültek a járvány további kezelésére?- Igen, antivirális szerekkel is rendelkeznek, tudják kezelni a betegséget. Mégis meg kell jegyeznem, hogy ha valaki kórházba kerül az influenza miatt, akkor már túl van azon a fázison, amikor jó eséllyel kezelhető ezekkel a készítményekkel. Az oltás felajánlásának felelőssége a veszélyeztetetteknél ezért elsősorban a háziorvost terheli, akinek mérlegelnie kell, hogy a fertőzés milyen szövődményeket okozhat a betegénél. Persze a pácienseknek sem szabad halogatniuk az orvoshoz fordulást. Az egészségtudatos magatartás ott kezdődik, hogy betegen nem ülünk az irodában, nem megyünk közösségbe, nem borítjuk a vírustömegünket másokra, hanem a gyógyuláshoz szükséges néhány napot otthon töltjük, orvosi ellenőrzés mellett.- A kórházak felkészültségét a minimumfeltétel-rendszer is erősíti. Az új, a korábbinál szigorúbb szabályok bevezetése azonban csúszik, mert ellehetetlenülne egyes intézmények működése. Hol tart az ügy?- Noha az új minimumfeltétel-rendszer nem lépett hatályba, a régi érvényben van, ennek kell megfelelniük az intézményeknek. Más kérdés, hogy az Névjegy született 1949. február 12-én, Kútfejen. 1973-ban szerez diplomát a Pécsi Orvostudományi Egyetemen. 1992-BEN teszi le tisztiorvosi vizsgáját. 1991-től Győr-Moson-Sopron helyettes tiszti főorvosa, a megyei intézet irányítását 2002-ben vette át. 2007-től a nyugat-dunántúli regionális intézet tiszti főorvosa. 2010-TŐL országos tiszti főorvos. egészségügy átalakítása kapcsán érdemes lesz áttekinteni az új minimumfeltétel-rendszert, és az átalakítással párhuzamosan bevezetni azt.- Mit várhatnak a betegek az új rendszertől?- A cél az, hogy az egészség- ügyi ellátásra szoruló betegek egyenlő eséllyel kapják meg a számukra legmegfelelőbb ellátást. A gyógyulást mindenhol felkészült egészségügyi személyzet, ugyanolyan eszközök és ugyanolyan protokoll biztosítsa. A gyógyító háttér folyamatos fenntartásával fel lehet készülniük az intézményeknek arra, hogy mindig ezt a színvonalat biztosítsák. Tudjuk, hogy ez több problémát is felvet, nincs benne például a finanszírozásban az amortizáció, amiről régóta beszélünk, de eddig nem született megoldás. Gyakori hiba, hogy túllövünk a célon, és a lehetőségek helyett az optimumot határozzuk meg, jóllehet az optimum Magyarországon soha nem az elérhető, sokkal inkább a vágyott szint.. Abból kell kiindulni, ami a lehetőség, s azt maradéktalanul megkövetelni, törekedve arra, hogy a lehetőségek mindig javuljanak.- Ez azt jelenti, hogy a minimumfeltételeket kórházakra „szabják"? Hogyan teljesül akkor az elvárás, amely szerint mindenhol ugyanazt a szolgáltatást kapja a beteg?- A minimumfeltételeket törvény szabályozza, a rendszert hozzá kell szabni az ellátáshoz, és az ellátott betegek számához. Ebben az értelemben lehetünk rugalmasak. Azt mondani azonban, hogy egy osztály csak 15 ágyas lehet, szerintem nem elég rugalmas. Egy kisebb kórháznál például jól működik a mátrix típusú ellátás, ahol a harmincágyas osztályba bele lehet képzelni öt ágy belgyógyászatot, öt ágy gasztroenterológiát stb. - az igények szerint. De hogy ehhez a gyógyító tevékenységhez milyen eszközök kellenek, az nem lehet kérdés - hogy legyen például 12 csatornás EKG berendezés -, ahogyan az azt kezelni képes személyzetnek is ott kell lennie.- Sok intézménynél vannak hiányosságok?- Amikor egy működési engedélyt kiadunk, megköveteljük, hogy a szükséges feltételek meglegyenek. A körülmények azonban óráról órára is megváltozhatnak: elromlik a gép, javítják, nincs cserelehetőség vagy más típussal pótolták. Ezért az után- követést is biztosítani kell, mert ha ez elmarad, rövid idő múlva azzal szembesülhetünk, hogy már nem az az orvos dolgozik ott, már jóval kevesebb a nővér és már az az eszköz is elromlott, amit csereként beállítottak. Ezért azt kell mondanom, hogy vannak intézmények, ahol nincs meg a minimumfeltételek mindegyike.- Mennyi pénz kellene a helyzet megoldására?- Erre nem tudok válaszolni.- De nyilván milliárdos tételről van szó.- Biztosan. Éppen ezért a speciális, drága, műszer-, eszköz- és szakemberigényes ellátásokat koncentrálni kell. Egyes intézményekben az ország különböző pontjain ugyanazt a típusú ellátást, elérést és hozzáférést kell biztosítani a betegek számára. A betegutak szervezésével biztosítható, hogy a beteg ott és azt az ellátást kapja meg, ahol és amire az állapota szerint szüksége van. És ami a lényeg: az orvosnak nem kell keresgélnie, hogy hova küldheti szükség esetén tovább a betegét, hanem ezt a betegirányítási rendszer biztosítani tudja.- Csakhogy a sorban állás miatt a betegek inkább választják a kiskapukat, nem?- Mert szűk a keresztmetszet. A szakemberek egy része több intézményben is dolgozik, őket és persz^ a forrásokat is a specializálódó intézményekbe kell koncentrálni. A beteg is jobban járna, ha nem oda menne csípőprotézis-műtétre, ahol évente tízet végeznek, hanem ott kapna ellátást, ahol egy évben megcsinálnak ötszázat.- Van arra remény, hogy ez működjön?- Igen. A Semmelweis-terv részben erről szól jelenleg a szaktárca egyeztet az érintettekkel, s várják a visszajelzéseket, amelyek alapján finomítható a terv. Az intézmények nyitottak, mindenki érzi, hogy jobb egyvalamiben jónak lenni, mint sok mindennel foglalkozni, középszerűen.- Más téma, de sokakat érint. Még mindig arzénes vizet isznak sok településen, mert tavaly óta az Európai Unió hazánkénál szigorúbb határértékei érvényesülnek Magyarországon. Lesz megoldás?- A határidők tekintetében nem változott a helyzet, de a megítélésben igen. A korábbi kormányzat mentességet, illetve határidő-módosítást kért az ügyben, mert nem tudtunk felkészülni az arzénmentesítésre. Olaszország is hasonló kéréssel fordult az unióhoz, és megkapták a mentességet, ezért Magyarország is joggal számít erre, vagy legalábbis a határidő kitolására. Ettől függetlenül fel kell készülnünk arra, hogy új technológiákkal, vízbázisfeltárással biztosítsuk az arzénmentes vezetékes ivóvizet minden polgár számára. Gyakori hiba, hogy túllövünk a célon - mondja Pallér Judit. Az optimum helyett a lehetőségeket kell figyelembe vennünk, mert Magyar- országon az optimum nem az elérhető, sokkal inkább a vágyott szint.
