Tolnai Népújság, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-10-10 / 40. szám
8 2010. OKTÓBER 10., VASÁRNAP GAZDASÁG teátrumok A hazai színházi rendszer nem működhet állami támogatás nélkül - vélik a lapunknak nyilatkozó direktorok, akik szerint a hazai színházi struktúra olyan érték, amit védeni kell. SZÍNHÁZ: ÜZLET KIS HASZONNAL Négy és fél millió eladott jegy mintegy nyolcmilli- árd forint értékben 2009-ben ennyit költöttünk színházra. Az ösz- szeg ugyan hatalmas, de az állami, önkormányzati támogatások nélkül a hazai teátrumokban végleg lemehetne a függöny. Színházigazgatókat kérdeztünk. Mézes Gergely Száz éve egy vidéki színház évi 160 bemutatót tartott. Két napig játszottak egy előadást, délelőtt a színészek toborozták a nézőket. A jelmez, amelyikben egyik este Gertrudis pompázott, másnap már Lady Macbeth volt - mesélte Harsányi Súlyom László, a tatabányai Jászai Mari Színház igazgatója. Az idők folyamán aztán kialakult a hazai színházi | struktúra, amelynek társulati | rendszerét sokan hungaricum- | nak, megőrzendőnek tartják. A | hazai színház egyszerre széllé- £ mi műhely, a szórakoztatóipar egyik alapegysége, rendezvényhelyszín - a sokféle szerep között kell a színházigazgatóknak egyensúlyozniuk, megfelelniük a közönség, a szakma és a fenntartói, azaz önkormányzati vagy a minisztériumi elvárásoknakis. Annak érdekében, hogy ez utóbbi, vagyis a nagypolitika befolyása nyomjon a legkevesebbet a latba, 2008-ban megszületett az előadó-művészeti törvény, amely nem csak a színházak, zenekarok, balett- és táncegyüttesek költségvetési támogatását szabályozza, de lefektette az előadóművészekre vonatkozó speciális munkajogi szabályokat is. A legfontosabb változás, hogy a finanszírozást két részre bontották. A fenntartói ösztönző részhozzájárulás az előző év támogatásával arányos, míg a művészeti ösztönző részhozzájárulás a nézőszámtól függ. Ez utóbbi váltotta ki a legnagyobb vitát, hiszen előnyhöz juttatja a nagy nézőterű helyeket. A sok férőhelyes teátrumok érhetnek el nagyobb bevételt a módosított társaságiadótörvény után: a jegybevételek 80 százalékáig a teátrumok hozzájárulást fogadhatnak be a vállalkozásoktól - ez sok millió forint pluszbevételt jelenthet. A csak „virtuális” társulattal rendelkező tatabányai színházban például, ahol a törvény életbelépése egybeesett az épület rekonstrukciójával, visszás helyzet alakult ki. A felújítás évében a nézőszám alacsonyabb volt, így a 2010-es évet 27 millió forinttal kevesebb központi támogatással kezdték. A hiány pótlására pályázaton nyertek 20 milliót, de a kifizetés októberig nem történt meg. „Ennek is köszönhető, hogy az új évad első felében nem tudunk saját bemutatót tartani. A magánszínházakhoz hasonlata-, san fogunk működni, olyan előadásokat hívunk meg, amelyek biztosan vonzzák a közönséget”- számolt be az igazgató. „A helyzetet súlyosbítja, hogy az önkormányzat megkésve érzékeli a felújított épülettel járó többletkiadáPillanatkép a Pesti Magyar Színház Sweet Charity című előadásából. Csak a zenés daraboktól lehet üzleti sikert remélni. sokat, és csak reménykedünk, hogy a tényleges kiadásokhoz fogja igazítani a költségvetést. Évente körülbelül 270 millió forintba kerülnek a közalkalmazotti bérek és a közüzemi díjak. Erre jönnek még az egyébb dologi kiadások. Ezek együttesen elérik az 50 milliót is, miközben az öszHarsányi Súlyom László szes támogatási összegünk 260 millió forint. Tehát mintegy 60 milliós hiánnyal indulunk, és akkor a produkciók finanszírozásáról még szó sem esett” - magyarázza Harsányi. A direktor, aki már tíz éve vezeti a színházat, leszögezte: nézőkben nincs hiány, fél év alatt túlteljesítették az egész évre tervezett bevételt, mintegy 71 millió forint folyt be az előző évad második felében. Harsányi Súlyom László hozzátette: kénytelenek voltak az árakat drasztikusan megemelni. Szerinte a lélektani határ most Tatabányán 3000 forint körül mozog - 3400 forintot kértek az egyik sikerdarabjukért, az Olivérért. „A jegyárak sosem egy-egy produkció valós költségeit tükrözik. A gyerek- és a bérletes előadások nyomott áron mennek, ami tovább növeü a veszteséget. Ahhoz, hogy gazdaságosan tudjon működni egy színház, 800-1000 férőhelyes nézőtér kellene, tehát a duplája annak, ami nekünk van” - magyarázta. Kérdésünkre, hogy miért nem játszanak többször egy előadást, elmondta, például a népszerű musical akkora apparátust kíván, hogy a sikere sem garantálja az üzleti megtérülést. A kisebb, tartalmasabb előadások mérsékelt érdeklődésre számíthatnák, itt nem a nagy sorozat, hanem a választék szélesítése lehet a célravezető üzletpolitika. Gazdasági szempontok ide- oda, feladatuknak érzik a jövő színházlátogatóinak a kinevelését, ezért iskolákba is kivisznek előadásokat, például a Jászai és a Krétakör közös produkcióját, a legendás Nézőművészeti Főiskolát vagy a hamlet, ws-t. „Ilyenkor a színészeknek jár a gázsi, ki kell fizetni az utaztatás, a műszak költségeit, de csupán jelképes, 5-600 Ft-ot kérünk a jegyekért. Ha nem tennénk, öt-tíz év múlva üres lenne a nézőtér.” A kétmilliós Budapesten más a helyzet. Bálint András, a körülbelül 400 millió forintból működő Radnóti Színház direktora elmondta: annak ellenére, hogy a nézőtér szinte minden este megtelik, nem lehet emelni a jegyárakon. A jegybevételük évi százmillió forint körüli, a legdrágább belépő valamivel 4000 forint alatt van, a legolcsóbb kicsit több, mint egy mozijegy ára - mondja a direktor, aki 1985 óta vezeti a teátrumot. „Kicsi művészszínház a miénk, így aligha lehet elvárni, hogy a belépőkből tartsuk el magunkat” - vélte Bálint András. Szerinte körülbelül a négyszeresébe kerülnének a jegyek, ha önfenntartóvá kellene válniuk. „Arról nem akarunk lemondani, hogy olyanok is eljöhessenek, akiknek vékonyabb a pénztárcájuk” - tette hozzá. Érdekes helyzetben van az állami fenntartással működő Pesti Magyar Színház, amely 665 fős nézőterével képes lenne jobban megtérülő produkciókat létrehozni. „Egy nagy átalakulás közepén vagyunk, az egész konstrukciót meg kell változtatnunk” - mondja a színház új Bálint András igazgatója, Őze Áron, aki a teátrum elmúlt éveit lapunknak „közalkalmazotti szaunához” hasonlította. „Itt meleg volt és biztonság, a nem túl magas, de garantált fizetések mellett mindenki megtalálta a számítását máshol. Ebből elég volt, rendet kell tenni” - mondta, érdekességként megemlítve, hogy 273 köz- alkalmazott kap bért a színháztól, de 60-ról azt sem tudják, kicsoda. A színidirektor hozzátette: a változások két év múlva Egy fillér állami támogatás nélkül dolgoztak idáig a független színházi társulatok. A lét a tét? A független színházi szcéna az idén még semmilyen állami támogatást nem kapott, amitől katasztrofális helyzetbe jutottak a társulatok. A szervezetek eladósodtak, a munkatársak jelentős része pedig hónapok óta nem kap fizetést. A ßggetlenek az előadóművészed törvény értelmében az állami támogatás tíz százalékára lennének jogosultak, ösz- szesen 1,2 milliárd forintra. A kormányzati zárolás után ebből 66 százalék maradt, amit októberre és novemberre várnak - tájékoztatta lapunkat Hudi László, a Független Színházak Szövetségének elnöke. (A megpályázható összegről augusztus 2-án döntöttek: összesen 801 millió forintot osztottak szét 68 társulat és műhely között.) „A legnagyobb baj az, hogy a döntéshozatalnak nem voltak szakmai szempontjai, csak pénzügyiek” - fogalmazott a rendező, aki szerint nagy hiba volt a működtetésre szánt pénzekkel késni. „Egy társulat nem tárgy, amit ki és be lehet kapcsolni. A működési költségeket nem lehet redukálni, és máshonnan pótolni sem. Flogy nézzen a társulat vezetője a munkatársai szemébe?” - kérdezte az elnök. Hozzátette, hogy bajba jutott az is, aki pénz nélkül vágott bele új projektekbe, de az is, aki kivárt. „Csődhelyzetbe juthatnak a társulatok, és nincs, aki Hitelezzen. De az sincs könnyebb helyzetben, aki megkapja a pénzt, hiszen hogyan fogja utólag elkölteni?” - magyarázta Hudi László, aki úgy tudja, a támogatási szerződések nagy részét már aláírták, de továbbra sem tudni, mi lesz a sorsa a visszatartott 34 százaléknak. A színpad tabu válság idején nehéz külső befektetőt, szponzort találni - ebben egyetértenek a lapunknak nyilatkozó direktorok. A színházak hirdetési felületei csak jelzésértékű bevételt hoznak, a nézőtérre pedig nem engednek be oda nem illő feliratot. csekély haszonnal kecsegtet az épület bérbeadása is. Bálint András elmondta: a Radnótit előadással együtt adja oda például céges partikra, de a rendezvényt nem engedik fel a színpadra. A teátrum vezetője kiemelte, ma inkább a mecenatúra a jellemző, cserébe a színház nézőhelyet ajánl fel. A direktorok leszögezték, nem szabad, hogy a gazdasági szempontok elsodorják a hazai színházi élet sokszínűségét. „A színháztörvény arra mindenképp jó volt, hogy az állam megfogalmazta, fontos neki a színházi struktúra. A fenntartás sokba kerül, de a világ szellemi lecsúszása ellen a színház a legnagyobb fegyver” - vélekedett Harsányi Súlyom László. lesznek kézzelfoghatók. Erősíteni szeretnék a marketing- és pr- tevékenységet is. „Az előző gazdasági vezetés nem törődött a társasági adók után kapható támogatásokkal, idén erre ráhajtottunk” - emelte ki Őze. Az igazgató az árképzésről annyit mondott: lassú emelésre készülnek. „A Pesti Magyar Színház olcsó jegyei ma ellenkező hatást váltanak ki, azaz elbizonytalanítják a nézőt, vajon valóban értéket kap-e” - mondta. Mindemellett érdekes bérletkonstrukciókkal próbálják fiatalítani a közönséget. Például a bébiszitterbérlet szülőknek szól: míg a felnőttek a délutáni előadást nézik, a gyerekek dráma- pedagógiai foglalkozáson vehetnek részt a stúdiószínpadon. A mintegy 900 millió forintból gazdálkodó teátrum - ebből 650 millió forint az állami támogatás és 250 millió forint a jegybevétel - igazgatója úgy véli, csak zenés vagy szponzorált előadás képes ma nyereséget termelni. „A kultúra területén a piac szabályai kevéssé érvényesek, a produkciók egymással is versenyeznek. De a politikának be kell látnia, hogy szinte lehetetlen nyereségessé tenni a színházat. Illetve lehet, de ez a nyereség nem anyagiakban mérhető. Hanem műveltségben, erkölcsben, mentalitásban” - vélekedett Őze Áron. Színházak látogatottsága Név Néző Előadás 1. Budapesti Operettszínház 370161 451 2. Madách Színház 341345 665 3. Vígszínház 334954 524 4. Magyar Állami Operaház 270662 295 5. Miskolci Nemzeti Színház 145377 442 6. Győri Nemzeti Színház 139477 331 7. Nemzeti Színház 109340 353 8. Thália Színház 141754 459 9. Móricz Zsigmond Színház 114271 399 10. József Attila Színház 104714 279 2009, FORRÁS: HVG 4.
