Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-24 / 19. szám

2011. JANUÁR 24., HÉTFŐ r TOLNAI NÉPÚJSÁG 3 MEGYEI TŰKOR SZÓRÓL SZÓRA MIHALYFALVI LÁSZLÓ A HIMNUSZ 188 Éve, 1823. január 22-én fejezte be Csekén Kölcsey Fe­renc a Himnusz írását A Nemzeti Színház akkori igaz­gatója 1844. február 29-én ír­ta ki a pályázatot a Himnusz megzenésítésére. A tizenhá­rom beérkezett pályamű kö­zül a bírálóbizottság elnöke, Egressy Béni 1844. június 15- én Erkel Ferencnek ítélte a fő­díjat. az első nyilvános bemutató 1844. július 2-án volt a Nem­zeti Színházban. Augusztus 10-én az Óbudai Hajógyár­ban, a Széchenyi-gőzös avatá­sakor is elhangzott A kottája szeptemberben jelent meg, s ekkor az „ének” elindult dia- dalútjára, és vált a magyar nemzet azonosságtudatát ki­fejező énekévé. A forradalom és szabadságharc idején is éneklik; és az 1848. augusz­tus 20-i állami ünnepen a Mátyás templomban is fel­hangzik. A szabadságharc vérbefojtása után betiltják, helyét a császári himnusz, a Gotterhalte veszi át. 1856. május 13-án Csekén, a Köl- csey-síremlék avatásakor újra hallható. mi. magyarok még a Himnusz ellen is tudunk véteni. Hibát követünk el, ha a Himnusz emelkedettnek, ünnepinek egyáltalán nem mondható al­kalmakkor is „felcsendül”. Gondolok itt például bizonyos NB I-es labdarúgó-mérkőzé­sek előtti „eléneklésére”. Az alkalom s a közeg sem teszi indokolttá nemzeti imádsá­gunk ilyetén lejáratását nem szabad, bűn írásban és szóban helytelenül idézni a Himnuszt Mire kell benne vi­gyázni? Az áld ige felszólító módú alakja áldd. A jó kedv­vel szókapcsolatban -vei rágós a kedv főnév. A Hozz rá víg esztendőt sorban a rá helyett nem mondható reá. A hetedik versszak 5-6. sora is hibás így: S a szabadság nem virúl / A holtnak véréből, mert Köl­csey nem az a határozott név­előt, hanem az ah indulatszót használta, vagyis így helyes: S ah, szabadság nem virúl / A holtnak véréből... A borvidékért munkálkodik elismerés Az álma egy nemzetközi sikereket elérő kadarka Nick Ferenc, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány kuratóriumának elnöke, a kultúra lovagrendjének alapítója ütötte lovaggá Módos Ernőt Az atomerőmű is kapott kulturális díjat szarvas, Paks A Paksi Atomerő­mű Zrt. kapta idén az Adomány Díjat a Békés Megyei Szimfoni­kus Zenekar javaslata alapján. Amint az indoklásban elhangzott, az Atomerőmű az elmúlt évben 5,7 millió forinttal támogatta a ze­nekart. A díjat - Korbely István festőművész: Békési hangulat cí­mű festményét -, Mittler István, a Paksi Atomerőmű Zrt. kommuni­kációs igazgatója vette át. A Ma­gyar Kultúra Napja alkalmából rendezett Békés megyei ünnepsé­get idén a szarvasi Vajda Péter Művelődési Központban tartot­ták. Az Adomány Díjat hagyomá­nyosan minden esztendőben a kultúrát támogató mecénások­nak, szponzoroknak adják át. ■ Módos Ernő, a neves szekszárdi borász a Ma­gyar Kultúra Lovagja lett. A kitüntetést a hétvégén vette át a fővárosban. Venter Marianna- A megyén túl is ismert és elis­mert borász szakember. Megvolt ehhez a családi indíttatása?- Abszolút humán hátterű, pe­dagógus családból származom. Egy zsebkendőnyi szőlőnk sem volt. Amikor középiskolás lettem, a gimnáziumban indult borász tagozat, és valami megmagyaráz­hatatlan okból én oda jelentkez­tem, nem a humán tagozatra. Mindenki csodálkozott, még én is. Onnan pedig egyenes út vitt a kertészeti egyetemre, ahol bo­rász szakmérnökként végeztem. A sors különös játéka, hogy ak­kor, amikor már borászként dol­goztam, kiderült, hogy osztrák származású anyai nagyapám egy báró vincellére volt. Végül is megvolt a családi indíttatás, csak senki sem tudott róla.- Van kedvenc bora?- Természetesen. A szekszár­di kadarka. Az az álmom, hogy olyan kadarkát csináljak egy­szer, amely nemzetközi sikere­ket ér el. A fehérborok közül pe­dig az olaszrizling a kedvencem.- Hogyan lehetne meghatároz­ni a Szekszárdi borvidék hely­zetét napjainkban?- A történelmi hagyományok, a termelési tapasztalat, a jó öko­lógiai adottságok évszázadok óta megvannak. Mindig is jó volt a borvidék imázsa, a bor szere- tétét, a borkészítés sikereit sze­rencsésen mentette át a borvi­dék a mai korba. A nagyüzemek ugyan megszűntek, ami olykor hiányzik, mert a kistermelők, il­letve a nem kifejezetten áruter­melő gazdák borait fel tudná vá­sárolni. A borvidék zászlósha­jói a családi borászatok, ame­lyeknek nagy szerepük van a borvidék hírnevének visszaállí­tásában.- Min lehetne, illetve min kel­lene javítani?- Marketing oldalról vannak még hiányosságok. Szokás Szek- szárdot Villányhoz hasonlítani. Csakhogy amíg Villányban hely­ben adják el az összes megtermelt bor harminc százalékát, addig Szekszárdon ennek csak a töredé­ke fogy el helyben. A magyarázat is megvan rá. Villányban három­ezer vendégfogadó hely, és ezer szálláshely van. Szekszárdon pe­dig mindkettőből alig akad.- A családi cégben végzett munka mellett milyen felada­tokat vállal? Névjegy módos ernő 1948-ban szüle­tett Szekszárdon. Általános és középiskolai tanulmányait a megyeszékhelyen végezte, a Garay gimnáziumban tett érettségi vizsgát. A Kertészeti Egyetemen diplomázott 1974- ben borász szakon, ezt követő­en a villányi állami gazdaság­ban dolgozott, ahonnan 1982­ben tért haza. Az akkor ala­kuló Aliscavinnél dolgozott borászati vezetőként egészen 2000-ig. Ezt követően hozta létre saját cégét, amely borke­reskedelemmel, borkészítéssel és palackozással foglalkozik családi vállalkozásban. Hob­bija: a mozgás, a sport, rend­szeresen teniszezik.- A Szekszárdi és a Tolnai bor­vidéken, különösen a falvakban, kertbarát körökben borverse­nyek bonyolítását, igényes meg­szervezését. Ez fontos szakmai tevékenység, és ennek köszön­hetően széles kapcsolati kört ala­kítottam ki a termelőkkel, gaz­dákkal. Talán erre vagyok a leg­büszkébb: hogy ilyen nívós, színvonalas versenyeket sikerült kialakítanunk.- A borászat mellett sok min­den mással foglalkozik. Jóté­konysági és sporttevékenység­gel, borversenyek szervezésé­vel, országos szervezetek veze­tőségében tetöltött munkájával.- Az eredmények eléréséhez, a szakmai és társadalmi mun­kám elvégzéséhez nélkülözhe­tetlen a stabil, támogató családi háttér. A feleségemmel sikere­sen túléltük azokat a konfliktu­sokat, amelyeket ez az aktív tár­sadalmi élet hordozhat. Ő is szakmabeli, így remek partner és nagyszerű segítő a szakmai rendezvényeken. Remélem, még sokáig tevékenykedhetünk a bo­rászat, a borkultúra színvonalá­nak emeléséért. Az olyan elis­merés, mint a most átvett Ma­gyar Kultúra Lovagja, erőt ad a következő évek munkájához. A héten is várják a véradók jelentkezését TOLNA MEGYE A héten is szá­mít a véradók jelentkezésé­re a Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezete. Hétfőn a szekszárdi véradó állomáson 8 és 17, kedden a paksi művelődési központ­ban 9 és 16, szerdán a györ- könyi művelődési házban 12 és 16, majd pénteken az őcsényi iskola ebédlőjében 10.30 és 14.30 között adhat­ják a vérüket, (hé) Két embernek tudnak két hónapra munkát adni hőgyész A téli rendkívüli munkavégzések idejére két személy foglalkoztatására nyárt pályázati támogatást a hőgyészi önkormányzat. A dolgozók január 17-vel álltak munkába, és két hó­napig fogják ellátni az ön- kormányzat által rájuk bí­zott feladatokat, (hé) Színvonalas műsorral ünnepelték a kultúrát siMONTORNYA A művelődési házban rendezett megemlfy kezésen a Lelkes-cserfes gi­tárcsapat és a Krammer Fe­renc kórus közös műsort adott. A közel egyórás zenés irodalmi összeállítás során felvillantották a múltunkat idéző tárgyi és szellemi ér­tékeket. A hagyományok ápolását jól szolgálták a mű­sor alatt vetített képek, me­lyek célja az volt, hogy to­vább erősítsék a nemzeti tu­datot. (vl) A Lelkes-cserfes gitárcsapat két tagja a színpadon Továbbiak a TEOLhu hírportálon Sikeres félévet ünnepeltek garay-bál Kicsit lazított 3t közel hatszáz gimnazista szekszárd Közel hatszáz diák bálozott a szekszárdi Garay János Gimnáziumban, megünnepelve a sikeres félévet. Az intézmény szülői munkaközössége a G & B zenekart kérte fel, hogy húzza a diákoknak, tanároknak a talpalá- valót. Heilmann Józsefhé, a gim­názium igazgatója elmondta, a bál lehetőség, hogy egy sikere­sen, 4,14-os iskolai átlaggal zárt félév után a fiatalok a farsangi időszakban egy kicsit kikapcso­lódjanak, kulturáltan szórakoz­zanak. - Mindehhez a szülők, a szülői munkaközösség szervező munkája kellett, hiszen a zenakart, a tombolát is nekik kö­szönheti a gimnázium - emelte ki az intézmény vezetője. ■ R. T. Megérdemelten hálóztak diákok és tanárok Képek: TE0L.hu Jutalom negyvenévnyi kulturális tevékenységért dunaföldvár Gallai Erzsébet, a Berze-Nagy Ilona Városi Könyv­tár vezetője kapta idén a Duna­földvár Kultúrájáért díjat. A Du­naföldvár Kultúrájáért Alapít­vány és a művelődési központ negyven év munkáját ismerte el a kitüntetéssel. Gallai Erzsébet azóta áll az intézmény élén. Ez idő alatt a könyvtár - reagálva a környezet változásaira - infor­mációs központtá vált. Mint Pa­taki Dezső, a művelődési központ igazgatója, az alapítvány elnöke hangsúlyozta, az intézmény most is, mindig is több volt, mint egy hely, ahol könyvet kölcsönöz­het az olvasó. Ott bontogatta szár­nyait a Dunaföldvár című közéle­ti lap, több klub itt indult útjára. Idén először a Magyar Kultú­ra Napja alkalmából rendezett ünnepség keretében köszöntöt­ték az elmúlt év kiemelkedő me­cénásait, azaz azokat a vállalko­zókat, akik a legnagyobb segítsé­get nyújtották a városi rendez­vények szervezéséhez. Elisme­rést kapott a Czinger Fürdőszo­ba Kft., a Barta Ép-ker Kft. és a Kemi-Ker Kft. Az elismeréseket Keresztes Lajos polgármester és Fafkáné Simon Ildikó, a művelő­dési központ munkatársa adta át. A folytatásban Nagy Anna és Huszárik Kata tolmácsolta a kö­zönségnek Lázár Ervin műveit. Felnőtteknek szóló irodalmi elő­adásuk a Fény-Játékok címet kapta. ■ V. T. >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom