Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-22 / 18. szám

4 TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2011. JANUÁR 22., SZOMBAT Új tananyagot készítenek, és szakmai műhelyt indítanak Nyertek, mégis veszítettek méhészper A megítélt 31 millió forint kártérítésre hiába várnak Nagyemyei Attila, a megyei méhészszövetség elnöke szerint az eljárás során több hiba is történt Padlásgalériát nyitott tavaly, Csokonai-díjat kapott idén Budapest Csokonai-díjat kapott tegnap Scultéty Erzsébet. A Szekszárdon élő, de munkássá­gával Őcsényhez kötődő grafi­kust - aki építészként is leg­alább annyira ismert - alkotói és közösségiház-vezetői tevékeny­ségéért tüntették ki. A magyar kultúra napjához kötődő elismerések egyike a Csokonai Vitéz Mihály alkotói díj. Ez egy olyan állami kitünte­tés, amit minden évben heten kapnak meg Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. Al­kotó- és előadóművészeknek, művészetpedagógusoknak és művészeti együttesek vezetői­nek adományozható. Tolna me­gyeiek közül korábban Mözsi Szabó István, Szabadi Mihály és Lemle Zoltán kapta meg. ■ Tanítványai is szép eredményeket érnek el rajzpályázatokon. Scultéty Erzsébet 25 éve tevé­kenykedik képzőművészként. Grafikáival és kerámiáival is ért már el szép sikereket. Több mint nyolcvan egyéni és több mint száz csoportos kiállításon mutatkozott be. Az Országos Képző- és Ipar- művészeti Társaság tagja, tíz nívó­díj birtokosa. Tanítványai is szép eredményeket érnek el különbö­ző gyermekrajzpályázatokon. Rajzszakkört 1998 óta vezet Őcsényben. Legutóbb egy pécsi rajzversenyre nevezte be öt nö­vendékét. A több száz pályázó kö­zött Antal Brigitta második helye­zést ért el, a többiek dicsérő okle­velet kaptak. Scultéty Erzsébet­nek közgyűjteményekben is lát­ható néhány, szám szerint 16 munkája. Tavaly maga is létesí­tett egy kiállítóhelyet; padlásgalé­riát nyitott Őcsényben. ■ W. G. A díjazott: Scultéty Erzsébet Magyarország legna­gyobb méhmérgezése négy és fél évvel ezelőtt történt egy permetezés miatt. Hosszú pereskedés után a bíróság a Paks környéki méhészek javá­ra döntött. A 31 millió fo­rintot máig nem kapták meg a károsultak. Mauthner Ilona- Egy gondatlan permetezés mi­att háromezer méhcsalád súlyo­san károsodott, fele el is pusz­tult - elevenítette fel a 2006. jú­nius 25-én történteket Nagy- ernyei Attila, a megyei méhész­szövetség elnöke. Paks és Németkér környékén 51 mé­hészt ért jelentős kár. A hely­színre érkező állatorvosokat bor­zasztó látvány fogadta. A labora­tóriumi vizsgálatok később meg­állapították, a bajt a Regent 80 WG nevű vegyszer okozta. Az akkor még ismeretlen kár­okozó ellen 21 méhész adta be a keresetét a bíróságon, a többiek akkor azt mondták, elég az addi­gi kárból, nem kívánnak évekig pereskedni, ügyvédet fizetni, és a végén úgy sem lesz semminek értelme. így utólag már persze úgy tűnik, nekik lett igazuk. Az elsőfokú ítéletet a Tolna megyei bíróság hozta meg 2009. július 10-én, és a méhé­szek javára döntött a bíró. A fel- | lebbezést követően a Pécsi ítélő- f táblához került az ügy, ahol jog- 1 erősen pert nyertek a Paks kör- | nyéki méhészek, miután az íté­lőtábla jóváhagyta az elsőfokú ítéletet. A bíróság az elsőrendű alperest, a paksi Sánchegy Kft.-t, valamint a harmadrendű alpe­rest, egy magánszemélyt köte­lezte arra, hogy térítse meg a húsz méhész kárát, összesen 31 millió forintot, valamint a per­költséget. Az eljárás alatt több sajnálatos esemény is történt. Elhunyt az ügyben kirendelt méhigazgatási szakértő, Szentpáli László, vala­mint az egyik károkozó felesé­ge. A méhészek által megbízott ügyvéd nem jegyezte be a „per­feljegyzési jogot”, noha ezt a mé­hészek többször is kérték. Ma­gyarán, nem kérte a károkozó vagyonának tételes zárolását Az ügyvédnő azzal távozott: nyer­tünk, neki ezzel lejárt a mandá­tuma, most a végrehajtókon van a sor. A bíróság a Farkas és tár­sa végrehajtó irodát bízta meg a méhészek jogos igényeinek be­hajtására. Tavaly, december 14- én az elsőrendű alpe­res családi ingatlanjá­nál történt volna a va­gyontárgyak lefoglalása, de gya­korlatilag nem volt mit. Ekkor újabb hiba történt, a kirendelt helyettes végrehajtó olyan va­gyontárgyakat is nyilvántartás­ba vett, amelyek az alperes lá­nya vagyonát képezték, aki emi­att feljelentést tett. A történethez még hozzátar­tozik, hogy a milliós kárt okozó permetezést négy és fél éve két személy végezte, de csak az egyikük nevén volt a vegyszerről a számla, így a má­sik fél vétkességét a méhészek nem tud­ták bizonyítani. így ő jogtalanul lett per­be fogva, és a méhészeket köte­lezték az egymillió forintos per­költség megfizetésére, amit ők már ki is fizettek. A Sánchegy Kft. ügyvezetőjét sem találta a bíróság vétkesnek, mert a kiti­nek csak egy tagja permetezett, így az ügyvezetőt is felmentette a bíróság, de a méhészeket 600 ezer forintos perköltség megfi­zetésére kötelezték, amit ők ha­táridőre ki is fizettek. A történetnek gyakorlatilag itt van a vége. Nagyernyei Attila ke­serűen hozzátette, eddig min­denki keresett a méhészek ká­rán, az ügyvéd, a bíróság, a vég­rehajtó. A 21 méhésznek meg­ítélt 31 millió forintról pedig sen­ki sem beszél. Az érintettek úgy érzik, sorozatos igazságtalanság érte őket, miközben eddig ötmil­lió forintot kifizettek. Többsé­güknek az egészsége is károso­dott az évek óta tartó pereske­déstől. ■ Úgy érzik, igazságtalan­ság érte őket. KÖRKÉP SZEKSZÁRD Térség - Közösség - Minőség címmel indított pro­jektet a PTE Illyés Gyula Főisko­lai Kar Szociális Munka és Szo­ciálpolitikai Intézete. Mint azt dr. Nagy Janka Teodóra intézet- igazgató főiskolai tanár, projekt­menedzser és Farkas Éva tanár­segéd, a projekt szakmai vezető­je elmondta, egy uniós pályázat segítségével indul a program, amelynek célja a szociális képzé­sek fejlesztése, szakemberek képzése, továbbképzése és kész­ségfejlesztése, valamint a helyi fejlesztési kapacitások megerő­sítése Szekszárdon. A pályázati célok megvalósítá­sának egyik része a tananyagfej­lesztés, amely a térségi szakértő szakirányú továbbképzés oktatá­si anyagának kidolgozását jelen­ti. A főiskolán csütörtökön tartott konferencia első részében a jöven­dő tananyag fejlesztői - azaz szo­ciálpolitikusok, szociológusok, jo­gászok, pszichológusok, szociális, térségi és kommunikációs szak­emberek - a témával kapcsolatos tudományterületek legújabb ered­ményeivel ismerkedtek meg. Az előadók között volt V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár, aki a magyar vidék értékeinek megőrzésével, a vidéki élet fenn­tarthatóságával kapcsolatos kon­cepciót ismertette. G. Fekete Éva egyetemi docens az értékváltás­ról szólt a vidéki térségek fejlesz­tésében. A konferencia második része a Rendhagyó társadalompo­litikai kurzus elnevezésű szakmai műhely indító foglalkozása volt. Erre az ingyenes, akkreditált kur­zusra, ahol az aktuális szakmai kérdések szerepelnek a program­ban, a továbbiakban is várják a szociális munkás szakembereket ■ Venter M. V. Németh Zsolt államtitkár HIRDETÉS Ötvözik a hagyományokat, a játékosságot és a kreativitást pályázat A csoportok munkája más-más ütemben halad, de a vállalt projektek végrehajtása már elkezdődött decs A Bíborvég ÁMK szeptem­ber óta folyamatosan dolgozik a TÁM0P-3.4.3-08/2 pályázat el­nyerésével vállalt feladatain. A projektben nagy hangsúlyt fek­tetnek a tanórán kívüli progra­mokra, így példáid a környezettu­datos művészetre, a kommuniká­ciós készség és kreativitás fejlesz­tésére, a gazdasági ismeretekre, valamint az idegennyelv-oktatás- ra és a sportra. Újdonság a tábla­játékokkal való tudatos ismerke­dés, és a hagyomány és trend kö­zötti kapcsolat kialakítása is. A munkacsoportok a tervezé­sen, anyaggyűjtésen, a szakiroda- lom tanulmányozásán és a munka- és ütemtervek elkészítésén dolgoz­nak. Ezekhez a feladatokhoz kap­Ötvözik a hagyományokat a trenddel csolódik az eszközök, anyagok, módszerek egyeztetése és kivá­lasztása is. A csoportok különböző ütemben haladnak, így a gyere­kekkel való foglalkozás is más-más fázisban tart, egyeztetést igényel. De az iskola vállalásának megfele­lően a T+ egyéni fejlesztési prog­ram kipróbálása elkezdődött. AT+ Start projektek közül a T+ Hagyomány és trend projekt van soron. A programot nem véletle­nül emlegetik így: „Nagymamá­ink még tudták”, hiszen a lénye­ge, hogy elfeledett technikákat, népi kismesterségeket alkalmaz­nak modem, divatos környezet­ben. A projekt során a gyerekek megismerkednek a varrás, hím­zés, gyöngyfűzés, selyemfestés, kosárfonás alapjaival. Az elké­szült termékekből pedig kiállítást rendeznek majd. Másik, most futó programjuk a T+ Játék, amelynek célja hogy játszva, elméleti és gyakorlati fel­adatok, feladványok, táblajátékok segítségével tanítsák a gyereke­ket a problémák rugalmas, a ha­gyományostól eltérő megközelíté­sére, a logikus gondolkodásra. Ugyanakkor a pedagógusok fon­tosnak tartják, hogy a játék él­mény, élvezet, az örömszerzés, a lelki egyensúly alakítója legyen, és siker, melynek jellegzetessége, hogy a gyerek hite megerősödjön önmagában, valamint segítse a szabadidő hasznos eltöltését szü­leikkel, társaikkal is. ■ H. E. Táblajátékok segítségével sajátítják el a gyerekek a logikus gondolkodást

Next

/
Oldalképek
Tartalom