Tolnai Népújság, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)
2010-11-06 / 258. szám
2010. NOVEMBER 6., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG 5 KÖRKÉP Szakember keli a kályhához, nemcsak a gáz lehet veszélyes TOLNA MEGYE A magas földgázárak sokakat sarkallnak arra, hogy hagyományos fűtéshez - szénhez, fához - folyamodjon. Csakhogy sokan nem tudják, főleg, akik még sohasem fűtöttek mással, mint gázzal, hogy a fa- és szénfűtés is veszélyekkel járhat.- Ha új a kályha, ha régi, komoly kritériumai vannak az üzembe helyezésnek - mondta Huszár Tibor, a Caminus Tüzeléstechnikai Kft. ügyvezetőigazgatója. - Az első, mindenek előtt, a kémény. Meg kell nézni, milyen állapotban van, és alkalmas-e a füstlyuk a kályhacső csatlakoztatására. A kályha típusától függően vizsgálni kell a kémény keresztmetszetét és magasságát is. Ha tartalék- vagy régóta használaton kívüli kéményt akarnak használni, meg kell nézni, hogy nem történt-e állagromlás a torkolati és a külső részen. Nagyon fontos, hogy a gázfűtéshez kibélelt kéménybe nem tanácsos kályhát csatlakoztatni. Huszár Tibor azt is elmondta, hogy a fűtés gazdaságossága szempontjából inkább a modern, úgynevezett kandallókályhák a megfelelőbbek. Akik nem ruháznak be új fűtőeszközbe, hanem előveszik az - akár több évtizedes régit - alaposan vizsgálják meg a belső állapotát, például megfelelően záródik-e a tűztér és a hamutér ajtaja, ép-e a rostély, biztosított-e a megfelelő mennyiségű levegő beáramlása. Figyelni kell arra is, hogy az új nyílászárók nem mindig engednek be annyi levegőt, amennyi kell az égéshez, mert a fa- és széntüzelésű kályhák a szoba levegőjéből vonják ki az égéshez szükséges oxigént. Ha a kályha csövein belül lerakódás vagy dugulás van, szén-monoxid-mérgezés abban az esetben is előfordulhat. Mindenképpen tanácsos kéményseprőt hívni, a mindenre kiterjedő felülvizsgálat csak pár ezer forintba kerül. A kéményseprő hibajegyzéket állít össze, amely segítséget nyújt majd a javításban, és kérésre szakembert is javasolnak. ■ V. M. Megosztják egymással a tapasztalataikat németkér Ideje a saját talpunkra állni - ezzel a címmel tart előadást Györfi Gyula, a Civil SzámAdó Szolgálat vezetője a Közkincs Kerekasztal tagjainak. A szervezet, amely a kulturális szférában tevékenykedő paksi és Paks környéki civileket, intézményeket tömöríti, Németkéren tart ülést jövő kedden. Mint ahogyan mindig, ezúttal is megismerkednek a házigazdák gondjaival, örömeivel és értékeivel. A faluról Horváthné Gál Erika polgármester tart tájékoztatót, bemutatkoznak a helyi civil szervezetek, illetve a tagság ellátogat a művelődési házba és könyvtárba, a Staub Ferenc-em- lékházba és a sváb tájházat is megnézik. Ezen az ülésen osztják meg egymással a kerékasztal társult tagjai a települési nagyrendezvények tapasztalatait, és készítik el a jövő évi munkatervet. ■ V. T. Kanadában is magyar maradt kaotikus állapot Voltak, akik vörös csillaggal a mellükön tüntettek az oroszok ellen Az október 23-ai és a november 4-ei megemlékezésekre az idén is hazajött Kanadából, Jankovics József. Az 1956-os események egyik kulcsfigurája volt Paks, Szekszárd és Mohács térségében. Wessely Gábor A hatalmat kiszolgáló sajtó nagy bajban van a hatalomváltások idején. Az elektronikus médiák zeneszolgáltatással töltik ki a műsoridőt, mert a pro és a kontra véleménynyilvánítás egyaránt rizikós. Ez történt a romániai népfelkelés első napján, és így kezdődött az 1956-os magyarországi forradalom is. Adásszünettel, majd zeneszámok sugárzásával. Az esti híreket, október 23-án, anélkül, hogy bármit is sejtett volna a fővárosi eseményekről, meg akarta hallgatni Jankovics József. Az akkor 30 éves fiatalember a gemenci erdészetnél dolgozott mint gépkezelő, és az erdőgazdaság épületében lakott- Szekszárdon, a Keselyűsi úton- feleségével és gyermekével. Bekapcsolta a néprádiót, ám az néma maradt. Híreket reggel sem közöltek, csak zenét. Aztán megjelentek Szekszárdon, főleg a vasútállomás környékén az első olyan teherkocsik, melyek oldalán Szabadságot! és Ruszkik haza! feliratok voltak olvashatók. Az események felpörögtek, a fél város a járművek köré gyűlt, a kaotikus helyzetet, a „Ki, kivel van?” átláthatatlanságát jellemezte, hogy jó páran vörös csillaggal a mellükön éljenezték meg a csapatkivonást követelőket. Nem volt veszélytelen a helyzet, mert az állomással átel- lenben, a laktanyában, szovjet csapat tartózkodott. Az ávósok leléptek, a rendőrség fele is eltűnt, s hogy elejét vegyék a fosztogatásoknak, felállították a nemzetőrséget. Jankovics József aktívan részt vett a szervező munkában. Pár nappal később a Duna mentén, Pakstól a jugoszláv határig már ő látta el a helyi nemzetőr csoportok ellenőrzését. Többek között a vörös csillagok eltávolításáról is dönthetett. Középületekről engedélyezte a leszedésüket, de síremlékekről általában nem, a kegyeleti okokat szem előtt Jankovics József a magyar kultúra népszerűsítője, az '56-os kultusz és a nemzetőr hagyományok ápolója tartva. Azt akarta elérni, hogy a szovjetek békés körülmények között vonulhassanak ki a térségből. Szekszárdon nem vad, akkor idevezényelt alakulat volt, hanem viszonylag nyugodt, a helyiekkel szót értő katonaság. Szót értett velük Jankovics József is, orosz nyelvtudásának köszönhetően. A nyelvtudást nem önszorgalomból szerezte; három évet töltött fogságban, Szalatov közelében. Még diák volt, amikor 1944-ben elhurcolták. Vitorlázó repülést tanult, s az ilyen fiatalokat behívták a nyilasok továbbképzésre, Bécsújhelyre. Ismerősöktől hallotta, hogy a hozzá hasonló srácok feladata az, hogy egy kis lélekvesztővel, amin semmiféle fegyverzet nincs, repüljenek a frontvonal mögé, és segélycsomagokat szórjanak ki. A szinte biztos halál elől meglépett. Egy szlovák faluban fogták el az oroszok. Debrecenig gyalog masíroztatták, onnan vonaton zötyögtek tovább a munkatáborig. Az ott szerzett nyelvtudásnak hála, '56-ban olyan igazolványt kapott a szovjetektől, mely lehetővé tette, hogy tolmácsként szabadon mozoghasson. A forradalom leverése után nem gondolt menekülésre, hiszen semmi törvénybe ütközőt nem csinált. Dolgozott tovább az erdő- gazdaságnál. Ám lassacskán kezdtek visszaszivárogni azok a rendőrök, ávósok, akik a számukra veszélyes napokban leléptek, és hangosan követelték mások felelősségre vonását. Ekkor Jugoszlávia felé vette az irányt Jankovics József. Megszerezte ott is a vezetői engedélyt, és 1957-ben sofőrként dolgozott. De nem nyugodhatott meg, mert Magyarország kezdte követelni a menekültek kiadását. Ezért 1958-ban átment egy olasz, Nápoly melletti menekülttáborba, s onnan Kanadába hajózott. Az ötvenes évek végén Kanada még brit gyarmat volt. Nem fogadták kitörő örömmel a betelepülni vágyókat, úgy tekintettek rájuk, mint akik el akarják venni a munkájukat. Mert munka az nem volt. A gépekhez, járművekhez kitűnően értő Jankovics József is a reménytelenség peremére sodródott. Utolsó fillérjein rendelt egy kávét, s mikor iszogatta, mellé ült egy úr, aki munkát ajánlott neki. Beszervezte a katonai rendőrségbe. Szorgalmának köszönhetően hamarosan kiképző és fegyver■ Orosz nyelvtudását munkatáborban szerezte. szakértő lett. Közben mellékállása is volt: autószerelő-műhelyt működtetett. Egy nap egy fékhibás autó robogott be, és ő már nem tudott félreugrani előle. Mindkét lába térdben eltörött, s a katonai pályája ezzel, 50 éves korában véget ért. Azt követően még 11 évig volt Ontario állam parlamentjében a biztonsági szolgálat vezetője. Nyugdíjba ment, de nem pihen. A magyar kultúra népszerűsítője, a magyar egység szószólója, az '56-os kultusz és a nemzetőr hagyományok ápolója a távoli földrészen. Érdemei elismeréséül, időközben nemzetőr dandártábornokká léptették elő. Közéleti érdeklődése nem lanyhult. A híreket 1989-ben ugyanúgy vadászta, mint 1956- ban, s a rendszerváltás után, amint lehetett, az elsők között látogatott haza. Azóta is, már túl a nyolcadik ikszen, minden esztendőben egyszer-kétszer eljön szekszárdi és pörbölyi rokonaihoz, barátaihoz. Azt mondja: itt van a szülei sírja, itt vannak gyermekkori emlékeinek színhelyei, nem kétséges, hogy idetartozik. Ismeri az angolokat; büszkék arra, hogy angolok és összetartanak. Ismeri a németeket; büszkék arra, hogy németek, és összetartanak. Ismeri a magyarokat is. Büszke, tehetséges, de széthúzó nép. Jobb jövőre vágyó nemzet, ám az összetartás nélkül nem megy! A nyilasoktól menekülve szovjet fogságba esett jankovics József nemzetőr dandártábornok 1926-ban született Pörbölyön. Iskoláit a háború miatt nem fejezte be. Tanítóképzőbe járt Csíkszeredán és Marosvásárhelyen. (A bátyja a Hargita erdészeti vezetője volt.) A nyilasok elől megszökött 1944-ben, de nem sokkal később szovjet fogságba esett. Három évet töltött munkatáborban, az ott összeszedett orosz nyelvtudásának köszönhetően, 1956-ban szabadon mozoghatott az országban, tolmácsként. A nemzetőrség egyik helyi vezetője volt. Atrocitások nem történtek, mégis üldözték a forradalom után. Kanadába emigrált. A rendszerváltás óta minden évben hazajár. házas, két fia és két lánya van. Segítettek a mentésben Tegnap délelőtt a dombóvári városházán Szabó Loránd polgármester köszöntötte és ajándékozta meg azokat a tűzoltókat, akik a vörösiszap-áradás sújtotta települések mentési, mentesítési munkáiban részt vettek Pénzt kapnak a bölcsődére döntés Ülésezett a Duna-Mecsek Alapítvány kuratóriuma géderlak A hazai nukleáris létesítmények környezetében - Paks, Kalocsa, Bátaapáti, Boda és Püspökszilágy körzetében - működő Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány megtartotta idei harmadik ülését. A Géder- lakon megtartott összejövetelen a kuratórium döntött a 2010. évi második forduló pályázati kiírására beérkezett kérelmek támogatásáról, a rendelkezésre álló összeg odaítéléséről. A második pályázati fordulóban a kuratóriumhoz 93 pályázat érkezett, az igényelt támogatás összege meghaladta az 1 milliárd forintot, melyből a november 4-ei ülésen több mint 220 millió forint odaítéléséről döntött a testület. A támogatott pályázatok elsősorban EU-s pályázatok önrészének biztosítására, munkahelyteremtésre, gazdaságfejlesztésre irányultak. ■ Több mint 220 millió forint odaítéléséről döntött a testület. Külön kiemelnénk a Paksi Ipari Park Kft. inkubátor- és ak- celerátorház kialakítását célzó pályázatát. Példaértékű továbbá a Svebo Plussz Kft. által Kalocsán megvalósítandó telephelyfejlesztő beruházás, valamint a faddi önkormányzat által tervezett bölcsőde létrehozását szolgáló pályázat is. Az alapítvány célja továbbra is e területeken a település-, térség- és gazdaságfejlesztés. Az alapító Paksi Atomerőmű Zrt. idén is 500 millió forintot bocsátott az alapítvány rendelkezésére. A 2010-es évben kiemelt feladatnak tekintette a kuratórium, hogy a világgazdaságban kialakult recesszió hatásait a maga eszközeivel ellensúlyozza elsősorban munkahelyteremtés, illetve a kis közösségek energiatakarékossági törekvéseinek támogatása, valamint a szükséges pályázói önerők biztosítása révén. ■
