Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2011-01-30 / 5. szám
2011. JANUÁR 30., VASÁRNAP 7 INTERJÚ vízügy Húszmilliárdból megoldhatók az árvízi védekezés legsürgetőbb problémái. Illés Zoltán környezetügyi államtitkár a szocializmus jól működő vízügyi szerveinek visszaállítását sürgeti. / / r- Az árterekre épített lakóházakat is lebontatják?- Nem. Több tízezer ember életének megváltoztatására sem anyagilag, sem emberileg nincs mód.- A budapestiek mikor kapnak gátat a Római-partra?- Égetőbb problémák is vannak az országban. Meg kell fontolnunk, hogy 3-5 milliárd elköltése mit jelent a Rómain, és mit jelent egy másik térségben. Eny- nyiből teljes települések védelmét lehet megoldani. Nem szerencsés, ha az adófizetők pénzét arra költjük, hogy néhány Rómaiparti ingatlan értéke emelkedjen.- És ha az ott élők beszállnak a költségekbe?- Nem én mondtam, de hadd vállaljam föl én is a dolgot. Egyeztetni kellene erről. Az állam nem hagyhatja magára az embereket, de véleményem szerint a polgároknak is hozzá kellene járulniuk az erejükhöz mérten bizonyos dolgok megvalósításához.- A Balaton déli partját decemberben elöntötte a víz. Még mindig tabu a tó leeresztése?- Nem ezzel volt a gond. A Siózsilip mögötti szakaszon beomlott a part, s nem volt pénz a kotrásra. A pénzt biztosítottuk, a medret helyreállítják, ismét le lehet engedni a Balaton vizét, ha indokolt.- A Kulcs községben megcsúszott löszfal vízügyi kérdés?- A Duna nem tehet róla, hogy ott folyik. Nem kellett volna építési engedélyeket adni azon a szakaszon. Persze nem utazhatunk vissza az időben videofelvételekkel, hogy állj, ne itt húzzák fel a házakat, mert ez fog történni. A kártérítés kényes ügy, mert ha oda jut pénz, joggal tehetik fel a kérdést a Római-parti ingatlan- tulajdonosok, hogy nekik miért nem ad az állam a gátra. De ugyanígy igaz ez Felsőzsolcára: ha ott felépítünk kétszáz házat, miért nem tesszük meg ezt máshol az országban? Ha a jó szándék megvan, akkor igazság nincsen. Bármelyik ujjamat harapom meg, fájni fog. A környezetés természetvédelemben, illetve a vízügyben tökéletes megoldás nincs. Csak rossz vagy még rosszabb kiutak vannak. Logikus, hogy a kevésbé rosszat fogjuk választani.- A MAL Zrt. megkapta az egységes környezethasználati engedélyt. Mit jelent ez?- A próbaüzem mellett a száraztechnológia bevezetésére köteleztük a társaságot. Ezzel az eljárással a vörösiszap 13-as pH- értékét le kell vinni 10-re, a nedvességtartalmát pedig 75-ről 25- 30 százalékra kell csökkenteni. Az iszap így nem tud kiömleni, mint az októberi katasztrófakor.- Veszélyes anyag a vörösiszap?- Nem. Ha a száraztechnológiával kezelt vörösiszap Európa más országaiban nem veszélyes anyag, akkor nálunk sem az. De ha annak nyilvánítjuk, akkor tegyen így az egész unió. Egységes szabályozást szeretnénk elérni. Felsőzsolca megmenekül, márciusra elkészül a gátrendszer egy része, júliusra a teljes védmű kiépül. De az ország más területein sok a tennivaló. A szaktárca mérlegel, hol a legégetőbb a baj. Árvay N. Tivadar- A Sajó és a Hernád melletti települések mikor számíthatnak új védművekre?- A térségre 7,5 milliárd forintot szán a költségvetés. Felsőzsolca határában márciusig megépül a gát két új szakasza, és megerősítjük a meglévő védműveket. Elbontják a régi 3-as főút felőli bekötőutat, valamint a kisváros mellett leomlott híd maradványait, s elkészülnek az átereszek az M30-as alatt. A teljes véd- rendszer júliusig készül el. A Sajó, a Hernád és a Bódva teljes hosszában elvégzik a meder kotrását. További három település kap körtöltést, záportározókat alakítunk ki, s 98 községnek készült el a védekezési terve, amely leírja, hogy mit kell tenniük árvíz esetén. Sajóecseg mellett is új körgát épül, de uniós pénzből. Hozzá kell tennem, nagyszerű dolog megóvni Felsőzsolcát, de Magyarország nagyobb, mint Borsod megye, a zempléni, a csongrádi, a vasi vagy-a hajdú-bihari településeket is meg kell védenünk.- Egy-egy kisebb gát felépítése hogyan hat a teljes rendszerre?- Az ár-vagy belvíz problémáját helyi szinten nem lehet megoldani. Felsőzsolca esete jó példa. Megvédhetjük a települést gátakkal, de ha csak ennyit teszünk, akkor rányomjuk a vizet Miskolcra. Ha máshol nincsenek kitisztítva a csatornák és árkok, ha nincs mederkotrás, hiányoznak a gátak és záportározók, mit sem ér a lokális védelem. Téves volt az a politikai elhatározás, hogy a döntést és a végrehajtást vigyük minél alacsonyabb szintre, s legyen önkormányzati feladat a megelőzés és védekezés, miközben a célra sem pénzt, sem erőgépeket, sem szakembereket nem biztosítottak:- Változtatnak ezen?- A megelőzést és a védekezést visszavesszük állami feladatkörbe.- A központi irányítás mellett hol az önkormányzat szerepe?- A helyi érdekeket figyelembe kell venni, de ne felejtsük: nem az önkormányzat dönti el, hogy a költségvetéséből meg tudja-e építeni az 1,2 milliárdos védőgátat. Nem tudja. Se pénze, se gépei. A vízügy mondja meg, hogy hol mekkora gátat kell felhúzni, és erre mennyi idő van.- A vízügyi igazgatóságok alkalmasak erre a feladatra?- Igen.- Hogyan állnak munkaerővel?- Jelenleg négyezer fő tevékenykedik az irányításuk alatt. Úgy vélem, hogy egy tízmilliós országban legalább a lakosság 0,1 százalékának, azaz tízezer említés Zoltán szerint a helyreállítás és a megelőzés költségeit rá kell terhelni az ártereken épült vállalkozásokra bernek kellene dolgoznia ezért a célért nap mint nap. Jó hír, hogy a kormány úgy irányította a közmunkaprogramot és a forrásokat, hogy a legerősebb elem a vízügyi foglalkoztatás legyen.- Mit tehet tízezer ember békeidőben?- Van feladat. Például a csatornatisztítás vagy a növénymentesítés. Ahol gép kell, ott azzal, de a legtöbb helyen elég a munkásemberek két keze, ereje. Felső- zsolcán 700 ember dolgozik a következő hetekben. A közmunkaprogramban részt vevőkből kiválogathatjuk azt a hatezer főt, akik jól dolgoznak, s később köz- alkalmazottként folytatnák a munkát. A forrásokat átcsoportosíthatjuk a vízügyhöz, ezzel lenne fedezet a minimálbérre, a fizikai állomány fenntartására, a munkaruhára, védőitalra. Az emberek árvíz esetén a megelőzésben és a védekezésben dolgoznának, békeidőben építenének és gyakorlatoznának, hogy éles helyzetekben tudják, hová kell tenni homokzsákot.- Ehhez géppark is kell.- Igen. A vízügyi igazgatóságnak saját gépekre van szüksége. Egy ütőképes erőgépparkkal békeidőben készülhetnének a gátak, folyhatna a kotrás. Árvízi helyzetben pedig „gyorsreagálású hadtestként” oda telepítenék az embereket és a technikát, ahol szükség van rájuk.- Megoldaná az árvizes helyzeteket, ha több tározónk lenne?- Biztosan. Ráadásul a száraz időszakokban lenne öntözővizünk. A tiszaroffihoz hasonló tározók építése további hasznot is hoz: munkahelyet teremtenek, régiófejlesztéssel, infrastrukturális beruházásokkal járnak.- Kié lesz a tározók területe?- A cél az, hogy ezek a földek állami tulajdonba kerüljenek. Az újabb és újabb kárpótlások során ugyanis a területek árának többszörösét fizetjük ki a gazdáknak. Csereföldet kell felajánlani a Nemzeti Földalapból vagy a terület aranykorona-értékének megfelelő összegért, esetleg kicsivel többért még kell vásárolni a szántókat.- Mennyi pénz kellene, hogy úrrá legyünk a belvízen?- Utasítottam a vízügyi igazgatókat, hogy az összes szíva ty- tyúállomásunktól visszagombolyítva mérjék fel a csatornák és árkok állapotát, nézzék meg, mennyibe kerül egy köbméter iszap kotrása, milyen géppark áll a rendelkezésre, kikkel tudnák a munkát elvégeztetni, s mennyi idő Névjegy született 1961. Szabadka végzettsége Üzemmérnök, vegyészmérnök, biológusmérnök alapító tagja a BME Zöld Körének, tagja a Duna-körnek és több környezetvédő szervezetnek 1989-TŐL a Környezetgazdálkodási Intézet főtanácsosa, majd a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára 1994 óta a Fidesz tagia 1998-tól 2006-ig országgyűlési képviselő, a környezetvédelmi bizottság elnöke, majd alel- nöke 2010-től a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára A KÖZÉP-EURÓPAI EGYETEM Oktatója, címzetes egyetemi docensként tanít a Szent István Egyetemen és az ELTE-n. A szocialista éra vízügyi szervezete a követendő példa „A maximum terv az, hogy lebontatjuk a bevásárlóközpontot, kikotortatjuk a törmelékkel feltöltött területet A minimum terv a régi 3-as út pillérekre emelése. ” kell a feladatra. A végeredmény szerint egy év alatt 17 milliárd forintból lehetne befejezni a munkát.- Nem tűnik soknak.- Valóban nem. Ráadásul évente 35-40 milliárdot fizetünk a kármentésre, készletpótlásra és megelőzésre. Ha a költségvetés elején szerepelne 20 milliárd forint, abból megoldhatnánk a megelőzést. Persze egy országos védelmi terv 100 milliárdos tétel, de az említett 17 milliárdból a minimálterv elkészülhet, és csökkenhet a Felsőzsolcához hasonló esetek száma. A Sajón például húsz éve nem volt kotrás.- Miért?- Mert a szocializmus idején még jól működő vízgazdálkodási rendszer szétesett, a vezetők nem tudták megszervezni a munkát vagy leosztották a feladatot, de pénzt, fegyvert, paripát nem biztosítottak hozzá. Azt gondolták, áradás legfeljebb 100 évente van.- Igazuk is volt. Ennyi víz régen volt a Kárpát-medencében.- Felsőzsolcán a helyiek elmondták, hogy 1974-ben hasonló ár pusztított. Akárhogy számolom, nem jön ki a száz év. Csakhogy akkor volt hová elfolynia a víznek, nem akadályozta az autópálya vagy a bevásárlóközpont feltöltött területe.- El kell takarítani a víz útjából a mesterséges „duzzasztókat”?- A konkrét esetben vizsgáljuk a lehetőségeket A maximum terv az, hogy lebontatjuk a bevásárló- központot, kikotortatjuk a törmelékkel feltöltött területet. A minimum terv egy kisebb terület kimélyítése, a gát áttelepítése, a régi 3-as út pillérekre emelése. Az M30-as továbbépítéséhez is csak akkor járulok hozzá, ha az útpálya lábakra kerül.- Ki állja a költségeket?- A büdzsének minden árvíz 2-3 milliárdba kerül. Ha nem lehet lebontani azt a bevásárló- központot, amely az áradásért részben okolható, akkor szálljon be a védekezés költségeibe. Olyan törvényjavaslat előkészítésén dolgozunk, amely azt mondja, hogy ha valaki ártéren gazdasági, kereskedelmi, ipari tevékenységet folytat, akkor kössön kötelező biztosítást. Létrejönne egy alap, amely finanszírozná a védekezési beruházásokat. A 3-as út pillérekre emelésének 2 milliárdos költségét is állhatnák az érintett bevásárlóközpontok. „A HEVESBE ROSSZAT VAIASZTJUK” i
