Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-02-20 / 8. szám
2011. FEBRUÁR 20., VASÁRNAP SZTORI 5 A szegénység nem ok a lopásra bakáts-ügy Csökkent a bolti bűncselekmények száma, amióta javultak a biztonsági rendszerek Az elkövetők 78 százalékát a 25-55 éves korosztály alkotja. Többnyire élelmiszereket, barkácsgépeket és a feketepiacon eladható termékeket lopnak. Bakáts Tibor az a lecsúszó középosztálybéli, akinek nincs kialakult technikája arra, hogyan kell havi 100 ezer forintból élni. A bolti lopásokat nem is a szegények követik el. Emiatt a válság sem növelte a bolti lopások számát. Fábos Erika-Kun ]. Viktória Az elmúlt év második felében érzékelhetően csökkent az áruházi lopások száma - mondja Gillemot Katalin, az egyik legnagyobb áruházlánc, az Auchan szóvivője. A tapasztalatok szerint a tolvajlásokat nem annyira az éhség motiválja, mint inkább a termék továbbértékesítésének lehetősége. Az ellopott termékek igen változatosak: a sláger az alkohol és a kávé, de előfordul, hogy a színes csatt vagy a divatos szépségápolási eszköz csábítja el az embereket. Az egyik nagy hazai elektronikai üzletlánc neve elhallgatását kérő munkatársa azt mondja: évekkel korábban még jellemző J volt, hogy a feketepiacon értéke- s síthető kisebb műszaki cikkeket szervezett keretek között lopták az áruházaikból, annak köszönhetően azonban, hogy a biztonsági rendszerüket folyamatosan fejlesztik, az elmúlt években csökken a sikeres lopások száma és éves forgalmuknak alig az egy százalékát éri el az így elszenvedett kár. Szabó Anita, a Bakáts-lopásban áldozat Tesco üzletlánc szóvivője úgy fogalmaz: nem árulhatja el, hogy mekkora kárt okoznak a tolvajok az áruházláncnak, de a szabálysértések száma csökkent az elmúlt évben. A lopott áruk között túlnyomórészt szárazáru- és frissáru-termékek (pl. kávé, sajt, szalámi, magasabb árfekvésű csokoládék) szerepelnek. A sze- zonalitásra jó példa a szilveszteri időszak, amikor különösen a szeszes italt lopják nagy mennyiségben. Az elkövetők kb. 78 százalékát alapvetően a 25-55 éves korosztály alkotja és többnyire élelmiszereket, barkácsgépeket és a fekete piacon értékesíthető termékeket lopnak. Német Ferenc, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara országos elnöke is azt tapasztalja, hogy amióta a törvényi szigorítás megtörtént és a szabálysértési ügyek visszakerültek az önkormányzatoktól a rendőrséghez, számottevően csökkent a bolti lopások száma. Országos szinten 30-40 százalékBAKÁTS TIBOR Settenkedő, ' közíró és médiaszemélyiség keveredett a múlt héten szalámilopási ügybe. Elmondása szerint az utóbbi időben voltak olyan hetek, hogy még egy olcsó felvágottra sem tellett, éheztek a párjával, akivel közös gyermeküket várják. A Megasztár korábbi zsű- . kai. „Az elmúlt évekre egyébként is jellemző, hogy egyre kisebb kárt okoznak a tolvajok, mivel olyan áruvédelmi rendszerek, kamerák kerültek a kisebb üzletekbe is, amelyeket nehéz becsapni.” Német Ferenc elmondta: ha valaki gyanúsan viselkedik, vagy a biztonsági őr azt észleli, hogy valamit eltulajdonított, ritagját már sehol sem foglalkoztatták, csupán a Klub Rádiónál, ahol havi bruttó kétszázezerforintot keresett, amiből 80-100 ezer forintja maradt, ebből kellett élnie. A HÉT MÁSODIK FELÉBEN Újabb fordulatot vett a lopási ügye. A biztonsági kamera felvételének visszanézésekor kiderült: nem csupán szalámit lopott a budakeszi hipermarketből. Miután bejelzett az áruház annyit tehet, mint bármelyik másik állampolgár. A vagyon- és biztonsági őrök ugyanis nem hivatalos személyek, így nincsenek hatósági jogköreik sem, vagyis a tolvajt csak feltartóztathatják a rendőrség kiérkezéséig és megkérhetik, hogy legyen együttműködő és mutassa meg a zsebeit, táskáját. A táskákba belenyúlni vagy bármilyen szemébiztonsági kapuja, önként adta elő a kabátjába rejtett szalámit és engedelmesen hagyta, hogy az őrök végezzék a dolgukat. Mivel az eset nem sokkal zárás előtt történt, csak másnap vették észre, hogy a biztonsági szoba asztala alá több élelmiszer is került. Nem hivatalos információk szerint három csomag Edami sajt és egy csomag szeletelt szalámi került így elő. lyes tárgyat magukhoz venni nincs joguk. Münnich Iván kriminálpszi- chológus szerint a megélhetési bűnözőket nagyon nehéz visszatartani attól, hogy újra megszegjék a törvényt, így inkább a fiatalok és a feketepiacon seftelők- re lehet hatása a szigorításoknak. A lopás lelki hátteréről a kriminálpszichológus azt mondta: a bolti lopás egy régi tünet, nem újkeletű dolog és talán a leggyakrabban elkövetett szabálysértés. Sokféle motivációja lehet, a kleptomániától az éhségig, de lehet, hogy csak csínytevésről van szó. „Erre a bűncselekményre talán az a legjellemzőbb, hogy olyan emberek is elkövetik, akik egyébként rendelkeznek morális tartással, hiszen ez egy személytelen cselekmény, nem egy adott embert, hanem egy céget károsít meg a tolvaj, és ezért könnyebben átlépi azokat a korlátokat, amelyek egy átlagembert visszatartanak a bűnelkövetéstől - mondta Münnich Iván. - Bolti lopás esetében éppen ezért a bűntudat is kisebb, hiszen legtöbbször csak annyit érez a bűnös, hogy a sokból elvett egy keveset, amivel senkinek sem ártott. Persze akiben normálisan működnek a lelki gátlások, az akkor is képtelen lopni, ha nagyon éhes és semmi veszélye a lebukásnak.” S hogy kit mi visz rá arra, hogy fizetés nélkül elvigye azt, ami tetszik? A szociológusok szerint a szegénység relatív, minden viszonyítás kérdése. Szokoli Erzsébet szociálpolitikus, szociális munkás szerint a valóban mélyszegénységben élő ember megtanult beosztani, megvannak a túlélési stratégiái, a „rossz”, a nélkülözés állandósult az életében, erre van berendezkedve, míg mindez a jobb módúaknái hiányzik. „Biztos sokaknak kinyílt'a bicska a zsebében, mikor Bakáts Tibor arról beszélt, hogy amire mindent kifizet, 80 ezer forintja marad. Ez a szegénységben élő családoknak talán óriási pénz, viszont a jómódból lecsúszó réteg más értékek, szokások mentén élt. Lehetséges, hogy talán soha nem tanulta meg, nem kellett megtanulnia, mi az, hogy lemondás, vagy mit jelent beosztani. Egészen más a viszonyítási alapja. Egyre többen vannak ráadásul olyanok, akik kikerültek a jólétből és nélkülözniük kell”- mondja a szakember, aki egyébként a lopások esetében élesen különválasztja a motivációkat is: más szerinte az, amikor valaki önmaga nélkülöz, esetleg éhezik, míg egészen más, ha a gyerekének nincs mit enni adnia. Ez utóbbi esetben ugyanis sokkal nehezebb ellenállni a kísértésnek. Szociológusok szerint senki sem tartja helyesnek a megélhetési bűnözést, de pár napos elzárásoknak nem igen van visszatartó ereje egy éhező ember számára, akinek a családjáról, a gyerekeiről is gondoskodnia kell. A gondot új munkahelyek és jó szociális ellátórendszerek oldhatják meg, amik megvédik a szegényeket az éhezéstől és a megélhetési bűnözéstől. Bakátsnak csak olcsó felvágottra tellett ■ A középosztály nem tu^ja, mi az a lemondás. Apró félelmek bénító korában élünk RADOS ^ Afe. VIRÁG KÖZMŰSZOLGÁLTATÓT váltottunk kábé két éve, mert az a cég olcsóbban kínálta az energiát. Károgott a fülünkbe a szomszédasszony miatta: hogy lehettünk ilyen vakmerők, ki tudja, milyenek ezek az újak, a végén még nem lesz energiánk. Ő bizony nem mer átmenni. Mondtuk neki, nyugi, lesz energia, jön a csövön, mint eddig. Hiába, szomszédasszonyunk maradt a drágábbnál - jobb a biztonság, mondta. Mi meg fizettük boldog örömmel az olcsóbbat. AZTÁN ÚJ SZOLGÁLTATÓNKAT felfüggesztette a hatóság, és ki is jelölt új cégeket azoknak, akiknek a pórul járt vállalkozás szolgáltatott. Mondtam férjemnek, amikor a hírt kaptuk, menjünk vissza az eredeti céghez. De ő azt mondta, csigavér, a nagykutyák lejátsszák egymás közt a játszmát, és mi ebből csak jól jöhetünk ki. igaza lett. Múlt héten kaptunk egy levelet az eredeti szolgáltatónktól. Na, mondom, csak visszaszerzett magának minket. De nem. A levél arról szól, hogy ez volt minden vágya, de a valóságban lemaradt az árversenyben egy másik városban székelő cég mögött. Pedig ő a jobb. Hogy mitől? A szövegből ez nem derült ki, feltéve, ha nem azt tekintjük plusz erénynek, hogy neki többet fizethetünk az ugyanolyan minőségű energiahordozó anyagért. A promóciós levélke mindenesetre arról győzköd minket, fontoljuk meg, nem őket .választjuk-e inkább, akik drágábbak ugyan, de vannak pluszszolgáltatásaik. nem tudom, ha önöknek éppen csak futja kajára és rezsire, milyen extrák fejében éri meg azokért több pénzt fizetni. Nekünk elég az energiahordozó, és annak örülünk, minél olcsóbban kapjuk. persze lehet, az ilyen csalogató küldemények ugyanarra a reakcióra építenek, mint amire szomszédasszonyunk. Akik akkor nem ijedtek meg, és váltottak, azok talán most berezel- nek, és visszasírják a régi szép időket, amikor még az árversenyben hoppon maradt eredeti cég szolgáltatott nekik. Mert igaz, minden rendbe jött, de mi lesz, ha ez a harmadik szolgáltató is befuccsol, és tényleg nem lesz energia? ebben az országban könnyű a félelemre építeni. Lehet manipulálni az energiafogyasztókat az energiával, a magánnyugdíj- pénztár-tagokat a nyugdíjukkal, a munkavállalókat az állásukkal, és még sorolhatnám. egyik barátnőmnek is meséltem, hogy jártam a fenti szolgáltatóval. Ő megkönnyebbülten sóhajtott fel: jaj, de jó, hogy annak idején nem váltott, milyen rosszul járt volna. Egy darabig magyaráztam neki, hogy pontosan jobban járt volna, hiszen addig is olcsóbban kapta volna az energiát És most is olcsóbban kapná. De ő kötötte az ebet a karóhoz: jobb a biztonság. Hát, ha jobb, akkor jobb. Igaz, semmiféle veszély nem volt. Élet a Marson Az ötszáz napos virtuális Mars-utazás résztvevői közül három - az orosz Alekszandr Szmolejevszkij, az olasz Diego Urbina (képünkön „start” előtt) és a kínai Vang Jüe már egy hete vígan él a vörös bolygón. Az „űrhajósok” háromszor lépnek ki a „távoli bolygóra”. Előbb kihordják a műszereket, a második kiszálláskor felderítik a felszínt, és talajmintákat vesznek, amelyet majd „visszaszállítanak" a Földre, míg a harmadik kilépést a rendkívüli helyzetekre tartogatják. A résztvevők elszigetelten élnek a díszletben, a kis ablakokon keresztül azt látják, amit a világűrben látnának, s még az üzeneteket is késve kapják. f 4 A A I I
