Tolnai Népújság, 2011. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
2011-01-11 / 8. szám
2011. JANUÁR 11., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG 11 GAZDASÁGI TÜKÖR TŐZSDE Összegzés a tavalyi utolsó negyedévről A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójának forgalma csaknem a felére esett vissza 2010 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva. Míg 2009 októbere és decembere között több mint 2500 ügyletet kötöttek, addig 2010 ugyanezen időszakában nem érte el az 1400 darabot Tavaly októbertől a takarmánykukorica iránt volt a legaktívabb az érdeklődés (912 kontraktus), amit a napraforgó követett 362 kontraktussal. A kifutó termékek közül az eurobúza 2011. augusztusi jegyzése 11 százalékkal, a régi típusú takarmánybúzáé (TBUZ) 15 százalékkal nőtt a múlt év utolsó negyedében. A november 22-én újként belépett malmi búza különböző határidőkre vonatkozó tőzsdei ára 3-7 százalékkal emelkedett, az új típusú takarmány- búzáé (TABU) ellenben alig változott. A takarmánykukorica márciusi határidős ára 8, a májusi 6 százalékos növekedést követően tonnánként 50 ezer forint fölé emelkedett október óta. Termény Határidő Ft/t Eurobúza 2011.111. 62 000 Malmi búza 2011.111. 63 000 Takarmánybúza II. 2011. Vili. 46 500 Takarmánybúza 2011.111. 55 000 T. kukorica 2011.111. 52 200 Napraforgó 2011.111. 136 000 Repce 2011.111. 120000 Forrás: AKI Uniós forrásból épült a rendszer Összesen 2,7 milliárd forintos uniós forrásból készült el az az informatikai rendszer, melynek segítségével egyeztetik az agrár- támogatások kiosztását a kölcsönös megfeleltetési rendszer szempontjai szerint. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapján megjelent közlemény szerint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal együtt 2,7 milliárd forintot nyertek az Elektronikus Kormányzat Operatív Program keretében a két intézményt összekapcsoló hatékony informatikai rendszer kialakítására. Az uniós elvárásoknak megfelelő hálózat január elsejétől alkalmas az összes, kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos feladat elvégzésére. ■ I. M. A hazai termőföld közel fele szántó Magyarország területének 83 százaléka (azaz 7,8 millió hektár) termőföld. Ennek 48 százaléka szántó, __________20 százaléka erdő, ___________11 százaléka gyep, 11 százaléka gyümölcsös, ________kert, szőlő, illetve nádas. Ha zánkban körülbelül 200 hektár szántó kell ahhoz, hogy egy család meg tudjon élni a földművelésből, Németországban, Ausztriában elég ennek a fele is Egyezkednének a termelők földbérlet Nehézséget okozhat a díjfizetés, ha rossz a termés Tolna megyében magas a termőföld bérleti díja, hektáronként átlagosan 60 ezer forintot is elkérnek a tulajdonosok. Az idei rossz termés után gondot jelent a gazdálkodóknak, miből fizessenek. Mauthner Ilona- Nyolc földtulajdonosnak írtam levelet, amiben röviden vázoltam a helyzetemet, a belvíz miatt csak károm keletkezett az idén - panaszolta gondját lapunknak egy Sárközben gazdálkodó férfi. - Vetettem, műtrágyáztam, de sajnos nem volt mit aratni. Arra számítottam, hogy megérti a gondomat a tulajdonos, és a hektáronkénti 60 ezer forintos bérleti díjat közösen lefelé tudjuk majd módosítani. A nyolc közül csak ketten voltak megértőek. Csike György, a Magyar Gazdakörök Országos Szövetségének (Magosz) megyei elnöke szerint felháborító az ilyen megközelítés. Szerinte a tulajdonosoknak tudomásul kell venniük, hogy a semmiből nem lehet fizetni. Hozzátette, szerencsére olyan hírek jönnek a megye belvízzel érintett területeiről, hogy a bérbe adott földterületek tulajdonosainak többsége megérti ezt. A megyében egyébként az a gyakorlat, hogy 5 évre adják bérbe a tulajdonosok a területüket. Ennyi időre már megéri a főidet művelőknek, mert amit az egyik évben rákölt a földre, az a követ- KETTŐSSÉG JELLEMZI a jelenlegi helyzetet - mondta dr. Hadházy Árpád, a megyei agrárkamara alelnöke. - Egyrészt földéhség van, például a gazdálkodó szervezetek, állatte nyésztő telepek vennék a terülő- tét, de ez a réteg nem teheti a 94es földtörvény miatt, amely kizárta a földvásárlásból őket Másrészt nem mozdul a földvásárlás évek óta, hiszen a családi gazdálkodóknak nincs tartakező években kamatozhat Ennél rövidebb idő a bérlőnek nem éri meg, ennél hosszabb időre viszont a tulajdonos nem köt szerződést. Az uniós országok zömében 15-20 évre kötelezik el magukat a tulajdonosok, s ott a bérleti díj mértéke sem változik gyakran. Tolna megyében a földbérleti díjak az országos átlag felett vannak: 50 és 80 ezer forint között hektáronként. Csike György szerint Tamási környékén 30 és 50 lékuk, amiből ezt megtehetnék, így ára sincs nagyon a földnek. Az elszegényedő falusi réteg viszont szabadulna a szántójától, de nincs, aki megvegye. Sajátosan magyar jelenség az is, hogy míg a termőföldnek nyomott az ára, addig a földbérleti díj viszonylag magas. Ennek az az oka, hogy a földbérlet nem az árhoz, a földből megtermelt haszonhoz, hanem a támogatásokhoz kötődik aranykoronás termőföldek vannak, így érthető, hogy a fornádpusztai, nagyszokolyi vagy a tamási környéki területeken 60-65 ezer forintot is fizetnek hektáronként a bérlők, de hallani 80 ezer forintos extrém összegekről is. Ugyanakkor tőlünk nyugatabbra ennek többszöröse a bérleti díj, igaz ott a területalapú támogatás hektáronként 100 ezer, míg nálunk 40 ezer forint körül alakul évente. A szakemberek szerint a külföldieket kizáró újabb hároméves földvásárlási moratórium arra mindenképpen jó, hogy időt nyerjenek a magyar gazdák. Aki teheti, az addig bérelt földterületet megvásárolja. Igaz, az elmúlt tíz évben több mint 90 százalékkal emelkedett az átlagos földár Magyarországon az FHB Jelzálogbank adatai szerint. Hazánkban jelenleg egy hektár termőföld átlagos ára 472 ezer forint, míg egy hektár szántó átlagosan 576 ezer forintba kerül. Ezen belül Tolna megyében jelenleg egy hektár jó minőségű termőföldért 600-800 ezer forintot fizetnek. Ugyanekkora terület az unióban 3-5 millió forintot ér. ■ Az unióban 20 év a bérbeadási idő. Nincs tartalék, amiből földet vennének a gazdák Egyre drágább az alma is piac A téli tárolás során nő a termelők vesztesége A piacon egyre kevesebben árulnak almát, így az ára emelkedik Igazi hazai gyümölcs az alma, terem belőle bőven megyénkben is, a téli hónapokban azonban mégis 300 forintot is elkérnek kilójáért A termelők szerint nem köny- nyű tárolni, megfelelő pince kell hozzá, ahol nemcsak a hőmérsékletre (plusz 8 fok az ideális), de a megfelelő páratartalomra is ügyelni kell. A fonnyadt gyümölcsöt még olcsón is nehéz értékesíteni, de a szép, egészséges alma kilójáért a boltokban akár 350 forintot is, a piacokon pedig 250- 300 forintot kérnek. Az alma egyébként sok vitamint, foszfort tartalmaz. Jótékonyan hat a vesére, a májra, jó a rekedtségre és kiváló gyulladásgátló. ■ M. I. HIRDETÉS A Mözsi Mezőgazdasági Szövetkezet rendkívül kedvező áron, az új évben is tovább folytatja a piros héjú BURGONYA és a VÖRÖSHAGYMA értékesítési akcióját. Árukiadás a szövetkezet majorjában Mözsön, hétfőtől péntekig 7-15 óráig. A burgonya ára: 30 kg-os zsákban 3300 Ft. 15 kg-os zsákban 1800 Ft A hagyma ára: 15 kg-os zsákban 1800 Ft Az árváltozás jogát fenntartjuk. A viszonteladókat is várjuk, velük az ár megegyezés szerint. Érdeklődni: a 74/540-003-as telefonon. » á Kvótatámogatást kaphatnak a tejtermelők várhatóan még januárban megkapják a tejtermelők a tavalyi kvótatámogatásokat, amelyeket az uniós területalapú támogatásokhoz kapcsolódó nemzeti kiegészítésből finanszíroz a Vidékfejlesztési Minisztérium - közölte a Tejterméktanács. A tárca rendelete szerint a jogosultak literenként legfeljebb 6 forintos támogatást vehetnek igénybe. Drágább lett a sertés, hiány van a piacon folytatódik a sertésárak növekedése az európai és a magyar piacon a Pick Szeged Zrt. elemzése szerint. Az elmúlt héten a meghatározó német piacon ismét 3 centes kilogrammonkénti áremelkedés volt, amelyhez a többi ország is igazodott. Európában a megugrott marhaárak is húzzák magukkal a sertésárakat. Hazánkban háromszáz forintos küogram- monkénti ár alatt nem lehet már sertést venni. Sokan már metszenek, de a barackot még nem lehet két alkalommal mértek a megyében -14 fokot az elmúlt hetekben. Kérdés, hogy a repcében ez okozott-e felfagyást - mondta dr. Vörös Géza, a megyei növény- védelmi igazgató. Most hogy megenyhült az idő, a megyében megkezdték a szőlőkben és a gyümölcsösökben a metszést a gazdák. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a barackféléket most még nem szabad metszeni, csak faka- dás előtt, a növény piros- bimbós állapotában. Ezt követően rézzel le is kell permetezni a fákat. Megkezdődött a metszés Nem változott az őstermelők adózása ANNAK AZ ŐSTERMELŐNEK, akinek az éves bevétele 600 ezer forint alatt marad, továbbra sem kell bevallást készítenie. Négymillió forintos bevételig egyszerűsített nyilatkozatot kell tennie tételes költségelszámolással, illetve az előző év utáni bevétel 20 százalékát kell befizetnie a járulékalapba, valamint 10 százalék nyugdíj- és 4 százalék egészségbiztosítási járulékot kell fizetnie. A kezdő őstermelőknél az alap a minimálbér (78 ezer forint), ez után kell fizetni 26 százalék tb-, 10 százalék nyugdíj- és 6 százalék egészségbiztosítási járulékot.
