Tolnai Népújság, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-16 / 242. szám

2010. OKTÓBER 16., SZOMBAT - TOLNAI NÉPÚJSÁG BALASSA JANOS KÓRHÁZ 5 balassa-nap Tizedik alkalommal emlékezett meg névadójáról tudományos előadásokkal, ökumenikus istentisztelettel, ünnepi műsorral a megyei kórház. Ez alkalommal adták át a kiemelkedő munkát méltató elismeréseket is MOST VAN REMÉNY A VÁLTOZÁSRA Az elmúlt egy év, ha lehet még a korábbiaknál is ne­hezebb volt, ugyanakkor örömteli eseményeket is elkönyvelhetett a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza. Hargitai Éva Az ünnep a jövőbe vetett re­ményről, hitről is szól - emelte ki dr. Puskás Imre, a megyei köz­gyűlés elnöke Balassa-napi be­szédében. Hozzátette, a korábbi években sajnos mindig az egész­ségügy lesújtó helyzetéről kel­lett beszélnie. Bár annak hatá­sait a mindennapokban még nem lehet érezni, kétségtelen, hogy megváltozott a kormányza- s ti hozzáállás, szándék. Horváth s István, Szekszárd polgármestere | a dolgozók szakmai felkészült- | ségét és empátiáját köszönte 1 meg. Csoda, hogy az elmúlt év­tizedek folyamatos anyagi ne­hézségei ellenére még működik az intézmény, vannak, akik a rendszert életben tartják. A közösség erejét hangsúlyoz­ta prof. dr. Réthelyi Miklós nem­zeti erőforrás miniszter is. A kór­ház története bebizonyította, hogy rossz időket is át lehet vé­szelni, és ha a közösség összetar­tó, akár ilyenkor is lehet fejlődést elérni. Hozzátette, a minisztéri­um munkatársai az ország kór­házait járják, és keményen dol­goznak, hogy olyan döntések születhessenek, amelyeket az or­szág helyzete megenged, és segí­tik az egészségügyben dolgozók mindennapjait. „Én nem hiszem, hogy re­ményvesztetten kellene itt áll­nunk. Ebben a nemzetben élet­erő van. Ez a nemzet élni akar, ez a nemzet dolgozni akar” - Tele­ki Pált idézve kezdte beszédét dr. Muth Lajos, a megyei kórház fő­A Balassa-napi ünnepségen részt vett dr. Réthelyi Miklós nemzeti erőfor­rás miniszter (balról). Közé­pen dr. Muth Lajos főigazga­tó, mellette dr. Puskás Imre, a megyei közgyű­lés elnöke igazgatója, mondván a Trianon után elhangzott szavak ma is ér­vényesek. Bár a gazdasági hely­zet az elmúlt évben tovább rom­lott, most mégis úgy tűnik, van remény. Az előző kormányzat álintéz­kedései nem húzták ki az egész­ségügyet a bajból. A kórház mű­ködéséhez a megszorítások elle­nére jelenleg is havonta közel 100 millió forinttal többre lenne szükség, mint amennyi rendel­kezésére áll. Spórolni bizonyos területeken még lehet, de ez tö­redéke a havonta képződő hiány­nak. Drámai a helyzet, ez két­ségbeesett kiáltás. A nehézségek megoldásának számos feltétele van, a lényeg, hogy a szándék le­gyen őszinte és tiszta, a köz ér­dekét szolgáló. Hibázni lehet, de bűnt elkövetni nem, mert az a hitet és bizalmat öli, amiből már így is kevés van. Ilyen nehéz időkben különösen nagy szere­pük van a pozitív eredmények­nek, amelyeket szintén nem kel­lett nélkülöznie az intézetnek. Lassan be tudják fejezni a fűtés­korszerűsítést, több jelentős pá­lyázaton is sikerrel jártak. Örömteli, hogy új orvoskollégák­kal is gyarapodott a kórház. Az ünnepi istentiszteletet, a be­szédeket követően idén is méltat­ták a kiváló munkát Miniszteri el­ismeréseket és Balassa-díjakat ad­tak át a legkiválóbbaknak. Miniszteri Elismerő Díszoklevél A CORA EGÉSZSÉGVÉDŐ ALAPÍT­VÁNY, Kiemelten Közhasznú Szer­vezet kardiovaszkuláris szűrő m unkacsoportjának tagjai ön­kéntes munkában 2005 óta több mint 4000 ember komplex szűré­sét végezték el, és végzik napja­inkban is. Munkájuknak köszön­hetően sok magas kockázatú, il­letve az érbetegség korai stádiu­mában lévő páciens vált ismert­té A szűrő munkacsoport tagat Bernné Herczegh Erzsébet, Ba­ross Gáborné, Gálosi Józsejhé és Tóthné Martin Erzsébet Miniszteri Dicséret DR. TÁNCZOS ROZÁLIA 1968-tól dolgozik a kórházban higiéni­kusfőorvosként. Új szakma alapjait rakta le, kidolgozta és megszervezte többek között a kórházhigiénés ellenőrzések rendszerét, a sterilezés felügye­letét Munkába lépése után megszűntek az elhúzódó kór­házi járványok. BEIER MATTHIASNÉ 1982 Óta dolgozik az Orvosi Könyvtár­ban könyvtárosként, 1996 óta pedig könyvtárvezető. Munká­ját magas szakmai színvona­lon, lelkiismeretesen látja el, keresi az új lehetőségeket. DR. GERMÁNNÉ SZELLÁK MARI­ANNA 1972-ben kezdett csecse­mő- és gyermekgondozóként a szülészeti osztályon. Miután több részlegen bizonyította rá­termettségét, 1999-ben a rönt­gen- és ultrahangdiagnoszti­kai osztályra került, megbíz­ható, jó munkatárs. gyulai miklósné 1972 óta dol­gozik a megyei kórházban. Di­étás nővérként kezdett, 1989- től élelmezésvezető-helyettes, 1992-től élelmezési csoportve­zető, 1993-tól pedig maximális odaadással ő irányítja az élel­mezési osztályt, naponta közel 2000 ember étkeztetéséről gon­doskodik. lázár lajos 1996-ban kezdett dolgozni az informatikai osz­tályon, szoftverüzemeltető, majd csoportvezető, 2006 óta megbízott osztályvezető. Mun­káját csendesen, az aktuális problémákat megoldva és elő­re gondolkodva látja el. PFAFFNÉ DELI ZSUZSANNA 1980-ban kezdett dolgozni az intézmény onkológiai gondozó­jában asszisztensként 1992- től a gondozási központ négy részlegének vezető asszisztensi és gazdasági nővéri teendőit látta el A központ megszűné­se óta a tüdőgondozó vezető asszisztense. dr. wallner tamásné gyógy­szerész, 1975-től dolgozik a kórház gyógyszertárában. Az itt eltöltött idő jelentős hánya­dában az infúziós laboratóri­um vezetője volt. A házi infú­ziógyártás megszűnése óta a gyári gyógyszerekkel kapcsola­tos feladatok ellátásával segíti az intézményt. Balassa-díjat vehettek át ALMÁSI LAJOSNÉ SZükaSSZÍSZ- tens, a Tolna megyei gasztroen- terológiai betegellátásban vég zett több évtizedes, kifogástalan munkájáért. BERNÁTHNÉ TURÁNYI ERIKA, a diabetes gondozó rehabilitációs asszisztense a cukorbetegek gondozásában, állapotuk köve­tésében segít. Kedves személyi­sége, végtelen empátiája a min­dennapok rohanásában jóleső érzést kelt a betegekben és a kollégákban egyaránt dr. GAGYi Emma 1977-ben kez­dett el dolgozni a kórház tüdő- gyógyászati osztályán, szakvizs­gát 198óban szerzett 1991 óta a tüdőgondozó főorvosaként dol­gozik Szerteágazó orvosi tevé­kenységét precízség kiváló szak­maiság, emberiesség jellemzi guszt istvánné a pszichiátriai osztályon pénzügyi előadóként, néhány éve segédápolóként is egyenletesen magas színvonalú, lelkiismeretes és odaadó mun­kát végez, a betegek, hozzátar­tozóik dolgát is megkönnyíti. DR. HARDICSAY KLÁRA gondozó- vezető főorvos a megyei bőr- és nemibeteggondozóban (BNG). Lelkes és lelkiismeretes munká­jának köszönhető a bőrgondo­zó profiljának átalakítása, a si­keres gyermek-bőrgyógyászati szakrendelés indítása, és hogy szponzorok segítségével sikerült felújítani a BNG épületét. kovács imréné. varrodai cso­portvezető, csendes megbízható dolgozó, akinek köszönhetően a varrodai munka a javítások mellett egészségügyi konfekció­gyártással és bérvarrással is bővülhetett LÁSZLÓNÉ FÜLÖP BORBÁLA kÖZ- beszerzési referens munkáját folyamatosan önállóan, meg­bízhatóan, pontosan, a kórház igényeinek, lehetőségeinek messzemenő figyelembevételé­vel végzi. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉT A TOLNA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT BALASSA JÁNOS KÓRHÁZA TÁMOGATTA. A BALASSA JÁNOS MEGYEI KÓRHÁZ PRO SANITATE DÍJAZOTTAI dr. Andriska István traumatológiai osztályveze­tő főorvos 1978-ban kezdte meg a munkáját a Balassa János kórházban. Orvosi diplomáját a pécsi orvostudományi egyetemen szerezte, majd 1983-ban sebész szakorvosi képesítést szerzett. Traumatológiából 1985-ben szakvizsgázott, majd 10 évig vezette a baleseti műtőt. 2004-től a trau­matológiai osztály megbízott osztályvezető főor­vosa. A kórházban számos műtéti eljárás megho­nosítása kötődik a nevéhez. Szakmai felkészült­sége kiváló, szakmailag és emberileg is agilis, helytállással sarkallja munkatársait maximális odaadásra, további aktív fejlődésre. dr. csordás jenő gyermekgyógyász, orvosi diplomáját a pécsi orvosi tudományegyetemen szerezte meg 1950-ben. Csecsemő- és gyer­mekorvoslásból 1954-ben szakvizsgázott. 1967-től nyugdíjba vonulásáig, 1987-ig a szek­szárdi kórház gyermekosztályának főorvosa, s egyben megyei szakorvos. 1974-től címzetes egyetemi docens. 1987-től Kiváló Orvos címet viseli, 2001-ben „Beszédes-díjban” részesült. Szekszárdi működése alatt a megyei kórház gyermekosztályán a korszerű ellátás szakmai és tárgyi feltételeinek megteremtése volt fő célkitűzése. dr. kántor János 1968-ban kezdett dolgozni a szekszárdi kórház sebészeti osztályán, majd 1990-től a gyermekosztályon. Két alkalommal (1980-83 és 1985-88 között) hosszabb ideig kül­földön, Líbiában és a Jemeni Arab Köztársaság­ban dolgozott. Folyamatosan fejlesztette elméleti és szakmai tudását, 1973-ban aneszteziológiából, 1976-ban általános sebészetből, 1985-ben gyer­meksebészetből szerzett szakorvosi képesítést 1983-ban adjunktusi, 1989-ben főorvosi, 2001- ben részlegvezető főorvosi kinevezést nyert el. Közel 25 éven át egyedül látta el a gyermekosztá­lyon a gyermeksebészeti feladatokat kovácsné nagy irma diplomás ápoló, műtő- blokkvezető 1979-től dolgozik a kórházban, 2007. február 1-jétől pedig a műtő- és diagnosz­tikai blokk vezetője. Az alapkőletétellel szinte egy időben belefolyt az építkezés és beszerzés, valamint az adminisztratív feladatok átgondolá­sába. A műtőblokk átadását megelőzően megfe­szített munkatempóval rendezte be az épületet, készítette elő a zökkenőmentes átköltözést és működést. Elkötelezett szakdolgozó, kiváló szervező, véleményének kimondása, hangozta­tása megfelelő diplomáciai érzékéből fakadóan előrevivő, lojalitása követésre méltó. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom