Tolnai Népújság, 2010. december (21. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-01 / 279. szám
2010. DECEMBER 1, SZERDA - TOLNAI NÉPÚJSÁG PORTRÉ 5 forradalom Egyetemistaként volt részese az 1956-os eseményeknek dr. Gutay László. El kellett hagynia az országot. Az Egyesült Államokban kezdett részecskekutatással foglalkozni, aztán részt vett a genfi részecskegyorsító megépítésében. Szülőfalujához, Faddhoz máig kötődik ff FADDON TÖLTŐDIK FEL A TUDÓS Édesapja, az egykori földbirtokos, éjjeliőrként ment nyugdíjba. Dr. Gutay László az USA-ban él. A fizikus professzor évente négy alkalommal látogat haza szülőfalujába, Faddra Faddról indult dr. Gutay László, és a világ vezető tudósai közé küzdötte magát. Egyetemistaként részt vett az 1956-os forradalomban, ezért el kellett hagynia az országot. De magyarságát megőrizte. Wessely Gábor Három cikket is lehetne írni dr. Gutay Lászlóról. Egyet arról, hogy a fővárosi diákság egyik vezéralakjaként hogyan vett részt az 1956-os forradalomban, hogyan zsákmányolt fegyvert az ávósoktól, hogyan jutott át az orosz ellenőrzési pontokon, amikor Ausztriába szökött. Egy másikat arról, hogy emigrációba kényszerült magyar tudósként hogyan vándorolt egyetemről egyetemre, hogyan élt kínai feleségével és öt gyermekével. Egy cikk pedig arról szólhatna, hogy nemzetközi hírű fizikusként hogyan vett részt a genfi részecske- gyorsító építésében, s az ott végzett kísérletek eredményeinek elemzésében, publikálásában. Roppant tartalmas életpálya dr. Gutay Lászlóé, bár a vele kapcsolatos történéseket sok esetben nem ő irányította. A Fadd melletti Gutai-puszta volt a család ősi birtoka. A kúriát már mások lakják, ám a falu belterületén található házukat sikerült visszaszerezni. Oda jár haza a fizikus professzor, évente négy alkalommal. De van háza, lakása, kocsija az USA-ban és Svájcban is. Fizika-matematika szakos hallgató volt az ELTE-n, 1956-ban. Földbirtokos gyereke nem juthatott be akkoriban a felsőoktatásba, lehetett bármilyen kiváló koponya. A faddi fiatalember közép- iskolás korában matematikából és fizikából is ott volt az országos döntőben, ami automatikusan a felvételét jelentette volna. (A tanulmányi megmérettetést természetesen Rákosi Mátyás matematikai versenynek nevezték.) Továbbtanulni azonban csak úgy tudott valaki, ha megfelelő volt a káderlapja. Gutayék elintézték, hogy a fiú kartonján ez szerepeljen: agrárproletár származású. De nem fejezhette be az 1953-ban elkezdett egyetemet, mert kitört a forradalom. A diákok először a Petőfi-szo- borhoz vonultak, ahol együtt harsogták Sinkovits Imre színművésszel a Nemzeti dal refrénjét: „Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!”. Aztán a Bem-szoborhoz indultak a Kiskörúton, s közben skandálni kezdték, hogy „Minden ország katonája menjen saját hazájába!”, „Vesszen az ÁVO! Vesszen az AVO!”, „Szabad választásokat!”. A szobornál vágta ki valaki egy zászló közepéből a Ráko- si-címert; a lyukas zászló azóta is 1956 jelképe. Onnan a parlamenthez vonult a tömeg, skandálva: „Nagy Imrét akarjuk! Nagy Imrét akarjuk!”, „Mindszenti, Mindszenti!”, „Ruszkik haza! Ruszkik haza!”. Sötétedni kezdett, valaki meggyújtott egy újságot, ekkor azt kiabálták: „Erre jó a Szabad Nép!, Erre jó a Szabad Nép!”. Nagy Imre szólt pár szót hozzájuk. így kezdte: „Kedves elvtársak!”. Mire az embertömeg fel- morajlott: „Nincs elvtárs! Polgártárs! Nincs elvtárs! Polgártárs!”. Aztán a rádióhoz indultak, kart karba öltve, százezren, skandálva. Mámorító érzés volt dr. Gutay László szerint, pedig már akkor, a Rákóczi úton eldördültek az első lövések. A rádió épületét tankok vették körül. A környező kisebb utcákban és a házak tetején, padlásain katonák és ávósok bújtak meg és tüzeltek. A forradalmárok, élen az egyetemistákkal, fegyvereket zsákmányoltak és viszonozták a tüzet. A faddi diák is lefegyverzett három, sarokba szorított ávósL Nagy tömeggel a háta mögött tárgyalt velük, s azok, látva a túlerőt, átadták a géppisztolyaikat Amikor Mindszenty bíboros kiszabadult, azt kérte a fiataloktól, hogy foglalják el az Állami Egyházügyi Hivatal épületét. Az akciót az ifjú Gutay vezette. Szereztek egy teherautót, és elfoglalták - ahogy ő mondja - az egyházi spiclik főhadiszállását. Ellenállás nélkül megadták magukat, vér nem folyt. Fizikailag és szellemileg is kiváló formában volt akkoriban a faddi fiatalember, járatott szakfolyóiratokat, a Matematikai Lapokban közzétett feladatok legjobb megoldói közé tartozott. Nagyszerű eredményeket ért el akadályfutásban, és ő volt az egyetem gerelyhajító bajnoka. Kiemelkedett társai közül, nem csoda, hogy Király Béla, az 1956- os Nemzetőrség főparancsnoka is megbízta egy feladattal. A hadügyminiszterrel, Maiéter Pállal kellett volna egyeztetnie másnap a részletekről, ám ekkor már november 3-át írtak, és megérkeztek a forradalmat leverő szovjet csapatok. Házkutatást tartottak a Gutay család budapesti lakásán a rendőrök. „ló kis csatát vívtak!” - mondta az egyik. Jót, csak nem volt hozzá fegyverünk!” - vágott vissza az egyetemista, aminek az lett a következménye, hogy az oroszok is megjelentek náluk, fegyverek, lőszerek után kutatni. Hívő tudósként képletekbe rendezi a teremtés titkait Szerencsére jól beszélt a nyelvükön, Puskin és Lermontov-idéze- teket citált, így aztán futni hagyták. Tényleg futnia kellett; diszkrétebben fogalmazva: érezte, hogy itt az ideje csomagolni. Vett magához egy szatyor kaját és lelépett. Sokan célozták meg azokban a napokban, kisebb-nagyobb csoportokban az osztrák határt. Az országutak mentén és a településeken is orosz-magyar ellenőrzési pontokat állítottak fel. így aztán csak a legleleményesebbek juthattak ki az országból, a Pilis érdéin átvágva, a Fertő-tavi mocsárvilágtól sem megrettenve, kocsikat, hamis papírokat szerezve, és kidumálva magukat, ha kellett, két-három nyelven is. Bécsből Londonba került, onnan az oxfordi egyetemre, ahol befejezte tanulmányait. A diplomát 1960-ban szerezte meg, s még ráhúzott egy évet, elvégezve a mesterkurzust. Dolgozni a floridai egyetemen kezdett, ahol már akkor részecskekutatással foglalkozott. Később, 1965-ben Indiana állam Lafayette nevű városába költözött. Az ottani egyetem akkor jött létre, és néhányan - nukleáris fizikusok - részecskekutató csoportot alakítottak. A 75 éves professzor ma is ott él és tanít 1200 diákot. Kínai felesége volt 19 évig, aztán elváltak. Ennek oka a kevés együtt töltött idő, a kutatómunka és a konferenciák miatti sok távoliét volt. Abból a házasságából öt gyermeke született a tudósnak. Második felesége magyar, vele 25 éve kötött házasságot. Gutay professzor büszkén vállalja és vallja magyarságát, szerte a vüágban. Sokáig nem volt tanácsos hazajönnie. A forradalom után először 1973-ban lépett magyar földre. Egy tudományos konferenciára hívták meg előadónak. A családtagjai is a nem- kívánatos személyek közé tartoztak 1956 után. Édesapja, az egykori földbirtokos, éjjeliőrként ment nyugdíjba. A rendszerváltás óta nincs akadálya a hazalátogatásnak, azt azonban keserűen jegyzi meg a messzire űzött kutató, hogy nem várták tárt karokkal az ország új vezetői. Ismeretei szerint egyetlen emigrációba kényszerült 56- ost sem kínáltak meg semmi jelentős pozícióval. Persze ő sosem vágyott politikai karrierre. A fizika volt, safi- zika lesz a mindene. Chicagóban is tanított, s a város melletti első részecskekutatóban már a nyolcvanas években végzett kísérleteket A Nagy Bumm, a világmindenség keletkezésének megértése a céljuk a részecskekutatással, -gyorsítással, -ütköztetéssel foglalkozó tudósoknak. Ha kicsiben elő tudnák idézni az eseményt, akkor valószínűsíthetnék, hogy nagyban is úgy történt Dr. Gutay László 1994-től vett részt Svájcban, a világ legnagyobb részecskegyorsítójának megépítésében. Tudósok hada jött össze Géniben, Kanadától Pakisztánig mindenhonnan. Csak abban a részprojektben - az egyik adatrögzítő detektor építésében amelyben a magyar származású professzor is szerepet kapott, mintegy kétezer fizikus és mérnök dolgozott. Egy balul sikerült próbaüzem, a szupravezetők hibája miatt két évet csúszott az átadás, de még a válság előtt szépen elindult és működött a részecskegyorsító. Ám a kutatási pénzek elapadtak, s a tudósok többsége elutazott Már dr. Gutay is csak néha ruccan át Svájcba, egy-egy úgynevezett adatgyűjtési műszakot ellátni. Ha megy vele diák vagy doktorandusz, azt zsebből fizeti, mert állami támogatás erre egyelőre nincs. Tanít a lafayette-i egyetemen és kikapcsolódik Faddon. Kisdiák korában a kalocsai jezsuitáknál szerette meg a fizikát, tanulmányozva a világ működését, fürkészve Isten útjait. S most hívő tudósként kutatja, értelmezi, képletekbe rendezi a teremtés titkait. Névjegy dr. gutay László 1935-ben született Faddon, földbirtokos családban. Az elemi iskola első négy osztályát helyben végezte, a következő négyet a kalocsai jezsuitáknál Ott szerette meg a fizikát, a geometriái tanulmányait Budapesten a Széchenyi gimnáziumban folytatta. Országos döntőbe jutott matematikából és fizikából is a tanulmányi versenyeken, de ez nem volt elég az egyetemi felvételhez a Rákosi-korban. „Pro tekcióvaF sikerült elintézni, hogy a káderlapján ez szerepeljen: agrárproletár származású. Tanulmányait az ELTE matematika-fizika szakán 1953-ban kezdte, de mivel aktívan részt vett az 1956os forradalomban, el kellett hagynia az országot Oxford- ban diplomázott, s a mester kurzust is elvégezte. az USA-ban lett részecskekutató fizikus professzor, egyetemi tanár. Először Florida, aztán Indiana államban. Máig is ott tanít Közben számos kutatásban vett részt ott volt a genfi részecskegyorsító megépítésénél is. magyar földre csak 1973-ban léphetett. Egy tudományos konferenciára hívták meg előadónak A rendszerváltás óta gyakran hazajár családjának faddi házába
