Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-09-05 / 35. szám
8 2010. SZEPTEMBER 5.. VASÁRNAP GAZDASAG értékelés Az Orbán-kormány első száz napja alatt bőven voltak szimbolikus bejelentések. Am a kétharmados többség birtokában számos üdvözlendő intézkedést is meghozott a kabinet. LENDÜLETES RAJT, BÍRÁLT DÖNTÉSEK Az elmúlt száz napban olyan döntések születtek meg, mint a bankadó bevezetése, a nyereségadó csökkentése, a kisadók megszüntetése. Ám a leghevesebb reakciókat az IMF-fel folytatott tárgyalások kudarca váltotta ki. VG-összeállítás Több olyan lépése volt a második Orbán-kormánynak, amely a határokon túl is élénk reakciókat váltott ki. Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa a napokban figyelmeztetett arra, hogy Magyarországnak jövőre a GDP 3 százaléka alá kell szorítania a büdzsé hiányát, és meg kell kezdeni a GDP 83 százalékán álló államadósság mérséklését is. Az általános vélemény az, hogy a kormány az önkormányzati választások után elő fog állni egy hiteles középtávú fiskális és gazdasági programmal. A külföldi vélekedések szerint mindenesetre fontos bizalom- erősítő lépést jelentene, ha költségvetési terveit a kormány egy új IMF-megállapodással támasz- taná’alá. „A Valutaalap támogatásának mellőzése alapvetően szerencsejáték a magyar kormány részéről, amely egy viszonylag szilárd fellendülésre alapoz. Nagyon nagy a kockázata annak, hogy a játszma nem jön be” - vélekedett Ralf Wiegert, az IHS Global Insight elemzője. Azzal kapcsolatban azonban nincs egyetértés elemzői kö■ Abban bíznak, az önkormányzati választások után lesz új program. rökben, hogy az önkormányzati választások után a kormány megköti-e végül az új megállapodást, mint ahogyan azzal kapcsolatban sem, hogy annak hiányában az ország képes lesz-e magát a piacról finanszírozni. A Magyarországon bevezetendő banki különadó károsítani fogja a gazdasági növekedést, és így összességében alacsonyabb adóbevételeket eredményez majd - legutóbb Herbert Stepic, a Raiffeisen International vezér- igazgatója fogalmazta meg ezt a véleményt, amelyet korábban a Nemzetközi Valutaalap és az EU is hangoztatott. A külföldről érkező kritikák egyetértenek abban, hogy a kormánynak inkább hosszú távú, nem torzító jellegű intézkedéseket kellene végrehajtania. Az államkötvény CDS-e Az euró ára Jegybanki alapkamat (százalék) VWJRAFIKA Hullámvasúton az állampapír felára lényegesen kockázatosabbá váltak a hazai állampapírok - erre utal az ötéves euró-áí lamkötvényünk CDS-felárának alakulása. Május 28-án, a kormányrúd átvételét megelőző napon még 241,85 bázispont volt az extrakamat, amennyit a csődkockázat átvállalásáért le kellett szurkolni, jelenleg 370 körül áll ez az érték. Még drámaibb az emelkedés az országgyűlési választások környékén mért CDS- felárhoz képest, akkor ugyanis 170 bázispont alatt is járt a mutató. az eurózóna adósságválságának mélyülése májusban a magyar kockázati felárakat is megnövelte, igazán durván azonban Kása Lajos június eleji államcsődvíziója után ugrott meg a magyar állam- kötvény CDS-e. Két nap alatt 150 bázisponttal, 410,235 pontra emelkedett a kockázati felár, ilyen drága a magyar állampapír csődbiztosítása utoljára a válság legmélyebb fázisában, 2009 tavaszán volt. Javultak a lakossági és üzleti várakozások A tavaly tavaszi mélypont óta folyamatosan javuló tendenciát mutat a gazdasági szereplők hangulata. A parlamenti választások előtt még gyorsult is a javulás üteme, és a válság előtti szintet is meghaladja a legtöbb felmérés szerint. A nyár elején volt ugyan egy átmeneti megtorpanás, de azóta folytatódik a korábbi tendencia. Mind a lakosság, mind a vállalkozások optimizmusa erősödik, bár ez a kereslet alakulásán alig látható. A bizalmi helyzetet még a forintárfolyam többszöri megingása sem befolyásolta. Úgy tűnik tehát, hogy a kormány első lépései tetszést arattak a választók körében, még ha közvetlenül alig érintették is a jövedelmeket. A munkanélküliség emelkedése azonban megállt, sőt, némi mérséklődés is megfigyelhető volt az utóbbi hónapokban, ez pedig erőteljesen befolyásolja a lakosság hangulatát. Megállt a monetáris lazítás tavaszra nem volt felhőtlen az új kormány viszonya a jegybankkal. Simor András jegybankelnök pozíciója is többször megkérdőjeleződött, több esetleges utód neve is felmerült. A jegy- banktörvény azonban egyelőre nem teszi lehetővé az egyoldalú változtatást, bár annyit sikerült elérnie a kormánynak, hogy kétmillió forintra csökkentette a jegybankelnöki fizetést. A KORMÁNYVÁLTÁST követő ka- matdöntő ülésén a monetáris tanács még folytatta a 2009 júliusa óta tartó csökkentési periódust, azonban májusban már nem vágták tovább az 5,25 százalékos irányadó rátát. A háttérben azonban csak az egyik tényező volt az új kormánnyal kialakult feszültség, eközben a nemzetközi piacok is borongósabb hangulatra váltottak. Az inflációs pályát is kénytelen volt a jegybank módosítani, és úgy tűnik, jövőre sem tudja teljesíteni a 3 százalékos célját. 2010. január 1.-szeptember 3. Forrás: Bloomberg, ZG-gyűjtés Rémálom a devizahiteleseknek A DEVizAHiTELESEK számára rémálom az új kormány első száz napja. Május végén 275 forintos euró- és 193 forintos svájcifrank-árfolyam mellett vehette át Orbán Viktor a kormányrudat, mostanra a frank árfolyama a 220-as lélektani határt is áttörte, az eurót 285 forint körül jegyzik a devizapiacokon. A frank extrém gyors erősödése az euró ellenében egyértelműen nemzetközi piaci folyamatoknak tudható be, a magyar deviza euróval szembeni gyengülése viszont nem illeszkedik a trendekbe, hiszen a térségbeli valuták közül a zloty és a cseh korona is erősödött május vége óta. az euró/forint árfolyam kétszer került a 290-es szint fölé a kormányzás első száz napja során. Először Kása Lajos és Szijjártó Péter államcsődről szóló június eleji nyilatkozatai után, majd július közepén, az IMF-tár- gyalások megszakítását követően. Száz nap alatt számtalan döntés: elindul az Új Széchenyi-terv és a huszonkilenc pontos gazdaságélénkítő program május 29. Megalakul a második Orbán-kormány. június 8. Orbán ismerteti a kormány 29 pontos gazdasági akciótervét. Többek közt erősebben támogatnák a kkv-szektort, egykulcsos szja-t vezetnének be, megemelnék a társasági adó kedvezményének alapját, tíz kisadót eltörölnek, erős spórolás következik a közszférában, kétmillió forintban korlátozzák az állami vezetők bérét. június 14. Az Országgyűlés egyhangúlag elfogadja az adományozás áfamentességét biztosító javaslatot. Módosítják a villamos energiáról és a föld- gázellátásról szóló törvényt, ideiglenesen visszatérnek a hatósági árak. július 2. Matolcsy György benyújtja a bankadóról rendelkező törvényjavaslatot Szintén javaslat érkezik egy alkotmány- módosításra, amely alapján a „jó erkölcsbe ütköző” jövedelmekre extra adó vethető ki. július 5. Elfogadják az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt. július 12.15 százalékkal csökken a pártok támogatása. A független költségvetési intézményektől 15,7 milliárd forintot elvonnak. július 17. Megszakad a tárgyalás a kormány és az EU, illetve az IMF képviselői közt. július 22. Az utolsó nyári parlamenti ülésen megszavazzák a gazdasági törvénycsomagot, bevezetik a bankadót, extra adót szabnak ki a kétmillió forintot meghaladó végkielégítésekre, enyhítik a kkv-k büntethetőségét, patikaalapítási moratóriumot vezetnek be, változik a közbeszerzési törvény. július 28. Bemutatják az Új Széchenyi-tervet. A programtervezet hét kiemelt feladatkörrel foglalkozik: egészségügy, zöldgazdaság, otthonteremtés, vállalkozásfejlesztés, tudomány, foglalkoztatás, közlekedés. augusztus 5. Magyarország nem ragaszkodik mindenáron ahhoz, hogy jövőre már 3 százalék alá csökkentse az állam- háztartás hiányát - nyilatkozza Matolcsy György. augusztus 17. Lengyel-magyar kezdeményezésre kilenc középeurópai állam, valamint Svédország azzal a kéréssel fordul az EU illetékeseihez, hogy a magán-nyugdíjpénztári befizetések beszámításával lehessen csökkenteni a hiányt. A legfontosabb intézkedések/bejelentések 0 BANKADÓBEVEZETÉSE 0 PATIKAALAPÍTÁSI MORATÓRIUM 0 EGYKULCSOS SZJA TERVE 0 KÖLTSÉGSTOP A KÖZSZFÉRÁBAN 0 TÍZ KISADÓ MEGSZÜNTETÉSE 0 NEMZETI FÖLDALAP FELÁLLÍTÁSA 0 ÁLLAMI CÉGEKNÉL FIZETÉSI KORLÁT 0 SZÉCHENYI-KÁRTYA PROGRAM 0 MAGAS VÉGKIELÉGÍTÉSEKRE EXTRA ADÓ W MARAD AZ IDEI 3,8 SZÁZALÉKOS HIÁNYCÉL Korábbi száz napok 1990 Antall József kormánya döntött a nagymarosi építkezés leállításáról, létrehozta a Kárpótlási Hivatalt, megkezdte a privatizációt lehetővé tevő tulajdonreformot. Tárgyalt a Varsói Szerződésből való kilépésről és a szovjet csapatok kivonásáról. 1994 A Horn Gyula vezette kormány úgy döntött, Budapest nem lesz az 1996- os világkiállítás rendezője. Több szociális juttatás összegét megemelték A száz nap végén a folyó fizetési mérleg súlyosbodó hiányára hivatkozva 8 százalékkal leértékelték a forintot. 1998 Az első Orbán-kormány a tandíj eltörlésével és a társadalombiztosítási önkormányzatok feloszlatásával kezdte munkáját Illetékkedvezményt adtak a 35 éven alattiak első lakásvásárlásához, alanyi jogon biztosították a családi pótlékot és a gyest 2002 Medgyessy Péter kormánya a szociális kiadásokkal fog lalkozott: a közalkalmazottak fizetését emelte meg átlagosan 50 százalékkal', egyszeri, 19 ezer forintos nyugdífkiegészítésről döntött, adómentessé tette a minimálbért, 30 százalékkal emelte a felsőoktatási ösztöndíjakat. 2006 Míg Medgyessy Péter lemondása után Gyur- csány Ferenc kormánya elődje munkáját folytatta, a választások után hivatalba lépő Gyurcsány-kormány első száz napján megszorító intézkedésekről döntött. Megemelték az szja és az áfa kulcsait, és 30 százalékkal a gáz árát. 2009 Bajnai Gordon a válságkezelést tekintette feladatának. Folyamatos tárgyalás zajlott az IMF-fel, eközben drasztikusan átírták az adótörvényeket, megszűnt a 13. havi nyugdíj, 25 százalékosra emelték a normál áfakulcsot, bevezették a vagyonadót, s lerövidítették a gyes és a gyed idejét. n i
