Tolnai Népújság, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-26 / 249. szám

2010. OKTÓBER 26., KEDD - TOLNAI NÉPÚJSÁG KÖRKÉP 5 Kitüntették a megyei közélet aktív szereplőit Budapest A nemzeti ünnephez kapcsolódóan több budapesti helyszínen Tolna megyeiek is kaptak kitüntetéseket. Dr. Pálos Miklóson, a megyei közgyűlés alelnökén kívül - aki mint megírtuk a Magyar Köztár­sasági Érdemrend Középke­resztjét vehette át - elismerést kapott munkájáért dr. Puskás Imre, a megyei közgyűlés és egy­ben a megyei védelmi bizottság elnöke is. Ő Hende Csaba honvé­delmi minisztertől vehette át az I. osztályú honvédelemért kitün­tető címet. A Honvéd Hagyományőrző Egyesült szekszárdi csoportjá­nak két tagját is a honvédelmi miniszter tüntette ki. Honvéde­lemért kitüntető címet, illetve tárgyjutalmat kapott hagyo­mányőrző tevékenységéért Doni Antal és Gyulai István. A közművelődés terén kifejtett tevékenységéért Wlassics Gyu­la-díjat kapott Béresné Kollár Éva könyvtáros és Báli János te­levíziós szerkesztő-rendező. Ők Szőcs Gézától, a kultúráért fele­lős államtitkártól vehették át az elismerést. ■ W. G. 1956 emlékére versmondó versenyt tartottak szekszärd Október, drága vér­adó címmel tartotta meg 56-os versmondó versenyét a Garay Já­nos Gimnázium. Bár az intéz­mény több nagy szavalóversenyt is szervez, diákjai pedig számos megmérettetés résztvevői, házi versenyük eddig nem volt Az el­ső alkalomra minden osztály de­legált legalább egy nevezőt, így végül 22-en mérettettek meg - mondta Báló Marianna szerve­ző-pedagógus. Az első helyen Kemer Bálint 9. a osztályos tanuló végzett Fekete Pál 1956. október 23. című versé­nek előadásával. Második Szanyó Veronika 7. osztályos, harmadik Kasó Márton 11. a osztályos tanu­ló lett Az első három helyezett versesköteteket vehetett át, a zsű­ri az első 10 helyezettet méltatta, és mindenki emléklapot kapott. Remélhetőleg hagyomány lesz a házi versenyből, amely egyúttal tehetségkutató is, hiszen az itt leg­jobban teljesítő diákok képvisel­hetik majd az iskolát más meg­mérettetéseken. ■ H. E. Zsupos Sándor (balról), Fejes Ferencné és fia, Ferike a közhasznú alapítványtól kapott adomány mellett a Patak utcai házban mm Elkélne még a jó szándék remény A Leukémiás Gyermekekért Alapítvány is segít a beteg fiún anyja a földön alszik, szükségük Fejes Ferenc alig múlt 18 éves. Körülbelül egy éve agydaganatot diagnoszti­záltak nála az orvosok. Családja szegény, mint a templom egere. Egy alapít­vány próbál nekik segíteni. Rácz Tibor szekszärd A fiúnak először csak az tűnt fel, hogy sokat fáj a feje és fáradékony. Körülbelül másfél évvel ezelőtt kezdődött minden. Kettős látás gyötörte, semmihez nem volt kedve, ho­lott korábban sokat focizott a ba­rátaival. Egy idő után viszont csak aludni volt kedve. Fejes Fe­ri nemrég múlt 18 éves. Egy éve diagnosztizáltak nála agydaga­natot az orvosok. Édesanyja és ő is hatalmas tragédiaként élte meg ezt. A szekszárdi Patak utcában élő csonka család szegénység­ben él. Házuk három másik ház­zal közös udvaron áll, vályogból épült. A nyári esőzések során az egyik fala teljesen elázott és ki­dőlt. Fejes Ferencné, a fiú édes­anyja húzta fel újra, vakolta be kívül-belül, s rakta fel a belső térben a falra a csempéket. A há­zikó összes berendezése csupán egy sparhelt, meg egy ágy. Fejes Ferencné épp a tűzhely mellett sürgött, amikor náluk jártunk. Egy hatalmas lábas alján né­hány szelet hús sistergett egy kevéske olajban. Az asszony Zsupos Sándorral, a Remény a Leukémiás Gyermekekért Köz­hasznú Alapítvány kuratóriumi elnöké­vel beszélgetett főzés közben. A férfi Debrecenből jött el a tolnai megyeszékhelyre, hogy átadjon némi támogatást a családnak. Mint mondta, korábban már se­gítettek Fejeséknek, hogy a há­zat valahogy rendbe tudják rak­ni, miután az időjárás az épüle­tet megrongálta. Akkor nyolc­vanezer forint készpénzt ado­mányoztak, most egy televíziót és tartós élelmiszert hozott. - Ez a család próbál mindent meg­tenni a boldogulásá­ért, de nagyon sze­gény, s rászorul má­sok segítségére - mondta Zsupos Sándor. - Az asszony, annak el­lenére, hogy nyolc általános is­kolai végzettsége sincs, egyedül vakolt, csempézett, igyekezett, hogy a fia minél jobb körülmé­nyek között élhessen. Ám búto­ruk nincsen, a fiú az ágyon, az lenne még ágyra, szekrényre, s igazából bármilyen bútort elfo­gadnak, amire másoknak már nincsen szüksége - tette hozzá az alapítvány elnöke. Fejes Ferencné hisz Istenben, s abban, hogy megsegíti őket a baj­ban. Bíznak abban, hogy annak ellenére, hogy nem sikerült Feri­ke agyából a daganatot eltávolíta­ni, a fiú előbb-utóbb meggyógyul. Egy kis oltárt is építettek az egyik sarokba, ami üresen áll ugyan, de az asszony azt mondta, ha lesz egy kis pénze, egy kis Mária- szobrot elhelyeznek majd benne. Az anya optimizmusát bizonyítja az is, hogy szerinte épp itt lenne már az ideje, hogy fia barátnőt ta­láljon magának, hiszen már eny- nyi idős korban az ilyesmin is kell gondolkodni.- Negyedévente kell járnunk Pécsre MR-re és más különböző vizsgálatra - mondta az édes­anya. - Ez akár tíz évig is elhú­zódhat az orvosok szerint, attól függően, hogy alakul a sorsa. Ba­rátai vannak Ferikének, szeret társaságban lenni. Most kapott egy tévét, mert eddig nem volt, legalább lefoglalja, amikor nincs iskolában, vagy nem kell tanul­nia. A Kolping iskolában nulla­dik évfolyamos. Személyes ügye az elnöknek az alapítvány A remény a Leukémiás Gyer­mekekért Közhasznú Alapít­vány személyes érintettség ré­vén jött létre. Az alapítvány el­nökének kislánya betegedett meg, de köszönhetően a gon­dos ápolásnak, ma már telje­sen egészséges. A gyógyulási folyamat közel 5 éve alatt szembesültek a gyógyítás ne­hézségeivel, illetve azzal az el­hivatottsággal, aminek ered­ményeképpen ma már 85 szá­zalékos a gyermekek gyógyu­lási aránya.- nagy út áll még előttünk, amíg minden gyermeket meg tudnak menteni, ezért vállal­tuk fel azt a feladatot, hogy minél több ember figyelmét felhívjuk erre a betegségtí­pusra, és az 1 százalékos fel­ajánlásokon keresztül támo­gatókat gyűjtsünk a gyógyí­tásra - mondta Zsupos Sán­dor elnök. ■ A daganatot nem sikerült eltávolítani. PERCES INTERJÚ Tájba illő gazdálkodás helyi és hazai piacra Dr. Ángyán József egyetemi ta­nár, a Vidékfejlesztési Minisz­térium parlamenti államtitká­ra volt a szekszárdi Vállalko­zói Szalon legutóbbi vendége.- Hogyan lehet a gyakorlat­ban a mezőgazdaság a vi­dékfejlesztés motorja?- Csak akkor lehet a mező- gazdaság a vidékfejlesztés ge­rince, ha minőségi termékeket állítunk elő, nem pedig 4-5 nö­vényre alapozott, monokulturá­lis iparszerű rendszert működ­tetünk. Ha alkalmazkodó a me­zőgazdaság, amely kihasználja a tájak sokszínű adottságait, mert ekkor kapcsolható hozzá sok más. A turizmus például nem kapcsolható az iparszerű kukoricatermesztéshez. Ki az a bolond, aki a szabadságát a ku­koricatábla szélén, a szárító mel­lett akarja eltölteni? Olyan von­zó mezőgazdaságra van szük­ség, amelyhez helyi feldolgozás és kereskedelem, kézművesség csatlakozik. Dy módon találhat­nak sokan munkát, megélhe­tést Az ezt szolgáló ágazatokat és rendszereket fogjuk támogat­ni, mert nekünk a legfontosabb a helyi és a hazai piac.- Milyennek látja a szakem­ber-ellátottságot nem egyete­mi, hanem középfokon?- Súlyos állapotban van a szakközépiskolai és szakképzé­si rendszer. Hogy csak az intéz­ményi részét mondjam, három iskola kivételével a többi elve­szítette az önállóságát Nem sa­ját közegükben működnek, ha­nem a száz kilométerekre lévő központban akarnak megfelel­ni. Ezt meg fogjuk szüntetni, visszaadjuk az intézmények önállóságát, megtartva bizo­nyos laza hálózati szervezettsé­get Tartalmilag pedig kevesebb elméleti és több gyakorlati kép­zésre van szükség. ■ 1.1. Naptárt rajzoltak, hogy segíthessék a devecserieket A máról más megvilágításban léleképítő Vérségi rokonainkkal keressünk kapcsolatot! A katicabogárhoz hasonló harlekinek repkednek cikó A cikói Perczel Mór általá­nos iskola igazgatója, Hernerné Szőts Hajnalka eltökélte, hogy in­tézményük is segít a vörösiszap- katasztrófa károsultjain. Elhatá­rozását tett követte: megkérte kol­légáit, hogy mind a 102 tanulóval készíttessenek vidám és szép raj­zokat, amelyeket lássanak el kéz­jegyükkel. A rajzokat felhasznál­va egy nyomdában 2011-es nap­tárakat gyártottak, melyeket a di­ákok ötszáz forintos minimum­áron árulnak a faluban. A peda­gógusok és tanítványaik remény­kednek, hogy minél többen vásá­rolnak a naptárakból. Az össze­gyűlt pénzt a devecseri iskolának fogják elküldeni. ■ H. I. szekszärd Magyarország nem látja a kiutat, s ez tükröződik az emberek lelkiállapotán. Olyan közösségeknek vagyunk tagjai - az EU-nak és a NATO-nak -, amelyektől semmi jót nem kap­tunk. Olyan államokkal szövet­keztünk, amelyek közreműköd­tek Magyarország feldarabolá­sában, s ehhez még jó képet is kell vágni. Okosabban tennénk, ha azokkal a népekkel keres­nénk a kapcsolatot, akikkel vér­ségi és lelki rokonságban ál­lunk. Mert új világrend van ki­alakulóban. Mindezt Szaniszló Ferenc új­ságíró-tévériporter fejtegette, aki tegnap a Léleképítő meghí­Szaniszló Ferenc volt az előadó vottjaként tartott előadást a szekszárdi Babits Mihály műve­lődési házban. A szervező, dr. Tóth Csaba Attila elmondta: 2000 márciusa óta érkeznek művészek, orvosok, tudósok, lelkészek és más közismert, közmegbecsülésnek örvendő személyiségek Szekszárdra, elő­adást tartani. A Léleképítő soro­zatban évente tíz alkalommal hitről, magyarságról, lelki egész­ségről és más aktuális, közér­deklődésre számot tartó témák­ról esik szó, sokféle megvilágí­tásban. A következő, novemberi meghívott Simó József lesz, aki Reményik Sándor költészetét vá­lasztotta témául. ■ W. G. Nagyon elszaporodtak a katica­bogarak - jelezte több olvasónk. Az elmúlt napokban gyakran le­hetett látni pöttyös, piros vagy narancssárga repülő rovarokat. Dr. Vörös Géza, a megyei szak- igazgatási hivatal növényvédel­mi igazgatója elmondta, nem a hétpettyes katicabogarak, ha­nem a rájuk megtévesztésig ha­sonlító harlekinek keresik a téli nyugvóhelyüket.- Az elmúlt hónapokban ugrás­szerűen terjednek a harlekinek, melyek éppen a katicák ellensé­gei, hiszen a 14 és 2 pöttyel ren­delkező rovarok megeszik a kati­cák lárváit, így felborítják a bioló­giai egyensúlyt - ismertette dr. Vörös Géza. A harlekinek csak két éve jelentek meg hazánkban. A hatvanas évek elején jó lárva- evő-képességük miatt nagy jelen­tőséget tulajdonítottak nekik az Egyesült Államokban, ezért Euró­pába tudatosan hoztak belőlük. És ahogy az lenni szokott, elszaba­dult a terjedésük. A faj versenyké­pességét növeli, hogy évente két nemzedéke van, és nagyobb tá­volságokat is képes megtenni.- A hétpettyes katicabogarak hasznos rovarok, megeszik a nö­vényeken - gyümölcsfákon, virá­gokon - lévő tetveket. Mondhat­nánk, hogy bionövényvédelmet folytatnak, kár lenne értük - tet­te hozzá a szakember. ■ M. I. I A

Next

/
Oldalképek
Tartalom