Tolnai Népújság, 2010. november (21. évfolyam, 254-278. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-11-21 / 46. szám

2010. NOVEMBER 21, VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Sztenderd: a zenészek közös nyelve koncert Dzsesszzenészek a legismertebb magyar dalokat játsszák az Operaházban Magyar dalok szólalnak meg neves dzsesszzené­szek tolmácsolásában no­vember 29-én a Magyar Állami Operaházban. Dés László, aki a saját dalaiból szemezgetett az estére, el­mondta, a koncert a szak­mának is szól, szerinte itt az ideje elővenni a magyar örökzöldeket. Mézes Gergely- Mit értenek örökzöldek alatt?- A 30-as évektől egészen nap­jainkig született nagy slágereket. Amerikában, a dzsessz szülőha­zájában a zenészek közös nyelvét jelentik az örökzöldek, vagy más szóval a sztenderdek. Egy több száz dalt tartalmazó listáról be­szélünk, amire a 30-as évektől napjainkig gyűjtik a legkedvel­tebb dalokat. Ezeket dolgozzák fel újra és újra különféle megkö- zeb'tésekben. így egy- egy dalon keresztül akár le lehet vezetni a dzsessztörténetben zajló zenei folyamatokat.- A magyar dzsessztörténet­ben nincsenek örökzöldek?- Lehetnének, de nem hasz­náljuk őket. Vannak dalok, ame­lyek ha Amerikában születnek, akkor biztos bekerülnek ezekbe az úgynevezett Real Bookokba, amikbe a sztenderdeket gyűjtik. Két kivételünk azért akad: Seress Rezső Szomorú vasárnapjá és Kozma József Hulló falevélje. Eze­ket előszeretettel dolgozzák át új­ra és újra. Most megmutatjuk, hogy e kettő mellett még nagyon sok örökzöldünk lehet, csak fel kell használni őket alapanyag­nak, témának.- Eddig miért nem vették elő ezeket a dalokat a zenészek?- Azért, mert az 1970-es éve­kig Amerika határozta meg a műfajt, mondhatjuk, Amerika maga volt a dzsessztörténelem. Először ott volt a New Orleans-i stílus, a chicagói, aztán a New York-i, jöttek a big bandek, majd a forradalmi bebop. Miles Davis- szel köszöntött ránk a cool, majd az avantgárd John Coltrane-nel... egyszóval minden ott történt. Aztán a hetvenes években ez a folyamat megállt. A dzsesszben is beköszöntött a posztmodern.- Nincs uralkodó irányzat, hogy mindent lehet keverni?- Igen. És ezzel együtt, vagy ta­lán éppen ezért megerősödött más országokban is a dzsessz. Gondoljunk csak arra, milyen jó híre van a cseh, a lengyel vagy a skandináv országok dzsesszmu­zsikusainak, hány sztárt adtak a világnak. A muzsikusok ráébred­tek, hogy ez a műfaj szinte bármit elbír, bármilyen zenei világot ké­pes integrálni. Nálunk ez mosta­nában van alakulóban. Igaz, ami­kor megcsináltuk Horváth Kor­néllal és Snétberger Ferenccel a Trio Stendhalt, az amerikai dzsessztől igencsak különböző stílusban játszottunk, mégis nagy sikerünk volt a tengerentúlon is.- Milyen dalokat válogattak össze? Vagy meglepetés lesz?- Nem lesz meglepetés, sőt a nézők kapnak egy szólólapot, amin rajta lesz a sorrend és a da­lok címe. Mert ezek átdolgozá­sok lesznek, tehát nem biztos, hogy mindenki felismeri az ere­detit. Hogy mik lesznek? Például Eisemann Mihálytól és Békeffi Istvántól az Egy csók és más semmi, Polgár Tibortól az Ön tet­szik nekem, Seress Rezsőtől a Névjegy 1954-ben született Buda­pesten. Zongorázni tanult, majd elvégezte a klarinét és a szaxofon szakot is. 1974-től aktívan részt vesz a zenei életben, tíz évig az LGT-vel is koncertezik. 1979-ben alapí­totta első együttesét, a Di­menziót. 1987-ben Horváth Kornéllal és Snétberger Fe­renccel együtt megalapította a Trio Stendhalt. dalszerzőként számos fűm és színpadi mű zenéje juz& dik a nevéhez, például a Sze­retem első vérig, a Kalózok, az Üvegtigris, a Sose halunk meg. írt továbbá kortárs ze­nei művet (Akasztottak), mu­sicalt (A dzsungel könyve) és popzenét a Jazz+Aznak.. szólistaként kortárs szer­zők műveit adja elő, szimfo­nikus, illetve kamarazene- karokkal. 2003-ban új zene­kart alapított Dés Sextet né­ven. 2005-ben vette fel a Contemporary Gregoriánt. Dés László, a Jazz az Operában koncertsorozat ötletgazdája Szomorú vasárnap. Aztán hala­dunk az időben, jönnek a Gábor S. Pál-, Szenes Iván-, Fényes Sza- bolcs-dalok, lesz Lehár, KFT, Presser is, például az Ezüst nyár. Időben az utolsó Hajós András- Hegyi György Zsebeibe zséje lesz, amit Berki Tamás énekel. Én pedig a saját dalaimat fogom átértelmezni. Izgalmas lesz.- Terveznek lemezt is?- Érdekes lenne, de az igaz­ság az, hogy Balázs Elemérék csináltak két ilyen jazzlemezt nem is olyan régen, igaz, ének­hang nélkül. Mi most beérjük azzal, hogy a koncerttel felhív­juk a figyelmet ezekre a dalokra. És nemcsak a közönség, hanem a szakma figyelmét is.- Hogy fér össze a kortárs ze­ne, a dzsessz és a pop?- Ugyanakkora átéléssel írom a dalokat, mintha dzsesszt vagy kortárs darabot komponálnék, de persze másfajta gondolkodás kell hozzá. Egy jó dalhoz nélkü­lözhetetlen a dallam, de ugyan­ilyen fontos a szigorú szerkezet is. Akár egyetlen fölösleges vagy hiányzó ütemen el lehet bukni.- Mikor ír magának is egy le­mezt?- A 80-as évek elejétől írok da­lokat, filmzenéket, színpadi mű­vekhez betéteket. Valamiért sose jutottam el oda, hogy magamnak írjak dalokat, mármint olyat, amit esetleg én adok elő. Aztán néhányszor rákényszerített az élet, hogy magam énekeljek el néhány dalt. És rákaptam az ízé­re. Régóta tervezem, hogy csiná­lok egy lemezt, csak valahogy úgy alakult, hogy sosem jutott rá időm. Mindig szembe jön ve­lem valami nagy kihívás. Jó lett volna például az idén ezt tető alá hozni, de az év elején rövid ha­táridőre kaptam egy nágy felada­tot, ami teljesen lefoglal.- Mi lesz az?- Tenessee Williams regénye nyomán a Vágy villamosából ké­szül egy egész estés balettelő­adás, amihez én írom a zenét. A koreográfiát Venekei Marianna készíti. Jövő tavasszal lesz a pre­mier. De előtte még januárban a Művészetek Palotájában újra színpadra kerül a tavaly és tavaly­előtt bemutatott Jazz és szimfoni­kusok, valamint a Jazz és tánc. HÍRSÁV Cristina Baggio nyerte azArmekperaversenyt az olasz Cristina Baggio kapta az Armel Operaver­seny és Fesztivál legjobb női előadójának járó díjat, a szoprán A tüzes angyal Re­nátáját alakította; a legjobb produkció is a Prokofjev- opera lett, amelyet a debre­ceni Csokonai Színház állí­tott színpadra Silviu Purcarete rendezésében. Vargas Uosa háza kulturális örökség lett A NEMZETI KULTURÁLIS Örök­ség részévé nyilvánították Peruban a Nobel-díjas Mario Vargas Llosa szülő­házát, amelynek helyreállí­tása és múzeummá alakítá­sa az író unokatestvére, a filmrendező Luis Llosa fel­adata lesz. Vargas Uosa, a Nobel-díjas Megjelent Yengibarjan új koncertlemeze SZOMBATON mutatta be No compromise című lemezét az örmény származású, de már hosszú évek óta Ma­gyarországon élő David Yengibarjan. A Kiscelli Mú­zeumban 2008-ban készí­tett koncertfelvételen világ­hírű zenészek hallhatók. BluesPatika: Budapesten a Mississippi Heat november 27-én rendezik meg a 13. BluesPatika Jam- boree-t, amelyen számos neves fellépő mellett szak­mai workshopot tartanak. A koncertek sorát a Karen Carroll With The Mississip­pi Grave Diggers nyitja, az est fő attrakciója az ameri­kai Mississippi Heat. Születésnapi koncertet ad az Old Boys koncert Az „öreg fiúk” együtt ünnepelnek a 25 éves Petőfi Csarnokkal Állami támogatás nélkül nem lesz filmszemle A Petőfi Csarnok fennállásának, huszonötödik, az Old Boys együttes pedig első koncertjé­nek harmincegy éves évfordu­lóját ünnepli november 26-án a városligeti intézményben este nyolc órától. A zenekar az el­múlt években több mint hatezer kon- ■ Charlie, Geren- certet adott. A név dás Péter is fel- elsősorban az oldies lép a látványos zene (50-es, 60-as, koncerten. 70-es évek angol­szász slágerei) sok műfajt és elő­adót felölelő repertoárját jelöli. A Petőfi Csarnok a megnyitás után, 1985 őszén indította el az Old Boys Klubot, ami tizenkét éven keresztül az egyik legis­mertebb rendezvénye volt az in­tézménynek. Az együttes min­den évben meg szokta ünnepel­ni egy koncerttel, táncos bulival a születésnapját, rendszerint novemberben, mert ekkor volt az első fellépés 1979-ben. Az esten bemutatják a Petőfi Csarnok elmúlt 25 évének fotóit, plakát­jait, felidézik felvétel­ről az Old Boys koráb­bi koncertjeit. A ti­zenhárom tagú zene­kar is különleges programrtial készül a születésnapra. A kon­cert során a vendégművészek sora lép a színpadra, köztük Charlie, Gerendás Péter, Va- rannai István. A házigazda Kiss Joe lesz. ■ Tavaly nagyszabású show-val ünnepelték a harmincadik születésnapot A drasztikus elvonások hatására nem marad pénze a legnagyobb filmes szervezetnek, a Magyar Mozgókép Közalapítványnak a 42. Magyar Filmszemle megszer­vezésére. A filmes berkekben az MMK megszüntetését is rebes­gették, miután a 2011-es költség- vetési javaslatba az idei 5,1 milliárd fo­rinttal szemben jövő­re mindössze 1,035 milliárdot kínál a kor­mány a szervezet­nek. A közalapítvány a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz for­dult, emlékeztetve a tárcát, hogy a 2010. évi, a közalapítványt és a magyar filmszakmát sújtó költ­ségvetési zárolás és a jövő évi bü­■ Rájár a rúd a filmesekre, a kormány nem bí­zik az MMK-ban. dzsé eddig közzétett adatai tükré­ben nem rendelkeznek „a Ma­gyar Filmszemle létrehozásához szükséges finanszírozási lehető­séggel”. Mint közleményükben fogalmaztak: Magyarország 2011. első félévi, soros európai uniós el­nökségére és a magyar filmkultú­ra érdekeire való te­kintettel is fontos len­ne megtartani a több mint 40 éve folyama­tosan megrendezett eseményt. A Népszabadság úgy tudja, a filmművész szövetség rendkívü­li közgyűlésén a bojkott is szóba került, végül azonban a jövő feb­ruári rendezvény megtartása mellett szavaztak. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom