Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-09-26 / 38. szám
4 2010. SZEPTEMBER 26., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA kitoloncolás Európai probléma a vándorcigányok életmódja Romatelep Franciaországban. Évente tízezer romát toloncolnak haza Romániába és Bulgáriába, de ők a hazatérési pénz felvétele után azonnal visszatérnek. A vándor népek életmódja összefonódik a bűnözéssel. Sarkozy francia elnök hadat üzent a romatelepeknek, valójában saját választási kampányának témáját határozva meg. Kun J. Viktória-Újvári Miklós Harminchárom perc elég volt Nicolas Sarkozynek, hogy mindent megváltoztasson. Még július 30-án történt, hogy Grenoble-be látogatott, és az ottani prefektúrán félórás beszédet mondott. De nem az éppen aktuális problémákról: az átalakítandó nyugdíjrendszerről, amely meg fogja tépázni népszerűségét, nem is egyik miniszterének belekeveredéséről a korrupciógyanús L’Oreal-ügybe, hanem kedvenc témájáról, a biztonságról. És azért Grenoble-ben, mert az előző éjszakákon ott zavargások voltak a romák körében, egy faluban pedig a cigányok megtámadták az egyik rendőrőrsöt, miután egy roma férfi meghalt menekülés közben egy kaszinórablás után. Sarkozy hadat üzent az illegális cigánytelepeknek, és ezzel megkezte újraválasztási kampányát 2012-re. Gyújtó hangú beszéde után bulldózerek és markolók jelentek meg több tucat cigánytelepen, előzőleg pedig kutyás rendőrök és biztonsági cégek emberei zavarták el a lakókat onnan. Végül vegyvédelmi ruhás alakulat takarított. Augusztus 22-ig 88 ilyen telepet számoltak fel. A táborok általában eladó telkeken, ipari üzemek, autópályák közelében létesülnek egy-két lakókocsiból, bádoglemezekből, hulladékból, lakói pedig jórészt Romániából és Bulgáriából elvándorolt cigányok, akik Franciaországban fémgyűjtésből és még ki tudja, miből élnek. Sarkozy szerint e telepek forrásai az emberkereskedelemnek, sokkolók az életkörülményeik, a lakók gyermekeit pedig koldulásra, prostitúcióra és bűnözésre kényszerítik. Sarkozy beszédének azért nyilvánvaló a politikai időzítése, mert a roma-hazatelepítési program évek óta zajlik. Az idén év elejétől a beszéd elhangzásáig 24 chartergép száll fel Párizsból Bulgária és Románia irányába, romákkal megrakva. A cigánytelepeken lakók ugyanis üzleti ajánlatot kapnak: 300 euró (kb. 85 000 Ft) üti a markukat, ha hajlandók visszaköltözni Kelet- Európába. Ebből az utazási költségek kifizetése után is marad 200 euró. De a program teljesen hatástalan: a romák néhány hét múlva már jönnek is vissza. És ez így megy évek óta. Évente 8-10 ezer romát telepítenek így haza, mégis évek óta állandó, 15- 20 ezer a vándorcigányok száma az országban. A további mintegy 350 ezer roma régóta Franciaországban élő, beilleszkedett állampolgárnak számít. A romák legtöbbje EU-állam- polgár, azaz három hónapig mindenképpen joguk van egy másik EU-tagállamban élni. Emiatt, valamint mert a program kifejezetten egy népcsoportra vonatkozik, a francia elnököt számos támadás érte odahaza és az Európai Unióban is. A Spiegel hetilap egyenesen etnikai tisztogatást emlegetett, Indiától a bérlakásokig: a cigányok útja a fejlett államok külvárosai felé A romák nyelvileg és genetikailag az észak-indiai népekkel rokonok, és valószínűleg több hasonló eredetű népcsoporttól származnak. Ezek feltételezett őshazája India északnyugati része, nyugatra vándorlásuk már az ókor végétől elkezdődhetett. A cigányok a 15. század végé ig Magyarországon és Kelet- Európában a megtűrt népek közé tartoztak, Nyugat-Euró- pában hamarosan szembekerültek az ottani törvénykezéssel Skóciában és Angliában a 16. század elejéig ötezer cigányt végeztek ki, Francia- országban paríamenti határozatot hoztak a kiirtásukra. Cigánylakodalom 1936-ban Magyarországon a 18. században rendeletet hoztak a romák röghöz kötésére. A falvak határában telepeket jelöltek ki számunkra, ahol kunyhókban laktak. Az addig vándorkézművességből élőket megfosztották addigi megélhető süktől 1944-ben a nemzetiszocialisták népirtást követtek el a romák ellen. A porajmos („elemésztés”) során 30-70 ezer dunántúli roma halt meg koncentrációs táborokban. az 1960-AS évek végétől megkezdődött a cigánytelepek felszámolása, a romák kedvezményes kölcsönt kaptak a lakásvásárláshoz, sok faluban a megüresedett öreg házakat birtokba vehették. A romák letelepítése, falvakba költözése azonban helyenként társadalmi ellenállásba ütközött. Viviane Reding uniós biztos pedig nyilvánosan bírálta a francia intézkedéseket, és a romák ha- zatoloncolását a második világ- háborús deportálásokhoz hasonlította. (Igaz, ez utóbbi kijelentése miatt később bocsánatot kért Sarkozytől.) Hozzá csatlakozott a foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős magyar EU-biztos, Andor László, aki éles szavakkal bírált: „Úgy vélem, hogy itt olcsó és átlátszó módon arra tesznek kísérletet, hogy egy különösen sérülékeny csoport rovására növeljék a népszerűséget. De Európában nem adhatunk teret a rasszizmusnak és az idegengyűlöletnek.” A felháborodók mellett azonban pártfogók is akadtak: Jósé Luis Rodriguez Zapatero spanyol és Silvio Berlusconi olasz kormányfő védelmébe vette Sar- kozyt, mondván: az elnök csak a hatályos törvényeket alkalmazza. A múlt heti EÜ-csúcson is vita volt az ügyben, így még az idén, a következő állam- és kormányfői találkozón átfogó vitát tartanak a romakérdésben. Orbán Viktor kormányfő pedig már jelezte, hogy a 2011 első fél évében esedékes magyar EU-elnökségnek is témája lesz az ügy. Hogy a probléma valóban EU-n belüli, azt jelzi, hogy Traian Basescu román államfő már maga kérte, hogy Sarkozy ne küldjön haza több romát Romániába. Roma népesség Európában (fő) több, mint 1 000 000 500 000-1 000 000 100 000-500 000 50000-100 000 10 000-50000 1000-10 000 Forrás: Európa Tanács Tíz évvel rövidebb a cigányélet Magyarországon itthon a lélekszámúkat ma 800 ezer és egymillió közé teszik. A népszámlálás szerint hazánk 3200 települése közül 2000-ben élnek romák. A cigány népesség 31 százaléka lakik olyan lakásban, amelyben három nemzedék él együtt, nagy átlagban sokkal rosszabb egészségügyi körülmények között. A halálozási mutatóik jóval magasabbak az átlagénál. EGY 2008-AS FELMÉRÉS riasztó képet fest az egészségi állapotukról, várható élettartamuk legalább tíz évvel kevesebb, mint a nem cigányoké. A romák lakásainak kétharmada fekszik telepen, a háztartások 90 százaléka nem jut hozzá vezetékes gázhoz, 40-50 százalékának nincs saját vízforrása. A hiányos táplálkozás és az egészségtelen lakókörnyezet egyik következménye, hogy a romák esetében kiugróan magas a tébécések száma, több mint tízszerese az átlagnak, a daganatos megbetegedések négyszer többször fordulnak elő, vashiányos vér- szegénység a romák körében az átlagosnak a tízszerese. A psziché aktiv szerek okozta megbetegedések aránya négy és félszer több, mint a nem roma lakosság körében. A koraszülés, az alacsonyabb születő si súly, a szülés körüli idő szakban jelentkező káros hatások a gyermekek csökkent látását vagy teljes vakságát idézhetik elő. A roma közössé gekben az átlagosnál majdnem tizenkétszer nagyobb a gyengén látók aránya. Az asztmások számát nézve hatszoros, a szívbetegek esetében tizenötszörös a különbség. A cigány lakosság körében komoly gond az analfabetizmus. Jelenleg a cigányság mintegy 60 százaléka fejezi be az általános iskolát. Középiskolába még ennél is kevesebben járnak, és közülük is nagy számban lemorzsolódnak menet közben. Az érettségi bizonyítványt mindössze 1,8 százalékuk szerzi meg, míg felsőfokú végzettsége 0,2 százalékuknak van. A férfiak háromnegyedének, a nők kilenctizedének nincs állandó munkahelye, nagy részük segélyből él, és soha nem is dolgozott. ■ Magyarországon a romák 1,8 százaléka érettségizik le. Politikai össztűzben MAGYARORSZÁGON 1996 és 2006 között hozzávetőleg 120 milliárd forint ment el romaintegrációra. Becslések szerint ennek csak 10 százaléka fordítódott ténylegesen a romák megsegítésére, miközben a cigányság helyzete ösz- szességében rosszabbodott. Az utóbbi években gyakoribbak a cigányokkal szembeni attrocitások, az erőszak. Már nemzetközi szinten is meg- feddték hazánkat, hogy diszkrimináció éri a romákat, és rasszista motivációjú cselekményeket követnek el velük szemben, politikai oldalról egyre több az őket szegregáló intézkedési javaslat. A német Spiegel magazin egyenesen azt írja, Magyarországon a népesség többsége már rég meg van győződve arról, hogy a romák egyáltalán nem tartoznak Magyarországhoz. A gyűlöletet a Spiegel cikke szerint leginkább a jobboldali radikális Jobbik artikulálja, amelynek szemében „a romák már bűnözőként jönnek a világra”, és amelynek egyenruhás csapatai polgárőrséget játszanak a cigány többségű településeken. az elmúlt napokban a Magyar Televízió és a Magyar Rádió egyébként a „cigánybűnözés” kifejezés jogsértő voltára hivatkozva a napokban megtagadta a Jobbik választási hirdetésének sugárzását A Jobbik várhatóan még ősszel beterjeszti a párt javaslatait a „cigánykérdés megoldására”. Börtönnel büntetné például, ha valaki nem fogadja el a cigánybű- nözés létezését. Elsőként Miskolcon kettős kordonnal ellátott közrendvédelmi telepre deportálná a közrendet veszélyeztető egyéneket. Bentlakásos iskolák kialakítását tervezik, ahová az otthon rossz mintákat látó gyereke két vinnék. az idei tanévtől egyébként az igazolatlan órákért büntetik a családokat: 50 órát meghaladó hiányzásnál felfiggesz- tik a teljes iskoláztatási támogatást, a családi pótlékot természetbeni juttatásként kapnák meg. r i t
