Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)
2010-09-21 / 220. szám
4 HÍRSAV Három kerékpáros programot szerveztek tamási A pénteki kerékpáros ügyességi versenyt az eső miatt elhalasztották. Ma rendezik meg a Kossuth téren. Megtartották viszont a vasárnapi időfutamversenyt. Ezen öten indultak, négy korcsoportban, tehát szinte mindenki győztesnek tekinthető: Balassa Máté, Breuer-Orbán Kristóf Péter, Jáni Szilveszter, Über Zoltán és Farkas Ferenc. Még egy program lesz Tamásiban. Bringás felvonulást tartanak szerdán, az autómentes napon, (wg) Szekszárdi horgász lett az országos bajnok várpalota A Magyar Bajnok címet ebben az évben szekszárdi horgász viselheti: Both László. Ő nyerte meg ugyanis a Magyar Országos Horgász-szövetség által Várpalotán, a Nagybivalyos horgásztavon rendezett Oszágos Veterán Hor- gászbajnokságot az 50-60 év közötti kategóriában, (gk) Both László akció közben Megkoszorúzták a honvéd hősök emléktábláját tolna Megkoszorúzták a honvéd hősök emléktábláját a gimnázium falán. Az épület egykor laktanya volt, innen indultak a katonák a Don-kanyarba. Minden évben, szeptember 17-én kegyeleti megemlékezést tartanak az emlékhelynél. Az idei koszorúzáson részt vett Appelshoffer Ágnes alpolgármester, Novothné Bán Erzsébet gimnáziumigazgató és Kovács János, a szekszárdi honvéd hagyomány- őrző szervezet elnöke, (wg) Továbbiak a TEOLhu hírportálon MEGYEI TÜKÖR TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. SZEPTEMBER 21, KEDD i Nem tilos, de még nem is kötelező. Az iskoláknak lehetőségük van a heti öt testnevelésóra megtartására, ha a feltételeket tudják biztosítani Heti öt lesz nyolc év alatt egészség A jövő generációja miatt aggódnak a szakemberek Az eredeti elképzelések szerint 2015-től az általános iskola valamennyi évfolyamán kötelező lenne a heti ötszöri testnevelésóra. Az intézkedést a gyerekek aggasztó egészségi állapota indokolja. Hargitai É. - Venter M. A heti ötszöri kötelező testnevelésórát a 2011/2012-es tanévben vezették volna be az első és az ötödik évfolyamon felmenő rendszerben, így a 2014/2015-ös tanévben már minden évfolyamon ennyi lenne a testnevelésórák száma. Az óraszám növelését a mozgásszegény életmód és a gyerekek egészségi állapota miatt kívánják bevezetni. Ám jövőre csak az általános iskola első évfolyamában indul majd a mindennapos iskolai testnevelés rendszere, így az évente belépő új elsősök révén nyolc év alatt terjed ki az alapfokú képzés egészére. A módosítás oka, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint az elképzelés megvalósításának komoly tárgyi és személyi feltételei is vannak. A Magyar Testnevelő Tanárok Országos Egyesülete hosszú évek óta pártolja a testnevelésórák számának emelését. Ónodi Szabolcs alelnök, a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium igazgatója elmondta, a kezdeményezés nem új, hiszen az oktatási törvény módosításai során már többször felmerült. A jelenleg érvényes jogszabályok szerint az iskoláknak van lehetőségük a heti öt testnevelésóra megtartására. A tervezett felmenő rendszer azonban Ónodi Szabolcs meglátása szerint aggasztó, hiszen ez halogatást jelent. Mint elmondta, jelenleg több munkabizottság is dolgozik azon, hogyan lehetne a szakmai és tárgyi feltételeket és az elvárásokat minél hatékonyabban összeegyeztetni, és minél hamarabb elérni, hogy többet mozogjanak a gyerekek. Pakson elébe mentek a problémának. Mint azt Till Józsefné, a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola igazgatója elmondta, az alapos előkészítésnek és szervezésnek köszönhetően nem okozott semmilyen fennakadást a megemelt óraszám bevezetése. Az önkormányzat előzetesen felmérette a tárgyi és személyi feltételeket, majd az iskolák átdolgozták a helyi tantervűket. Valamennyi intézményben a lehetőségeiknek és a tanulók érdeklődésének megfelelően töltötték meg tartalommal a pluszórákat, így a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában például a testnevelésórák keretében folytatják 1- 3. osztályban a néptánc oktatást, hatodik osztályig kitolták az úszásoktatás időtartamát, a gyerekek asztaliteniszeznek, tollaslabdáznak, kerékpároznak és túráznak is. A diákok és a szülők is jól fogadták a változást, amelynek eredményei remélhetőleg a tanulók egészségi állapotán is megmutatkoznak majd. A gerincgyógyászok szerint aggasztó a helyzet mint azt dr. Somhegyi Annamária, az Országos Gerincgyógyászati Központ prevenciós igazgatója tanulmányaiban és előadásai során - többek között Szekszárdon is - kifejtette, Magyarországon az elmúlt két évtizedben többszörösére nőtt a gerincferdüléses gyermekek száma. A mai iskolások kétharmadának gerincével problémák vannak, elsősorban tartáshiba. A tartáshiba nem betegség, de könnyen az lehet belőle. A tartáshiba szaknyelven szólva a gerinc biomechanikailag helytelen használata. A gerincproblémák megelőzésében a legtöbbet az iskolák tehetik. Az iskolai testnevelésórák során olyan mozgásanyag alkalmazható, amely ezeket a hibákat korrigálja, s biztosítja a biomechanikailag helyes tartást A másik nagy problémát az okozza, hogy a mai fiatalok ülő életmódot folytatnak, tanulnak, tévéznek, számító- gépeznek, és autóval jutnak el a legtöbb helyre. Ezért kell megoldani, hogy az iskolákban minden nap legyen testnevelésóra. ■ A diákok és a szülők is jól fogadták. JEGYZET A SZERI ■k. ÁRPÁD Csak váljék egészségünkre ha létezik támogatásra méltó elképzelés az oktatásügyben, akkor a napi testnevelés bevezetése feltétlenül az. Állítja ezt jelen sorok írója annak ellenére, hogy diákkorában nem volt elkötelezett szerelmese a „tornaórákon” zajló monoton futtatásoknak: jóllehet utóbb a kosárlabdasportágban országos hírnevet szerző tanára, mintegy kőbe vésendő szabályként többször is leszögezte: futás nélkül nincs testnevelés! ennyi tehát nemcsak belefér, hanem egyenesen szükséges. Még ha ez persze nem is vigasztalja azon tanulókat, akik az új elvek szellemében nem hetente mindössze kétszer, de - legalábbis távlatilag - minden hétköznap ott köröznek majd az iskola udvarának szélén. Mert sajnos a célnak megfelelő pályával nem rendelkezik valamennyi intézmény. De ez sem túl nagy baj, hiszen futni, ugrani, labdázni lehet az egyenletes, akadályoktól mentes talajon is. A - remélhetőleg be nem következő - baj „csak” az lehet, ha az immár kiterjesztett lehetőségek, a testnevelés súlyának jelentős növekedése ellenére sem kedvelik meg a gyermekek a testmozgást. Ami, ha valamikor, úgy általános és közép- iskolás korban alapozhatja meg hosszú távra az erőnlétet. Avagy válthat ki olyan tartós belső igényt, ami meghatározója a helyes élet- szemléletnek. Hiszen a valóban jól levezényelt, a mozgást élménnyé tevő mindennapi testnevelés - ezt persze sokkal jobban tudják a szaktanárok, az ezzel foglalkozó pedagógusok - nemcsak a fizikai és így akár a szellemi megújulást segíti elő: de generálója lehet az ép testben ép lélek szemléletnek is, ami ideillő óra végi kifejezéssel élve valóban: egészségünkre váljék! Míves madárijesztők Sokan megtekintik a madárijesztő-kiállítást ezekben a napokban a faddi művelődési ház mellett. Mintegy húsz munka készült a most másodízben meghirdetett versenyre. A művelődési ház igazgatója, Fülöpné Zemkó Mária tájékoztatása szerint a legaktívabb bábkészítőnek az óvoda Egér csoportja bizonyult. Az őrző-védő figurák e hét végéig tartják távol a madarakat a művelődési háztól. Képünkön Deli Klra (elöl) és Böröcz Márk nézegeti a madárijesztő-kínálatot. Másodszor kapott esélyegyenlőségi díjat a község Digitális tartalomszolgáltatás fejlesztés Három könyvtár állománya lesz elérhető kölesd Esélyegyenlőségi díjat kapott a szekszárdi Esélyek Házától Kölesd. Az elismerést a hétvégi szüreti nap alkalmából adták át Dr. Baranyai Eszter körjegyző lapunknak elmondta, hogy a díjat 2009 után immár másodszor nyerte el a község azzal, hogy a kihívás napján a megyében leginkább érvényesítették az esélyegyenlőségi szempontokat. Azaz olyan mozgásprogramokat szerveztek, amelyekhez megkülönböztetés nélkül mindenki csatlakozhatott, köztük idősek, gyerekek, nők, a roma kisebbséghez tartozók és fogyatékkal élők is. Az elismerés mellé húszezer forintos sportszervásárlási utalványt kapott a falu. ■ S. K. szekszárd A Tudásdepó- lamennyi könyvtára digitális re. Az infrastruktúra-fejlesztési Expressz elnevezésű, TIOP- tartalomszolgáltatóvá váljon, projekt e hónap végén zárul a 1.2.3-as infrastruktúra-fejlesz- egy közös adatbázist hozva lét- megyei könyvtárnál. ▲ tési pályázaton közel 12 millió forintot nyert az Illyés Gyula Megyei Könyvtár. Az igazgató, Liebhauser János elmondta: a könyvtári technika lépést kell, hogy tartson a fejlődéssel. Ebből a pénzből elsősorban hardverfejlesztést hajtanak végre, megoldják a vezeték nélküli, úgynevezett wifi zónás szolgáltatást, és azt is, hogy a megyei 3 könyvtár, továbbá a múzeumi | és a levéltári könyvtár a internetes kapcsolatba kerül- I jön, állományaik innen is, on- | nan is elérhetők legyenek. A e távlati cél az, hogy az ország va- Jelentős hardverfejlesztést hajtott végre a megyei könyvtár > A ♦
