Tolnai Népújság, 2010. szeptember (21. évfolyam, 203-228. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2010-09-12 / 36. szám

2010. SZEPTEMBER 12., VASÁRNAP 3 TOLNÁBAN, KÖZELRŐL Nem merünk hálátlanok lenni örökség A szocializmus hagyatéka a paraszolvencia, de nem szabadulunk tőle A hálapénz intézménye szinte már egyidősnek tűnik a magyar ember számára a gyógyítással, ám a képlet nem ilyen egyszerű. Talán egyedül abban ért egyet beteg és az orvos, hogy a legjobb lenne leszokni róla. Rácz Tibor- Doktor úr! Segítsen! Nem le­szünk hálátlanok! - állítólag ez a jelmondat, ha valaki érzékel­tetni akarja az orvossal, hogy csúsztat majd egy borítékot a kezelés után a fehér köpeny jobb vagy bal zsebébe, attól füg­gően, milyen a szimpátiája. Egy szekszárdi nő szerint, akinek van beteg hozzátartozója, így tudatják, hogy érdemes jól bán­ni a beteggel. A hálapénz, ide­gen kifejezéssel paraszolvencia már időtlen idők óta téma Ma­gyarországon, egy olyan intéz­mény, amit valószínűleg még jó hosszú ideig nem lehet meg­szüntetni. A Szinapszis Kft. ál­tal végzett legfrissebb felmérés szerint az orvosok közel kéthar­mada az alacsony bérek miatt nélkülözhetetlennek tartja a há­lapénzt. Egy részük pedig úgy gondolja, az állam a betegekkel pótoltatja az orvosok fizetését. Ki ne ismerné a városi legen­dát az ajándékkosárról? A törté­net így szól: gyermeke születé­se után az ifjú családapa aján­dékkosarat visz a szülészorvos­nak. Mire az kikéri magának, s közli, hogy nála az, hogy világ­ra segít egy kisembert, hatvan­ezer forintot kóstál. Erre az apu­ka kibontja a kosarat, kivesz be­lőle egy csokisdobozt, abból százezer forintot, hatvanat oda­ad az orvosnak, a többit zsebre rakja, majd a kosarat a hóna alá csapva otthagyja a doktort. Ter­mészetesen nem minden orvos ilyen. Dr. Kerekes László, a dombó­vári kórház igazgatója azt mondta, a hálapénz kiválóan al­kalmas arra, hogy tovább rom­bolja a kapcsolatot orvos és be­teg között, ami az évtizedek so­rán már amúgy is sok törést szenvedett.- Ezt a folyamatot tovább ger­jeszti a média azzal, hogy ref­lektorba helyezi a témát. Az or­Ön szerint milyen eszközök oldhatják meg a hálapénz problémáját? (%) hivatalos bérek emelése: 87 többszintű biztosítási rendszer: 47 kórházak finanszírozásának javítása: . 26 vizitdíj, napidíj ismételt bevezetése: 15 hálapénz-bevétel hivatalossá tétele: 5 nem lát rá megoldást: 4 FORRÁS: SZINAPSZIS KFT. its! A hálapénz mélyíti a bizalmi válságot az orvos és a beteg között, mégsem szabadulunk tőle vos és beteg közötti bizalmi kap­csolat nélkül ugyanis nem le­het gyógyitani - mutatott rá. Mint mondta, a szocialista rendszerben nem volt megfele­lő az orvosok bérezése, a bete­gek érzékelték ezt, és sokan úgy gondolták, így segítenek. A jelenlegi szokás 30-40 évvel ez­előtt alakult ki, csak akkoriban még erősebb volt a bizalom. Kérdésünkre, hogy tud-e arról, hogy az általa vezetett intéz­ményben az orvosok hálapénzt fogadnak el, azt mondta, az utó­lagos hálát sokan elfogadják. Viszont jobb ellátást nem kap senki azért, mert előre fizet. Ám vannak olyan orvosok is Dom­bóváron, akik nem fogadnak el hálapénzt. Igaz, kevesen. A kérdésre, hogy szerinte mi­vel lehetne megszüntetni a hála­pénz intézményét, dr. Kerekes László Németh Lászlót idézve vá­laszolt: „Az orvost azért kell megfizetni, hogy ne kelljen pén­zért gyógyítania.” Kényszer alatt van, ebben a társadalomban él, az ismert jövedelmi viszonyok között, így azokat nem ítéli el, akik utólag elfogadják a para­szolvenciát, viszont azt kifejezet­ten elítélendőnek tartja, ha vala­ki előre fogad el a betegtől pénzt, mert az jobb ellátást remél ettől. egy egyáltalán nem repre­zentatív felmérés során tíz embert kérdeztünk meg ar­ról, adnak-e hálapénzt az emberek az orvosnak, ha ők, vagy családtagjaik gyógyítás­ra szorulnak. Egyikük azt mondta, jól jönne neki egy összegben az a pénzmennyi­ség, amennyit az édesanyja az utóbbi húsz évben az or­vosoknak adott, ugyanis a nagyságrend milliós. A tíz- Borzasztó következményei lehetnek annak, ha a hálapénz problémája tovább mélyíti a bi­zalmi válságot az orvos és a be­teg között. Magyarországon torz és szervezetlen az egészségügyi rendszer, amelyben a hálapénz jelentős szerepet játszik. Ám vi­déken ez a szerep kevésbé jelen­állampolgár mindegyike szo­kott adni hálapénzt, ám töb­ben megjegyezték, kényelmet­lenül érzik magukat, mert so­ha nem tudják eldönteni, el& re, vagy utólag adják, s ha adnak, akkor azt hogyan te­gyék. Tízből nyolc ember mondta azt, hogy előre is hajlandó fizetni az orvosnak, mert akkor nagyobb bizton­ságban érzi magát, vagy hoz­zátartozóját. A beteg számára is kényelmetlen átadni a pénzt Az orvosok általában elfogadják a borítékot az orvosok többsége elisme­ri, hogy elfogadja a hála­pénzt. Az általuk tanúsított hozzáállást a beteg szociális helyzete és a betegség jellege határozza meg. Kórházi osz­tályon, klinikán átlagosan a betegek 30 százaléka ad hálapénzt. Járóbeteg szakren­delőben, ambulancián ez az arány tíz százalék körül ala­kul, de előfordul, hogy a magánorvosi rendelésen, a számla ellenében fizetett díjon felül a páciens további pénzösszegeket ad az orvos­nak. Minden tizedik beteg a háziorvos zsebébe is csúsz­tat némi készpénzt. Egy álta­lunk megkérdezett orvos azt mondta, mindig megnézi, ki akar neki pénzt adni, de elő­fordul, hogy ismeri a betege­ket, s tudja, nem engedhetik meg maguknak, mégis adná­nak. Tőlük nem fogadja el, de szerinte általában is kelle­metlen a paraszolvencia, még akkor is, ha vannak olyan kollégái, akik minden szívfájdalom nélkül elveszik mindenkitől ahogy ő mond­ta: az adományt. tős, mint a nagyobb fővárosi, vagy nagyvárosi kórházakban. Kisebb beavatkozásokat vég­zünk, nincs olyan hosszú váró lista, és ami szintén nagyon fon­tos, szegényebbek az emberek, mint mondjuk a Nyugat-Dunán- túlon, vagy Budapesten. Nyilván vannak szakterületek, ahol egy­általán nincs jelen a hálapénz. Ám a szülészet-nőgyógyászat egyértelműen olyan szakma, ahonnan kitörölhetetlen. Termé­szetesen ez nem jelenti azt, hogy ezt a problémát nem kell, vagy nem kellene megoldani. Helyre kell állítani az orvosok morális és anyagi megbecsülését. Nem lehet állandóan az orvosok és a nővérek esküjére hivatkozva bí­rálni őket, hiszen mindennek van hátára. Sok ember elítéli az orvosokat azért, mert elfogadják a hálapénzt, pedig tudják, anya- güag, emberileg nincsenek meg­becsülve - szögezte le dr. Kere­kes László. Esik eső karikára esküszöm, én nagyon igyek­szem, megpróbálok minden józan érvet felsorakoztatni, de hiába! Alapjában véve sa­ját magamban is csalódtam, mert eddig azt hittem, maga­sabb a tolerancia küszöböm. Ehelyett egész nap duzzogok, mindenre pikírt megjegyzó seket teszek, és az utcán szembejövő emberek jobb­nak látják, ha kikerülnek. Hogy mi a bajom? Na jó, nem kertelek tovább, megvallom őszintén: utálom az esőt! nem volt ez mindig így. Ki­fejezetten kedveltem a csen­des, borongós őszi napokat, a halk, szemerkélő esőkkel - lehet azért, mert novem­beri vagyok -, lenyűgözött a nyári zápor, amely után boldogan léptem ki az utcá­ra, hogy beszívhassam az eső utáni föld semmi más­hoz sem hasonlítható illatát. hol van már a csendes eső, a nyári zápor? Mi ez a trópu­si őrület? Egész nap szakadó eső? Nyári zivatar helyett tor­nádó és diónyi jég? Ebben az évben gyakorlatilag egy hónapos volt a nyár. Az is mi­lyen? Vagy harminckét fok, vagy huszonkettő, ebből lehe­tett választani. Májusban és júniusban, meg persze most is,, szakadó eső, bonuszként némi szélviharral, csak ép­pen annyira, hogy kifordítsa az ember kezéből a négyszáz forintos ernyőt. jól emlékszem, néhány éve még aszállyal riogattak min­ket, és tényleg, volt egy-két forró évünk. Érdekes módon mégsem akkor ment tönkre a termés, hanem most. Nem akkor kértek csillagászati árat egy kiló paradicsomért, hanem most. Nem akkor költötte ingét-gatyáját a sző­lősgazda permetezőszerre, hanem most. tudom, nem éppen tudomá­nyos érvelés, amit most foly­tatok. Ám nem is vagyok ég­hajlat-szakértő, vagy tudós. Csak egy egyszerű földi ha­landó, akinek már nagyon elege van az esőből. A Pest megyei helyszínelők bizonyultak a legjobbnak A nyugdíjasok letették a névjegyüket ünnepek Mariska néni a jeles eseményeket a második otthonában ünnepelte tengelic A Pest Megyei Rendőr­főkapitányság csapata nyerte meg a Vedres Mátyásról elneve­zett országos bűnügyi technikai versenyt, tájékoztatott dr. Buda Bernadett, az egyik szervező, a Szekszárdi Rendőrkapitányság sajtóreferense. A második helyen a Győr-Moson-Sopron megyei, a harmadik pedig a korábban már kétszer diadalmaskodott Nógrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság csapata lett. A verseny­ben az ország legjobb bűnügyi technikusai, helyszínelői vettek részt. Az interaktív küzdelem­ben Tolna megyében részben, vagy éppen úgy megtörtént bűn­ügyek helyszíneit rekonstruál­ták, s ennek alapján kellett a ver­senyzőknek megmondani, hogy mi is történt valójában. A19, há­romfős csapatban két bűnügyi technikus és egy bizottságveze­tő vett részt. A feladatok felölel­ték szinte a teljes spektrumát azon ki­hívásoknak, tenniva­lóknak, amelyekkel a magyar helyszínelők a mindennapokban találkoznak. Beleértve a jogi tudnivalókat is. A csapatok a saját felszerelésü­ket használhatták. A versenyzők a feladatokat érdekesnek talál­ták, legfeljebb a második nap időjárását illették keresetlen sza­vakkal. ■ 1.1. ■ A legjobb helyszínelők versenyeztek. paks Jantner Józsefné, Marika néni - vagy ahogyan klubtársai szólítják - Mariska hármas ün­nepet ült pénteken. A névnapját, 80. születésnapját és azt, hogy 20 éve tagja a Paksi Nyugdíjas­klubnak. A jeles eseményeket „második otthonában”, azaz a nyugdíjasklubban ünnepelte. Nyolcvan körül van a létszám, tíz férfi van, a többi nő, többségében özvegyasszony, aki a magány he­lyett választja a klubot, ahol na­gyon jó együtt lenni, mondta Jantnerné. Á társaság a Jámbor Pál utcai klubházban gyűlt össze és Mariska néni mellett többek­ről is megemlékezett, ahogyan ezt egyébkor is teszi. Névnapo­kat, születésnapokat ülnek, jár­Jantner Józsefné, Marika néni (feketében) hármas ünnepet ült nak kirándulni, műsort adni az ország különböző pontjaira. Rendszeresen tartanak előadá­sokat - népfőiskola keretében is -, ilyenkor gyakori vendégek, előadók a városvezetők, köztük is Hajdú János, aki a pénteki ösz- szejövetelre is örömmel fogadta el a meghívást. Mint a város pol­gármestere elmondta, szívesen tölti a nyugdíjasok között idejét, hiszen rendkívül sok élettapasz­talattal rendelkeznek, letették már névjegyüket családjukban és a városban is, ezért kijár nekik a tisztelet, miként a város min­den lakójának. Az önkormány­zat - mint mondta - biztosítja a helyet a klubnak, de élettel a tag­ság tölti meg. ■ V. T. 4 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom