Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

2010-09-17 / 217. szám

4 NYUGDÍJASOK TOLNAI NÉPÚJSÁG - 2010. SZEPTEMBER 17., PÉNTEK Az utóbbi hónapokban változások történtek az időskorúak gondozása terén. Felvételünk Hőgyészen, a Platán Idősek Otthonában készült Sokan várnak bejutásra otthonok Egyszerűbb és gyorsabb lett az elbírálás folyamata HIRSAV Október közepén lesz a textiles találkozó tolna Az immár hagyomá­nyos tolnai textiles találko­zót idén október 16-án ren­dezik meg - tudtuk meg Ezer Ferenctől, az egyik szervezőtől. A találkozóra a hajdani tolnai textilgyár volt dolgozóit várják. Jelentkezni lehet Tóth Gizellánál (74/442-202), Hága Ferencnénél (441-977), Vidáné Tanos Katalinnál (441-559), Ezer Ferencnél (440-742) és Ezer Józsefnél (440-452). (sk) Jubileumi évfordulóra készülnek ősszel tevel Egy évtizedes múltra tekint vissza a Teveli Időseb­bek Klubja. A jubileum meg­ünneplését az idén ősszel ter­vezik - mondta el dr. Antal Tamás, a szervezet vezetője. Hozzátette, hogy közel 100 embernek nyújt kikapcsoló­dási lehetőséget a klub. En­nek szellemében aktív szere­pet vállalnak a település ese­ményein. Holnapra pedig a varsádi szüreti fesztiválra kaptak meghívást, (vb) Dr. Antal Tamás Dalos Találkozót rendeznek Decsen decs „Dalos Találkozónak” ad otthont ma a faluház. Az Éle­tet az Éveknek Tolna Megyei Szövetsége harmadik alka­lommal rendezi meg az ese­ményt, amelynek idén a decsi „Őszi Napfény” Nyugdí­jasklub a házigazdája. A ren­dezvényen 11 kórus, vala­mint egy szólista, Holub Lászlóné, a tamási nyugdíjas­klub tagja lép fel. A program reggel 10-kor kezdődik, (he) Továbbiak a TEOLhu hírportálon Tolna megyében szinte minden idősek otthona telt házzal működik, és sokan várnak a bejutásra. Néhány változásnak kö­szönhetően azonban egy­szerűbb és gyorsabb lett az eljárás folyamata. Hargitai Éva Kevesen tudják, hogy az időskorú­ak gondozása terén az utóbbi hó­napokban számos változás lépett életbe. Például arról, hogy valaki bentlakásos intézményi gondo­zást, azaz négy órán felüli ápolást igényel, már nem az Orvos­szakértői Intézet ad ki szakvéle­ményt - tájékoztatta lapunkat Waffenschmidt Ibolya, a Hegyhát Integrált Szociális Intézmény igaz­gatója. Augusztus óta az intéz­ményvezetők vizsgálják a kérel­mezők gondozási szükségletét az első előgondozással egy időben, melyről igazolást adnak ki. Ezzel a korábbinál jóval gyorsabb és egyszerűbb lett az eljárás. Ugyan­csak változott a házi segítségnyúj­tás jogosultságnak vizsgálata. Ko­rábban a városi jegyzők által mű­ködtetett bizottság feladata volt el­dönteni, ki jogosult és milyen idő­tartamban a házigondozásra. Most azonban ez is intézményve­zetői hatáskörbe került Ahol nem intézmény keretében látják el a feladatot, ott a jegyzőnek kell szakértőt felkérnie a jogosultság megállapítására. Az ellátás iránti kérelmeket pedig szeptember 3. óta egy új, megváltozott tartalmú formanyomtatványon kell benyúj­tani az intézmény vezetőjéhez. Az idősellátás egyik alapelve, hogy ameddig a szépkorú részben képes az önellátásra, megpróbál­ják saját otthona közelében segíte­ni. Az utóbbi években a megye leg­több településén megoldották a házigondozást. Ugyanakkor a szolgáltatás hiányosságai megma­radtak. Általában hétfőtől pénte­kig, és bizonyos időben - 8-tól 16 óráig - tudnak a gondozók az idő­sekkel foglalkozni. A szakmai jog­szabály 9 ellátotthoz egy há­zigondozót rendel. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy ember 9 időset el is tud látni naponta, hi­szen vannak, akiknek napi szin­ten 2-3 órás gondozásra lenne szükségük. Az intézményekben szinte mindenhol várólisták van­nak. A bejutást a gondozási szük­séglet is meghatározza, ennek vizsgálatát 2008 januárjától vezet­ték be. Ezzel átalakult a lakók ösz- szetétele, megnőtt a magas ápolá­si igényű, súlyosan beteg, illetve demens ellátottak száma. Az intézményi térítési díj megállapítása a fenntartó fel­adata. A térítési díj az előző évi önköltség és az állami normatí­va különbözeié, de ennél alacso­nyabb összeget is meghatároz­hat a fenntartó. Gyönkönez pél­dául 76 500 forint. A térítési dí­jat az intézmény vezetője állapít­ja meg. Ennek alapja az ellátott lakóhelye szerinti jegyző által ki­adott jövedelemigazolás, amely tartalmazza az ellátott figyelem­be vehető havi jövedelmét és a vagyonértékű jogot. Az ellátott vagy törvényes képviselője és a tartásra köteles hozzátartozója, vagy a tartást vállaló hozzátarto­zója írásbeli nyilatkozatban vál­lalhatja a térítési díj kifizetését. Ekkor nem kell vizsgálni a jöve­delmi helyzetet. Tartási szerző­dés esetén a szerződést kötő kö­teles az intézményi térítési díjat kifizetni. Jogorvoslattal a fenn­tartónál lehet élni. Ha nincs az ellátottnak jövedelme, a fenntar­tó határozatban térítésmentes­séget állapít meg. Jól sikerült a nyugdíjasok első randevúja simontornya Az időjárás ugyan nem nagyon fogadta kegyeibe az első regionális találkozó résztvevőit, ők azonban nem zavartatták megukat, vidáman, jó hangulatban töltötték el a na­pot. Az eső miatt elmaradt főző­verseny helyett szellemi vetél­kedőt iktatott a programba a bőrgyári nyugdíjasklub. A kö­zös ebéd során mindenki zsűri- tagnák érezhette magát, bírál­hatta vagy dicsérhette a házi­gazdák gulyáslevesét. Botos Jánosné, a Simontor- nyai Mikrotérségi Összefogás vezetője köszöntötte a hét tele­pülésről érkezett nyugdíjaso­kat, majd Csőszné Kacz Edit, Simontornya polgármestere mondta el gondolatait. A vetélkedőn kiderült, hogy a nyugdíjasok naprakészek a he­lyi közéletben, minden csapat pontosan tudta a településén induló polgármesterjelöltek ne­vét. Az egyik kérdésre adott vá- Taszból kitűnt, hogy a Tolnai Népújság nyugdíjasoknak szó­ló oldalát a klubtagok zöme is­meri és szereti. Bemelegítésül bemutatkoztak a klubok, és a 13 kérdésből álló totó kitöltése nem okozott gondot a csapatok­nak, szinte mindenki jól vála­szolt. ■ A tagok zöme szereti a Tolnai Népújság nyugdíjasoldalát. Az eredményhirdetés előtt dr. Horváth Marcell, a Tolna megyei érdekszövetség elnök- helyettese elmondta, nagyon örül a mikrotérségi szövetség megalakulásának, s az itt látott tartalmas, szórakoztató progra­moknak. Valamennyi klub győztesnek érezhette magát, az első három helyen Belecska, Tolnanémedi és Simontornya végzett. Szoros volt a verseny, a többi helyeken holtverseny ala­kult ki, vagy egy-egy pont dön­tött. Minden dicséretet megérde­mel Nagykónyi, Kisszékely, Nagyszékely, Pincehely szép­korú csapata. A klubok Simon­tornya város borát kapták aján­dékul, míg a névnapjukat ün­neplő Máriákat egy-egy szál vi­rággal köszöntötték. A szek­szárdi magyarnóta-énekesek dalokkal és operettslágerekkel színesítették a találkozót, majd táncra perdültek a találkozó résztvevői. ■ Varga László A legtöbb intézményben minden hely foglalt intézmény neve település betöltött férőhelyek várakozók száma bejutottak száma, 2010.2. negyedév Dr. Kelemen József Idősek Otthona Szekszárd/Tolna 144 65 11 Palánk) Idősek Otthona Szekszárd 55 6 4 Platán Idősek Otthona Dombóvár 37 8 2 Idősek Otthona Paks 86 19 8 Idősek Otthona Szakos 26 16 3 Hegyhát Integrált Szociális Intézmény Gyünk 215 32 16 Evangélikus Dlakónlai Otthon Kaposszekcső 65 16 2 Lórántffy Zsuzsanna Szeretetotthon Decs 83 2 5 Platán Idősek Otthona Hőgyész 98 18 6 FORRÁS: AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT SZOCIÁLIS REGISZTERÉBE KÜLDÖTT 2010/2. NEGYEDÉVES JELENTÉSEK Emléket állít a helytörténész azoknak, akik egykor itt laktak hagyomány Történetüket, mindennapi életüket könyvben örökítette meg, tárgyaikat fáradhatatlanul gyűjti alsónána Romvári Jakab idejét - és nem ritkán pénzét is - ar­ra fordítja, hogy az alsónánai németség itt töltött 200 évének emlékei fennmaradjanak az utókor számára. A máig töret­len kedvvel munkál­kodó helytörténész Alsónánán született 1925-ben. Itt nőtt fel, innen utazott harmincöt évig naponta egyet­len munkahelyére, a mozi­üzemi vállalathoz. Nyugdíjas éveiben aztán már jóval több ideje maradt ar­ra, amit küldetésének tart: több könyvben megörökítette az alsónánai németek életét és szokásait, és fáradhatatlanul gyűjti azokat a tárgyakat, ame­lyek emléket állítanak Al­sónána egykori lakóinak. A hűséges falukutató mindent tud Alsónána történetéről, és arról a népcsoportról, amely­hez tartozik, amely meghatározó volt a 18. század közepé­től a második világ­háború végéig a te­lepülés mai arcának kialaku­lásában. A község története 1092-ben, Kesztölc település­sel kezdődik, de ezt a nevet 1565 után már nem említik a krónikák, mert akkor már Nánaként jelent meg az össze­írásokban. A török után behú­zódó szerbek aztán önként el ■ A múlt üzen a megőrzött tárgyakkal. Az alsónánai gyűjte­mény igazi turista­látványosság is hagyták a falut, az első né­met telepesek valószínűleg 1751-ben érkeztek Alsónáná- ra. 1946-ban a falu csaknem minden lakója német szárma­zású volt. Ennek a lakosság­nak a 98 százalékát a második világháború után Geinhausen és Hanau városok környékére telepítették-át. Romvári Jakab monográfiái­ban leírta, mivel foglalkoztak az emberek, hogyan oldották meg önellátó létüket, milyen volt az egészségügy, milyen ba­bonák határozták meg a min­dennapokat. Megörökítette a gyerekek játékait, a családi ün­nepeket, az oktatást, a kultú­rát. Külön megemlékezett a fa­lu erkölcsi értékeiről, elvárása­iról, amelyeknek igen szigorú szabályai voltak, és a közösség neheztelését.vonta magára, aki vétett ellenük. A helytörténész nemcsak a falu szellemi örökségét őrzi az utókor számára. A Pincehe­gyen lévő tanyáját helytörténe­ti gyűjteményének szentelte. Négy évtized gyűjtőmunkájá­nak eredményét tekinthetik meg az idelátogatók. Van itt a bögrétől a szekérig, a ruhane­műtől a szerszámokig minden­féle tárgy, eszköz, amely nem csak a múlt technikai színvona­lát tükrözi, de közvetíti annak hangulatát, szellemiségét is. ■ Venter M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom