Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-14 / 11. szám

2011. JANUÁR 14., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG 11 NYUGDÍJASOK A csúcson hagyta abba életút Dr. Dobos Gyula igazgató húsz év után átadta a stafétabotot Az igazgató már nyugdíjas, de munkájával nem szakított: levéltári főtanácsosként dolgozik tovább a Tolna Megyei Levéltárban Az önkéntes és karitatív munkát fontosnak tartja az egyesület dombóvár Programokkal, fellépé­sekkel tarkított mozgalmas évet tudhat maga mögött a Dombóvári Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egye­sületének jól összeszokott kis csa­pata. Bakonyi Károlyné elnök el­mondta, ahogyan eddig minden évben, tavaly is megtartották az anyák napi rendezvényüket, együtt ünnepelték névnaposaikat, a karácsonyt A kisebb megmoz­dulások közé tartoztak a zsíros- kenyérpartik, tavaly kettőt tartot­tak meg a Szállásrétí-tónál, egy­szer pedig halászléfó'zésre hívták össze a tagokat a Tüskei-tóhoz. Az irodalmi délutánok hagyománya sem szakadt meg, tavaly is két al­kalommal jöttek össze a versek kedvelői. Október végén immár ötödik alkalommal tartotta meg az egyesület Kistérségi Nyugdíjas Fesztiválját, amelyen Dombóvár és a környék nyugdíjasszer-veze- teinek kultúrcsoportjai mutatkoz­hattak be. Tavaly már túlnőtt a rendezvény a kistérségen, hiszen egy kaposvári csoport is magas színvonalú műsorral örvendeztet­te meg a nagyérdeműt. Saját Gyöngykoszorú csoportjuk rend­szeres fellépő a város és a környék rendezvényein, emellett nagy öröm volt, hogy a barcsi versmon­dó és dalosversenyen mind a négy fellépőjük továbbjutott az országos gálákra. A kimozdulásra, kapcso­Bakonyi Károlyné lataik ápolására is volt módjuk. Nagyszerű kirándulást tettek Nagymányokra, a Pál-napi vigas­ságok alkalmával pedig régi isme­rősként vendégül látták az iharos- berényi nyugdíjasklub csoportját. Az egyesület tevékenységi köre ki­terjed az önkéntes és karitatív munkára is. Többek között tagja­ik idősek otthonait látogatják, se­gítettek Csikóstőttősön az árvíz utáni takarításban, és 30 ezer fo­rintot gyűjtöttek a károsultaknak. ■ Hargitai É. Energikusan magyaráz, legkevesebb egy évtizedet letagadhatna korából. Ez év január elsejétől a - te­vékeny - nyugdíjasok tá­borát gyarapítja. Szeri Árpád Egyszerre három középiskolá­ban is tanított a hatvanas évek végén. A magyar-történelem sza­kos, fiatal pedagógus 1967-ben szerzett diplomát a szegedi egye­temen, majd visszatért Szek- szárdra. Nem írhatjuk, hogy szü­lőhelyére, hiszen dr. Dobos Gyu­la a ma Somogy - ám 1950-ig Tolna - megyéhez tartozó Tengő­dön látta meg a napvilágot: falu­ja iránti tiszteletét nemrég, nyugdíjazását megelőzően is le­rótta. Stílszerűen egy monográ­fiával, ami a jövőben bővített vál­tozatban is nyomdába kerül. Azt sem hallgatja el, hogy 1971 és 1976 között a KISZ me­gyei bizottságának munkatár­saként, illetve titkáraként dol­gozott. ■ Két évtized után az ötö­dik ciklust már nem pályázta meg.- Középiskolai felelősként a kulturális terület tartozott hoz­zám - idézte fel a lassan negy­ven évvel ezelőtti önmagát. - Na­gyon jó szabadidős programokat szerveztünk: volt ebben politika is, de abból a diák csak annyit fo­gadott be, amennyit éppen akart... S még mindig csak 32 éves, 5 amikor 1976-ban megbízatást | kap a szekszárdi Babits Mihály | Művelődési Központ vezetésére. | Másnak ez lehetne szakmai kar- f rierje csúcsa, ám számára újabb fordulatot tartogat a jövő. Közel öt év elteltével ismét vált és a Tol­na Megyei Levéltárban folytatja pályafutását. Felsőfokú okleve­lét 1987-ben újabbal gyarapítja: az ELTE levéltáros szakát jeles minősítéssel végzi el. Hogy ez nem akármilyen fegyvertény, ar­ra egy futó megjegyzése utal: a megyében vele együtt ketten vannak, akik rendelkeznek ez­zel a diplomával. Érdekességnek számíthat, hogy elődei történé­szi végzettséggel foglaltak helyet az igazgatói székben. Ezt a széket, illetve tisztséget Névjegy tengődön született 1944. ápri­lis 4-én. Általános iskolai ta­nulmányait Tengődön végzi, majd a szekszárdi Garay Já­nos Gimnáziumban érettségi­zik. 1967-ben szerez diplomát Szegeden. A Tolna Megyei Le­véltárban 1980 óta dolgozik, több száz publikáció fűződik nevéhez. Legjelentősebb mun­kájának A Perczelek című kö­tetét tartja. HÁROM GYERMEK - két lány és egy fiú - édesapja, két unoka nagyapja. Munkája mellett a szőlészkedés a hob­bija: mint mondja, a földre nem akkor kell mennie, ami­kor kedve van, hanem ami­kor muszáj. 1990. január elseje és 2010. de­cember 31-e között dr. Dobos Gyula mondhatta magáénak. Kétségkívül rekordernek számít abból a szempontból: még köz­vetlenül a rendszerváltás előtt kiérdemelt pozícióját több mint húsz éven át magabiztosan őriz­te meg. Jöhetett bármilyen kor­mány, bármilyen politikai erő, egyik sem vonta - mert nem vonhatta - kétségbe szakmai tu­dását, elhivatottságát és emberi kvalitásait. Abban is megelőzte a szakmai mezőnyt, hogy ezen a területen az első volt az országban, aki pá­lyázattal lett igazgató. Ez azt je­lentette, hogy más jelentkezők­kel együtt meg kellett méretnie magát. A következő három pá­lyázat idején viszont nem akadt vetélytársa...- Á levéltár már az első veze­tői megbízatásom idején szak­mailag elismertté vált, országo­san a legjobbak közé került. Ezt nemcsak a megyei közgyűlés elé terjesztett beszámolóink rendszeres jóváhagyása igazol­ja: a szakfelügyeletek jelentése­iből is egyértelműen kiderül, hogy jól dolgoztunk - adott ma­gyarázatot arra, hogy miért is várhatta mindig jó lelkiismeret­tel az ötévente ismétlődő igaz­gatóválasztást. - A munkával foglalkoztunk és hagytak ben­nünket dolgozni - fogalmazta meg azt az egyszerű - bár sokak számára csak vágyott - léthely­zetet, mely alapját adta az ösz- szes eredménynek. Két évtized után úgy döntött, hogy az ötödik ciklust már nem pályázza meg.- Lehetőleg a csúcson kell ab­bahagyni: fizikailag-szellemileg remekül érzem magam, a levél­tár jól működik, de a 67. élet­évembe léptem: jöjjenek most a fiatalok! Az igazgató megy, de ez nem jelenti azt, hogy végleg elköszön az intézménytől. Immár nyugdí­jasként, mint levéltári főtaná­csos hasznosítja tudását és ta­pasztalatait. Rengeteg tenniva­lója van az ódon falak között: pél­dául az íróasztalok és szekré­nyek rejtette, „elfekvő” anyago­kat rendezi. Ez azt jelenti, hogy dr. Dobos Gyula tovább kutat: de egyszer minden bizonnyal őt, mármint a nevéhez és tevékeny­ségéhez kapcsolható okiratokat is kutatni fogják. HÍRSÁV Új helyen várja az iroda a nyugdíjasokat szekszárd A művelődési ház felújítása miatt a Men­tálhigiénés Műhely Önkén­tes Központ Nyugdíjas Ta­gozatának irodája is a főis­kolai kar E-épületébe költö­zött. A földszinti 1-es irodá­ban kérhetnek segítséget a nyugdíjasok, kedden és pénteken 8-tól 10 óráig, kü­lönböző kérelmeik kitölté­séhez és továbbításához. Itt tartják meg a kedvezmé­nyes élelmiszervásárokat, előadásokat is. (hé) Január végén találkoznak újra a Platán klub tagjai szekszárd Közel másfél hónapos szünet után, janu­ár 24-én gyűlnek össze új­ra a szekszárdi Platán Nyugdíjasklub tagjai. Papp Józsefné elnök elmondta, egy kis pótszilveszterezés- sel, egymás köszöntésével színesített évnyitó alkal­mon összegzik majd az elő­ző évet, és megbeszélik az idei évre tervezett progra­mokat. (hé) Programtervet készítettek az első összejövetelen iregszemcse Pótszilveszteri és egyben farsangi hangu­latban nyitotta az évet nem­rég az iregszemcsei nyugdí­jasklub. Gábor Sándorné el­nök elmondta, fehér asztal mellett, farsangi fánkkal, koccintással, nótázgatással üdvözölték az újévet. Össze­állították évi programterve­zetüket is. Az idén a szerve­zet fennállásának immár 40 éves jubileumát ünnepelhe­tik majd. (hé) Új vezetőt választottak az AFÉSZ-esek siMONTORNYA Új vezető irá­nyítja az ÁFÉSZ nyugdíjas­klubját Simontornyán. Egészségi állapota miatt le­mondott az eddigi klubveze­tő Takács Józsefné. A tagság Szabó Jánosné személyében egy fiatalos, agilis nyugdí­jast választott elnökének. Továbbra is szorosan együttműködnek a BSZV nyugdíjasklubbal, sok közös rendezvényt tartanak, (vl) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Tolnában a legtöbb településen van nyugdíjasszervezet érdekvédelem Az idősek egyesületei, klubjai mindenütt a közösség hasznos, aktív részeiként működnek tolna megye Tolna megyében az idősügyi tanács 2009-ben ala­kult meg, tizenkét szerveződés nyugdíjasait tömöríti egységbe. Tagjai között a hagyományos nyugdíjas- és más szervezetek, illetve egyházak képviselői is ott vannak. Lemle Béláné, a tanács alelnö- ke az elmúlt év munkáját foglal­ta össze. Mint elmondta, a me­gyében szinte minden települé­sen van legalább egy szervezet, amely összefogja az időseket, és konkrét célra tudja mozgósítani őket. Kölesden például a közéleti egyesület keretében működik az idősek klubja, máshol érdekvé­delmi, hagyományőrző, polgári, vagy egyházi keretek között szer­veződött az idősek közössége. Az elmúlt évben nagyon sok igény, kérés, kérdés érkezett a tanács­hoz, és megpróbáltak megfelelni ezeknek, többek között a tanács­hoz benyújtható pályázatokon ke­resztül segíteni a he­lyi közösségek műkö­dését Az erre fordít­ható 1,6 millió forint elosztásánál az első­rendű szempont az volt, hogy mi­nél tartalmasabb és sokrétűbb le­gyen a támogatott program, és minél több civil szervezet vegyen benne részt. Mert így kötődnek jobban egymáshoz az emberek, és a mai világban nagyon fontos, hogy közösségben éljenek, egy­mást segítve, támogatva, és ez ki­emelten igaz az idős korosztály­ra. Lemle Béláné néhány példát hozott fel a támogatott progra­mokra. Várongon a már eltűnő­ben lévő kézműves hagyományo­kat adták át az idősek a fiatalok­nak. Máshol népfőis­kolái előadásokat szervezett a nyugdí­jas közösség, termé­szetesen nem csak a nyugdíjas korosztálynak. Bo- gyiszlón a színes műsorok össze­állításának, az amatőr színházi életnek van nagy hagyománya. A produkciót aztán nem csak helyben, a megyén kívül is be­mutatják. A lehetőségek szerint támogatta a tanács a nyug­díjasszervezetek kirándulásait és ■ Változatos programokat támogatnak. a zarándokutakat is. Egy jelké­pes összeggel a szekszárdi evan­gélikus templom akadálymente­sítéséhez is hozzájárultak. Lemle Bélánét a tavaly őszi helyhatósági választáson Szek­szárd város önkormányzati képvi­selőjévé választották, ezért az idén már nem tud részt vermi az idősügyi tanács munkájában. Mint elmondta, nagyon szívesen dolgozott a testületben, és ezután is tartja velük a kapcsolatot. A Máltai Szeretetszolgálat munka­társaként tevékenykedik tovább az idősek érdekében. Elkötelezett munkatársai segítségével sok mindent tudnak tenni ezért a kor- | osztályért is. Sok idős emberrel 1 tart személyes kapcsolatot, gyak- Lemle Béláné, a tanács elnöke ran látogatja őket, mert a legna­gyobb problémája többségüknek a magány, az, hogy nincs kivel be­szélgetni. Sokat jelent számára, hogy ilyen módon segíthet nekik, lelki támaszt nyújthat, és lelkileg maga is sokat kap tőlük cserébe, amiért köszönettel tartozik. Mint önkormányzati képviselő, a szo­ciális és egészségügyi bizottság­ban dolgozik. Munkája során ne­héz sorsú idős emberekkel is kapcsolatba kerül, és igyekszik megoldást találni a gondjaikra, segíteni rajtuk. Lehetősége van arra is, hogy a megyeszékhelyen felmérje azokat a szükséges teen­dőket, amelyek az idős emberek helyzetének, sorsának javítását szolgálják. ■ Venter M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom