Tolnai Népújság, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-19 / 244. szám

2010. OKTÓBER 19., KEDD Az egyik eladó kicserélte; a másik nem következetlenség? Olva­sónk vásárolt egy kiad­ványt, de este kiderült, a felesége is megvette a könyvet. Másnap az el­adó kicserélte a kiadványt egy másikra. Az eset meg­ismétlődött, de akkor az előző eladó váltótársa visszautasította a csere iránti kérést. A második eladó a jogsza­bály szellemében járt el. Az üzletnek ugyanis nem köte­lessége kicserélni egy termé­ket csak azért, mert arról ki­derül, hogy a másik család­tag is megvette. A szavatos­sági jog értelmében a csere csak akkor kötelező, ha az áru minőségi-gyártási hibás és nem lehet megjavítani. Mivel itt könyvről van szó, példa lehet egy olyan kötet, amelyből például hiányoz­nak vagy mondjuk gyűröt­tek bizonyos oldalak. Szin­tén nem köteles kicserélni egy kiadványt a bolt akkor, ha annak semmi hibája nin­csen, csak éppen nem tet­szett az olvasónak. ugyanakkor az első eladó sem követett el előzékeny­ségével vétséget a jogsza­bály ellen. Ő üzletpolitikai megfontolásból járt el úgy, hogy az a vásárló számára kedvező legyen. Hiszen így az üzletnek nagyobb esélye van rá, hogy az illető visz- szatér oda, illetve ott veszi meg az őt érdeklő kiadvá­nyokat. az utóbbi eljárás gyakori a nagy áruházakkal verseny­ben álló kis boltokra, hiszen kevés esélyük van megma­radni a piacon a hatalmas kínálattal rendelkező társaik mellett. Az egyik ilyen esély éppen az említett előzékeny­ség, vásárlóbarát szemlélet, amellyel jó kapcsolatot ala­kíthatnak ki a vevőkkel, így magukhoz kötve őket. Ugyanakkor ez a kereskedői magatartás a jogszabályok szerint nem kötelező. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer. hu Iskolával a határon túlra osztálykirándulások A hazai szolgáltatóknak is nagy üzlet lehet GAZDASÁG Pályázati úton támogatják majd az osztálykirándulásokat, hogy a tanulók eljuthassanak a határon túli területekre, így - mint képünkön - Erdélybe is Állami támogatással évente 80-100 ezer diák utazhat osztálykirándu­lás keretén belül a hatá­ron túlra. Németh Márk Az Országgyűlés várhatóan lap­zártánk után elfogadta azt a ha­tározatot, amelynek egyik célja a határon túli magyarlakta terüle­tekre irányuló osztálykirándulá­sok eddigi tapasztalatainak átte­kintése. Ezenkívül egy olyan programot akarnak kidolgozni, amely 2013-ig pályázati úton, azt követően pedig normatív módon támogatná az ilyen utakat. A ter­vek szerint pár éven belül évi 80- 100 ezer diák is utazhatna állami támogatással a szomszédos or­szágokba, az ilyen kirándulások pedig a hazai, illetve a határon túli turisztikai szolgáltatóknak több milliárd forintos piacot ge­nerálhatnak. A kormány a Hatá­ron Túli Magyar Oktatásért Apá­czai Közalapítványt bízta meg a határon átnyúló kirándulások tá­mogatásával kapcsolatos kon­cepció kidolgozásával. „A koncepció alapját az idén már futó, összesen 215 millió fo­rint keretösszeggel rendelkező Határtalanul program tapaszta­latai adják” - mondta lapuknak az alapítvány vezetője. Csete Örs közölte, hogy a pályázat kereté­ben 2010-ben közel 6000 közép- iskolás látogatott el osztálykirán­dulás vagy egyhetes „együtt ta­nulás” formájában határon túli magyarlakta területekre. A tá­mogatás a pályázaton győztes ki­rándulások teljes úti- és szállás- költségét finanszírozta, amely összességében a kiadások négy­ötödét takarja. Nagy átlagban egy osztály egyhetes kirándulá­sa egymillió forintba került. Az iskolaközösségek 10-15 százalé­ka vette igénybe utazási iroda se­gítségét a kirándulás megszer­vezésében, a pályázatban arra vonatkozó kikötés pedig nem volt, hogy milyen szálláshelytí­pust kell az osztályoknak igény­be venni. A csoportok jelentős része mindazonáltal helyi kollé­giumokban szállt meg. Csete szerint az egyik legfőbb tapasztalata a Határtalanul prog­ramnak, hogy be kell vonni a Szervezett utaztatások* 2008 2009 | Ausztria 130,3 106,2 Horvátország 104,6 77,6 Románia 14,4 12,8 Szerbia n. a. n. a. Szlovákia 24,1 12,8 Szlovénia 10,6 8,8 Ukrajna 3,0 2,5 •EZER FÖ, KÜLFÖLDRE, UTAZÁSI IRODÁK ÁLTAL FORRÁS: KSH, NAPI TURIZMUS kölcsönösség elvét, azaz, hogy a jövőben ne csak magyar osztá­lyok utazhassanak állami támo­gatással külföldre, hanem a ha­táron túli magyar iskolák diákjai is hazánkba. Az hogy néhány éven belül évi 80-100 ezer diák utazzon határon túlra - illetve egy részük onnan Magyaror­szágra - valóban komoly, az osz­tályonkénti egymillió forintos át­laggal számolva körülbelül két- három milliárd forintos üzletet is jelenthet az itteni és a kinti szolgáltatóknak, utazási irodák­nak, szállásadóknak, vendéglá­tóhelyeknek, buszkölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásoknak. „Már a most folyó program so­rán is számos megkeresés érke­zett hozzánk egyes szolgáltatók­tól, hogy segítsünk nekik kap­csolatba lépni a pályázaton nyer­tes osztályokkal, leendő pályázó iskolákkal” - mondta Csete. Az alapítvány elnöke kiemel­te, a tanulmányi kirándulások­nak a közvetlen keresletnövelő hatáson túl jóval jelentősebb le­het a közvetett turisztikai hatása, ugyanis a több százezer iskolás, valamint családjuk a meglátoga­tott térség számára rendszere­sen visszatérő vendéggé válhat. November végére készülhet el a szomszédos országokba irá­nyuló tanulmányi kirándulások részletes koncepciója, s talán de­cemberben már kiírhatják az el­ső pályázatokat, amelynek ered­ményeképpen jövő júniusra ki lehet hirdetni, hogy a következő, 2011/2012-es tanévben hány osztály és hova utazhat állami támogatással. A távolabbi tervek között szerepel, hogy uniós for­rásokat is bevonnak a program­ba, mivel az beleillik a már meg­lévő EU-s diákcsere-akciókba, mint amilyen a Comenius és az Erasmus. A MUISZ is érdeklődik a magyar utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetsé­ge (MUISZ) nemrégiben levél­ben fordult a Határon Túli Magyar Oktatásért Apáczai Közalapítványhoz, segítséget ajánlva a határon túli tanul­mányi kirándulások szervezé­sében. A levélben egyúttal fel­hívták az alapítvány figyel­mét, hogy szervezett utazta­tást hazánkban csak a re-, gisztrált utazási irodák végez­hetnek, így álláspontjuk sze­rint amennyiben az iskolák tanárai végeznek hasonló uta­zásszervezői tevékenységet, az jogilag nem megengedett, és adott esetben kockázatot is rejthet magában. 7 Drágul a benzin, olcsóbb lesz a gázolaj négy forinttal nő a benzin ára a hazai töltőállomáso­kon holnaptól, a gázolajé viszont 3 forinttal csökken - erősítették meg piaci for­rások a holtankoljak.hu ér­tesülését. A benzin orszá­gos átiagára 339 forintra emelkedik, a gázolajé 322- re csökken. A legolcsóbb és a legdrágább töltőállomá­sok árai között 25 forintos különbség is lehet. Kiárusításból fedezi a BP a költségeket ÜZLETI ÉRDEKELTSÉGEKET ad el egy orosz-brit cégnek Vi­etnamban és Venezuelában a BP mintegy 1,8 milliárd dollár értékben, hogy fedez­ni tudja a Mexikói-öbölben történt katasztrófa költsége­it. Az eladás része annak a kötelezettségvállalásnak, mely szerint 2011 végéig el­érik az olajszivárgás kár- mentesítésére fordított 30 milliárd dollárt. A BP több tulajdonától válik meg Egyiptomban, Kanadában, az Egyesült Államokban és Kolumbiában, összesen 8,9 milliárd dollár értékben. Árvízben, aszályban koordinálnánk MAGYARORSZÁG az Európai Duna-stratégia keretében a 11 prioritás közül kettőben, Szlovákiával a vízminőség védelme és megőrzése, Ro­mániával a környezeti ka­tasztrófák - árvíz, aszály - kivédése témakörében sze­retne koordináló szerepet betölteni - mondta tegnap Barsiné Pataky Etelka kor­mánybiztos. Barsiné két prioritást választott Különleges tejtámogatás a termelőknek Brüsszel A természeti csapások miatt októbertől kifizetik a SAPS-előleget A végzettség hiánya gátolja az elhelyezkedést KUónként 4,5-5 forint plusztámo­gatást jelent a tejtermelőknek az a forrás, amelyet a múlt hét végé­től folyósít Magyarország. Fazekas Sándor 2010. július 12- én kérte Brüsszelben, hogy támo­gassák a SAPS-előlegfizetésre vo­natkozó magyar kérelmet, mivel Magyarországon a rendkívüli ár­vízhelyzet és időjárás miatt kriti­kus helyzet alakult ki, és a terme­lők súlyos károkat szenvedtek. Az unió ezt támogatta, ami mint­egy 124 milliárd forintot jelent. Az Európai Bizottság az idén nem adott ki általános, minden tagállamra kiterjedő előlegfize­tési felhatalmazást, amely akár 80 százalékos kifizetést is lehető­vé tett volna. Rajtunk kívül Bel­gium, Franciaország, Görögor­szág, Olaszország, Írország, Lett­ország, Litvánia Spanyolország és Románia esetében tették ezt lehetővé. A rendkívüli időjárás következtében kialakult helyzet miatt a SAPS/SPS és a különle­ges tejtámogatás előlegét októ­ber 16-tól már megkaphatták az igénylők. Összesen 180 ezer ter­melőt és ötmillió hektár földet érint a kifizetés. SAPS-előlegként hektáronként maximum 86 eurót kaphatnak a gazdák, ez mintegy 24 350 F^/ha * támogatást jelent Az új jogcím- | ként az idén először bevezetett, § különleges tejtámogatás 50 szá- | zalékos előlege 23,1 millió euró I (6,5 milliárd forint). ■ A magyar tejtermelők összesen 124 milliárd forint előleget kaphatnak Enyhén csökkent 2007 vége óta a munkaerő-piaci diszkrimináció Magyarországon - áll a KSH fel­mérésében. A legtöbben iskolai végzettségük, illetve életkoruk alapján mondták magukat hátrá­nyosan érintettnek, emellett a nők a nemük és családi állapo­tuk alapján panasz­kodtak hasonlóra. Álláskeresésnél a válaszadók 12,4 szá­zaléka érzékelte, hogy hátrányosan megkülönböz­tetik, a három évvel ezelőtti ered­ményhez képest majdnem négy százalékpontos a mérséklődés. A frissen elbocsátottak körében ele­ve kisebb, 7,8 százalékos szint­ről ment vissza 6,3-re ez az arány. A szakértők szerint az érintettek hajlamosabbak objektív okokat elfogadni, főként, ha komplett ter­melőegységeket zárnak be. Az inaktívak a foglalkoztatot­takhoz hasonló mértékben érzé­kelik a megkülönböztetést. A munkanélkülieknek viszont a bő harmada panasz­kodott erre, bár 2007-hez képest itt is volt némi javulás. A munkahellyel nem rendelkezők esetében is az iskolai végzettség említése do­minált; közülük az inaktívaknál az egészségi állapot, míg a mun­kanélküliek körében a szárma­zás volt még jelentős a vélt okok közül. ■ ■ Csökkent a munkaerő-piaci diszkrimináció.

Next

/
Oldalképek
Tartalom