Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-03 / 205. szám

2010. SZEPTEMBER 3., PÉNTEK - TOLNAI NÉPÚJSÁG BALASSA JÁNOS KÓRHÁZ A betegeket, a közjót szolgálja orvoslás Hivatás, nem szolgáltatás, szeretet, alázat, szerénység szükséges „Közjóért” kitüntetést ka­pott augusztus 20-án dr. Sík Erzsébet főorvos, a szekszárdi megyei kórház radiológiai osztályának vezetője. Közismert, köz­kedvelt ember, kevesen vannak, akik ne ismer­nék Szekszárdon a főor- vosnőt, aki diplomája megszerzése óta, 41 éve dolgozik a Balassa János megyei kórházban. F. Kováts Éva- Ideggyógyásznak készült, végül radiológus lett, miért?-1969-1982 között dolgoztam az ideggyógyászati osztályon, 1973-ban szakvizsgát tettem Csanaky főorvos mellett. A szak­mán kívül tőle emberséget, tisz­tességet is tanultam. Magas szín­vonalú munka folyt. Távozása után más normák szerint nem akartam dolgozni, de a várost nem szerettem volna elhagyni, így radiológus lettem. Az ágy mel­letti munka még ma is hiányzik. Dr. Sík Erzsébet az ideggyógyászatot cserélte radiológiára. Augusztus 20-án Közjóért kitüntetéssel ismerték el munkáját- Gondolom, óriási fejlődés történt az orvostudománynak ezen a területén is.- Hatalmas technikai fejlődés ment végbe, amit sok tanulással, kitartással lehetett követni. Én szerencsésnek mondhatom ma­gam, mert 1982-1986 között még a hagyományos radiológia alapjait is megtanulhattam, 198ó-ban szakvizsgáztam. Eb­ben az időben új módszerek - ultrahang, computertomográfia (CT), angiográfia - tanulására volt módom. A műtőblokk bein­dulásával 2007 óta újabb kihívá­sokkal kerültünk szembe. Mun­katársaimmal, akik mindig mel­lettem állnak, sokat küzdöttünk, tanultunk, közben jó közösség kovácsolódott. Kórházunkban di­gitális kép előállítására, archivá­lására van lehetőség. A képeket az intézményen belül, külső kór­házak felé közvetlenül továbbíta­ni tudjuk. Ezek a drága berende­zések 5 évenként cserére szorul­nának, mivel annyit fejlődik a technika. Jelen gazdasági hely­zetben az igazgatóink bravúrja, hogy még működik a kórház. Op­timista vagyok, remélem, hogy a következő évben az európai uni­ós pályázattal készülő beruházá­sok lehetővé teszik, hogy új sok­szeletes CT és MR-berendezést is bekapcsolhassam.- Kollégái szerint az Ön ked­venc mondása: „óvatosan a röntgensugarakkal”! Mit ért­sünk ezalatt?- A legfőbb célomnak tekin­tem, a betegek és a sugaras szak­mában dolgozók sugárterhelésé­nek csökkentését. A röntgensu­gár nagyszerű eszköz az orvosok kezében, de az élő sejtre és a gé­nekre károsító hatása van. A leg­eredményesebb sugárvédelem, az indokolatlan vizsgálatok visz- szaszorítása! A betegeknek is szekszárdon, az Újvárosban született, általános iskoláit itt végezte, tanárai segítették a továbbtanuláshoz. Középis­kolába a Garay gimnázium­ba jártakkor, amikorHorvai Árpád igazgató állt az okta­tási intézmény élén. Ezt az időszakot, az itt szerzett tu­dást, életszemléletet megha­tározónak tartja pályájának alakulásában. van felelőssége. Jelezzék orvo­suknak, hogy mikor jártak rönt­genvizsgálaton, a meglévő felvé­telek megtekintése is elegendő lehet a jelen betegségükben. A hagyományos röntgenben a leg­nagyobb sugármennyiség az ágyéki gerinc és a vastagbelek (kontrasztanyaggal történő feltöl­tése) vizsgálatánál, valamint a CT-ben az egésztest-vizsgálatnál éri a beteget. A vizsgálatok során használt vénás kontrasztanya­gok a vesét károsíthatják. Ez úton is kérem a betegeket, hogy ilyen vizsgálat előtti napon bő­ven fogyasszanak folyadékot, hogy a szövődmények elkerülhe­tők legyenek. Minden diagnosz­tikus orvos kötelessége felmér­ni, hogy nincs-e más módszer röntgen helyett például ultra­hang, amivel célba lehet érni.- Több mint négy évtizede dol­gozik, változott-e ez alatt, és ha igen, akkor miként az orvos­beteg kapcsolat?- Az orvoslás hivatás, nem szolgáltatás. A hivatáshoz szere­tet, alázat, szerénység szükséges a mindennapi tanuláson kívül. Az egészségügyben csak egy kérdés lehet, hogy „mi jó a beteg­nek”. Az orvos-beteg kapcsolat bizalmon alapul, ami megrop­pant. Gazdasági és erkölcsi vál­ság van, az értékek fejen állnak. Sok tennivaló van, az egészség­ügy ezer sebből vérzik, nagyon fontos a fejlesztés, a bérek rende­zése. Legalább ilyen fontos az or­vos-beteg közötti bizalom vissza­állítása.- Szekszárdi, itt született, itt járt általános és középiskolá­ba, és idejött vissza az egye­tem elvégzését követően, mondhatjuk, „tüke- szekszárdi”. Mit jelent Önnek ez a város, az itt élő emberek?- Az egyetem után félve jöttem haza, hogy meg tudok-e majd fe­lelni a szekszárdiak elvárásai­nak. Szűkebb hazám az Újváros, ahol senki sem szólít főorvos­asszonynak, hanem csak Sík Er­zsinek. Azt hiszem, ez a legna­gyobb elismerés, hogy közülük valónak éreznek, és bizalommal fordulnak hozzám. Az itt élő em­berektől sok szeretetet kapok, ami átsegít a mélypontokon.- Mit szólt a kitüntetéshez?- A kitüntetés váratlan volt, de nagyon jólesett. Benne van mindazok érdeme is, akik segí­tettek az úton. Névjegy: dr. Sík Erzsébet főorvos, megyei szakfőorvos a pécsi orvostudományi egye­temen 1969-ben szerzett diplo­mát Szakvizsgák: 1972 neurológia, 1986 radiológia, 1991 neuro- radiológia Munkahely: szekszárdi megyei kórház ideggyógyászati osztá­lya 1969-1982-ig, radiológia 1982-től. 1988-tól a radiológiai osztály megbízoti osztályvezetője, 1991. május l-jétől osztályve­zető, 2000-től megyei szakfőorvos. nyelvtudás: angol, német nyelven szakirodalom követése ELISMERÉSEK: 1971 Igazgatói Dicséret, 1983 Miniszteri Di­cséret, 1985 Kiváló Dolgozó, 2001 Miniszteri Dicséret lakás: Szekszárd kikapcsolódás: olvasás, zene, utazás Nemcsak az orvosság, a mosoly is gyógyíthat egészségügy Elismerés illeti meg azokat, akik ápolói szakmájukat hivatásukként végzik A mosoly, a kedvesség ritka ma­napság. Talán ezért van, hogyha az ember, a beteg, mosolygós nő­vérrel találkozik máris úgy érzi jobban van. Beráné Herczeg Er­zsébet kardiológiai szakasszisz­tens, vagy ahogy a betegek szó­lítják Betti, munkája közben nem fukarkodik a mosollyal, a jó szóval. Pedig a szekszárdi me­gyei kórház kardiológiai osztá­lyán dolgozó kedves, halkszavú fiatalasszony eredetileg nem is egészségügyi pályára készült. Édesapja ösztönzésére, annak második infarktusa után iratko­zott át a gimnáziumból az egész­ségügyi szakiskolába. Az érett­ségi ráér, kislányom, előbb sze­rezz valami szakmát, hogy el Betti élethivatásának tekinti a kar­diológiai szakasszisztensi munkát tudd tartani magad, ha én eset­leg meghalok - mondta az apa. Mintha előre látta volna sorsát. Betti 18 éves volt, amikor árván maradt, édesanyja már koráb­ban meghalt. Az üzemegészségügyön kez­dett el dolgozni, munka mellett érettségizett, majd szerzett kar­diológiai szakasszisztensi vég­zettséget. Utóbbit már a gyes után. A második gyermeke szü­letése után a szekszárdi rendelő- intézet kardiológiai szakrende­lésére került, tavasz óta pedig a kórház kardiológiai osztályán dolgozik.- Itt az szakasszisztens na­gyon sokat tud segíteni az orvos­nak azzal, hogy előkészíti a be­teget, felveszi az anamnézist, ki­kérdezi, volt-e a családjában szív- és érrendszeri megbetege­dés, összeírja a betegségeit, mi­lyen gyógyszereket szed. Meg­méri a vérnyomást, EKG-t készít, ha kell, vért vesz, vizeletet vizsgál, elkíséri a be­teget a vizsgálatokra - magyarázza. A kardiológiai szakasszisz­tensnek szakmailag is értenie kell, mit miért csinál. Válaszolni kell tudni, ha a beteg megkérde­zi - és az orvosnak nincs ideje el­mondania -, melyik vizsgálati érték, kifejezés mit jelent. A kérdésre, hogy mi a szép ebben a szakmában, Betti moso­lyogva válaszol. - Jó érzés, ha tudok segíteni a betegen. Az ok­tatóink megtanították a tisztele­tet, szeretetet, hogy egészség- ügyi dolgozóként, szakasszisz­tensként mindig a ránk bízott kiszolgál­tatott embert tartsuk szem előtt. Olvasni kell a beteg arcáról, megjelenésének, külsejének változásáról. Megtanultuk, hogy a jó ápoló felkészült, tuda­tos, cselekvő, kritikusan gon­dolkodó, mélyrehatóan ismeri az egészség, egészségromlás, valamint a betegség fogalmát - foglalja össze az ápolói hitvallá­sát. No, és persze ezúttal is mo­solyog. ■ F. K. É. ■ Tudni kell ol­vasni a beteg arcáról. » 1 4 11 HÍRSÁV Lelki támogatást kaphat a hozzátartozó is A Balassa János Megyei Kórház és a „Méltósággal az út végén” Hospice Ala­pítvány igyekszik figyel­met fordítani nemcsak a súlyos betegek, de azok hozzátartozóinak lelki tá­mogatására is. Akik igény­be kívánják venni a gyász­tanácsadó ingyenes segít­ségét, azok minden héten kedden 11-15 óráig a 74/501-500/273-as telefon­számon Patócs Anitával, valamint minden csütörtö­kön 9-13 óráig a 74/501- 500/262-es telefonszámon dr. Szilágyiné Demeter Er­zsébettel beszélhetik meg a személyes találkozást. Down-kór szűrése a szekszárdi kórházban A szűrés elsődleges célja a Down-kóros magzatok fel­ismerése, de az alkalma­zott tesztek nagy bizton­sággal felismernek egyéb fejlődési rendellenessége­ket is. A szűrést a Balassa János kórház szülészeti­nőgyógyászati osztályán végzik. Cím: 7100 Szek­szárd, Béri Balogh Ádám u. 5-7. Időpont: munkana­pokon 11 órától 14 óra 30- ig. Bejelentkezés: a (74) 501-500/399-es melléken, mely a fenti időpontban hívható. Ultrahangszűrés kismamáknak Csaknem 2500 adag ételt főznek a konyhán a szekszárdi kórházban korszerű, felújított, az euró­pai normáknak és a J1ACCP rendszernek megfelelő konyhán naponta 1900- 2000 adag ételt főznek. Ezenkívül az új diétáskony­hán naponta 350-450 adag diétás étel készül. Mindkét konyhán folyamatosan el­lenőrzött tápanyagtartalmú étrendet állítanak össze. Változott a hematológiai gondozó rendelési ideje a szekszárdi hematológiai gondozó rendelési ideje: Hétfő : dr. Gáti Renáta 10-13 óráig Kedd: dr. Sziládi Erzsébet 10-13 óráig Szerda: dr. Tóth Antal 10-13 óráig Csütörtök: dr. Sziládi Er­zsébet 10-13 óráig; péntek: nincs rendelés. A kórház kéri az orvosokat, hogy új beteget lehetőleg megbeszélés után, de min­denképpen beutalóval szí­veskedjenek küldeni. Meg­beszélés nélkül csak sür­gős esetet tudnak fogadni. AZ OLDAL a BALASSA JÁNOS MEGYEI KÓRHÁZ TÁMOGATÁ­SÁVAL JELENT MEG.

Next

/
Oldalképek
Tartalom