Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-09-05 / 35. szám

2010. SZEPTEMBER 5., VASARNAP SZTORI 5 Borúlátó a borszakértőbajnok cseke Gábor A legjobb magyar pohárnok Londonban dolgozik, de hazavágyik A magyar borok nemzetközi ismertségéhez szerinte összefogás kellene Londonban dolgozik a legjobb magyar somme­lier, Cseke Gábor, de mi­előbb szeretne hazatérni, a jövőjét ugyanis Magyar- országon képzeli el. Fábos Erika Cseke Gábort mindig is érdekel­te a borok világa, majd a BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Karának vendéglátás és szállo­da szakán már szakmai közel­ségbe is került velük. Rendszere­sen járt híres magyar borászok­hoz, és „itta” a szavaikat, emel­lett sokat olvasott, kóstolt és ta­nult autodidakta módon. „2004-től a Gundel étteremben gyakornokoskodtam Fabók Mi­hály örökös magyar sommelier- bajnok mellett - mondta Cseke Gábor. - Tőle tanultam az alapo­kat. 2005-ben, 22 évesen már második lettem a sommelier-baj- nokságon, onnantól pedig már könnyű volt jó éttermekbe beke­rülnöm. Egyébiránt van egy kis családi szőlőnk is Zalában, aho­va mindig is' szerettem feljárni, édesapámmal műveljük, illetve most leginkább csak ő egyedül, mióta nem élek itthon.” 2006-ban ugyanis egy szeren­csés véletlennek köszönhetően Cseke Gábor Angliában találta magát, ahol már nemzetközi szinten is kamatoztathatta és bő­víthette tudását. „Most London határában dol­gozom, egy 450 éves kastélyban, amely 1931 óta szállodaként üzemel. Úgy kerültem oda, hogy amikor 2006-ban a Lou Lou étte­remben dolgoztam Budapesten, egy angol újságíró - a The Drinks Business magazin fő- szerkesztője - nálunk vacsorá­zott. Sok szép bort megkóstoltat­tam vele, jól elbeszélgettünk. Azt ajánlotta nekem, hogy próbáljak meg Londonba kijutni, mert ott sokat tanulhatok a szakmáról. Kis hezitálás után megfogadtam a szavait, elküldtem az önélet­rajzomat néhány híres londoni étterembe, és vártam. Néhány hónappal később csörgött a tele­fonom, és hívtak egy titokzatos kastélyból, aminek most, 4 év a után a head sommelier-je va- | gyök. Közben éltem Londonban | is, 4 hónapot egy 2 Michelin-csil- 1 lagos étteremben, és 15 hónapot egy 5 csillagos szállodában sommeliers-kedtem, mígnem § visszatértem a kastélyba.” A kezdő sommelier fizetése 5 Angliában több, mint egy pincé- s ré, körülbelül a főpincérével egyezik meg, amely mintegy 1500 font (kb. 520 ezer forint). Egy tapasztalt, nagy tudású, többéves gyakorlattal rendelke­ző sommelier jövedelme lehet 2500-3000 font is havonta, elér­heti az évi 30-40 ezer fontot. Ma­gyarországon ehhez képest csak a csúcséttermekben alkalmaz­nak pohárnokot, itthon több­nyire sem az anyagi források, Névjegy CSEKE GÁBOR 1982-BEN született, Lentiben. 2005-ben a BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegen- forgalmi Főiskolai Karán vég­zett, vendéglátás és szálloda ibnoffl J (rj/icxc a szakon, majd a londoni WSET- en (Wine and Spirit Education) tanult, most végzi a diploma- kurzus utolsó évét Angolul és németül beszél, itthon a Lou Louban dolgozott, 2007-től a Hotel Great Fosters kastélyszál­ló pohárnoka Surrey-ben. ju íBsdiiiianÁ A pohárnok a sommelier (pohárnok, wine steward) az az ember, aki az ét­teremben a bor-étel mellérende­léseket végzi, meghatározva az ideális párosításokat. A pohár­noknak nemcsak a borok és a konyha világát kell ismernie, hanem járatosnak kell lennie a párlatok, ásványvizek, sörök, csokik és sajtok, sőt a szivarok világában is. Élő kapcsolatot kell tartania a pincészetekkel, borászokkal, értenie kell a sz& lőhöz. Magyarországon az el­múlt öt-tíz évben értékelődött fel a sommelier szerepe a ven­déglátásban. sem a minőség iránti igény nem adott. Külföldön a jó vendéglős nagy felelősséggel ruházza fel a sommelier-t, szabad kezet ad a beszerzésben, a pohárnok szab­ja meg egy étterem bor- és ital­arculatát, de a beszerzésről is maga gondoskodik. A soproni versenyen induló sommelier-knek nemzetközi szintű követelményeknek kellett megfelelniük. Elméleti és gya­korlati szinten is életszerű hely­zetekben kellett számot adni tu­dásukról. Cseke Gábor bizonyí­tani akart magának és a szak­mának is, amikor benevezett a bajnokságra. Szerinte ugyanis az ilyen verseny nagyon jó moti­váció, hogy a tanulás folyamatos legyen. A .magyar sommelier­Tévé, olvasás, agykerék § KEZDEM ÉRTENI AZOKAT, akik nek nincs otthon tévéjük. Ré­gebben fel nem foghattam, hogyan lehetséges az ilyesmi. Hiszen televízióra szükség van, anélkül nernelet az élet. Kamaszkoromban láttam A munkásosztály a paradi­csomba megy című filmet. Nem sokra emlékszem belő­le, egyre viszont igen: vissza­térő motívum volt, hogy az olasz proletárcsalád, szegé­nyes bútoraival körülvéve, nyúzottan a napi munkától ledöglik a zajláda elé, és azt lesve zabálja a spagettit. KÉSŐBB TANULTAM, olvastam, hogy a televízió passzív befo­gadásra késztet: olyan, mint­ha a szánkba raknák az előre megrágott ételt. A folyamatos tévézés ellustítja az embert - csak jönnek a képek és a han­gok egymás után, elegendő a készülék előtt bambulni. Szemben mondjuk az olvasás­sal, amely során óhatatlanul beindulnak az agykerekek, a fantázia működni kezd, mert az olvasottakat el kell képzel­ni, a betűkből az olvasó maga csinál képeket, hangokat, lelki szemei és fülei számára látha­tó-hallható történetet. tavaly felhívott a szolgálta­tóm, akarok-e digitális tévét. Most vezetik be, akciós az elő­fizetés. Ráharaptam. Hozták is a modemet, lett 81 csatorna, benne 5 mozi - három napig. Mivel a legkisebb csomagot kértem, 72 óra múlva eltűn­tek a mozicsatornák, és a töb­biből is jóval kevesebb ma­radt. De a beetetés megtör­tént, ráharaptam a csalira. To­vábbra is akartam a sok néz­nivalót, így aztán felhívtam a szolgáltatót, és megrendeltem mindent. Még a modemet is kicseréltettem olyanra, ami­vel fel lehet venni filmeket. Az alacsonyabb árért két év hűségidőt vállaltam. ennek most egy éve. Úgy jár­tam a sok-sok csatornával, mint kisgyerek a játékautó­val. Egy darabig elvoltam ve­lük, kapcsolgattam, lestem a műsort, felvettem a jó filme­ket - aztán ráuntam az egészre. Valami fura üressé­get éreztem. Rájöttem: hiá­nyoznak a könyvek. most, amikor csak tudok, megint olvasok, az ürességér­zet eltűnt, és minden könyv­ből gazdagodom valamit. A ki­kapcsolt tévé pedig feketén ásítozik a szoba közepén - én meg fizethetem még egy évig a borsos havidíjat. szociológiai felmérések sze­rint a magyar lakosság több mint 90 százaléka kizárólag a televízióból szerzi kulturális élményeit. És ezen lényegesen még az internet sem változta­tott. Van ennek anyagi oka, hi­szen mondjuk hetente egy könyvet megvenni drágább, mint a tévé-előfizetés. mert ha nem forognak azok a bizonyos agykerekek, jön az ürességérzet, az elbutulás veszélye, majd a tényleges el­butulás. Márpedig ilyen álla­potban nem élvezhetők a pa­radicsom nyújtotta kelle­mességek. RADOS VIRÁG HIRDETÉS „Miért vadásszak állandóan új banki kamatra?” EBKM: 7,10% Nyisson VIP MAX betétszámlát és a többit nyugodtan bízza ránk! Mitől MAX? • belét lekötés nélkül • ingyenes számlavezetés • ingyenes átutalás • garantált kamat 2010. október 31-ig Kimagasló kamat mindenrvap, 5 millió és 30 millió Ft között á teljes összegre. Számlanyitás online és az Ügyfélcentrumokban. További részletek és előnyök: www.axabank.hu másképp/mint mások A bajnok egyébként nem rajongó­ja egyetlen fajtának vagy termő- területnek sem, a jó bort szereti, de legszívesebben a testes, szá­raz fehérborok közül választ. A magyar borok nemzetközi is­mertségéhez szerinte komoly összefogás kellene, mert a hazai borok között sok van, amely sze­rinte is többet ér, mint amennyi­re ma értékelik a világban. „Ahhoz, hogy ismerjenek min­ket, először is el kellene dönteni, hogy mi a magyar bor arca, ho­gyan kommunikáljuk, mely ter­mékeket akarunk megmutatni - mondja. - De még odáig sem ju­tottunk el, hogy ilyen alapkérdé­sekben konszenzus jöjjön létre. Egyrészt a termelők közti össze­fogásban, másrészt az állam tá­mogatásában látom a megoldást. De sajnos borúlátó vagyok, még arról sem vagyok meggyőződve, hogy a kívánatos folyamatokra igényt fogalmazna meg a több­ség a magyar borászatban.” Cseke Gábor azt mondja, na­gyon szeretne egyszer újra Ma­gyarországon dolgozni, mert úgy tartja, a külföldön megszer­zett tudást haza kell hozni. Itt ajánlja a borokat Cseke Gábor A tévé hőskora Az ember olvassa a könyvet sa­ját szakmájáról, és felfigyel rá, milyen naprakész a (valószí­nűleg fiatal) szerző a média na­pi folyamataiban. Aztán egyszer csak meginog, hiszen a szerző személyes élményeit festi le a Magyar Televízió első adásáról, amely, ugye, 1957. május 1-jére datálódik. És végül kiderül, hogy Sándor György egyfajta emlék­irat- és tanulmánykötetet tett közzé legalább nyolc évtizednyi élettapasztalattal. Sándor György KIÉ A MÉDIA? A Kié a média? egyfelől nap­rakész a szakirodalomban, más­felől élménydús a visszaemléke­zésekben. Utóbbiak vitathatat­lanul a könyv fő értékei, talán Sándor György egyszer rászán­ja magát, hogy ennél bővebb és személyesebb visszaemlékezé­sekkel mutassa be a televízió hőskorát, és bátrabban jellemez­ze a nagy televíziós pályatársa­kat is. A mostani jellemzések­ben csak a legnagyobb tehetsé­geket - például Dérit, Horváth Jánost, Kovalikot - említi, de nyilván érdekes lenne a betonfe- jűekről, a kerékkötőkről, a Ká­dár-rendszer ostoba kiszolgálói­ról is többet hallani. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom