Tolnai Népújság, 2010. október (21. évfolyam, 229-253. szám)

2010-10-14 / 240. szám

2010. OKTÓBER 14,. CSÜTÖRTÖK ELETMOD A fiatalokra is veszélyesek az étkezési zavarok A szakemberek kétféle, tipiku­san fiatal lányoknál bekövetkező étkezési zavarról szoktak beszél­ni. Az anorexia nervosa, a kóros soványság és a bulimia, vagyis a titokban végzett falás és önhány- tatás a serdülőkorú lányok 5-10 százalékát érinti. Ezek a zavarok a legnehezebben kezelhető be­tegségek közé tartoznak. Az egyik csoport szigorúan korlá­tozza a bevitt kalóriát, szabályo­san éhezik, folyamatosan fogy, miközben bármilyen sovány le­gyen is, kövérnek érzi magát. A másik csoportba tartozók a kop- lalási időszakokat falási roha­mokkal, önhánytatással, hashaj­tók és vízhajtók szedésével és túlzott mértékű testmozgással kombinálják. A tünetek leggyakrabban 13- 14 éves kor körül kezdődnek, fő­ként a túlzottan teljesítményori­entált, nyugtalan, önagresszióra hajlamos, pszichoszexuális fej­lődésükben elmaradott lányok­nál. A szülők sokszor nem is sej­tik, hogy csemetéjük mit művel a testével, csak azt látják, hogy' kevesebbet eszik otthon. Mindig azt mondja, nem éhes. Egyre so­ványabb, egyre több időt tölt kü­lönböző fitneszklubokban. Mire az igazság kiderül, a gyerek szervezete esetleg olyan súlyos hiánytüneteket produkál, hogy azonnali szakorvosi segítségre szorul. A betegség sikeres keze­lésének előfeltétele az, hogy a szülők idejében észrevegyék a bajt, és hajlandók legyenek el­hinni, hogy a probléma csak or­vosi segítséggel, csak személyre szabott terápiával és nagyon las­san gyógyítható. ■ Felzárkóznak a férfiak? az anorexia napjainkban már nemcsak a nőket, hanem a fér­fiakat is komolyan érinti. Ez a betegség leginkább a fiatal, kamaszodó fiúkat veszélyezteti. A legújabb felmérések szerint az anorexiások tíz százaléka férfi, de nagy esély van rá, hogy a valós szám ennek akár a duplája is lehet. Meghalok egy kis csokiért vitaminok A kiegyensúlyozott táplálkozást semmi nem helyettesíti Megfelelő' táplálkozással szervezetünk minden olyan vitaminhoz és ásvá­nyi anyaghoz hozzájut, amely kell az egészséges szervezetnek. Normális életmód esetén a szerve­zet jelzi is, mire van szüksége. AS-összeállítás Amikor úgy érezzük, hogy egy kis savanyú káposztát ennénk, vagy hirtelen egy pohár tejre tá­mad gusztusunk, netán eszünk­be jut, hogy olyan régen nem et­tünk szardíniát, pedig mennyire szeretjük, nos, ilyenkor a szerve­zetünk egészen biztosan több C- vitamint, több kalciumot vagy magnéziumot igényelne. Ami­kor hirtelen „majd meghalunk egy szelet csokoládéért”, tud­nunk kell, hogy tél végi rossz­kedvűnket akarja agyunk eny­híteni a csokiban található anya­gok segítségével. Legokosabb, amit tehetünk, ha hallgatunk ezekre a jelzésekre. Csakhogy ritkán hallgatunk. Reggelenként felhörpintjük a jó erős, keserű kávét, és már rohanunk is. Ebéd helyett bekapunk valamit két ér­tekezlet között. Este megesszük a gyerek maradékát, hogy kárba ne vesszen. Aztán ész nélkül fo­gyókúrázni kezdünk. Megvon­juk magunktól a legszüksége­sebbet is, és jön a rossz közérzet. A hiányos vitaminellátás első jelei a fáradtság, a rosszkedv és a koncentrációs zavar. Megfele­lő táplálkozás esetén a szerve­zetnek nincs szüksége kiegészí­tő vitaminokra. Márpedig, ha nincs rá szüksége, akkor káros a túlzott bevitel. Még a vízben oldódó vitaminok sem ürülnek ki tökéletesen a szervezetből. Például a C-vitamin, amiről min­denféle téveszme kering, hogy daganattól védő meg öregedés­lassító. Nos, azonkívül, hogy mindez tudományosan nem bi­zonyított, ráadásul az sem igaz, hogy nyugodtan szedhető, mert a fölösleget úgyis kipisiljük. Az viszont igaz, hogy a túlzott C-vi­Nincs mese, ha megkívánjuk, ne tagadjuk meg magunktól Táplálékunkban minden benne van a- És ó-vitamint tartalmaz­nak- a tojássárgája, a sárga­répa, a máj, a tengeri halak, a tejtermékek a b-vitaminok megtalálhatók a májban, a vesében, a élesz­tőben, a barna kenyérben és a hüvelyesekben. c-viTAMiNBAN gazdag: a zöld­paprika, a paradicsom, a sa­vanyú káposzta, a citrusfélék. A D-VITAMIN legjobb forrása a máj, a csukamájolaj, a tojás, a tej és tejtermékek, valamint a napfény. e-vitamin található a növényi olajokban, az olajos magvakban, a gabona­csírákban. K-viTAMiN van a káposztában, a brokkoliban, a spenótban, a fejes salátában és a májban. tamin-szedés vesekövet okoz. A zsírban oldódó vitaminokkal még rosszabb a helyzet. Ezek ugyanis felhalmozódnak a szer­vezetben, és komoly vese- és májkárosító hatásuk van. Én te­hát csak azt mondhatom, hogy ne gyógyítsuk önmagunkat. Ha úgy érezzük, hogy szükségünk van vitaminpótlásra, kérdezzük meg orvosunkat vagy gyógysze­részünket, hogy kell-e. Ezzel sok pénzt és kellemetlenséget spó­rolhatunk meg. VÍZBEN OLDÓDÓ VITAMINOK 8,: A szénhidrátok és az alko­hol lebontásához kell. A rend­szeres alkoholfogyasztás növeli a B,-szükségletet. b2: A zsírok és fehérjék lebontá­sához szükséges. Fontos a szer­vezet méregtelenítésében. B«: A fehérje-anyagcserét előse­gítő vitamin. b„: A vörösvérsejtek felépítésé­hez nélkülözhetetlen. A vegetá­riánus étrendben nincsen B12, ezért a csak növényeket fo­gyasztók között gyakori a vér- szegénység. c: A legsokoldalúbb vitamin. Nélkülözhetetlen az immun- rendszer normális működésé­hez, elősegíti a vas felszívódá­sát, bizonyos hormonok szinté­zisét. A stressz, a dohányzás, a fogamzásgátlók szedése, a lá­zas állapotok növelik a szerve­zet C-vitamin-szükségletét. vízben oldódik ezeken kívül a biotin, a pantotensav, a folsav és a niacin is. ZSÍRBAN OLDÓDÓ VITAMINOK: A: Szükséges a bőr és nyálka­hártya felépítéséhez, a jó látás­hoz, a növekedéshez. Elővita- minja a karotin, ezt a szervezet önmaga is elő tudja állítani. D: Serkenti a kalcium és foszfor felszívódását, így segíti a csont­képződést. A bőrben felhalmo­zódó elővitaminja napfény ha­tására alakul át D-vitaminná. E: Antioxidáns hatásuk révén védik a sejteket a káros hatá­soktól. K: A szervezet bélbaktériumai állítják elő, és a véralvadásban játszik szerepet. EB339 Életmód rovatunk heti oldalainak témái KEDD AUTO & MOTOR SZERDA UTAZÁS ►CSÜTÖRTÖK EGÉSZSÉG PÉNTEK ÍNYENCSÉGEK SZOMBAT CSALÁD & NEVELÉS Egészségesebb a mirelit zöldség? hasznosabbak lehetnek a mirelit zöldségek, mint amiket frissen veszünk meg a boltok polcairól. Ku­tatások szerint asztalunkra kerülésükig a zöldségek tápanyagtartalmuk akár 45 százalékát is elveszíthetik. A szedés után nem sokkal lefagyasztott zöldség vi­szont jobban megőrzi a benne található vitamino­kat és más tápanyagokat. Szénanáthára szőlőmagolajat A pollenallergia sokak­nak okoz kellemetlen per­ceket, orrdugulás, szem­viszketés, tüsszögés keserí­ti az életüket. A szénanát­ha tüneteinek megelőzésé­re remek szer a szőlőmag- kivonat, mely tabletta for­mában is beszerezhető. Minden második európai túlsúlyos az európai lakosság 53 százaléka túlsúlyos vagy elhízott - derült ki egy fel­mérésből. A betegszabad­ságból és munkaképtelen­ségből eredő veszteség kö­zel tizede vezethető vissza az elhízással kapcsolatos betegségekre. Túleszi magát, és csodálkozik rajta Infarktus ellen is használ a véradás donorok A menstruáció miatti vashiány jobban védi a nők szívét Ki hinné, hogy a nők aránya jó­val nagyobb a rendszeres vér­adók között, mint a férfiaké? Pe­dig a gyengébb nem képviselői csupán évente háromszor, míg a férfiak évente ötször adhatnak vért. S ez, vagyis az időnkénti vérveszte­ségből adódó átmene­ti vérszegénység, azaz vashiány, védi a szí­vet. A férfiakat sokkal inkább veszélyezteti a szívin­farktus, s ennek egyik oka, hogy a nők havi rendszerességgel je­lentkező menstruációja olyan vérveszteség, amely valószínű­leg szerepet játszik a szívinfark­tus elleni védelemben. A vér­adásnak egyébként nem az egészségmegőrzés az egyetlen személyes haszna. Mivel csakis egészséges ember adhat vért, a donort és a leadott vért mindig gondosan ellenőrzik. Aki tehát rendszeresen ad vért, annak rendszeresen vizsgál- A rendszeres ják az egészségi álla- orvosi ellen- potát, és ha netán fer- őrzés is sok tőzés, vérvizsgálatból bajt kiszűr. kimutatható betegség fenyegetné, az rövid időn belül kiderül. Elvileg min­den egészséges, 18. életévét be­töltött és 65 évesnél fiatalabb ember adhat vért. Ahhoz pedig, hogy az ország vérellátása biz­tonságos legyen, körülbelül e né­pesség 5 százalékának kellene rendszeresen vért adnia. ■ A gyengébb nem képviselői évente átlagosan háromszor adhatnak vért Vigyázzunk a csontjainkra, gondoljunk időskorunkra Sokan úgy gondoljuk, a csontrit­kulás időskori betegség, de már csontjaink kifejlődésekor gon­dolnunk kellene idősebb ko­runkra. A csontritkulás kiala­kulását befolyásolják a gének, az öröklött hajlam is. Gyermek- és fiatalkorban még igen jelen­tős a csontgyarapodás. Ekkor még több csontsejt képződik, mint amennyi elhasználódik. 25-30 éves korunkban csonttö­megünk eléri a csúcspontot. Mi­vel azonban általában erre az időszakra tehető az első gyer­mekvállalás, nem árt a terhes­ség, szoptatás ideje alatt kalci­umtablettákat szedni. A csecse­mő az anya szervezetéből merí­ti a növekedéséhez, fejlődéséhez szükséges tápanyagokat, így a csontfejlődéshez nélkülözhetet­len D-, K-vitamint, kalciumot, magnéziumot és több nyomele­met is. Ha ezek bevitele nem ele­gendő, károsodhat az anya csontrendszere, és ez hátrányo­san érintheti a magzat csontfej­lődését is. 35-40 éves kor után a csont többet veszít a tömegé­ből, mint amennyit építeni ké­pes. Ha ez a folyamat felgyorsul, kialakul a csontritkulás. Fogyasszunk sok kalciumban gazdag ételt, tejet, sajtot, joghur­tot, brokkolit, káposztát! Rend­szeres testmozgással csökkent­hetjük a csontritkulás kialakulá­sát, mert a mozgás kalciumot pumpál a csontokba. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom