Tolnai Népújság, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-09 / 33. szám

2011. FEBRUÁR 9., SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 KÖRKÉP Lengyel Imre az egyik egyre vastagodó repedést mutatja, amely a nyári esőzések után keletkezett. A ház jelenleg is életveszélyes Rájuk dőlhet az otthonuk védekezés A vízelvezető árkot negyven éve nem tisztították ki A nyári özönvízre nem csak egy videó emlékez­tet Mucsiban, az épületek azóta is őrzik a nyomait. A Lengyel család háza bármikor összedőlhet. Molnár Ágnes- Szinte pillanatok alatt öntötte el nyáron a nagy esőzések után a víz a házunkat, mely azóta is életveszélyes - mondta keserű­en Lengyel Imre, egy Mucsiban élő családapa. A férfi feleségével és három lányával évtizedek óta él a Petőfi utcai vályogházban, ám arra, hogy lakhatatlanná vá­lik az otthonuk, álmában sem gondolt. Az égi áldásnak cseppet sem nevezhető esőzés következtében kialakult árvíz miatt az egész ház megrogyott, és megsüllyedt a padlózat is - mesélte nekünk Imre a konyhában, miközben az asszony lefőzte a kávét. - Amikor a legnagyobb lányunk, Dóri meg­látta, hogy mivé lett az otthona, sírógörcsöt kapott. El kellett vin­nünk őt a mamához - emléke­zett vissza az édesanya, Fekete Erika. A lány reakciója - a látot­tak alapján - érthető, az épület­ben körbenézve bárkinek elszo­rulna a szíve. Nincs egy szoba sem, amelynek a falát ne boríta­nák óriási repedések. A konyhai „törésvonal” a legjelentősebb, ami időről időre nő, egyre inkább elmélyítve a kétségbeesést a la­kókban. A megrongálódott fal alatt nyílik a fürdőszobára az aj­tó, amelyet az eset óta becsukni sem lehet. Sajnos azonban ez a szoba legkisebb baja. A helyiség ablaküvege ugyanis kitörött. Megcsináltatni nincs pénzük. Fürdésnél rongyokkal próbálják kívül tartani a jeges hideget.- Rokkantnyugdíjasok és mozgáskorlátozottak vagyunk, 34 illetve 45 ezer forint a havi jö­vedelmünk. Próbálnánk spórol­ni, de hiába. A kisebb javítgatá­sokra sem marad pénz, nem­hogy a ház teljes helyreállításá­ra - mondta könnyes szemmel Erika. A helyzet az egész épületben elkeserítő. A kémény megre­pedt, és hasonló kép fogadott minket a nyári konyhában is. - Bármikor összedőlhet az épület, de nincs hova mennünk. Ha be­omlik, majd aládúcolunk - mondta a családfő. A háziak ké­sőbb a hálószobába invitáltak minket, ahol videón megmutat­ták, milyen pusztítást végzett a nyári árvíz, és hogyan tört be ott­honaikba a méteres magasság­ban hullámzó víz. Utunk ezután a Dózsa utcai főárokhoz vezetett, mely nem csoda, hogy képtelen volt ellát­ni a feladatát, és nem tudta elve­zetni az áradatot. A híd alatt leg­alább másfél méteres a horda­lék, feljebb még magasabb. Épp csak egy csermely folydogál ott, nyáron még az sem. Olyankor traktorok közlekednek rajta. Még a témában járatlan sze­mély is látja, hogy a hordalék nem egy, és nem is két év alatt nőtt ekkorára. - Ha rendben len­ne az árok, nem végzett volna ekkora pusztítást a víz - véleke­dik a családfő.- Természetesen tisztában vagyok a problémával, de az ön- kormányzat nehéz anyagi hely­zete miatt nem tudunk többet segíteni - reagált a szóban for­gó házzal kapcsolatban Binder Kornél polgármester. Amikor az eset történt, egy német lakónk­tól 1000 euró gyorssegélyt kap­tunk, ezt osztottuk fel tíz-tizen­egy család között, akiknek meg­sérült, vagy lakhatatlanná vált a háza. Majd hozzátette, a Len­gyel családnak 25 ezer forintot jutott. Negyven éve nem kotorták ki az árkot az önkormányzat nem tudja megoldani a főárok tisztítá­sát, sőt pályázati pénzt sem igényelhet rá, mert az a Kö­zép-Dunántúli Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság tulajdonában áll Természete­sen mi is felkerestük őket, és azt a választ kaptuk, hogy konkrét árokrendezés a het­venes években történt utoljá­ra. Beke Zsolt, a szekszárdi szakaszmérnökség vezetője úgy nyilatkozott, az elmúlt időszakban nem volt szükség az árkok kitisztítására. a tavalyi nagy esőzések után azonban az igazgatóság fel­mérte a szükséges teendőket, és továbbította a felsőbb szer­vek felé. Beke Zsolt szerint tavasszal elkezdődhetnek a munkák, de hogy hol, azt egyelőre nem tudni. Mindenki azt akarja, legyen már ennek vége harc Lakossági fórummá vált a harci polgármester által tegnapra összehívott rendkívüli testületi ülés, miután arra az ötfős testület­ből a polgármesterrel szemben ál­ló három képviselő nem ment el. Egyikük, Baka Andrea érdeklődé­sünkre elmondta: az ő lakcímére nem érkezett értesítés, képviselő- társai pedig a jegyzőnél előzete­sen jelezték távolmaradásukat. Bóni Zoltán polgármester bejelen­tette, hogy továbbra is kezdemé­nyezni fogja a testület önfeloszla­tását, mert szerinte ez a megol­dás az önkormányzaton és a falun belüli békéüenség megszünteté­sére. Szerinte, ha minden a mos­tanihoz hasonlóan folytatódik, őszre veszélybe kerül a helyi in­tézmények működése. Magyar Anikó, a Bóni Zoltánt képviselő ügyvéd ismertette az eddigi, a faluvezetőnek igazat adó bírósági döntéseket, jelezve, hogy egy eljárás még folyamat­ban van. Magánvéleményeként azt mondta: szerencsésebb len­ne, ha az önkormányzatnak nem kellene bírósági eljárásokra köl­tenie, és vagy béke lenne, vagy új választást kellene kiírni. ■ Mindkét tábor egyre inkább úgy véli, együtt kellene működni. Dr. Fábián László körjegyző emlékeztetett arra, hogy a testü­let mind az öt tagjára nagyon so­kan szavaztak, mind az öten fe­lelősséggel tartoznak a falu iránt. Azt mondta, ebben a vitá­ban ő nem vehet részt, de jelen helyzetben a község minden egyes nap csak veszít. Az eseményre a péntekihez hasonlóan ismét zsúfolásig meg­telt a községháza tanácsterme, mindkét oldal szimpatizánsai je­len voltak. Elhangzottak szenve­délyes, és személyeskedő hozzá­szólások is, ám a végén úgy tűnt, mindkét táborban többen is úgy gondolják: a feleknek mégis meg kéne próbálni együttműködni. A fórum után felhívtuk Baka Andreát, aki többek között azt mondta: szerintük sem mehet így tovább, de nem fognak meg­hátrálni, egyre többen állnak mögöttük. Mint mondta, ők a fa­lu gyarapodására törekednek, „cirkuszi előadásokon” viszont nem vesznek részt, a mocskoló- dásnak pedig véget kell vetni. Hozzátette: ha a polgármester változást akar a testületben, ak­kor mondjon le ő. Bóni Zoltán péntekre újabb rendkívüli ülést hívott össze. ■ S. K. A szociálpolitika összekeveredett a hitelezéssel szekszárd Leegyszerűsítetten látjuk a válság okait. Azt gondol­juk, hogy mindenről a bankok tehetnek. A helyzet ennél bonyo­lultabb. Azok az egyének is fele­lősek, világszerte, akik meggon­dolatlanul vettek fel hiteleket. Sok helyen a szociálpolitika ösz- szekeveredett a lakáshitelezés­sel. Olyanok is kölcsönhöz jutot­tak, akikről messziről látszott, hogy úgysem tudják visszafizet­ni. Nagy a türelmetlenség. So­kan vannak, akik azonnal meg akarnak mindent vásárolni, hi­telre. S ez vezetett a válsághoz. Kiutat csak az önmérséklet je­lenthet. Át kell gondolniuk az egyéneknek és a bankoknak is a hitelhez való viszonyukat. Mert ami a válság előtt ment, az nem volt nevezhető tisztességes üz­letmenetnek. A helyzetet így vázolta ifj. dr. Zeller Gyula. A pécsi egyetem rektorhelyettese a szekszárdi fő­iskolai kar épületében tartott tegnap előadást. A kari főigazgató, dr. Horváth Béla elmondta: az előadás, a Szekszárdi Universitas elneve­zésű tudománynépszerűsítő so­rozat része volt. Nemcsak a saját hallgatóiknak szánják ezt a programot; külső érdeklődőket is szívesen látnak. Különböző tu­dományterületekről veszik a té­mákat, melyek aktuálisak és nagy érdeklődésre tarthatnak számot. Az előző előadó az egye­tem rektora, dr. Bódis József volt, aki szakterülete, a szülészet és nőgyógyászat kutatási eredmé­nyeiről, modern műtéti techni­káiról beszélt. A következő elő­adás április 6-án lesz. Akkor Bí­ró László családreferens püspök beszél majd a családok fontos­ságáról, az egyén és a társada­lom életében. ■ W. G. Ifj. dr. Zeller Gyula rektorhelyettes Nő a belső kereslet: a jobban keresők költenek többet gazdaság Gyorsuló növekedést remélnek az elemzők, jobbak az ipar kilátásai, bár a lakásépítés visszaesik Felgyorsul a gazdasági növeke­dés Magyarországon 2011-ben a GKI Gazdaságkutató Zrt. leg­frissebb előrejelzése szerint. A külső kereslet ugyan a tavalyi­tól kissé elmaradó ütemben emelkedik, de lassan növeke­désnek indul a belföldi is. Az ipar idei kilátásait tekintve a feldolgozó-ipar exportorientált­sága fennmarad, de a kivitel bő­vülése kissé lassul, miközben a belföldi értékesítés - mely 2010-ben még csak stagnált - emelkedni kezd. A nagy autóipari beruházá­sokhoz építés is kapcsolódik, a cégek többsége azonban inkább Dr. Fischer Sándor gépberuházást tervez. A lakás­építésben folytatódik a vissza­esés, a 2010. évi 20 ezer után 16-18 ezer ,új lakás felépülése várható. Az összességében nö­vekvő vásárlóerő hatására mintegy 2 százalékkal emelke­dik a kiskereskedelmi forgalom, az autóértékesítés valószínűleg ennél is jobban. A GKI januári felmérése sze­rint a közepes és nagy cégek több mint kétharmadánál janu­árban nem volt béremelés a mi­nimálbérnél többet keresők kö­rében, illetve a végrehajtott bér- fejlesztés - az egykulcsos szja bevezetése illetve az adójóvá­írás csökkentése miatt - az ala­csonyabb jövedelműekre kon­centrált. Az átlagos reálkerese­tek várhatóan összességében 2,5 százalékkal emelkednek.- A hazai belső fogyasztás nö­vekedésére számítunk, az adó­kedvezménynek köszönhetően 300-500 milliárd forinttal több marad az emberek zsebében az idén, és ez fellendítheti a keres­letet - mondta ezzel kapcsolat­ban dr. Fischer Sándor, a me­gyei kereskedelmi és iparkama­ra elnöke, majd hozzátette: - El­sősorban a jobban keresők költ­hetnek többet, az alacsony kere­setűeknek kevesebb lehetősége marad, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy ha a folyamat beindul, idővel az alacsonyabb keresetűeket is magával húzza majd. A GKI prognózis szerint a kormány strukturális átalakítá­si és egyensúlyjavító lépései­nek - amelyeket a közeljövőben jelentenek be - jó nemzetközi fogadtatása esetén tartós lehet a viszonylag erős forint, és bein­dulhat a kamatcsökkentési cik­lus is. ■ Venter M. Prognózis a 2011-es esztendőre (100% az előző év) 2008 2009 2010 2011 (előrejelzés) GDP Indexe (%) 100,8 93,7 101,2 102,7 Ipari termelés Indexe (%) 98,9 82,3 110,5 109 Kiskereskedelem indexe {%) 98,2 94,8 98 102 Építés-szerelés indexe (%) 94,8 95,7 91 102 Az euró átlagos árfolyama (Ft) 251,2 280,6 278,7 278 Munkanélküliségi ráta (%) 8,0 10,5 10,8 . 10,7 t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom