Tolnai Népújság, 2010. augusztus (21. évfolyam, 178.-202. szám)
2010-08-06 / 182. szám
6 2010. AUGUSZTUS 6., PÉNTEK GAZDASÁG A 6UX index 2010. augusztus 5-én 23400 Nyitóérték: j Változás: -1,79% n inni 23363 Záréérték: 22982 is:---R--23 200 23100 23000 22900 22800 15.30, a De* Yorkéi1 tőzsde nyitása A 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.0e.05. fewiy Utolsóáf (Ft) Danubius 4 365 3,92 31 TVK 3 495 1,15 2 ANY 770 0,13 1 Pannergy 815 0,00 22 VESZTESEK FORRÁS: BÉT fiészén* ütoteösríFt) Egis 20 850 Vátó{%) Millió Ft-6,29 779 OTP 5 400-4,25 21779 KEG 141-2,75 57 E niasz 21505-2,27 3 FHB 1 180-2,23 36 Fotex 395-1,74 13 A BUX index az elmúlt napokban 23400 23400J: 23200 23154 23000 22800 22600 22 400 22508 22200 22266 22 000. "°X 07.28 07.29 07.30 08.02 08.03 08.04 FORRÁS: bét BÉT-áruszekció (forint/tonna, 08.05.) 1 1! />tc7!YYYYfilÚCÍ ny UJ VÖXOII lUiCIof dl EUROBÚZA 2010. szeptember 47 100 TAKARMÁNYBÚZA 2010. szeptember 44 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. szeptember 45 700 TAKARMÁNYÁRPA 2010. szeptember 35 700 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. Október 92 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. augusztus 5-én 1€ 1$ 1CHF III III 4 4 4 28 1,05 Ft 213,48 Ft 203,43 Ft-0,72 Ft-0,11 Ft-1,22 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) ■■■■■■ 2 hö 3 hój Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popoiare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB3 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank34,50 Raiffeisen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ • FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 0& 05.) Allianz Bank ______273,87 287,91 Bu dapest Bank 272,68__289,55 CI B Bank________269,81 292,29 Ci tibank 269,94 292,44 Erste Bank 273,26 289,00 KSH Bank 272,99 288,71 MKB Bank_______274,46 288,54 OT P Bank 272,42 286,39 Raiffeisen Bank 275,35 287,73 Magyar borok rögös úton exportesélyek Jobb versenyképesség, több marketing kellene Az uniós pályázati forrásokat 90 százalékban sikerül lehívniuk a magyar borászoknak, de ez nem nyújt megoldást a régóta fennálló problémákra - véli a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának a főtitkára, Horváth Csaba. Földesi Tamás A 200'Les uniós csatlakozás nagy kihívás elé állította a magyar bortermelést, hiszen Európában van a világ bortermelő területének 40 százaléka, az öreg kontinens a legnagyobb exportőr és Importőr is egyben. A magyar nedűknek nemcsak az uniós borokkal kellett felvenniük a versenyt, hanem az ide importáltakkal is. A hazai borágazat legnagyobb felvevőpiaca az EU, 2009-ben a Magyarországról exportált több mint 769 ezer hektoliter bor 92 százalékát uniós tagállamban értékesítették. Összesítve 0,9 euró/liter átlagáron sikerült eladni a 3,3 millió hektoliteres magyar bortermésből 704 ezer hektolitert Oláh László, a Közösségi Bor- marketing Kft. elnöke szerint az eddig elért EU-s értékesítésen lehet és kell is javítani. Főképp árérték arányban lehet még fejlődni. Ez komoly kihívás, mivel a hazai borászatok többsége kis területen, nem gépesíthető körülmények között végzi tevékenységét, szemben például az ehhez képest nagyüzemi módszerekkel működő olasz borászatokkal. A 2009- 13-as időszakra kidolgozott közösségi bormarketingstratégia külpiaci célkitűzése, hogy a korábban elvesztett piacok visszaszerzésével, részben pedig újak meghódításával az időszak végére legalább 800 ezer hektoliter magyar bort exportáljanak összesen 88 millió euró értékben. Ez a tavalyinál magasabb, 1,1 euró/liter átlagárat irányoz elő. A borászszakmán belül évek óta élénk vita folyik a magyar borok közösségi stratégiájáról, s arról is, hogy külföldön vagy belföldön költsék el az erre rendelkezésre álló összegeket. Mint az ezért felelős kft ügyvezetője elmondta: kizárólag nemzetközi marketinget folytató szervezet jelenleg nincs. Ők a ma Magyarországon értékesített borok után fizetett járulékból képzett alapból folytatják a tevékenységüket, ez főként belföldre koncentrálódik. A forgalomba hozatali járulék literenként 8 forint, ennek felhasználását a szabályozás két részre osztotta: 40 százalék piaci ellenőrzésre, 60 százalék szakmai kontroll melletti közösségi marketingre fordítható. Az exportértékesítést követően nem képződik ilyen alap. A költségvetési keretből csak néhány nagy nemzetközi eseményen tudják biztosítani a magyar borászok jelenlétét. A magyar közösségi bormarketing elhanyagolttá vált az elmúlt időszakban - véli Rigler Zsolt, a Soproni Kékfrankos Kft. ügyvezetője, aki szerint az erre a célra 1 .öltött összeg jelképes lehet. A nyugat-magyarországi ■ Ki kellene alakítani a magyar bor arculatát a külföldi piacon. borvidék pincészeteit nemcsak a marketing, hanem a forgalmazás szempontjából is összefogó társulás ügyvezetője úgy látja, komolyabb, hathatósabb reklámtevékenység indítása előtt fontos lenne egy hosszú távú borstratégia meghatározása. A magyar borágazat termelési kapacitása alacsony az uniós piacra, ezért nem mindegy, milyen célközönséget kívánnak a jövőben meghódítani nedűikkel. Az alacsonyabb árkategóriában a magyar borok több ok miatt sem versenyképesek, a középvagy magas minőségi kategóriát kell megcélozni. Rigler Zsolt azt is fontosnak tartja, hogy bármely fogyasztói réteget célozza is meg a magyar bormarketing, előbb olyan szőlőket kellene telepíteni, amelyek minőségben és árban megfelelnek az adott kategóriának. Az a probléma a külföldi érté- , kesítésnél, hogy nincs a magyar bornak nincs közismert arculata. Általában csak a tokaji borról él a kép a piacon, pedig több hungarikumnak számító szőlőfajta is létezik nálunk - kadarka, kéknyelű, ezek egyedi bort adnak. (vg.hu/borexport.) A magyar borászat termelése (ezer hektoliter) Bortermés 4299 5406 3333 3880 5272 3103 3144 3221 3460 3360 Borkivitel az EU-ba 626 787 656 Borbehozatal az EU-ból 33 232 ■ Kisüzem versenyzik például olasz nagyüzemmel az EU piacán. Az olcsónak számító borok nem versenyképesek külföldön, ezért a közép- és magas kategóriát kell fejleszteni Megszorítások a cseheknél, szlovákoknál, románoknál Megszorításokat vezet be az új szlovák kormány, és elfogadta takarékossági programját a cseh kabinet is. Pozsony követni kívánja a magyar kormány példáját, a megszorítások terheit a gazdaságra hárítaná, és minél kisebb mértékben terhelné a választókat. A közszféra jövőre 10 százalékkal kevesebbet kap bérekre. Ez azzal jár, hogy a mintegy 230 ezer állami hivatalnokból több mint húszezerre elbocsátás vár. Januártól megszüntetnék a születéskor járó kiegészítő támogatást: a 829,86 euró helyett minden gyermek után csak az alapösszeget -151,37 euró - kapnák a szülők. Átalakul a gyes, egységesítik a jelenleg kétféle összegű és folyósítási idejű családtámogatást. ■ A közszférán próbálnak pénzeket megspórolni, az embereket kisebb mértékben terhelnék. A cseh koah'ciós kormány az ' államháztartás hiányának növekedését próbálja megálb'tani, és nyugdíjreformra készül. A jövő évi költségvetés tervezete szerint az állami bevételeket 20 milliárd koronával megnövelnék, hogy a 2011-es büdzsé hiánya 135 milliárd koronás legyen (1 korona 11-12 forint), ez a bruttó hazai termék (GDP) 4,6 százaléka. A takarékosság alapvetően az állami szektor alkalmazottait érinti. 51 infrastrukturális beruházást is leálh'tanak. A Drezda és Prága közt épülő D8-as autópályát is érinti. Nyolc leállítandó építkezés esetén Prága európai uniós forrásoktól is elesne. ■ Bukarest adót emel, bért csökkent Romániában az IMF-hitelmegál- lapodás fejében az államháztartási hiány nem haladhatja meg a 6,8 százalékot A megszorítások hatására 1,7-1,9 százalékkal csökkenhet az idén a nemzeti jövedelem. BUKAREST FELMELTE OZ áfát, 19-ről 24 százalékra. A közszféra béreinek 25, a nyugdíjak 15 százalékkal történő csökkentése országos tiltakozásokat váltott ki. Az alkotmánybíróság a nyugdíjak csökkentését elfogadhatatlannak találta. A válság ellenére nem csökkent a ráfordítás k+f pénzek Lemaradásban EU-hoz képest - A vállalkozások jobban a zsebükbe nyúltak Miközben Magyarország lemaradt a legtöbb uniós tagállamtól a kutatás-fejlesztésre (k+f) fordított kiadásokban, az örvendetes, hogy a válság nem vette el az állam és főként a vállalkozások kedvét attól, hogy pénzt fektessenek a k+f-be. A KSH adataiból látható: kutatás-fejlesztésre 2009-ben 299,2 milliárd forintot fordítottak, ez á GDP 1,15 százaléka. Ez az összeg az előző évhez képest folyó áron 12,3 százalékos növekedést jelent. A bővülés alapvetően a vállalkozási szektornak köszönhető, ahol 22 százalékkal nőtt a ráfordítás, és a létszám is az átlagot lényegesen meghaladóan emelkedett. A felsőoktatásban mérsékelt volt a A jövőt a k+f-fel lehet megalapozni. Már csak több pénz kellene... Ráfordítások alakulása** Költség* Beru- Összesen házás* 2005 168 32 208 2006 192 42 238 2007 212 28 246 2008 231 31 266 2009 259 35 299 * A 2. ÉS A 3. OSZLOP AZÉRT NEM ADJA KI A 4.-ET, MERT VANNAK OLYAN ÖSSZEGEK, AMELYEK ÁLLAMI FOR RÁSBÓL SZÁRMAZNAK, DE NEM TUDNI PONTOSAN, HOL HASZNÁLJÁK FEL ** K+F-RE, MILLIÁRD FORINT, KEREKÍTVE FORRÁS: KSH Források megoszlása* Forrás Részesedés | Vállalkozások 46,4 Állami költségvetés 42,0 Külföld 10,9 Nonprofit szervezetek 0,7 • K+f-RÉ, 2009, SZÁZALÉK FORRÁS: KSH fejlődés, a kutatóintézeteknél pedig a személyzet számának növekedése a ráfordítások visszaesésével párosult. A finanszírozásban változatlanul a legnagyobb - bár a tavalyinál kisebb - a vállalkozói források súlya (46 százalék). A költségvetés részesedése a tavalyival megegyező: 42 százalék. A leggyorsabban, mintegy egyharmaddal a nemzetközi források nőttek(ll százalék). A mintegy 2900 kutatóhelyen több mint 52 ezren foglalkoznak k+f-fel, háromnegyedük kutatóként. A teljes munkaidőre átszámított létszám közel 30 ezer fő volt, 8,7 százalékkal több, mint 2008-ban. ■ VG \ i
