Tolnai Népújság, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-28 / 251. szám

2010. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK - TOLNAI NÉPÚJSÁG ÍUÍiií 11 AZ OLDALT SZERKESZTETTE: Molnár Ágnes, 30/650-3013, agnes2.molnar@axels.hu Az oldalon megjelent írásokat olvashatjátok a www.teol.hu-n . Ne legyünk mi is heverokrumpJiL mert ellustulunk A nappalok rövidülnek, egy- ' re hűvösebb van, lassan elő " kerülnek a kesztyűk, sáp- s kák... ezek mind a tél bekö- szöntének előjelei. Ilyenkor a legjobb bent maradni a fűtött szobában, finomságokat” eszegetve a kanapén, mikoz- - ben a tévét nézzük. Az ame­rikaiak egy része így tölti el **“ az időt egészen az első hóvi ^ v rág nyílásáig, de mi ne köves­sük a példájukat. Ne Ilistül--** junkel, sorozatokat, filmeket nézegetve a kanapén, miköz . ben folyamatosan majszo- „.lünk ......................._. Bá r Magyarországon még ” nincs erre külön kifejezés, ,, Amerikában már elterjedt a „couch potato" fogalma. Ha v szó szerint fordítjuk le angol­'V» ■ Aki csak a tv előtt /*v ■ ül, lemarad*— legjobb dolgokról. * ról, heverőkrumplit jelent. A tipikus példa: tévékészülék '*v előtt ülve egyik kézben a táv- ^ irányító, másikban a chips, és * az illető teljesen belefeledke- x zik a műsorba. így viszont a ~ társadalomból teljesen kire­kesztett emberré~válik, aki- nek nincs magánélete, saját véleménye, kiállása és ambí- í"v dója. Remélem, sokakat el- ^ tántorítottam a tévé elől. I le lyette egy másik mozgalom '"V követőihez csatlakozzunk, ^ akik a négy falon kívül élnek. Ők tele vannak energiával, »w egymás után kezdenek bele ^ az új kihívásokba, és sosem ' adják fel egy kisebb akadály - láttán. Braun Lotti, Paks, Vak Bottyán Gimnázium i*v Nem könnyű a kamaszoknak depresszió A betegséget komolyan kell venni, halállal végződhet Ne Garfield legyen a példaképünk* A depresszió egy olyan idegen szó, melyet ma már mindenki ismer. Na­ponta hallani, hogy a fia­talok depressziósak, és néhányan sajnos áldoza­tául is esnek ennek a be­tegségnek. György Eszter Nagymamám gyakran mesél nekem apukám gyerekkorá­ról, mit hogyan csinált, mik voltak a gondjai. Elgondolkoz­tam rajta: vajon miért van ma több problémája egy fiatalnak. A felnőttek erre a kérdésemre szinte mind ugyan azt vála­szolták: elkényeztetettek, nem bírják a kudarcot, nincs mit csinálniuk. Abban én is egyet­értek velük, hogy a tv és a szá­mítógép „családtaggá válásá­val” a fiatalok inkább beülnek a szobájukba, és csak az interneten keresztül beszél­nek a barátaikkal, ahelyett, hogy elmennének focizni vagy sétálni egyet a parkba. Sajnos az is egyre jellemzőbb, hogy belekezdenek különböző tevé­kenységekbe, és azon nyom­ban föl is adják, ha valami nem úgy sikerül, ahogy azt el­képzelik. Ezek mindenki éle­tében előfordulnak, a kudarc felnőtt fejjel sem egyszerűbb, mint tinédzserkorban, de ez még nem ok arra, hogy valaki tartósabb ideig letört, netalán- tán depressziós legyen. Sokaknak gondot okoz a ta­nulás, a nagy elvárások. A ta­nárokkal való egyet nem értés sem könnyíti meg az iskolai éveket. Ráadásul ebben az idő­szakban vannak a nagy sze­relmek és csalódások, a sza­kítások és az új barátságok, amelyek önmagukban is prob­lémásak, ha valaki túl komo­lyan veszi őket. És ott vannak még a nagy családi viták. A ti­zenévesek elkezdik más szem­mel nézni a világot, és ha a vé­leményük nem esik egybe a szüleikével, hangot is adnak neki. Ezek egy fiatal életében hétköznapi dolgok, a pszicho­lógusok viszont már kicsivel bonyolultabban látják a dolgo­kat. Szerintük az egyre gyako­ribb depresszió oka az, hogy nem megfelelő a fiatalok önér­tékelése. Kritikusan szemlélik a világot és magukat is, és nin­A depresszió elkerülhető lenne, ha a fiatalok túllépnének a problémáikon, és nem vennék olyan komolyan az életet csenek megelégedve önma­gukkal. Aztán a tinédzserkor­szakban még küzdeniük kell a testük hirtelen változásával, plusz nehéz megfe­lelni a tini ideál­nak, és ez bizony elkeserítheti őket. Azonban gyak­ran összekeverednek az ál­problémák az igazi gondok­kal. A tinik nagy hangsúlyt fektetnek a saját bajaikra, ezért gyakran túlterheltek és elégedetlenek lesznek. Min­■ Nem megfelelő a fiatalok önértékelése. dig vannak okok a kedvtelen- ségre: Magyarország helyze­te nem épp fényes. A hírek­ben egymást érik a katasztró­fák és a munkanél­küliség problémái­ról is egyre többet hallani. Ha a jövő ennyire bizonyta­lan, az embernek már nincs is kedve tanulni vagy egyál­talán tenni érte, hogy mégis jobb legyen. De nem lehet mindenki ennyire negatív nézetű! A család, a barátok jelenthetik a kiutat ahhoz, hogy megoldjunk egy problémát, néha ele­gendő a kitartás is. Nem muszáj megkeresnünk a korai depresszió lehetsé­ges okait ahhoz, hogy mi elkerüljük. Nem szabad túl nagy hangsúlyt adni a hétköznapi gondjainknak, és segítséget kell kérni a szüléinktől és a baráta­inktól. Mert egy barátság szinte bármire lehet gyógyír. Akkor mégis miért depresz- sziós annyi fiatal? Ez a kérdés legalább annyira megválaszol­hatatlan, mint az, hogy miért járnak a lányok együtt a mos­dóba. Mindkét kérdésre akad sok válasz, de a konkrét ok nem mindig ismert. A depresszió talán nem is lenne ekkora probléma, ha a depis tini komoran üldögélne a szobájában és várná a per­cet, hogy kinője ezt a korsza­kot is. Sajnos a legtöbben cso­portokba verődnek, és nem­hogy segítenék egymást, in­kább csak még mélyebbre süllyednek az önsajnálatban. És itt kezdődnek az igazi gon­dok. Akik bekerülnek egy rossz társaságba, hamar ke­rülnek a különböző függősé­gek közelébe, mint a cigaretta, az alkohol és a drog. És akkor már nincs menekvés. A cikk szerzője a bonyhádi PSEG10. osztályos tanulója Hihetetlen, hogy ma már meny­nyire elkényelmesedett a világ. Mindenki MSN-en barátkozik, szinte csakis ott ismerkedünk, ez az a hely, ahol a baráti szálak szerelemmé szövődnek. A gyer­tyafényes vacsorát felváltotta a hosszú gépelések sorozata. A kommunikáció folyamatosan visszafejlődik az internet miatt. Persze ez már egy ideje így van, hiszen a mobiltelefonok is ron­tottak ezen a helyzeten. Már alig keressük egymást személye­sen, csak bepötyögjük a másik telefonszámát, s már hívjuk is. Még ha csak a szomszédban la­kó haverunkról is van szó, akkor sem működik másképp a dolog. A buszon sem látni mást, csak hogy két fiatal ül egymás mellett és mindkettőnek a füléből az mp3 fülhallgatója lóg ki. Ennyire nincs már mondaniva­lónk egymásnak?! Szerencsére ez nem mindenkivel van így, de az tény, hogy már egyre keve­sebbszer keressük egymás tár­saságát. Pedig például egy ro­mantikus randevúnak az érzé­sét semmi nem adhatja vissza. A személyes találkozás varázsa mindig is megmarad, csak egy­re kevesebb fiatalember hasz­nálja ki, pedig minket, lányokat főként ez nyűgöz le. Még az a jó, hogy nem mindegyik pasi gon­dolkodik kockafejjel, igenis van­nak még lovagok a mai vilá­gunkban is, akiknek fontos, hogy élvezetes randevúra vigye a kiszemelt leányt. Kell egy kis romantika Nem szabadna hagynunk, hogy az ilyen remek dolgok kimenje­nek a divatból, hiszen rendkívü­li érzés, amikor érzed a másik il­latát, belenézhetsz a szemébe, vagy egyszerűen maga a tudat, hogy van neked, hiszen nincs is csodálatosabb érzés, ha sze­retsz és viszont szeretnek. Bódog Boglárka, Szekszárdi, I. Béla gimnázium Elismertük a munkáját A tanév első diákújságíró­versenyét György Eszter, a bonyhádi Petőfi Sándor evangélikus gimnázium másodikos tanulója kap­ta, eredményéhez ezúton is szívből gratulálunk. Eszter írását, mely a „Nem könnyű a kamaszok­nak” címet viseli, a mostani SÉTA-rovatunkban kö­zöljük. Aki most nem nyert, gyorsan ragadja a bil­lentyűzetet a kezébe, hogy novemberben ő kap­hassa meg az elismerést. A Szent bűnöket egyszerűen nem lehet letenni A fiatalok körében robbanássze­rűen terjedt el a véres-romanti­kus történetek iránti rajongás. Ezek nem mind vámpírsztorik. Nora Roberts könyveiben keve­rednek a romantikus és a gyil­kossági szálak - bár nem feltét­lenül folyik annyi vér, mint egy jó kis vámpírsztoriban. A Szent bűnök a valósághű leírásaival, fordulatos cselekményével nyer­te el a tetszésemet. A szereplők is szimpatikusak. A történet több szálon fut, bemutatja Ben Paris, az ösztöneire hallgató X&au » iftrA i\ M fficítd Vh ék vm?Yrt nyomozó és dr. Teresa Court, a minden helyzetben higgadt pszi­chiáteréletét, ami egy gyilkos­ságsorozat következtében össze­olvad. A könyvben előre halad­va az események is egyre gyor­sulnak, a sajtó által Papnak ke­resztelt gyilkos tovább szedi ál­dozatait. Az utolsó fejezetekben a tetőfokára hág a feszültség, és sok hirtelen kanyar után szem­ben találjuk magunkat a gyil­kossal. Nora Roberts történetei­nek különlegessége, hogy az ol­vasó csak a legvégén tudja meg, ki is valójában a tettes. Minden­kinek ajánlom, aki szereti a borzongató, meglepő, mégis ro­mantikus történeteket György Eszter, Bonyhád, PSEG Matekórán- A következő feladatot mechanikusan és ész­szel is meg fogjuk csinálni. Tehát mi a mecha­nikus út?- Ész nélkül! *** Történelemórán- Hát ez nem igaz! Öltöznek, vetkőznek, pa­kolnak, de még nincs vége az órának. ÜL, ÜL! *** Társadalomismeret-órán- Azért keverem én a Brigittát a Bernadettel, mert mind a kettő francia szó. Kivéve a Brigitta. *** Történelemórán- Létrejön egy kormány, ami úgy viselkedik, mint egy ellenkormány. Hogy lehet úgy viselkedni? Jézusom... *** Bódog Boglárka, Szekszárd, I. Béla gimnázium A % í

Next

/
Oldalképek
Tartalom