Tolnai Népújság, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-15 / 241. szám

2010. OKTÓBER 15., PÉNTEK 7 Megsegítik a takarékokat, hogy segítsék a vállalkozásokat Fontos szerepet szánunk a kisvállalkozásoknak (kkv) és az őket finanszírozó takarékszövet­kezeteknek - mondta csütörtö­kön az Országos Takarékszövet­kezeti Szövetség rendezvényén Orbán Viktor. A kormányfő hoz­záfűzte: tíz év alatt legalább dup­lájára kellene növelni a takaré­kok részesedését a bankrend­szerben. Készek hosszú futam­idejű kölcsönnel segíteni a szö­vetkezeti bankokat, hogy fokoz­zák a helyi gazdaságok szerepét. A kormányfő Demján Sándor szavaira reagált. Az Országos Ta­karékszövetkezeti Szövetség el­nöke azt mondta: az utolsó pilla­natban vagyunk, amikor eldől, megmarad-e a szövetkezeti bankszektor. (Több nyugati or­szágban 30-40 százalék a része­sedésük. Nálunk száz éve 43 százalék volt, most a betétek 9,6, a hitelek 3,2 százaléka az övék.) „Magyarország olyan, mint amikor megszűnt a jobbágyság, és a felszabadult embereknek nem volt tőkéjük. Nálunk limesé­nek családi vagyonok, az unió a térségi új tagok felzárkózásához mégis csupán ötödét-tizedét adja annak, amit a régiek kaptak” - mondta Demján. ■ Rosszat tesz az olcsóbb importsertés Kritikus helyzetben vannak a magyar sertéstartók a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) szerint - hangzott el csütörtö­kön Budapesten. Zsótér László választmányi elnök aláhúzta: a sertés felvásárlási ára négy hét alatt kilogrammonként 40 fo­rinttal csökkent, 340-ről 300 fo­rintra, miközben a takarmány­árak jelentősen emelkedtek. A MOSZ adatai szerint a gabona­félék termelői ára 70-90 száza­lékkal magasabb, mint egy év­vel korábban. Sérelmezik, hogy nincs piac­védelem a hazai áruk és terme­lők számára. Példaként említet­ték, hogy Hollandiából a süldő­ket 3ó eurós darabonkénti áron, azaz nem egészen tízezer forin­tért hozzák be. Ezzel pedig a ma­gyar ár nem versenyképes. ■ GAZDASÁG Havonta átlagosan tízezer forintot vesz el a kor­mány a ma még aktív ko­rú, 20-50 éves lakosság nyugdíj célokra félretett pénzéből - közölte Kozek András, a Stabilitás Pénz­társzövetség elnökségi tagja egy tegnapi konfe­rencián. A kormány kép­viselői nem fogadták el a meghívást. Munkatársainktól * 3 Orbán Viktor kormányfő beje­lentése alapján novembertől a jö­vő év végéig felfüggesztik a ma­gán-nyugdíjpénztári befizetések átutalását az APEH-ből a kasz- szák számára. Vagyis a mintegy 3 millió pénztártag megtakarí­tása a közös kalapba, az állami nyugdíjrendszerbe kerül át. A pénztárszövetség szerint ez a lé­pés a járulékfizető állampolgá­rok hosszú távú jövőjét teszi koc­kára rövid távú érdekek miatt. Az intézkedés ugyan 14 hó­napra szól, a pénztárak viszont egyáltalán nem biztosak ebben. A kormány ugyanis nem nyilat­kozott egyértelműen arról, hogy 2011 után fenn kívánja-e tartani a vegyes rendszert. Arról vannak csak hírek, hogy ismét megnyílik a visszalépési lehetőség az állami tb-be. És ha később mégsem lehet visszalép­ni? Némelyek vélelmezik, hogy a kormány célja a vegyes rend­szer megszüntetése lehet. Ezt az „előérzetet” erősíti Matolcsy György nemzetgazdasági mi­niszter tegnapi kijelentése is: a kormány nem elégedett az úgy­nevezett második pillér - vagyis a magánnyugdíjpénztárak - mű­ködésével, és aannak újragondo­lását tervezi. Népszavazás? A pénztárak nem szeretnék, ha a vegyes rendszer megszűnne. A Stabilitás szövet­ség ezért aláírásgyűjtést fog kezdeményezni, hogy a kor­mány népszavazás keretében bízza az emberekre, mit is akar­nak kezdeni megtakarításaik­kal. Azt is szeretnék, hogy az Eu­rópai Tanács vizsgálja meg, har­monizál-e az uniós elvekkel a kormányzat terve. Nyilvántartási aggályok. Ha meg­szűnnének a kasszák, az a Sta­bilitás szerint azt jelenti, hogy a mostani, fillérre pontos egyéni elszámolást felváltaná egy bian­kó ígéret a jövőre, miszerint az akkori kormányok az emelkedő nyugdíjkorhatárok és a romló aktív/inaktív népességi arány mellett is képesek lesznek meg­felelő nyugdíjat biztosítani. Erre a jelenlegi demográfiai helyzet­ben kicsi az esély, ezért is kellett létrehozni a tőkefedezeti rend­szert 1997-ben. Költségvetési kérdőjelek. Amellett, hogy ellentétes a jogbizton­sággal, az államháztartásra gya­korolt jótékony hatás is kérdé­ses a járulékok átirányításával - véli a GKI Gazdaságkutató. Egy ilyen lépés nem maradhat ellen­tétel nélkül. Ezt a nemzetgazda­sági miniszter is megerősítette. Ám ha ez a 2012-től kezdődő pénztári befizetések állami ki­egészítésével valósul meg, akkor a 14 hónapra átirányított járulé­kokat az EU biztosan nem enge­di egyenlegjavító lépésként el­számolni. Ennyiből tehát tisz­tább helyzetet teremt a tagok visszalépése a tb-kasszába. Vélemények NAGY CSABA, A STABILITÁS PÉNZTÁRSZÖVETSÉG ELNÖKE Már korábban tárgyaltunk vol­na a kormánnyal, miként tud­nának a kasszák hozzájárulni a költségvetési mozgástér bővítéséhez. KOPITS GYÖRGY, A KÖLTSÉG- VETÉSI TANÁCS ELNÖKE Az államosítás rontja az átlát­hatóságot A fenntarthatóság szempontjából is rossz, egy egyensúlyhiányos rendszer terjedését erősíti. ERDEI TAMÁS, A MAGYAR BANKSZÖVETSÉG ELNÖKE A tervezet pszichológiailag is veszélyes, csökkentheti a meg­takarítási hajlandóságot és az öngondoskodást. KALOCSAI ZSOLT, AZ RSM DTM TA­NÁCSADÓ CÉG VEZÉRIGAZGATÓJA A tb-kassza nem képes az egyé­ni számlás nyilvántartásra, így lehet, a mostani rendszer a pénztárak teljes átalakításáig megmarad. Szeged-Arad földgázvezeték átadták az Arad és Szeged közötti földgázvezetéket. A 109 kilométer hosszú ve­zeték évente 3 milliárd köb­méter földgáz szállítására al­kalmas. A közös projektet 17 millió euróval támogatta az EU. A vezeték 47 kilomé­teres hazai szakaszának megépítése mintegy 33,3 millió euróba került a ma­gyar FGSZ Zrt.-nek. Lengyelország óriáshitelt kap KÉTMILLIÁRD EURÓ hitelt nyújt Lengyelországnak az Európai Beruházási Bank az uniós alapokból tervezett beruházások társfinanszíro­zására. Ekkora összeget ed­dig még egyetlen új uniós tag sem kapott. A pénzt a 2011-13 közötti időszakban tervezik felhasználni. Három százalékkal emelik a minimálbért A SZLOVÁK KORMÁNY megsza­vazta, hogy januártól 3 szá­zalékkal, 317 euróra (87 ezer forintra) emelkedjen a mini­málbér. A munkáltatók és az önkormányzatok elutasít­ják a kabinet tervezetét. Év elején egyszer már növelték a minimálbért. Forma- 1-es orosz futam lesz 2014-BEN lehet az első For­ma-1-es futam Oroszország­ban. Bernie Ecclestone, a Forma-1 főnöke Szocsiba érkezett, hogy aláírja a meg­állapodást Putyin miniszter- elnökkel. A jövő héten a Ko­reai Nagydíj mutatkozik be, jövőre huszadik helyszín­ként India, míg 2012-ben várható az FI visszatérése a texasi Austinba. Ecclestone: Száguld a cirkusz... Nem tökéletes az észt párhuzam A matolcsy György miniszter által példaként felhozott Észt­országban 2009. június 1-je és 2010. december 31-e között az állam felfüggesztette a ko­rábban általa a magánkasz- száknak utalt 4 százalékos nyugdíj-hozzájárulás folyósítá­sát A magánszemélyek ettől ßggetlenül ebben az időszak­ban is befizethetik a maguk 2 százalékos hozzájárulását. A 2011-es évben az állami já­rulék 2, a magánszemélyeké pedig 1 százalékot tenne ki. 2012-től pedig visszaáll a 4+2 százalékos rendszer. AZON MAGÁNSZEMÉLYEK után azonban, akik a felßggesztes alatt is teljesítették járulékfi­zetésüket a pénztárakhoz, az állam 2014 és 2017 között - jóvátételképpen - 6 százalé­kos hozzájárulást folyósítana. Munkaviszony ideje alatt törvényesen jár a munkabér sztrájk Több mint egy hete demonstrálnak a kiskunfélegyházi Ganz Rock munkásai - Nem nyomoz a rendőrség Csatákat már nyertek a több mint egy hete sztrájkoló kiskun­félegyházi munkások, de a hábo­rú kimenetele egyelőre kétséges. A TE Ganz Rock kiskunfélegy­házi gyárában hónapok óta alig van munka. Néhány hete érke­zett egy nagyobb megrendelés, a dolgozók a német Alstom számá­ra nagy nyomást kibíró csöveket készítettek, az áru értéke 200 millió forint. Múlt csütörtökön jöttek is az áruért, de a dolgozók aznap reggeltől sztrájkot hirdet­tek s nem engedték be a kamio­nokat, s azóta sem engedik el­szállítani a készárut. A város több vállalkozása, a polgármester és rengeteg ma­gánszemély a sztrájkolok mellé állt. Élelmiszerrel, tűzifával lát­ják el a munkásokat. A gyárnál 2008 tavaszától akadoznak a bérfizetések. A sztrájkolok most hathavi elmaradt bérüket akar­jak megkapni. Hétfőn az Alstom ügyvédei is megjelentek Kiskun­félegyházán, de nem tudták elér­ni az áru kiadását. A rendőrsé­gen feljelentést is tettek. Tegnap a félegyházi rendőrkapitányság elutasította a feljelentést - tud­tuk meg Nyíkos Tamástól, a me­gyei rendőr-főkapitányság sajtó- szóvivőjétől. A rendőrség meg­állapította, az Alstom feljelenté­sében leírt magatartás nem mi­nősül bűncselekménynek. Szerdán három kamion érke­zett a gyárhoz, ám azok is rako­Felháborító, fél éve nem kapnak fizetést a dolgozók. Ezek után nem lehet csodálkozni, ha blokkolják a gyárat mány nélkül távoztak. A gyárka­pukat kinyitni nem lehet, az egyik elektromos - áram nincs a gyárban -, a másikon lakat függ, annak kulcsa pedig elveszett. A munkaügyi felügyelőség tegnap járt a gyárban. Balázs Mi­hály igazgató elmondta: „Mun­katársaim megállapították, hogy munkavégzés nem folyik.” A sztrájkolok elpanaszolták, fél éve nem kaptak fizetést, munka- viszonyuk nem szűnt meg. Mun­kaviszony ideje alatt a dolgozót megilleti a bér. A cég központja Budapesten van, ezért az ügyet a székhely szerint illetékes mun­kaügyi felügyelőséghez továbbít­juk. Továbbiak, videó és frissí­tett képgaléria: baon.hu ■ > Kérdéses a kasszák sorsa magánnyugdíj Havi tízezret kivesznek a járulékfizetők zsebéből?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom