Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-16 / 39. szám
2011. FEBRUÁR 16., SZERDA Matolcsy György: Az infláció az első számú közellenség Egészen újfajta kijelentést tett Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter Brüsszelben. Egy tegnapi konferencián azt mondta: a fogyasztói árak túlzott emelkedése a legnagyobb veszélyforrás az Európai Unió számára. így fogalmazott: az infláció az első számú közellenség. A kormány eddig a Magyar Nemzeti Banktól azt várta, hogy nyugodtan emelje meg a 3 százalékos inflációs célt hosszabb távra, akár az alapkamat csökkentésével. Azonban a jegybank monetáris tanácsa éppen az egyre gyorsabban emelkedő fogyasztói árakkal, tehát a nagyobb inflációval indokolta az elmúlt hónapokban hozott szigorító, kamat- emelési döntéseit. A közelmúltban az is felmerült, hogy a Nemzeti Bank monetáris tanácsa tagjainak cseréje után - amikor a kormányzat jelöltjei kerülnek többségbe - akár emelhetnek is a középtávú inflációs célon. ■ Uniós mutatók AZ UNIÓ STATISZTIKAI HIVATALA, az Eurostat az eurózóná- ban 2,2 százalékos éves inflációt regisztrált decemberben, míg a teljes unióban 2,6 százalékon állt a ráta. A 27 tagállam közül Magyarországon volt a negyedik legmagasabb a mutató (4,6 százalék). Cséfalvay Zoltán: Be fogjuk vezetni a hamburgeradót Bevezeti a kormány a „hamburgeradót” - erősítette meg a Hír TV-nek a nemzetgazdasági államtitkár, Cséfalvay Zoltán. Még nem tudni, mikortól és milyen termékekre vonatkozik az új közteher. Orbán Viktor a T. Házban hétfőn azt mondta, aki egészségtelenül él, annak jobban hozzá kell járulnia az egészségügy fenntartásához. Ha bizonyos termék egészségkárosító, s kórházi kezelést vonhat maga után a fogyasztása és ezt a társadalom állja, az a terhek egyenlőtlen megosztása. Aki ilyet fogyaszt, annak a rizikót is vállalnia kell - mondta az államtitkár. ■ Egységessé teszik majd a távhő árát Fontos változás: megszavazta az Országgyűlés gazdasági és informatikai bizottsága azt a módosítást, miszerint a szakminiszter évente megszabhatná a távhő (fűtés és használati meleg víz) hatósági - egységes - árát, amelyre az enegiahivatal (MÉH) augusztus 31-ig küldi meg a javaslatát a nemzeti fejlesztési miniszternek. A rendelet hatálybalépéséig a 2010 december 31-i árakat kell alkalmazni. Az önkormányzatok feladatai közül kikerülne a távhőszolgáltatási díj és az ár alkalmazásának megállapítása. A kormányhivatalok ellenőrzik majd, hogy a miniszteri rendeletnek megfelel- nek-e a helyi rendeleteknek. ■ Rogán Antal, a bér- és adómonitoring-bizottság vezetője. A munkaadókat erkölcsi felelősség is terheli A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének csak a maga szempontjából van igaza a bérszabályozás vitájában, „eny- nyi erővel a kormánynak sem kellene elmennie az Országos Érdekegyeztető Tanács elé, hogy „leegyeztessék a munkaadókkal, ami nem tartozik rájuk” - így reagált Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke a kormány tervét bíráló véleményekre. Az újonnan létrehozott bér- és adómonitorig-bizott- ság elnöke aláhúzta: „nyomást fognak gyakorolni” a magánszféra munkaadóira, hogy betartsák az OÉT-ülésen elfogadott bérmegállapodást. Ám mint cégvezetők lapunknak rámutattak: az ÓÉT decem- | bér 2-i ülésén elfogadott béraján- 3 lás - mint azt a neve is mutatja § - nem kötelező érvényű. Ponto- J sabban: a 78 ezer forintos mini- I málbért és a 94 ezer forintos garantált bérminimumot valóban „kőbe vésték” a felek, a 4-6 százalékos keresetnövekedés azonban csupán egy ajánlott mérték. Az, hogy egy-egy cégnél képesek-e ennyivel emelni a béreket, múlik az adott vállalkozás verseny-, jövedelemtermelő és költségviselő képességén is - mondják a munkaadók. Orbán Viktor hétfői parlamenti bejelentése után a Rogán-féle új bizottság azonban - a jelek szerint - a bérajánlás megfogadását is vizsgálná a magánszférában. Kérdés, milyen eszközökkel. Ugyanis erről még keveset tudni. Annyi kiderült: először az állami szektort fogják ellenőrizni. Utána a versenyszféra felügyeletére megnyitnak egy telefonos zöld vonalat és egy honlapot, ahol be lehet jelenteni a visszaéléseket. Rogán Antal úgy fogalmazott: „jelen pillanatban erre van megfelelő infrastruktúrája a Fidesznek” -, de azt nem tisztázta, hogy miért a párt dolga lenne ez a kormány vagy a bizottság helyett. Pedig a bizottság nem a klasszikus parlamenti felállást követné, mert mind a hat tagja kormánypárti. A munkaadókat erkölcsi felelősség terheli Rogán szerint, a bizottság azonban egyelőre csupán a nyilvánosság erejével gyakorolna nyomást. Hogy a későbbiekben mit tehetnek azokkal a cégekkel, amelyek nem emelik a béreket, arról Rogán nem kívánt többet mondani, mint hogy „a vizsgálat tényszerű eredményei fényében találják majd ki”. Úgy gondolja, megvan a forrás a cégeknél a béremelésre néhány tavalyi adócsökkentésnek köszönhetően. Jelezte, hogy a későbbiekben a bank- és energiaszektorban is hasonló vizsgálat várható. A gazdasági érdekképviseletek azt is sérelmezik, hogy miközben az ÓÉT lényege az egyeztetés (a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók között), a szociális partnereket nagyon is érzékenyen érintő döntéseket a kabinet mindenféle előzetes konzultáció nélkül határoz el és jelent be. Sokan egyelőre csak találgatják, milyen „szankciókat” rendelnének el olyan esetekre, amikor egy-egy vállalkozás nem tesz eleget a 4-6 százalékos béremelési ajánlásnak. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője még Rogán Antal tájékoztatója előtt leszögezte: ha kell, újra egyeztetnek a kamarákkal és OÉT-tel. A béremelés kvázi kicsikarása pedig a következő néhány hónap egyik legfonA bér- és adómonitoringbizottság tagjai • rogán antal (Fidesz) - elnök • ÁGH PÉTER (Fidesz) • BÁLLÁ MIHÁLY (Fidesz) • KARA ÁKOS (Fidesz) • koszorús László (Fidesz) • PÁLFFY ISTVÁN (KDNP) tosabb kérdése lesz - tette hozzá a politikus. A kormány elhatározott szándéka, hogy a lakosságnak tett ígéreteket a vállalkozások tartsák be. De a közszférában is volna mit tenni. Mert ugyan 21,8 milliárd forintot elkülönítettek a kompenzációra, arra, hogy a közszférában az adómódosítások miatt ne csökkenjen a nettó kereset az idén, de lapunknak több helyről jelezték: a nemrég kézhez kapott fizetés mégis alacsonyabb lett a tavaly decemberinél. Ennek több oka lehet, egyebek mellett a cafeteriajuttatások vagy az úgynevezett illetmény- kiegészítés szűkítése. Mindezekről tehát - szó szerint - nem az adótörvény-változás „tehet”. Vannak azonban olyan esetek is, amikor a kompenzációhoz szükséges nyilatkozatot nem töltötték ki az érintettek, ennek hiányában pedig nem jár a költség- vetési mankó. Ami még zavaró lehet: a családi adókedvezmény igénylése (amely szintén külön nyilatkozattétellel jár) kizárja a kompenzációt. Két szemszögből ■■PF’""-*'* DÁVID FERENC, Hf. A VOSZ FŐTTTkára A béralku ff» nálunk mintegy JPPNflUk másfél évtizede működő rendJBHL szere a piacgazdaság egyik alappillére. Csak remélni tudom, a béremelés valamiféle kikényszerítéséről szóló bejelentések félreértésen alapulnak, a vállalkozó és foglalkoztatott közötti viszonyban ugyanis az államnak nincs keresnivalója. A minimálbér és a garantált bérminimum betartatásán túl a kormánynak nem feladata a bérezés központi irányítása. A vállalkozások fölében igen rosszul cseng ez az üzenet. Különösen, hogy az érdekképviseletekkel semmiféle egyeztetés nem zajlott a hatályban lévő és be is tartott bérmegállapodás felülvizsgálatáról. * ■ PATAKY PÉTER, ^ ijl AZ MSZOSZ EL PM^jr a kormány megdolgozok - ugyanis mi már tavaly augusztus óta mondjuk ezt, hiszen nyilvánvaló volt, hogy ez lesz. A szakszervezetek álláspontja régóta az, hogy a jelenlegi adótörvény nem jó, meg kellene változtatni, és vissza kellene állítani az adójóváírást a korábbi szintre. Üdvözlendő, hogy a kormány most már kezelni próbálja a problémát, de hogy mit tud kezdeni egy akciócsoporttal, azt nem tudom. Az Országos Érdekegyeztető Tanácsnak haladéktalanul össze kellene ülni. Áfás előkép KÜLÖN VÉDJEGYET vezetett be 200óban az akkori kormány annak igazolására, hogy egy- egy kereskedő érvényesítette-e árazásában az áfakulcs 25- ről 20 százalékra történő csökkentését. A sikersztorinak semmiképpen sem nevezhető, öt évvel ezelőtti igyekezet any- nyiból tekinthető a mostani kormányzati törekvések előképének, hogy a kabinet akkor is piaci folyamatokat akart az irányítása alá hajtani, elsősorban politikai megfontolásokból. A KÉRÉSZÉLETŰ ÁFACSÖKKENTÉS nemcsak komoly lyukat ütött a büdzsén, hanem már néhány éves távon is fenntart- hatatlannak bizonyult. Az általános adókulcs mértéke 2009-ben visszakúszott 25 százalékra. GAZDASÁG Csodafegyver a bérharcban rogán-bizottság Akció indul - Be kell tartani az ÓÉT megállapodásait Rogán Antal vezetésével akciócsoport alakult, hogy feltárják, egyes cégeknél miért csökkentek a bérek az egykulcsos adózással. Újra egyeztetni kell a kamarákkal az Országos Érdekegyeztető' Tanács (ÓÉT) összehívásával. A vállalkozásoknak világossá kell tenni, a béremelés nem elkerülhető. Egy zöld vonalat is hamarosan hadrendbe állítanak a bejelentésekre. Munkatársainktól HÍRSÁV Százezerbe kerül majd egy fürdő minősítése A HOTELEKHEZ HASONLÓAN a fürdők is új minősítési védjegyrendszert vezetnének be. Ennek kidolgozása már az utolsó fázisban van. A Magyar Fürdőszövetség reményei szerint a hazánkban működő 385 termál-, gyógy-, strand- és élményfürdő többsége csatlakozik majd az önkéntes rendszerhez, de azt szeretnék, ha a hazai hotelekben található mintegy 120-130 fürdőrészleg közül is sokat minősíttetnének. A védjegy díja a Világ- gazdaság értesülése szerint százezres nagyságrendű összeg lehet. A tavalyi növekedés 1,2 százalékos A GAZDASÁG TELJESÍTMÉNYE tavaly 1,2 százalékkal haladta meg az előző évit - közölte a KSH. Elemzők 1,8-2,1 százalékos éves növekedést vártak az utolsó negyedévre. Éves összevetésben a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok a nyers adattal egyező, 1,2 százalékos növekedést mutatnak. Megvan az európai stabilitási alap az euróövezet pénzügyminiszterei megegyeztek: 500 milliárd euró összegű állandó segélyalapot hoznak létre. A bajba jutott országok részére ekkora összeget tudnak hitelezni - közölte Jean-Claude Juncker elnök. Az Európai Stabilitási Mechanizmus elnevezésű alaphoz az IMF 250 milliárd euróval járulhat hozzá. Juncker: Sikerült összehozni Szigorúbb regulák az európai bankoknak EGYSÉGES SZABÁLYRENDSZERT kezdeményez az Európai Bankfelügyeleti Hatóság (EBA), hogy elhárítsa a különféle versenyelőnyöket és -hátrányokat - mondta a Financial Timesnak az EBA elnöke. Andrea Enria szerint az új szabálykönyv már kényszerítő erejű lenne. Januárban 4 százalékkal nőttek az árak a fogyasztói árak az idén januárban 4,0 százalékkal nőttek éves kivetítésben, és 0,7 százalékkal haladták meg a tavaly decemberit - közölte a KSH. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított havi áremelkedés 0,8, a 12 havi index 104,4 százalék volt. Az ipari termelés 10,5 százalékkal volt magasabb volt, mint 2009-ben.